Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-22 / 52. szám
Mérsékeltebb eredmények A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Baranya megye 1985. évi gazdasági, társadalmi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) is közrejátszottak. Az ipari növények közül cukorrépát az 1984. évinél nagyobb területen termeltek a gazdaságok, amiben a jugoszlávokkal kialakított kooperációnak volt jelentős szerepe. Napraforgóból az eddigi legnagyobb terméstpmeget takarították be a megyében. Ezt az előző évinél közel 40%-kal nagyobb területen és a korábbinál magasabb termésátlaggal érték el a gazdaságok. A megye állatállománya 1985- ben a főbb állatfajokból tovább csökkent. A csökkenés oka többrétű, mégis elsősorban az ágazat jövedelmezőségének mérséklődésével függ össze. A szarvasmarhák számának csökkenése immár négy éve tart. A sertések száma az 1984. évihez képest 2%-kal, a két év előttihez képest pedig 6%-kal volt kevesebb. Ez utóbbi csökkenés a kisüzemek állományát érintette, ahol 1985-ben az összállo- mány 45%-a, míg két éve az 52%-a volt. A folyamat megállítására, illetve megfordítására a közelmúltban több intézkedés is született. Az utolsó negyedévben a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben a korábbi évekét meghaladó ütemben nőtt az anyakocák száma. Tovább folytatódott a juhállomány csökkenése is a nagyüzemekben, az év véqi á'lomány 22%-kal volt kisebb, mint eqy éve. A baromfiágazaton belül a tyúkfélék száma mérsékelten növekedett. A nagyüzemek kiegészítő tevékenysége — a jövedelmezőség romlása ellenére — a megyében némileg bővült az elmúlt évben: a magyarteleki, a szalántai, a drávasztárái, a gödrei és a hímesházai termelőszövetkezeteknél varrodát nyitottak, Szentlászlón cipőfelsőrész-készítő üzemet létesítettek. A baksai termelőszövetkezet megszüntette a mintegy 60 főt foglalkoztató villamosioari részlegét, a Bikali Állami Gazdaság nedig eladta a közelmúltban épített halfeldolgozóját. A megyei székhelyű szocialista ipar értékesítési árbevétele 1985-ben — összehasonlítható áron — megegyezett az előző évivel. A külpiaci árbevétel — a fontosabb telepekkel együtt — 1985-ben mérsékelten emelkedett, ezen belül rubel elszámolásban meghaladta az 1984. évit, míg nem rubel elszámolásban elmaradt attól. A külkereskedelmi értékesítésre átadott főbb termékek közül 1985-ben az 1984. évihez képest aépek- ből, gépi berendezésekből és alkatrészekből, lábbeliből, pezsgőből, főzelékkonzervből több, míg bőrkesztyűből, puhabőrből, nyershúsból, vágott baromfiból kevesebb került átadásra. A nem rubel elszámolású külkereskedelmi célú értékesítés árbevételének csökkenése nagyrészt az élelmiszeripar kiszállításainak csökkenéséből származott. A mezőgazdasági termékek értékesítése a főbb vágóállatokból. és állati termékekből az elmúlt év során csökkent. A vágómarha-értékesítés 1985-ben jelentősen mérséklődött. Csökkent a vágósertés-értékesítés is mintegy 6%-kal. ez a volumen azonban csak az előző évi rendkívül nagy mennyiségnél kisebb, a korábbi évek értékesítését jelentősen meghaladta. A baromfi és a tehéntej értékesítésében tovább folytatódott a már 1984-ben is tapasztalt csökkenés. A szocialista szervek 1985. évi beruházásainak volumene Baranya megyében az előző évit valamelyest meghaladta. A központi beruházások növekedtek, a vállalati beruházások mérséklődtek. A beruházások összetételén belül valamelyest fokozódtak a gépberuházások. Az év folyamán üzembe helyezték többek között az alsómo- csoládi téglagyár rekonstrukcióját, a Dombóvár—Godisa közti vasúti pályakorszerűsítést, a TITÁN Kereskedelmi Vállalat pécsi raktárüzletét és három (a mohácsi, nagypeterdi és szabadszentkirályi) mezőgazdasá- gi termelőszövetkezet sertéstelepének bővítését. A használatba vett létesítmények közül kiemelkedő fontosságú volt a Pusztaszabolcs—Pécs közötti vasútvillamosítás. 10 -kai nőtt az átlagbér Az elmúlt évben — előzetes számítások szerint — Baranya megyében 3—4%-kal több él- veszületés történt, mint 1984- ben, ugyanakkor a halálozások száma valószínűleg kevesebb az előző évinél, így — az országoshoz hasonlóan — természetes fogyás mérséklődésével lehet számolni. Továbbra is feltételezve a megye kismérvű vándorlási vonzását, a lakónépesség tényleges száma az 1985. év végén nem éri el a 432 000 főt, az év elejéhez viszonyított csökkenése pedig 400—500 főre tehető. A megfigyelt ágazatokban 1985-ben közel 136 000 munka- vállalót foglalkoztattak a megyében, 2,4%-kal kevesebbet, mint egy esztendővel korábban. Ezen belül a fizikai dolgozók száma ennél valamivel jobban csökkent, átlagosan 109 400 fő körüli volt. A munkavállalók közel fele az iparban dolgozott, számuk az átlagosnál mérsékeltebben fogyott. Lényegesen, közel 9%-kal kevesebben dolgoztak viszont a kivitelező építőiparban. Az anyagi ágakon belül csak a vízgazdálkodásban növekedett a létszám. A foglalkoztatottak havi átlagbére az elmúlt évben közel 10%-kal volt magasabb az egy év előttinél. Az iparban dolgozók munkabére átlagosan 600 Ft-tal növekedett. Az anyagi ágakon belül a legalacsonyabb bére továbbra is a kereskedelemben és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben foglalkoztatottaknak volt (4798, illetve 4781 Ft) és itt a bérnövekedés mértéke is alacsonyabb volt az átlagosnál. A korábbi éveknél jobban emelkedtek viszont g bérek a kivitelező építőiparban. Az átlagkeresetek az ágazatok többségében kevésbé növekedtek, mint az átlagbérek. A lakosság az év végén 8,5 milliárd forint takarékbetéttel rendelkezett, az állomány az előző évihez képest 829 mi lió forinttal növekedett, amelynek 35%-a kamatjóváírásokkal adódott. Közel kétszerese volt az 1984. évinek a kötvényjegyzések mintegy 33 millió forintos összege. A növekedés általában a kedvező kamatfeltételeknek tulajdonítható. A lakossági hitelek növekedése ezúttal is meghaladta a betétekét. A hitelállomány az év végén közel 8 milliárd forint volt, az 1984. évinél 1,1 milliárd forinttal nagyobb. A növekmény 88%-a hosszúlejáratú hitelnövekedésből adódott. Az egy évvel korábbihoz képest kisebb mértékben emelkedtek a mezőgazdasági hitelek, míg az áruvásárlási és személyi hitelek növekedése meghaladta az előző évit. Kiegyensúlyozott ellátás Az év folyamán néhány jelentősebb üzlettel bővült a kereskedelmi bolthálózat: Pécsett ABC-áruházzal, iparcikküzlettel, továbbá a Bizományi Áruház lakberendezési, műszaki áruházával. Komlón több élelmiszer- boltot, Mohácson iparcikkboltot, vegyesboltot, Pécsváradon, Bolyban ABC-áruházat, Szent- lőrincen vásárcsarnokot, Szalán- tán vegyesboltot adtak ót. A kiskereskedelmi eladások forgalma 1985-ben — összehasonlítható áron — az előző évihez hasonló volt. Ezen belül élelmiszerekből 3%-kal növekedett, ruházati cikkekből mintegy 5%- kal csökkent a forgalom az egy évvel korábbihoz képest. A kiskereskedelmi árak átlagosan 6,2%-kal emelkedtek a megyében. Ezen belül az idényáras cikkek árszínvonala 4,7%-kal volt magasabb az 1984. évinél. A növekedés üteme az elmúlt évekhez képest mérséklődött. A lakosság áruellátása az alapvető élelmiszerekből összességében kiegyensúlyozott volt. A ruházati termékek választéka viszont ez évben sem elégítette ki a keresletet. Különösen a hazai gyártású tweed és kártolt szövetek, selyemszövetek, a konfekcióáruk közül a női kosztümök, pantallók, aljak, blúzok és időszakonként a gyermeklábbelik kínálata volt hiányos. A vegyes iparcikkek közül 1985-ben fokozatosan javult a hűtőszekrények kínálata, de a nagyobb űrtartalmú típusokból még mindig nem tudták a keresletet kielégíteni. Továbbra is egyenetlen volt az ellátás automata mosógépből, villanybojlerből, fekete-fehér és színes televíziókészülékből. Az építőanyagok iránt mérséklődött a kereslet, ezt a Tüzép-telepek és a gyártó vállalatok közvetlen eladásaikkal ki tudták elégíteni. Az 1984. évinél élénkebb áruházi csereforgalom jellemezte a kereskedelmi tevékenységet az NDK, a szovjetunióbeli, valamint a lengyel, a bolgár és a csehszlovák partnerekkel. Baranya megyében 3041 lakás készült el az elmúlt esztendőben. Közülük 1514 Pécsett épült, 805 lakás létesült a községekben, Komlón, Mohácson és Szigetváron, lényegesen több, Siklóson kevesebb lakás épült, mint 1984-ben. Az állami lakásépítkezések száma és aránya tovább mérséklődött, a személyi tulajdonú lakásépítkezések aránya közel 80%-ra nőtt. Mérséklődtek a lakásmegszűnések: 1985-ben 308 lakás szűnt meg a megyében, 25-tel kevesebb, mint az előző esztendőkben. A községekben megszűnt lakások száma ezúttal meghaladta a városokban lebontotta- két. 39 új tanterem 1985-ben a közüzemi vízhálózat 110, a közcsatornahálózat 22 településre terjedt ki a megyében. Az előbbihez mintegy 103 000, utóbbihoz közel 64 000 lakás csatlakozott, 3, illetve 4%-ka| több, mint 1984-ben. A távfűtéses lakások aránya nagyjából változatián maradt (1985- ben 24% volt), a melegvízhálózattal ellátottaké pedig 21%- ról 24%-ra emelkedett. A lakosság egészségügyi alapellátása nagyjából azonos szintű maradt az előző évivel, tekintve, hogy az év során létesült újabb általános orvosi és gyermekgyógyász körzetek mellett az üres körzetek aránya is emelkedett. Bölcsőde épült Pécsett 80 férőhellyel, a teljes megyei hálózatban üzemelő 2712 férőhely kihasználtsága 75%-os volt. Javultak az időskorúak szociális otthoni elhelyezésének feltételei: Pécsett 150 férőhelyes szociális otthon létesült, emellett további egyéb bővítések révén 35 férőhellyel gyarapodott a hálózat. Vidéken a meglévő intézmény Komlón 40 férőhellyel bővült és befejeződött a somberek! otthon rekonstrukciója. Mindezek révén az egy évvel korábbinál 108- cal több (2140) szociális otthoni férőhely volt a megyében az év végén. Az oktatási ágazatban óvoda épült Pécsett, Görcsönydobokán és Ibafán (sorrendben 150, 23, illetve 25 férőhellyel). A beírt gyermeklétszám a megye egészében közel 4%-kal csökkent, így a 14 400 férőhely kihasználtsága is mérséklődött. Az általános iskolai hálózat főleg a községekben bővült, az idei tanév elejéig a megye egészében 39 osztályterem létesült. A változás nagyjából követte a tanulók számának növekedését, így az ellátottság lényegében nem változott. A középfokú oktatáson belül a középiskolákban folytatódott a tanulók számának növekedése, a szakmunkásképzésben viszont egy év alatt kb. 3%-kal csökkent a tanulólétszám, feltehetőleg az újra indult technikusképzés következtében. Teho-szauaztatas Pécsett Ezernél több aktíva járja — a tanácstagok segítőjeként — ezekben a hetekben Pécs városát. Mintegy 50 000 családot keresnek fel a településfejlesztési hozzájárulás megszavaztatá- sa végett. A Városi Tanácstól 'kapott tájékoztatásból megtudtuk, hogy a •lakosságna'k közel a felét felkeresték már e hét végéig, s az eddigi ösz- szesítések tanúsága szerint jó kétharmados többség voksolt a településfejlesztési hozzájárulás mellett. Az igenlő szavazatok ilyen aránya — mint elmondták — megfelel a várakozásnak, hiszen ez azt jelenti, hogy a pécsiek egyetértenek a helyileg kitűzött célokkal, s forintjaikat — amelyeket a tanács a maga eszközeiből ígérete szerint megkétszerez — segíti ezeknek a megvalósulását. De vajon tudnak-e mindenütt ezekről a célokról? A mostani szavaztatásnál ugyanis esetenként elhangzik, hogy nem tudják, mire kéri a tanács a település- fejlesztési hozzájárulást. Sajnos előfordult, hogy a tanács előzetes tájékoztatója, amelyben részletesen ismertette a. településfejlesztési hozzájárulás helyi céljait, a fizetés feltételeit és minden egyebet, nem jutott el mindenhová. Ez a lakosság csekély hányadát jelenti, de adott esetben ez is figyelemre méltó hiányosság, ezért a tanács gondoskodik arról, hogy pótlólag mindenki megkapja ezt a tájékoztatást. Előfordult az is, hogy bírálják a célt, viszont helyette más, reálisan megvalósíthatót nem tudnak ajánlani. Az említett tájékoztató kitért arra is, hogy kik és milyen jövedelmi viszonyok mellett kötelezhetők a településfejlesztési hozzájárulás fizetésére, a szavaztatás is ennek megfelelően történik. A településfejlesztési hozzájárulásra igennel vagy nemmel azok szavazhatnak, akik a helyileg megállapított egy fóré jutó jövedelemmel rendelkeznek. Mindenki más egy ún. nyilatkozatot ír alá kijelentvén, hogy miért nem kötelezhető a fizetésre. Ez természetesen nem jelent szavazatot, s ez bizonyára eloszlatja Kiss Béláné (Építők útja 4.) olvasónk ilyen irányú aggályát. Viszont a fizetésre nem kötelezhetők közül is sokan vállalják önként a kisebb összegű településfejlesztési hozzájárulás fizetését, jelezvén egyetértésüket a célokkal. S amíg a ikötelezhetőktől — ha egy- egy tanácskozási központ területén meglesz az „50 százalék + 1 fő" többség — adó módjára hajtják be a településfejlesztési hozzájárulást, a nem kötelezhe- tőknek a tanács 'köszönőlevelet fog küldeni, s ehhez mellékeli a befizetési lapot. Az értesítésre — mindkét esetben — a márciusi tanácsülés után kerül sor. Gyakori kérdés, hogyan tudják meg, hogy valóban a meghatározott célra fgr- dítjá'k-e a lakosság pénzét? Nos, cr tanácskozási központoknak minden év végén el kell majd számolniok az elvégzett feladatról, így a lakosság idejében tájékozódhat arról, hogy a befizetett forintjaiból mi valósult meg a közvetlen lakóterületen. H. I. Munkaverseny az SZKP kongresszusa tiszteletére A VII. ötéves tervben közvetett exporttal 14 millió pár cipőhöz elegendő felsőrész alapanyagot szállít a Szovjetunióba a Pécsi Bőrgyár. Képünkön: a régi krómos üzem Steinmetz-brigádja. Erb János felvétele Többletszállítások A kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny folytatásaként az idén több vállalatnál az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére hirdették meg a munkaversenyt. Körképünkben ezekről a vállalásokról igyekszünk számot adni. Nagy hagyományai vannak a munkaverseny mozgalomnak a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban. Idei vállalásaikat az SZKP kongresszusa tiszteletére tették meg, egyszersmind a hetedik ötéves tervidőszak induló évének sikeres teljesítését tűzték ki célul. A tavaly 2,4 milliárd forint termelési értéket felmutató kombinátban azt vállalták, hogy mind a növény- termesztésben, mind pedig az állattenyésztésben az elmúlt három év átlaghozamát túlszárnyalják. Termelési értékük harmadát exportálják, egyik fő felvevő piacuk éppen a Szovjetunió. Figyelemmel a szovjet partner növekvő igényeire is, a kombinát a tavalyi 4000-ről 6000 hektárra növeli vetőmagkukorica területét, továbbá száj a vetőmagból is fokozottabb mértékben elégítik ki a szovjetek igényeit, miután a szója náluk is slágernövény- nyé lépett elő. Mindezeken túlmenően — miután megélénkült a kereslet — több naposbaromfit szállítanak partnereiknek, ezáltal több csirkehús exportálható a Szovjetunióba. A Mecseki Szénbányák Vállalatnál minden évben a szocialista brigádvezetők tanácskozásán hagyják jóvá a munkaverseny szabályzatot. Ezúttal úqy döntöttek, a brigádok vállalásaikat a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny folytatásaként az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére teszik meg. A Pécsi Bőrgyár ugyan közvetlenül nem szállít a szovjet piacra, viszont a bőreiből idehaza készített cipők nagy vásárlója a Szovjetunió. Az igények növekvőben, míg tavaly a hazai ipar 10—11 millió pár cipőt szállított, az idén már 14 millió párat kell útnak indítania — jó minőségben, időben, a szerződött mennyiségben. A Pécsi Bőrgyár szocialista brigádjai, munkabrigádjai vállalták, zöld utat adnak a szovjet exportra dolgozó hazai cipőgyárak alapanyag-igényei kielégítésének, ezeket a megrendeléseket - a' partnerek igényei szerint — előreveszik. Tizenhárom nagy hazai cipőgyárnak és szövetkezetnek, köztük a Sziqetvári Cipőgyárnak, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalatnak és a Pécsi Cipőipari Szövetkezetnek ajánlották ezt meg. A szállított mennyiség a Pécsi Bőrgyár teljes puhabőr-termelésének felét, a talpas- és a rostbőrtermelésnek 55 százalékát teszi ki. A vállalást nem lesz könnyű teljesíteni, miután a gyár ezzel párhuzamosan a tavalyinál jóval több tőkés exportot irányzott elő. A Szigetvári Cipőgyár kollektívájának vállalása: február 25-ig időarányos tervük majd kétszeresét gyártják és küldik ki szovjet partnerüknek. Vállalták továbbá, hogy az idei esztendőre lekötött 650 000 pár női lábbelit augusztus végéig elkészítik és igény esetén további 150 ezer pár női cipő szállítására is készek — ebből a szovjet vevő 80 ezer párat meg is rendelt. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalatnál a Vass István vezette cipőgyártó szocialista brigád felajánlásaihoz csatlakozott a vállalat valamennyi szocialista brigádja. Vállalásuk: az első negyedévi szovjet exporttervüket 102 százalékra teljesítik, úgy, hogy fél százalék alatt tartják a minőségi kifogások arányát. A szovjet vevő kérésére túlteljesíti első negyedévi szállítási kötelezettségét a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat. Eredetileg 1 278 000 rubel értékű 'kesztyű és bőrdíszmű szállítására szerződtek, erre vállalt rá a Hunor kollektívája, eszerint a szovjet exportjuk értéke március végén meghaladja az 1 600 000 rubelt. A munka lendületes, megnövekedett kötelezettségeiket januárban és február eddig eltelt napjaiban is sikerült teljesíteniük. A Mechlabor pécsi híradás- technikai gyárában készülő stúdiómagnetofonok legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. Az idén több más típus mellett 524 darob STM 610-es stúdiómagnetofon és 1100 R—7-es riportermagnó szállítására kötöttek szerződést a szovjet féllel. A vállalat vezetése az SZKP kongresszusa tiszteletére többletszállítást határozott el, az STM 610-es stúdiómagnetofonból 100-zal, a riportermagnóból 200-zal többet küldenek a Szovjetunióba. A szocialista brigádok, a műhelyek dolgozói most e megnöveke-- dett feladatokat építik be idei munkaverseny vállalásaikba. Miklósvári — Murányi HÉTVÉGE 3.
