Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-11 / 10. szám

Röviden „Tudomány és gyakor­lat" címmel sugároz mű­sort a biofizika újdonsá­gairól a Magyar Rádió január 14-én, 21.30-kor a Kossuth-adón. A műsor házigazdája dr. Tigyi Jó­zsef akadémikus, egyete­mi tanár, a POTE Biofizi­kai Intézetének igazgató­ja. A beszélgetésben részt vesznek dr. Niedetz- ky Antal egyetemi tanár, Lörinczi Dénes tudomá­nyos munkatárs, Nagy László tanársegéd, a Bio­fizikai Intézet munkatár­sai. Alakuló ülések. A PAB szakbizottságai január kö- zepéia megtartják idei el­ső ülésüket. Elkészítik az új munikaterveket, javasla­tokat tesznek a PAB 1986/87-es új pálya tételei re. Nemzetközi szimpózium. A moszkvai Endokrinológiai és Hormonkutató Intézet rendezésében a közelmúlt­ban Szuzdalban tartottak nemzetközi szimpóziumot, amelyen dr. Flerkó Béla akadémikus, egyetemi ta­nár, a POTE Anatómiai Intézetének igazgatója is tartott előadást. Előadásá- sában az aayi neuronrend- szereknek az agyalapi mirigy hormon-elválasztá­sának szabályozósában betöltött szerepével foglal­kozott. Nemzetközi számítógép­kiállítás. Münchenben nemzetközi komputerkiál­lítást rendeztek. Dr, Bá­nyai Elek egyetemi tanár­segéd, a POTE Társada­lomorvostani Intézetének munkatársa a kiállításon a komputerre alkalmazott, az alapellátásban is fel­használható orvosi progra­mokat tanulmányozta a ki­állításon. Jubileumi tudományos ülésszak. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola január 21-22-én jubileumi tudo­mányos ülésszakot rendez a főiskola tizenöt éven fenn­állása alkalmából. Az ün­nepélyes megnyitót 21-én, 9.30-kor tartják a Boszor­kány úti épületben. A két nap alatt különböző szek­ciókban számos előadást tartanak. Székfoglaló előadás Dr. Herczegh Géza egyete­mi tanárt, a JPTE Állam- és Jogtudományi Karának dé­kánját a Magyar Tudományos Akadémia a levelező tagjai­nak sorába választotta. Dr. Herczegh Géza január 8-án tartotta meg az akadémián székfoglaló beszédét „A nem­zetközi jogalkotás lehetőségei és korlátái" címmel. A beteg automata vérnyomásmérőre van kötve, amelyik egyúttal regisztrálja is az értékeket. Ezt a műszert betegőrző és keringésvizsgáló műszerek egészítik ki. Fotó: Proksza László Uj magyar gyógyszer TI SAG ID A pohár vízbe bedobott nagyméretű, fehér tabletta már egy perc alatt alkotóele­meire szétesve „füstölög”. Egy új magyar gyógyszer, a Tisa- cid átalakulását figyeljük a POTE I. sz. Belgyógyászati Klinikája igazgatójának szo­bájában. Az igazgató, dr. Já­vor Tibor egyetemi tanár és dr. Past Tibor, a biológiai tudományok kandidátusa a gyógyszer feltalálói, az Alka­loida Gyógyszergyár négy munkatársával együtt dolgoz­ták ki az önálló magyar sza­badalmon alapuló gyomorsav- közömbösítő gyógyszert. — A Tisacid azon kevés ere­deti magyar vegyületek közé tartozik, amelyik gyógyszer - mondja dr. Jávor Tibor. — A lakosság 5—10 százaléka szen­ved gyomorsavtúltengésben, egy felmérés szerint tízmillió ember évente százhatvan ton­nát fogyaszt el gyomorsav- csök'kentő szerekből. Vannak forgalomban jó minőségű gyomorsavközöimbösítő gyógy­szerek, de ez az első, amely­nek minden alkotórésze meg- tailáható hazánkban, tehát előállításával importot is meg­takarítunk és licencet sem kell vásárolnunk. A savközömbösí­tő szerek hatásosságát úgy állapítják meg, hogy megmé­rik, egy gramm az adott szer­ből hány millimollnyi gyomor­savat közömbösít. A jelenlegi világrekord az 1 gramm/30 mmol'l. A mi gyógyszerünk el­érte ezt a hatásfokot. — Hogyan született meg az új gyógyszer és mi az alap­anyaga? — A klinika a magyarorszá­gi klinikai-pharmacoilógiai há­lózat tagja, és ilyen minőség­ben a legtöbb belgyógyászati gyógyszer első fázisú vizsgá­latát is elvégezzük itt. - ma­gyarázza dr. Past Tibor. Szá­mos gyomorsavközömbösítő szert alkalmaztunk, próbáltunk ki, és a professzor úr régóta foglalkozott egy magyar szer gondolatával. Nem tudnak a vegyészek egy szervetlen ve- gyületet előállítani? - kérdez­te félig tréfásan. Vizsgálatok alapján úgy láttuk, hogy az alkotóelemek atomjainak, ás­ványtani rácsszerkezete alkal­mas lenne egy megfelelő sta­bilitású savközömbösítő kiala­kítására. Konzultáltunk a deb­receni egyetem szervetlen ké­miai tanszékének vezetőjével is, aki alátámasztotta a meg­állapításunkat. A Tisacid alapanyaga a bauxitból szár­mazik, magnézium-alumínium hidroxikarbonát típusú vegyü- let. Végeztettek szerkezetvizsgá­latokat az ELTÉ-n, a budapes­ti Műszaki Egyetemen. A ha­tásossági vizsgálatát részben a pécsi Megyei Kórház köz­ponti laboratóriumában foly­tatták. Az Alkaloida gyárban történt a toxikológiai vizsgá­lat. Az alapos és sokoldalú megméretés kimutatta a Tisa­cid hatásosságát és bebizo­nyította, hogy semmilyen kp- ros mellékhatással nem ren­delkezik. Sikerült elérni, hogy a rácsszerkezet az idő múlá­sával is megtartsa a stabili­tását, vagyis, hogy a tabletta évek során se veszítsen hatá­sosságából. Nem „öregedik” el, nem dehidratálódik és így nem csökken a savmegkötő­képessége. A tabletta kristály- rácsát ugyanis a gyomorsav rombolja össze és így szaba­dítja fel a hatóanyagát. Mint a pohár vízbe helyezett pirula is igazolta, lenyelés után ha­mar kifejti a hatását. Előállí­tási technológiája pedig kör­nyezetkímélő.- A Tisacid alkalmazható a fekélybetegségek gyógyításá­ban, megelőzésében is?- A fekélybetegek gyomor­nedvének pH-ja igen ala­csony, vagyis a gyomornedve­ik erősen savi vegyhatásúak. A Tisacid megemeli a pH-ér- tékét, ezáltal csökkenti a só­sav koncentrációját, elősegí­ti a gyomor kiürülését, meg­szünteti a puffadást - mond­ja dr. Jávor Tibor. Arra néz­ve, hogy magában a fekély- betegségben is van-e gyógyí­tó szerepe, még nem telje­sen tisztázott. összehangolt vizsgálatok folynak Pécsett, Miskolcon, Győrben, Szekszár- don, Székesfehérváron. Mi itt a klinikán 24 órán át mérjük a betegek gyomrának savkon­centrációját, miközben a be­tegek táplálkoznak és szedik a gyógyszert. , — A POTE I. sz. Belkiliniká- ja a klinikai-pharmacológiai hálózaton belül olyan intéz­mény, amely 1-es fázisú mun­kahelynek is kijelölt. Vagyis elvégezhetjük a legprecízebb vizsgálatokat egy-egy labora- tóriumilag és állatkísérletek­ben már bevált új szer eseté­ben. Az 1-es fázis azt jelenti, hogy ember először veszi be a gyógyszert. Erre egészséges önkéntesek jelentkeznek. A második fázis, amikor már be­tegeken alkalmazzuk az új szereket. Dr. Jávor Tibor elvezet a klinika legújabb osztályára, a kiliniko-pharmacológiai osz­tályra. Az osztály rendkívül jól felszerelt, az automatikus vérnyomásmérőtől kezdve, az EEG-készüléken át a kiépített számítógépes rendszerig sok minden megtalálható. A há­romágyas kórteremben éppen egy szombathelyi beteg hu- szonnégyórás gyomorsavellen- őrzését végzik. Az osztályon két orvos, ápolónő, egy kémi­kus és több asszisztens dol­gozik. — Professzor úr, ön szerint mi okozza, hogy a lakosság ilyen hányada küszködik a gyomor savtúltengéssel? — Sok minden befolyásol­hatja. A rendszertelen élet­mód, a stresszhatások, az erő­sen fűszerező „konyhaművé­szet", a túlétkezés, az örök­lődés. — Mióta foglalkoznak az új gyógyszer eJőállitásával és mikor kerül a gyógyszertári forgalomba? — A kutatásokat 1979-ben kezdtük és az elképzelések szerint egy éven belül forga­lomba kerül. Barlahidai Andrea U| könyvek Államigazgatás, terület- és településpolitika címmel jelent meg az a tanulmánykötet, amelyet hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulója tisztele­tére készítettek el a szerzők. A kötetet a Baranya Megyei Ta­nács, a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Állam- és Jog- tudományi Kara, az MTA Re­gionális Kutatások Központja adta ki az elmúlt év végén. A tanulmányok Baranya megye társadalmi folyamatait elemzik. Foglalkoznak a megye társa­dalmi szervezeteivel, a taná­csok önállóságának gazdasá­gi-pénzügyi megalapozásával, a községpolitikával, a vonzás- körzeti viszonyok alakulásával, a települési és közigazgatási hálózattal, az ügyviteltechniká­val és eredményességgel a közigazgatásban, a tanácsszer­vek hatósági tevékenységével, a megye-község kapcsolattal, az igazgatási társulásokkal, a várospolitikával, a helyi önál­lóság feltételeivel az irányítás területi rendszerében. A tanul­mánykötetet dr. Ádám Antal és dr. Farkas Károly szerkesztette, az előszót Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke írta. * Studia luridica. Négy kiad­ványa jelent meg egymás után a JPTE Állam- és Jogtudomá­nyi Karának a Studia luridica sorozatban. A 102-es füzet a kar oktatói szakirodalmi mun­kásságának (1972—1982) bib­liográfiáját tartalmazza. A 103- as számú kiadvány Kiss László francia nyelvű tanulmányát közli, amelyben a szerző a jog­szabályalkotás decentralizálá­sának magyarországi lehetősé­geit vizsgálja. A 100 éves Kislégi Nagy Dénes tudomá­nyos, oktatói és költői életmű­véről 1984-ben ünnepi tudo­mányos ülést tartottak. A soro­zat 104-es számú füzete közli az ünnepi köszöntőt, az elő­adásokat, Kislégi Nagy Dénes egyik költeményét, munkáinak jegyzékét. S olvasható a kiad­ványban a 101. életévében el­hunyt professzor temetésén el­mondott gyászbeszéd is. A ha­zánk felszabadulásának 40. év­fordulója tiszteletére huszonkét jubileumi tanulmány jelent meg a sorozat 105-ös füzeté­ben. A sorozat szerkesztője dr. Ádám Antal egyetemi ta­nár. * POTE évkönyv. Az 1983/84-es tanév főbb eseményeit foglalja magába a POTE legújabb év­könyve. A könyv első írása a rektor tanévnyitó beszéde, ezt követi a kinevezések fölsorolá­sa és az elhunyt egyetemi ok­tatókról való megemlékezés. Megtalálható az egyetem és a klinikák szervezetének, dolgo­zóinak a névsora és a tudo­mányos minősítések összegzé­se. Az 1983 októberében meg­rendezett egyetemi napok ese­ményeiből, előadásaiból Is kö­zöl néhányat az évkönyv szer­kesztője, dr. Antal Ernő, a Rektori Hivatal vezetője. A könyv tartalmazza az egyetem 1983/84-es tantervét, a tudo­mányos szakosztályban tartott előadások címjegyzékét, az egyetem külföldi vendégeinek nevét, a külföldi tanulmányuta­kon, rendezvényeken resztvet­tek fölsorolását, végül pedig az 1984-ben végzett orvosok, fog­orvosok névsorát. Egy év tapasztalatairól - röviden Pécsi kutatók külföldön Hol jártak 1985-ben? Dr. Tigyi József akadémi­kus, egyetemi tanár, a POTE Biofizikai Intézetének veze­tője, a Nemzetközi Biofizikai Unió főtitkára 1985-ben majd hússzor indult külföldi útra. Párizs, Hamburg, Ve­lence, Berlin, London után Jeruzsálemben és Kairóban járt. — A Nemzetközi Biofizi­kai Unió a IX. nemzetközi kongresszusát Jeruzsálemben tartja 1987-ben. Most a vég­rehajtó tanács ülését ren­dezték itt, megtekintettük a körülményeket, megismerked­tünk a kutatóintézetekkel, pl. a rehovodi Weitzman In­tézettel. Nagy gondot fordí­tanak a biofizikára, a mo­lekuláris biológiára, a bio­technológia alapjaira. Kairóban november ele­jén voltam, meghívtak a II. egyiptomi biofizikai kong­resszusra, ahol két plenáris előadást tartottam, és egy kerekasztal-konferenciát ve­zettem. Egyiptomban sok pénzt fordítanak az intézmé­nyek építésére, ahogy tréfá­san megjegyezte az egész­ségügyi miniszterhelyettes, a fáraók óta a génjeikben hor­dozzák az építkezést, de a kutatásokra is relatíve sokat költenek. Elsősorban az al­kalmazott biofizikával fog­lalkoznak, a qénmérnökség irányába fordultak, töreked­nek a modern mezőgazdasáq kiépítésére. Új szárazságtűrő fajokat állítanak elő. Kuta­tásaik másik fő iránya az új diagnosztikai módszerek kidolgozása. Kialakulóban van a biofizika környezetvé­delmi ága is. A legnevesebb kutatóhely az AI Azhar Fnye- tem, amelyet még 972-ben alapítottak. Londonban szeptember kö­zepén jártam az UNESCO, európai és észak-amerikai régióiában működő Biofizi­kai Együttműködés kongresz- szusán, ennek az együttmű­ködésnek ugyanis én vagyok az elnöke. Áttekintettük a legmodernebb eredményeket, a fő tendenciát ott is a bio­technológia jelenti. Magyar- országon is indul majd eqy, biotechnológiával kapcsola­tos kutatási program, amelv- ben a POTE két intézete is szerepet kap. * Nem kevésbé mozgalmas év­ről számolt be dr. Enyedi György, az MTA Regionális Kutatások Központjának fő­igazgatója. — A Tokióban működő ENSZ Egyetem keretében az idén Bogotában több éves munkaprogramot fejeztünk be a tervezés hatékonyságá­ról. Erről könyv is ielgnik majd meg. A magyar gaz­dasági tervezés útját a har­mincas évektől kezdve mutat­tam be. Bizonyos értelemben hozzájuk, a fejlődő orszá­gokhoz, a magyar példa kö­zelebb áll. A fejlődő orszá­gokban egyébként valame­lyest kiábrándultsáq tapasz­talható a tervezésekkel szem­ben, pedig a tervezés nél­küli spontán gazdaság nem járható út. Ezért is volt a számukra jelentős ez a mun­kaprogram. A másik utam ahhoz a többszakaszos kutatáshoz kapcsolódik, amelynek első megbeszélését éppen Pécsett rendezték az elmúlt évben. Ez az UNESCO-támogatással folyó kelet-nyugati összeha­sonlító kutatás, amely az európai környezetvédelmi po­litikákhoz kapcsolódik. Mivel a környezetszennyezés, pl. a savas esők hatása nemzet­közi, közösen kellene ezek ellen védekezni. A kutatás, a megelőzés, a termelő szek­torok befolyásolásának a le­hetőségeit vizsgálja. Az idén a program első szakasza fe­jeződik be. Moszkvában, Mi­lánóban, Szófiában talál­koztunk az eredmények meg­beszélésére. A kötetnek, amely erről majd megjele­nik, én vaqyok az egyik szer­kesztője. Egy holland kiadó jelenteti meg, de remélem, hogy a magyar kutatóintéze­tekhez is elkerül majd. Az ősszel a kínai akadé­mia látogatását viszonoztuk. Én három évvel ezelőtt vol­tam először Kínában. Érez­hetőek a gazdasági fellen­dülés jelei. Fejlődnek a tu­dományok, nagyon érdeklőd­nek a magyar társadalomtu­dományi kutatások iránt. Nagy élményt jelentett a ti­beti látogatás, pár szóval nehéz mesélni erről. A tibeti tudományos akadémia láto­gatásunk idején volt másfél hónapos. Tibetben, a lámák hazájában a kultúrát jórészt méq ma is a kolostorokban őrzik, a lámatudósok műve­lik. A tudományok a filozó­fiára, a tibeti nyelvre irányul­nak, gyakorlatilag még nin­csen természettudományos kutatásuk. Dr. Enyedi Györgyöt há­romhetes amerikai előadó- kőrútra is meghívták és ez út eredményeképpen együtt­működést kötöttek a West- Virginiai Egyetemmel és így az RKK egyik fiatal kutatója egyéves ösztöndíjra indul a közeljövőben. * Dr. Bachman Zoltán, a Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola tudományos ügyekkel foglalkozó főigazgató-helyet­tese az idén Eszéken, Sza­rajevóban, Würzburgban járt. — Eszéken tárgyalásokat folytattunk az oktatói mun­kák kiállítás-cseréjéről és gondoltunk az utóbbi évek nyertes szakdolgozatainak, a témacseréjére is. A hall­gatókat ösztönözné ez a le­hetőség, a tapasztalatok sze­rint a dolgozatok jobban si­kerülnek ilyen kilátások re­ményében. Áprilisban Szara­jevóban, a téli olimpia épít­kezését dokumentumfotóz­tam végig. Igen tanulságos volt, hogy hogyan lehet kul­turáltan, egyszerűen megol­dani az ilyen feladatokat. Az elképzelések szerint a hallgatók tudományos diák­köri munkát készítenek majd ebből, amelyet majd az ok­tatásban is fel tudunk hasz­nálni. Jugoszláviában na­gyon igényesek az építészek. Nagy a tekintélyük és fele­lősségük a tervezésben is. Az angliai kapcsolatunkból is azt a tapasztalatot vontuk le, hogy egyszerűen is lehet praktikusan, a hagyományok­ra, a környezetre is támasz­kodva építeni, tervezni. A würzburgi egyetemmel most alakul a kapcsolatunk. Tervezzük hallgatók, oktatók cseréjét és kint kiállítást ren­dezünk a műemlékvédelem­ről. 1986-ban a pécsi óke­resztény emlékek védolmé-j ről tudományos konferenciát is tartanak Würzburgban. A főiskolánk, alaptevékenysé­géhez tartozóan, menedzse­li a nemzetközi kapcsolato­kat és a jövőben egyre tar­talmasabb együttműködésen két szeretnénk kialakítani. B. A. 1 Rovatszerkesztő: Barlahidai Andrea HÉTVÉGE 7.

Next

/
Thumbnails
Contents