Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-08 / 7. szám

1986. január 8., szerda Dunántúli napló 5 Korszerűbb termékek a Pécsi Dohánygyárbél Üj gyártócsarnok, új gépek Kevesebb az tegészségká- rosító anyag a Pécsi Dohány­gyárnak azokban az új ciga­rettáiban, amelyek gyártását a közeljövőben kezdik meg. A most elkészült munkacsar­nok és a gépek üzembe állí­tása kettős célt szolgál: egy­részt a kevesebb mellékter­mék-veszteséggel gazdasá­gosabbá kívánják tenni a gyártást, másrészt pedig a nemzetközi értékrendnek is megfelelő termékekkel akar­nak megjelenni. A csarnok­ban Irimi Sándor igazgató vezetett végig. A Dohánygyár mai épüle­tei 1912-ben készültek, így ezekbe már nem lehet kor­szerű technológiát telepíteni. Ezért volt szükség az új, két­szintes épület megépítésére. Itt kapnak helyet a csomago­lás alapanyagai, valamint az előkészítés végterméke, a vágott dohány. Ez utóbbiból egyszerre ötven tonnányit tudnak készletezni, ez a mennyiség két napra ele­gendő. Az automatikus do- hányvógat-adagolásra szol­gáló gépegységek is ott áll­nak már a munkaterületen. Az üzemcsarnok emeleti szintjén kap helyet a lágyár­tó és 8 csomagoló gépsor. Az eddigi 2600 db percen­kénti teljesítményű gépeket fokozatosan 4000 db percen­kénti teljesítményűre cserélik. Rövidülnek a szállítási vona­lak, a raktárak a felhaszná­lók közvetlen közelébe kerül­nek. Újdonság az automata filteradagoló is. A saját erő­ből épített rendszer a meg­lévő gépekkel együtt a napi 30 millió cigarettamennyi­séget 35—37 millióra emeli majd. A Pécsi Dohánygyár neve alatt védjegyzett cigaretták­ból idén 8,5 milliárd kerül piacra. Ebből 7 milliárd 300 ezret gyártanak Pécsett, a többit a gyártási jog gyakor­lásáért fizető debreceni és sátoraljaújhelyi gyárak készí­tik a velük kötött egyéves szerződések értelmében. A PD termékei mögött min­den esetben valamilyen sza­badalom áll. Az új gyártmá­nyok - Sopiane 100 és Ná­dor 100 — annyiban külön­böznek az eddigiektől, hogy a kétéves kutatómunka ered­ményeképpen kialakított új füstszűrők lehetővé teszik a rákkeltés bűnlajstromába so­rolt aldehidek erőteljes ki­szűrését. Az új szabadalom bejelentése a fejlett orszá­gokban már megtörtént. A megvalósuló több milliós be­ruházás mellett ennek a szellemi terméknek a sikerét is várják. Sz. Koncz István Sikeres évet zárt a Könyv­értékesítő Vállalat: tavalyi for­galma 35 millió forinttal ha­ladta meg a tervezettet. A Váci úton kialakított új köz­pontjukban már működik a számítóközpont, amely a vál­lalat árukészletét tartja nyil­ván, megújult a nyomda, és átadásra vár korszerű raktáruk is. Egyebek között erről tájé­koztatta a sajtó képviselőit Drucker Tibor, a Könyvért igazgatója kedden a vállalat központjában. Miként alapvető tevékeny­ségi körükről, a közqyűjtemé- nyek ellátásáról szólva eJ- mondta, tovább nőtt a Könyvérttel szerződésben álló könyvtárak száma, tavaly már több mint 6700-zal volt ilyen kapcsolatuk. A bibliotékáknak idegen nyelvű és a nem hiva­tásos kiadók által gondozott könyveket is kínáltak. Népsze­rű, új szolgáltatásuk a video­kazetták terjesztése is. A A Könyvért sajtótájékoztatója könyvtáraknak elsősorban nép­szerű, tudományos és ismeret- terjesztő kazettákat és az is­kolai tananyaghoz kapcsolódó filmeket ajánlottak fel. A vál­lalat jelenleg 85 áfész könyves­boltot lát el könyvvel, közülük 20-ban az ott dolgozó bizo­mányosok segítségével 48 nem­zetiségi települést látnak el anyanyelvi könyvekkel. Tavaly Kispesten és a XVI. kerületi Centenáriumi lakótelepen, a vidéki városok közül pedig Sopronban nyitottak boltot. A vállalat központjában meg­nyílt könyvesházukban — ked­vezményes vásárlási lehető­séget teremtettek. A Könyvértnek több mint 230 árusító helye van az ország­ban, s a hálózatot az idén to­vábbfejlesztik. Bolt nyitását tervezik Budaörsön, Győrött, Szegeden, Pécsett és Egerben. Budapesten bővíteni kívánják az üzemi és a munkahelyi könyvterjesztő tevékenységü­ket. A nem hivatásos kiadók kiadványainak szervezettebb terjesztésére külön boltot lé­tesítenek. Bővítik a Báthory és a Honvéd utca sarkán levő Könyvtárosok boltjának profil­ját: a majdani áruházban mindent kínálnak, ami a könyv­tárak ellátásához, működésé­hez szükséges. A két éve indított Tudo­mánytár című sorozatban — amelyben régóta hozzáférhe­tetlen, művelődéspolitikailag jelentős kiadványokat adnak újra az olvasók kezébe — az idén egyebek mellett Zsámbé- ki László 1937-ben megjelent Magyar művelődéstörténeti kis- lexikonát, valamint Venetianfer Lajos: A magyar zsidósáq tör­ténete című kötetét adják ki. és teöttépfokon Állami nyelvvizsga Pécsett A magas lány nyugodtan áll­dogált a falnak támaszkodva, néha az órájára pillantva. — Nem izgulsz? — kérde­zem rátekintve a többiekre, akik az utolsó pillanatokat is kihasználva különböző nyelvhe­lyességi problémákon vitatkoz­nak. — Majd utána fogok. Meg azalatt az egy hónap alatt, amíg megjön az eredmény — mondja Laki Andrea, a Mohá­csi Kisfaludy Gimnázium ne­gyedikes tanulója. — Orosz fakultációra járok és már gye­rekkorom óta érdekelnek az idegen nyelvek. Voltam a Szov­jetunióban is és a gimnázium­ban csodálatosan jó tanárnőm van, Péntek Károlyné. Olvasunk rendszeresen újságot, teszt­feladatokat oldunk meg, sokat beszélünk, úgyhogy azért tit­kon bizakodva jöttem erre a középfokú nyelvvizsgára. — Hétfőn írtátok az írásbe­lit, milyennek találtad? — Kisebb problémáktól elte­kintve nem volt túl nehéz. És nagyon örülök, hogy itt Pécsett lehet nyelvvizsgázni. Pesten két időpontban tartják az írás- és szóbelit, körülményes felutaz­ni vagy megszállni. Pécsett hétfőn és kedden tar­tottak először állami nyelvvizs­gát. A JPTE Közgazdaságtudo­mányi Kar idegennyelvi tanszé­kének adjunktusa ár. Borgulya Istvánné a nyelvvizsgák fő szervezője: — Néhány évvel ezelőtt szü­letett a döntés, hogy a na­gyobb vidéki egyetemi városok­ban is lehet állami nyelvvizsgát szervezni azért, hogy a jelent­kezőknek ne kelljen Budapest­re utazgatni. Felsőfokú nyelv­vizsgát továbbra is csak a fő­városban lehet tenni, de a ter­vek szerint Pécsett jövőre ismét lesz alap- és középfokon nyelv­vizsga. Budapesti, szegedi, veszprémi, pécsi nyelvtanárok vizsgáztatnak. Az írásbelit Bu­dapesten értékelik, a szóbelit természetesen itt. — Nyelvvizsgára való felké­szítő tanfolyamot most nem tar­tottak Pécsett. Milyen tanköny­veket ajánl a majdani új je­lentkezőknek? — A törzsanyagot a „Tanul­junk nyelveket!" sorozat köny­vei jelentik, alapfokú és közép­fokú változatuk, illetve teszt­könyveik hasznos tudnivalókat tartalmaznak. Könyvesboltokban megvásárolható a „Tájékoztató az állami nyelvvizsgáról” című füzet, amely sok kérdésben nyújt felvilágosítást. — Hányán jelentkeztek a nyelvvizsgákra? — Alapfokra negyvennyolcán. Az alapfokú nyelvvizsgánál nin­csen írásbeli, csak szóbeli. Kö­zépfokra száztizennyolcan ad­ták be a papírjaikat, fiatalab­bak, idősebbek vegyesen. Mind­két fokon oroszból, angolból, németből vizsgáznak. Akartunk franciából is vizsgát hirdetni, de mindössze hárman jelent­keztek. — Mi a legfontosabb fel­adata a vizsgáztatónak ilyen alkalmakkor? — kérdezem dr. Kerekes Lászlót, az idegennyel­vi tanszék orosz nyelvi szakcso­portjának vezetőjét: — Mivel első alkalommal ta­lálkozunk a vizsgázóval, nem ismerjük a tudását, a vizsgán kell a legtöbbet nyújtania. Ezt ideges légkörben nem igen le­het elérni, úgyhogy először a nyugodt, jó hangulatú légkört kell megteremteni. Mindennapi kérdéseket teszünk fel és csak utána következik a tulajdon­képpeni vizsga. Számot adnak beszédértésből, nyelvhelyesség­ből, kiejtésből, beszédkészség­ből, szövegértésből. Érdeklődés színes tv ügyben Javítanakr amit tudnak A régebbi típusokról lemondanak Nincs mivel javítani a bibás készüléket Idézünk egy olvasónk leve­léből: „1980 decemberében átalánydíjas szerződést kötöt­tünk a Gelkával egy Color Star színes televízióra. Havon­ta 140 forintot fizettünk. 1985 novemberéig minden jól is ment, de akkor kaptunk egy levelet, hogy felmondják a szerződésünket, öt év alatt ki­fizettünk 8400 forintot. Most, hogy öreg a televízió, felbont­ják a szerződést arra hivatkoz­va, hogy nincs alkatrész. El­mentünk a szervizbe is, hogy legalább valamennyit térítse­nek vissza a befizetett pénz­ből, de elutasító választ kap­tunk." Az elmúlt hetekben nem­csak levélírónk panaszkodott. Többen is sérelmesnek talál­ták, hogy a Gelka és a HIR- GÉP szervizei felbontották szí­nes televíziójukra kötött áta­lánydíjas szerződésüket. Miért? Pálfay József, a Gelka Szer­viz pécsi leányvállalatának igazgatója: — November közepén nyolc­vannégy ügyfelünket ajánlott levélben értesítettük, hogy de­cember 31-ével felbontjuk az átalánydíjas szerződésüket. Ennek az volt az oka, hogy a Color Star és a Munkácsy szí­nes televíziókhoz a gyárat; már nem tudnak alkatiészt küldeni, mert évekkel ezelőtt beszüntették a gyártásukat. Nem tartottuk volna tisztessé­ges dolognak, ha fizettetek az átalánydíjat, de nem tud­juk a készüléket megjavítani. A javításukat ezentúl is vál­laljuk, de csak készpénzért és határidő nélkül, mert kiszá­míthatatlan, hogy van-e hozzá alkatrész vagy nincs. Az átalánydíjas szerződés­ben többek között az is olvas­ható, hogy azt az ügyfél bár­mikor felbonthatja, míg a szer­vizek csak év végén. Többször előfordult már az is, hogy csak megkötötték a szerződést és utána nem fizették a díját, és az így fél év után automa­tikusan megszűnt. Arra is volt példa, hogy a szerviz nem tud­ta időre megjavítani az áta­lánydíjas készüléket anyag­hiány miatt, akkor bizonyos összeget visszatérített. Wéber János, a HiRGÉP mű­vezetője: — Az átalánydíjas szerződé­sek felbontásával elejét vet­tük annak is, hogy ha esetleg a régi típusú színes készülékek­ben elromlana a képcső vagy a sorkimenő és azt nem tud­juk kicserélni, mert a gyár nem tud alkatrészt szállítani, akkor kérdezzék meg tőlünk az ügy­felek, hogy miért nem szóltunk időben és bontottuk fel a szer­ződést, — A színes televíziókra kö­tött szerződésekben nincs olyan kitétel, hogy tíz évnél előbb nem lehet azt felbon­tani — mondta Marosy István, a HIRGÉP igazgatója. - öt- ven-hatvan szerződést bontot­tunk fel az elmúlt év végén. Szívesen fenntartottuk volna, de a vállalt kötelezettségeink­nek nem tudtunk volna eleget tenni. így is vigyáztunk arra, hogy csak a legrégebbi típu­sú Color Starra kötött szerző­dést mondjuk fel. Még 1981- ben kapható volt ez a típus, de a gyártását már 1977-ben beszüntették. A VIDEOTON ,is csak nyolc évig köteles a ké­szülékeihez alkatrészt gyárta­ni. Jó dolog, hogy a gyárak igyekeznek minél újabb típu­sokat kifejleszteni és a szervi­zek becsületesen eljárni az ügyfelekkel szemben. Azonban az átalánydíjas szerződések’ felbontásakor részletesebb tá­jékoztatást kellene adni a szí­nes televíziók tulajdonosainak, hogy miért szűnt meg a szer­ződés, így kevesebb lenne a panasz. Sz. K. A SZÖVOSZ elnökségének ülése A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksé­ge kedden Ráckevén tartotta idei első ülését. A testület tagjai elemezték a kistelepü­lések kereskedelmi hálózata rekonstrukciójának tapasztala­tait. Megállapították, hogy a korszerűsítés nyomán az ellá­tásban, a vásárlási és a bolti munkakörülményekben egyaránt lényeges javulás következett be. A felújított egységek mint­egy harmadát átszervezték; ön- kiszolgáló rendszert alakítottak ki. A boltok berendezéseit fel­újították vagy kicserélték, és bővítették az áruválasztékot is. A lakosság kérésére az élel­miszert árusító üzletek többsé­gében — a rekonstrukció után — bevezették a tőkehús és o mirelitáruk értékesítését. A szövetkezetek az elmúlt öt évben összesen 1500 üzletet és telepet újítottak fel, illetve kor­szerűsítettek. Magyar— szovjet televízió­r r ■■ r es raaio- megállapodás Két évre szóló együttműkö­dési megállapodást kötött a Szovjetunió Állami Televízió és Rádió Bizottsága a Magyar Televízióval és a Magyar Rá­dióval. A munkatervet Leonyid Kravcsenko, a Szovjetunió Állami Televízió és Rádió Bi­zottságának első elnökhelyet­tese, Kornidesz Mihály, a Ma­gyar Televízió elnöke, valamint Hárs István, a Magyar Rádió elnöke írta alá kedden. A televíziók egyezménye a műsorcsere színvonalának ja­vítását helyezi előtérbe. A te­levíziók vezetői megállapodtak abban, hogy kölcsönösen se­gítik olyan műsort készítő stá­bok, forgatócsoportok munká­ját, amelyek a két ország po­litikai, társadalmi, gazdasági életéről, aktuális eseményei­ről számolnak be. Ennek ered­ményeként tovább bővül a Te­levízió-híradó, a Hét és a Delta műsorválasztéka is. A budapesti és a moszkvai rádió folytatja a kétnyelvű iro­dalmi estek rendezését. 1986- ban Budapesten Puskin-, Moszkvában Petőfi-emlékműsor készül. A rádióban immár ha­gyományossá vált városnap ke­retében Murmanszk életével ismerkedhetnek meg a rádió- hallgatók. Sikeres esztendő

Next

/
Thumbnails
Contents