Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-08 / 7. szám
6 Dunöntaii napló 1986. január 8., szerda IVe egy nöuényre bízzuk a Óvatosan a váltással! 1985 próbára tette a zöldségtermelőket. Nemcsak az időjárás, hanem a forgalmazás is. ötven évre visszamenően nem volt olyan szél- és fagykár, mint tavaly palántanevelés idején és március elején a kiültetésnél. Már akkor látni lehetett, nem lesznek alacsonyak a zöldségárak. A fólia alatti hajtatásnál a saláta az első növény. Vele, az enyhén fűtött fóliaházakban nagyon jól jártak, 6 forintos átlagárat értek el. Paradicsomból nem voltak értékesítési gondok. De mivel sokan termeltek, a megszokott ár mögött maradtak. Sláger az uborka lett. Ebből sem az egészen korai, hanem az, amely májusban kezdett piacra kerülni, mivel a szabadföldi és a másodvetésű nagy része tönkrement. így a kígyóuborkánál soha nem tapasztalt árat értek el. Arra még nem volt példa, hogy július-augusztusban, amikor a kígyóuborka általában eladhatatlan, húsz forintot adjanak érte. Legtöbben paprikát hajtatnak. Hegyes paprikából évről évre kevesebb van. Amíg darabos az áru, addig van keletje, kilósban nemigen veszik. A tölteni való paprikából szintén nagyon jók az eredmények főleg ott, ahol duplán takart fólia'házakban vegetációs fűtésre voltak berendezkedve. Július közepén a fogyasztói ár 28-30 forint volt, s húsz forint alá később sem ment. A tavalyi siker, illetve kudarc kétségtelenül befolyásolja az idei vetésszerkezetet. Szeretném nyomatékosan aláhúzni : nem biztos, hogy az a növényféleség, amely tavaly hiánycikk volt, az idén is menő lesz. Mértéktartóan változtassuk meg a vetésszerkezetet! A jelenlegi vetőmag-igényeket figyelve úgy látom, kissé átestünk a ló túlsó oldalára. Uborkából a Vetőmagtermeltető Vállalat nem tudta az importigényeket kielégíteni. Tehát országosan felfutás lesz. Török Ferenc Gyümölcstermesztés - korszerűen Rügyek Gyümölcstermő növényeink rügyeit megkülönböztethetjük élettartamuk, minőségük, kihajtásuk, fejlettségük és elhelyezkedésük alapján. Ezek a meakülönböztetések a termesztők számára gyakorlati jelentőséggel bírnak. Élettartamuk szerint egy évig és több évig élő rügyeket ismerünk. A csonthéjasokra az egy évig élő rügyek a jellemzők. Ha a keletkezésük utáni vegetációban nem tudnak valami oknál fogva kihajtani, „kivakulnak" és leperegnek. Részben az a magyarázata a csonthéjasokra jellemző felkopaszodásnak. A több évig élő rügy az al- matermésűeket jellemzi, ezek kihajtós nélkül is több évig életben maradnak. Minőségük szerint virág- rügyeket és átmeneti rügyeket különböztetünk meg. A virágrügyek rendszerint zömök, vaskos rügyek, amelyek a kihajtásukat megelőző években alakulnak ki, a magyarországi viszonyokban általában nyártól kezdődően. Ősszel a lombhulláskor már szabad szemmel is jól elkülönülnek a náluk kisebb és vékonyabb hajtórügyektől. Ebbe a csoportba sorolhatjuk az ún. vegyes rügyeket is, amelyek nemcsak virág-, hanem hajtáskezdeményt is tartalmaznak. (Az almater- mésűeken kívül előfordul meggyen is.) Átmeneti rügynek nevezzük az almatermé- sűek azon jól fejlett, vastag rügyeit, amelyek megjelenésük szerint hasonlítanak a virágrügyekhez, de belőlük az esetek többségében hajtás keletkezik. Ezek értékes rügyek a termelő számára, mert belőlük rövid hajtás keletkezik és ezek csúcsán a következő évben termőrügy alakul ki. Kihajtásuk alapján alvó- és hajtórügyeket határozhatunk meg. Alvórügyeknek nevezzük azokat, amelyek egy vagy több évig nyugalmi állapotban vannak. Előfordulási helyük általában az ággyűrűkben, a vesszők alapi részén, vagy a növekedési zónák határán van. Ismeretük fontos, mert ezek a rügyek csak akkor hajtanak ki, ha az ágakat károsodás éri, vagy erős — esetleg túl erős — metszést alkalmazunk. Az ifjító metszés alkalmazása esetén szinte kizárólag ezekből a rügyekből nyerünk hajtásokat. Hajtórügyeknek nevezzük azokat a hajtást, virágot vagy virágtartót adó rügyeket, amelyek a tárgyévben hajtanak ki. A gyümölcs- termő növények továbbfejlődését biztosító rügyeit, amelyekből hajtások fejlődnek ki, hajtásrügyeknek nevezzük. Fejlettségük szerint megkülönböztetünk fejlett és fejletlen rügyet. Fejlett rügyek általában a vesszők középső és felső részén alakulnak ki a levelek hónaljában. Fejletlen rügynek a rendes körülmények között keletkezett, de az ép, egészséges rügynél kisebb hajtásrügyet nevezzük. Visszametszés esetén ezekből gyengébb hajtásokkal kell számolnunk. Buzássy Lajos Tizennyolcezer broiler egy tehénistállóban November 1-től a téli hónapokra 2 forinttal emelték a broilerárakat. Ez élénkülést vitt a termelésbe. Szommer József reagálása: munkaközösségével 18 000 broilercsibét állított be november végén Rádfalván a diósviszlói tsz-től bérelt, hosz- szabb ideje kihasználatlanul álló tehénistállóba. Ez a 27. turnus, amit felnevel. Évek óta feltűnt, hogy a 6- os úttól délre a vasasi vasúti hídnál az egykori Kulcsos csárdában egész éjjel ég a villany. Szommer József a hajdani malmot vette bérbe 10 évre, átalakította és broilert nevelt benne. Az átalakítás irgalmatlanul nagy munka volt. Csak a malomkerék helyére 50 teherautó földet hordtak, mindent le kellett betonozni, újra vakolni, ventillátorokat felszerelni. Tíz hónapig dolgoztak rajta. — Aztán megfizette a tanulópénzt ... — Nem, azt nem kellett — állítja az egykori pécsi rádió- és ív-szerelő. — Komoly ráfizetésem egyszer volt, akkor 183 forintot kerestem egy 4000-es turnuson. Ez két éve történt, amikor nagyon rossz takarmányt kaptunk. De az is előfordult, hogy 20 forintot kerestem egy csirkén. A jó és rossz kiegyenlíti egymást. Van egy technológia, amit az integráló nagyüzemek adnak. Ha ezt betartja valaki, nagy hibát nem követhet el. A Kulcsos csárdái malmot öt év után a fertőzések miatt egy ideig pihentetni kell. Épületet kerestek, és a rádfalvi istálló bizonyult a legelőnyösebbnek. Út, villany van, s a tsz 1 forintot kért csibénként. Az istállót természetesen fel kellett szerelni: fóliák a falak mentén s fóliák bontják rekeszekre a hosszú épületet is, automaták kapcsolják be aven- tillációt, tartják megfelelő fokon a hőmérsékletet. Aggregét kapcsol be egy esetleges áramszünetnél. „A rezsire nagyon oda kell figyelni — vallja Szommer József. — Fűtés, ventilláció csak annyi, amennyi kell, de annyi legyen. Ezen sokat lehet spórolni. S hát ez az idő nekünk tiszta pénz. Hogy mennyi? — Ki lehet jönni. Hogy menynyire, az mindig a harmadik hét után dől el. Ha akkor megvan a csibe súlya, utána már nehezen lehet elrontani. A 75 dekagrammnak meg kell lennie. 5 forint tiszta pénzzel számolhat az ember évi átlagban. Ez reális. Ennyi marad. Érdemes csinálni. Zöldsegtermesztes kiskertekben A zöldségtermesztés meghatározó munkája a vetés. Helyével, idejével, sűrűségével, mélységével alapvetően meghatározzuk a termesztés sikerét. Az első gond a tenyészterü- let megválasztása (sortávolság x tőtávolság). A tenyészterület méretének meghatározásakor jó tápanyaq- és vízellátású területeken arra kell törekedni, hogy a majd teljesen kifejlett növények sűrűn egymás mellett helyezkedjenek el. A teljes kifejlettség állapota viszonylagos, zöldségfajonként változó, mivel a növények másmás részeit fogyasztjuk. A sárgarépát, petrezselymet a gyökeréért a spenótot, saláta a levéléért, a paprikát, paradicsomot, a kobakosokat és a hüvelyeseket a virágzatokból képződő termésükért, a karalábét szárgúmójáért termesztjük. A generatív részért, azaz a virágokból fejlődő termésért ültetett zöldségnövényeknél pl. célul tűzhetjük ki, hogy mindegyik növényről sok termést szedjünk le. Ilyenkor a szedés! idény hosszan elnyúlik, hosz- szabb idő alatt érjük el a tervezett termésmennyiséget. Erre a célra a ritkább növényállomány felel meg. Ha viszont arra törekedünk, hogy a nagy termést rövid idő alatt szedjük le, akkor sok növényt sűrűn kell ültetni, hogy a sok növény első termései biztosítsák a korai nagy hozamot. A sűrűbb növényállomány azt is jelenti, hogy a nagy adagú trágyázásról és vízről gondoskodni kell, de még így is viszonylag kevesebb tápanyag és víz jut egy növényre. A terméséért ültetett növényeknek van egy olyan tulajdonságuk, hogy a szűkösebb tápanyagkészletet a faj fennmaradását szolgáló genératív részekbe irányítják és teremnek. Nagyon kevés tápanyag és víz jelenlétében azonban a generatív részeknek sem jut elég tápanyag és víz. Ennek következtében csököttek, koraéré- sűek lesznek a termések. Ritka állományban a levelek, a vegetatív részek fejlődnek lendületesen. Ebből következik, hogy a generatív szerveikért ültetett növények érését a sűrűbb, a vegetativ részért ültetett zöld- séqnövények érését viszont a ritkább állománnyal siettetjük. A tenyészterület elrendezését illetően a négyzetes, illetve az egyenlőszárú háromszög alakú elosztás lenne az optimális. A gyakorlatban azonban főként a talajművelési munkák megkönnyítése érdekében ettől eltérünk és sorba vetünk ill. palán- tázunk. Kézi kapáláshoz a kisebb te- nyészterületű növényeknek a 20—30 cm-es sortávolság, a nagyobb tenyészterületű növényeknél a 40—100 cm sortávolság ajánlható. A főbb zöldségfajokból egy négyzetméternyi területre az alábbi számú növényeket ültetjük. Fejeskáposzia 4—10, kelkáposzta 6—10. karalábé 8—25, karfiol 4—6, bimbóskel 3—4, kínai kel 4—6, zöldborsó 80—100, retek 30—100, torma 3—4, zöldpaprika 5—20, fűszerpaprika 20—40, paradicsom 3—10, korai burgonya 3—6, tojásgyümölcs 3—6, sárgadinnye 0,5— 1, tépősaláta 10—20, uborka 3—20, spárgatök 1—2, sütőtök 1—2, spárga 1—4, sóska 80— 100, rebarbara 1—2, sárgarépa 60—100, petrezselyem 60—100, zeller 6—12, céjda 20—30, zöldbab 40—60, földimogyoró 8—10, lóbab 10—14, vöröshagyma 50—100, fokhagyma 30—60, póréhagyma 20—40, sarjadékhagyma 40—60, fejes saláta 10—25, görögdinnye 0,5 —1, cikóriasaláta 15—20, spenót 40—80, újzélandi spenót 40—60, patisszon 1—4, csemegekukorica 2—4. Egy növény tenyészterületét a táblázatból egyszerűen kiszámíthatjuk. Ha egy négyzetméteren azaz 10 000 cm2-en 80 db spenótot vagy sárgarépát, petrezselymet tervezünk elhelyezni, akkor 10 000:80=125 cm2 egy növény tenyészterülete. Ha 30 cm-es sortávolságot választunk, akkor 125:30=4 centiméterenként kell egy-egy növényt hagyni a sorban. A sortávolságot a rendelkezésünkre álló talajművelő eszközök szerint úgy válasszuk meg. hogy az minél keskenyebb legyen, így a nagyobb tenyészterület igényű növényeknél megközelítjük vagy elérjük a négyzetes elrendezést. Tóth Attila Pécsi utcák- hires emberek Piricseszma A cím nem sajtóhibás, nem is szerzői elírás. A háromszáz évvel ezelőtt megszűnt török uralom egyik ittfelejtett emléke, amely ma némi hangtani változással a Piricsizma nevet viseli. E területrész nevének azonban semmi köze sincs a csizmához. Török eredetű összetett név: a Piri és a cseszma szóból. E területen volt és folyt Piri basa (törökö- sen: pasa) csorgója. Evlia Cselebi, a XVII. század híres utazója nemrég újra nyomott könyvében többször is szerepel Piri nevű pasa. Mivel a XVI. század végétől kezdve a inagyobb nTélflóságok mellett a szandzsákbégeknek is kijárt a pasa cím, valószínűsíthető, hogy a pécsi Piri pasa városunk egyik nagy kiterjedésű területtel rendelkező szandzsákbégje lehetett. A cseszme, cseszma csorgó- kutat jelent. Akként működött, hogy a mögötte levő tartályba vezetéken hozott víz folyamatosan csörgött ki a kút csövén. Pécsnek a török hódoltság idején — Evlia Cselebi szerint — 47 csorgókútja volt. Ezek közül a legjelentősebbek voltak: a. Kászim pasa csorgója, a Kadi és Merni sah csorgója. A Kászim pasa dzsámijának mihrábja (a Belvárosi templom délkeleti részén levő imádkozófülke) előtt, az út túlsó felén, bal oldalt kellemes fürdő is volt, amelynek medencéje közepén ,,a legsárgább aranyhoz hasonló rézből" volt a szökőkút pohara, ebben 15 ember is elfért. E körül 12 sárkányszájalakból ez élet vize szökkent ki, amely ezután a nagy medencébe folyt át. Erről a művészi szépségű, pohár afakú kisebb medencéről megjegyzi még Evlia: ,,Az ügyes mester a három bronz ökörfejet és 3 bronz tek- nősbékaderekat úgy helyezte el, hogy a szemlélő elméje meaáll ratja, s elbámulva marad.” Kiemeli Evlia Cselebi a Szigetvári kapun belül Merni pasa kellemes, meleq fürdőiét, amelynek fürdőszolgái (ma: masszírozol) olyan tenyerűek voltak, mint a nap. Még vers is keletkezett erről a fürdőről: ,,Gyengédséggel bement a fürdőbe egy szép ezüst test; nincs erről mit mondani, csak hogy szebben jött ki rögvest." E fürdőket a helybeli potu- rok, vagyis a bosnyák muzulmánok is látogathatták. A po- tur szó tulajdonképpen a bos- nyákok nadrágjának a nevét jelentette. Aki ilyen nadrágot viselt, azt a törökök potumak nevezték. (Emléküket az egykor az Ágoston térbe szaladó Puturluk utca őrizte mindaddig, amíg a nagy névváltoztatások korszakában ezt az utcát is át nem keresztelték.) Nem tudjuk, melyik pasa emlékét őrzi a Basamalom helynév. Érdekes, hogy még ma is élnek Pécsett Passák. A pasa szó egyes magyarázatok szerint a padisah (= uralkodó) rövidítéséből keletkezett cím, amely kezdetben harcias dervisek, majd fejedelmek, jeles tudósok rangja volt. Később szandzsákbégek is viselték a pasa címet. Köz- és irodalmi nyelvünkben a pasa szónak zöngésített változata: a basa terjedt el. Igesíteni is szokták, Az értelmező szótár a következő példát hozza: Az igazgató bábáskodott beosztottaival. A mondat nem kíván magyarázatot, a basáskodás annál inkább. A város lakossága nemcsak a csorgókat, a meleg fürdőket kereste fel, hanem a Fera- viának nevezett Mecsek lankáit is, ahol a fák árnyékában, a csillogó vízmedencéket alkotó források közelében, ott, hol a nap soha át nem hatol: „mindenki a maga szerettével ba rátkozik”. Úgy látszik, a hóremhölgyek nemcsak az arcukat fedték el, néha a szemüket is betakarták. Tóth István dr. ^Háztáji]
