Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-06 / 5. szám
Dunántúli napló 1986. január 6., hétfő A felhőknek 27 főtípusa van Ha esik, ha fű| Talajhőmérők, melyekkel kOISnböxő mélységekben tudják mérni a talaj hőmérsékletét Ha hétköznap reggelenként a rádióban a körzeti időjárásjelentést hallgatjuk, a Pécsre vonatkozó adatok ebből az aránylag kis épületből, a po- gányi repülőtér melletti meteorológiai főállomástól származnak. Főállomás, mert az országban huszonegy ilyen van, ahol „hivatásos" szakemberek mérnek, s továbbítanak adatokat, de mintegy 900 csapadékmérő és társadalmi munkában ellátott állomás is van. Ezek behálózzák az országot, s bár — mint Ferenczi Sándortól, a pécsi főállomás vezetőjétől hallom — pontszerűen mérnek, alig marad lefedetlen terület. — Minden órában éghajlati megfigyeléseket és műszeres méréseket végzünk, feládatunk ezeknek az adatoknak a feldolgozása, tárolása, illetve egyezményes nemzetközi kódok alapján az országos központba továbbítása. Folyamatosan figyeljük a felhőzetet, a látástávolság alakulását, minden olyan jelenséget, amely a meteorológiai kutatás, a tájékoztatás szempontjából fontos. Tegnap Szőcs Róbert technikus volt szolgálatban. Minden óra 40. percében felállt az asztalától, s — ahogy ők fogalmazzák — elkezdi az észlelést. Nem más ez, mint a hőmérők adatainak leolvasása, a levegő nedvességtartalmának mérése, a szél irányának és erősségének feljegyzése, a barométer adatainak rögzítése, a felhőzet mennyiségének, magasságának, fajtájának, a látótávolságnak a meghatározása. A pécsi főállomás pontosan 201 méterrel van a 'Balti-tenger szintje fölött. Akkor van ennek jelentősége, ha a barométereinket — ezek közül a higanyosakat — pontosan akarjuk beáMíttatni, mert a más elven működőek már automatikusan a tenger szintjéhez igazodnak. Ha a beállítás elmarad, barométerünk beszámítja a 0 pont és a tényleges helyzet közötti különbséget, s ez megtévesztő lehet. így fordul elő, hogy a szobánk falán lévő műszer sehogy sem azt az adatot mutatja, mint amit a rádió mond ... Előfordulhat az is, hogy a már említett reggeli körkép mintha tévedne: a rádióbemondó szerint Pécsett esik az eső, holott a valóságban már a felhőknék is alig van nyoma. A magyarázat: a közölt adat 40 perccel korábbi is lehet. Eltérhet a hőmérséklet is, különösen 0 fok környékén: a főállomás műszere mindig 1 — 1,5 fokkal hidegebbet mutat, mint amit a városban tapasztalunk. Magyarázat: nyílt területen van az épület. — A felhőknek 27 főtípusa van — magyarázza Ferenczi Sándor. — 2500 méter alatt vannak az alacsonyak, 2500— 6000 között a közép, 6000 méter felett a magas típusúak. Nekünk például, ha a felhőalap 2000 méter alá ereszkedik, azonnal jeleznünk kell — ez a repülésbiztonság szempontjából nagyon fontos. Ugyancsak azonnal jeleznünk kell a látótávolság 2 kilométer alá csökkenését, vagy a zivatart. A főállomás szakemberei különös mércét alkalmaznak a látótávolság megállapításához: ha látszik innen a reménypusztai tsz központja, akkor megvan a 2000 méter, ha a repülőtér épületei még láthatóak, akkor 1500 méter, ha már a harkányi út se látszik, akkor 200 méter alá esik a távolság. A tegnap délelőtt 10 óra 40 perckor mért adatok: mínusz 1,8 fok a hőmérséklet, 4 kilométeres látótávolság, párás levegő, a borultság háromnyol- cados, gyenge nyugati szél, a légnyomás 1017,6 millibar. Megnéztük a talajhőmérőket is — 2, 5, 10, illetve 20, a mélyebb rétegeket 50, 100, 150 és 200 centiméteren mérik —: a hőmérők higanyszálai plusz tartományban voltak, 200 centiméternél például 9,5 fok volt a talaj hőmérséklete. Tegnap gyenge nyugati szél volt. A viharos fokozat alsó határa 54 km/óra sebességnél kezdődik. Volt rá példa már — 1984 februárjában —, amikor 114 kilométeres szél süvített a főálomás épületének antennái között. Nem irigylésre méltó ilyenkor a szolgálatban lévő meteorológus helyzete: a műszereket az udvaron — ha vén- asszonyok is potyognak az égből — le kell olvasni. Mészáros A. Egy fekete női bunda várja a tulajdonosát Kik feledékenyebbek? Két szatyor hajcsat, fülbevaló és bizsu A talált tárgy három hónap után a megtalálóé Vetítésen Pécsett, a délszláv óvodában Läufer László felvétele Kedvenceim az óvodások Vándormozisok Biobrikett furfurolkorpából Melléktermékből 4200 kalóriás tüzelőanyag Idén tízezer tonnát gyártanak Háztartási fűtésre alkalmas biobrikett előállításához módszert dolgoztak ki a Péti Nitrogénművek hódmezővásárhelyi gyárában. A gyártás mellék- termékeként nagy tömegben keletkező, úgynevezett furfurol- korpát, megfelelő kötőanyag hozzáadása után présgéppel formázzák briketté. A Tüzép által forgalmazott első tételek sikere nyomán megállapodást kötöttek a hódmezővásárhelyi tangazdasággal, hogy a takarmánygyártásban használt présgépükkel a téli mezőgazdasági holtidényben vegyenek részt a biobrikett-gyártásban. A múlt év végéig a két gyártótól összesen mintegy ezer tonna brikett került a környékbeli háztartásokba. Ebben az évben az ország más vidékére is eljut a 4200 kalóriás, csupán öt százalék hamutartalmú fűtőanyag. A furfurolgyár ugyanis újabb, nagy teljesítményű présgép üzembe helyezésével az évi termelést tízezer tonnára kívánja emelni. Alapanyag bőségesen van, mivel az elmúlt években negyvenezer tonna furfurol- korpa halmozódott fel az üzem szomszédságában. „A férfiakkal van a legtöbb baj, ők hagyják el a legtöbb dolgot” — mondták a MÁV- nál, ahol a vonatokon felejtett holmikat őrzik egy ideig. Minden szezonnak megvan a maga slágere: ősszel esernyő, ilyenkor kesztyű és kalap, s persze utazótáskák minden évszakban. Azt, hogy a férfiak a feledékenyebbek, csak alátámasztották a Pécs M. Városi Tanács V. B. hivatalának ügyfélszolgálati irodájában, ahol a talált tárgyakkal is foglalkoznak, mégpedig az ügyfélszolgálati iroda nyitásától, 1972-től kezdve. Az elveszett és ide behozott iratok, igazolványok alapján itt is leszűrték azt a tanulságot, hogy a férfiak hagyják el inkább holmijaikat. Ez legtöbbször úgy történik, hogy a táskát vagy valami hasonlót föltesznek az autó tetejére, elfelejtik, beülnek, elindítják a kocsit, s a tetejéről lerepül a táska, a tárca, az irat... — Különlegességként néhány dolgot. A legfantasztikusabb az a műláb volt, amiről mór írtak is egyszer. Ezenkívül elhagytak már fél pár cipőt, rengeteg kulcscsomót és igazolványt, kabátot is, iskolatáskát, hálóruhát — meséli Kaponyi Lászlóné, az ügyfélszolgálati iroda dolgozója. — A Konzum Áruházzal van olyan kapcsolatunk, hogy ha valaki ottfelejt valamit, amit magával vitt vagy ott vásárolt, azt ők azonnal áthozzák hozzánk. így esett meg, hogy volt már nálunk új cipő, kispárna, szalmakalap. A behozott tárgyakat három hónapig őrzik, utána, ha igényt tart rá, nyolc napon belül megkapja a talált tárgyat a megtaláló. Egyébként a megtalálók 98 százaléka igényt is tart rá. — Szerintem az elveszett tárgyaknak maximum a negyven százalékát hozzák be, erre abból tudunk következtetni, hogy sokkal több dolgot keresnek, mint amit leadnak. A legújabban elveszett holmik közül talán kiemelném azt, hogy körülbelül egy hete nagy reklám- szatyorban fekete női bundát találtak egy autóbuszon. Csodák csodája, még senki sem jelentkezett érte. Elhagytak valahol a Szigeti úton rengeteg műanyag hajcsatot, fülbevalót, s egyéb bizsut. Egy nagy szatyorról behozta valaki egyik nap, s másnap másvalaki még egy reklámszatyornyit talált. Az egyik tízezer, a másik kétezer forintot ér. Ezért sem jelentkezett a tulajdonosa. Tavaly év végéig 90 tárgyat vittek be a Kossuth térre. Pillanatnyilag közel száz elveszett tárgy vár tulajdonosára. Érdemes megjegyezni, hogy elveszett értékeinket hol keressük, illetve a talált holmikat hol adjuk le: a Kossuth tér 1. szám alatt, az ügyfélszolgálati irodában. A legelső filmeket vásári bódékban, sátrakban mutatták be, vándoroltak városról városra a mozisok, aztán kitalálták, hogy kávéházakban is vetíthetnek, mígnem felépültek a mozik. (Ma már újra vetítenek kávéházakban, éttermekben is). De nem mindenütt voltak filmszínházak, s így a vándormozi is fennmaradt. Baranyában a Moziüzemi Vállalatnál jelenleg három vándormozis dolgozik, járnak óvodákba, táborokba, iskolákba, vállalatokhoz, klubokba, öregek napközi otthonába. Szili Sándor a „legöregebb" vándormozis, tizenöt éve választotta ezt a foglalkozást. — Az eredeti szakmám női fodrász, de elcsábított a mozi. Több volt kollégám dolgozott akkoriban a mozinál, sokszor kaptam ingyenjegyet, minden szabad időmet a moziban töltöttem. Aztán átjöttem ide dolgozni. Letettem a mozigépészi vizsgát és elkezdtem a „vándor- mozizóst”. A hőskor úgy a hatvanas évektől hetvenig tartott, azokban az időkben minden este mentünk falura, sőt, kisebb városokba is. Én négy évet dolgoztam ebből az időből. Ma már a fő profilunk az óvodák, iskolák, szociális otthonok. Pécs és a környék minden óvodájába járunk, egyetlen egybe nem hívtak minket. Havonta egyszer vetítünk a kicsiknek, az iskolákban gyakrabban. A legaranyosabbak az óvodások, ők a kedvenceim. Soha ilyen hálás közönséget! Megtapsolják a filmeket, megpuszilnak, ha a közelembe érnek. És nem felejtik el az embert. Boltban, utcán többször odafutottak már hozzám gyerekek, olyanok is, akik már megnőttek időközben, és rámköszönnek — nem ismer meg, mozis bácsi? Még a filmekre is emlékeznek! — És milyen volt a hőskor? Nincs nosztalgiája? — Rengeteget éjszakáztam, minden este vetítettünk. Ketten jártunk egy gépkocsival, két közeli faluban vetítettünk, egyikünk itt, másikunk a szomszédban. Kezdés előtt egy órával a fő utcában vagy a téren bekapcsoltuk a lemezjátszót, magnót és a zenére hamar odagyűltek a fiatalok, idősebbek. Beszélni is kellett, a filmek legizgalmasabb részeiből meséltünk. Mindig örömmel vártak minket. A lányok úgy kiöltöztek, mintha bálba készültek volna, pedig sokszor rideg, fűtetlen művelődési házakban játszottuk a filmeket. Még lakodalomra is meghívtak! Nosztalgia? Azóta megnősültem, nem is lehetnék annyit távol otthonról. De így is megyünk falvakba, azokat a sikerfilmeket visszük, amelyeknek nincsen keskenyfilmes változatuk, például a Jedit és a Cápát. — Akadtak különösen izgalmas pillanatok az évek alatt? — A Dél csillagát vetítettem az egyik faluban és a film három részéből egyet valahogy elfelejtettem befűzni a gépbe, egyébként máskor sohasem fordult ilyen elő. Amikora film vége felé haladtam, belémnyílalt, hogy a mindenit, kifelejtettem, mi lesz most? A közönség nem vette észre, tetszett neki a film: egy kis srác jött csak oda hozzám és megkérdezte, hova sin- kófáltam el a kígyós jelenetet. A másik izgalmas élményem: elromlott a gép hangja, sokáig szerelték, megjavult. Megyek reggel az egyik óvodába, kezdeném a vetítést, megint nincs hang. Mivel már sokszor láttam azt a filmet, kiültem közéjük és én meséltem a filmszereplők helyett a történetet. Nagy sikert arattam, mindenki meg volt elégedve! B. A. Dücsö Csilla t=3 — Csókolom, a kulcscsomómat keresném Erb János rajza Tevével a sivatag ellen A legutóbbi időkben bizarr, ám egyáltalán nem légből kapott módszert alkalmaznak, hogy útját állják Afrikában az újabb térségek sivataggá válásának. A kutatók a mostoha vidéken élő kevés állat közül a tevét hívták segítségül. Az egyelőre még csak korlátozottan megvalósított elképzelés szerint az állatokkal fokozatosan leváltanák a szarvasmarha-állományt azokon a területeken, amelyek kiszáradással fenyegetnek. A „sivatag hajója” ugyanis sokkal kevesebb kárt tesz a természetes környezetben, mi több szárazság idején még több tejet is ad. Történelmileg a teve csak létrejöttük után lett a sivatagok lakója — magyarázza Daniel Stiles, a Nairobiban dolgozó „sivatagszakértő”. Nem lehetetlen, ha a tevék előbb érkeznek, a sivatag nem is jött volna létre. A szarvasmarhával szemben, amely lepusztítja a földet a legelésse! és patáival még fel is szaggatja, a tevék elsősorban cserjékkel és falombbal táplálkoznak, lábaik pedig „jól párnázottak". Afrikában azonban a „sivatag hajóját” hagyományosan a múlt, a primitív nomád élet jelképének tekintik és ennek következtében egyre inkább eltűnnek vagy jelentéktelenné válik tartásuk — panaszkodik Stiles, aki amerikai kutatóként az ENSZ környezet- védelmi programja keretében dolgozik Kenyában. — Ez teljesen elhibázott koncepció. A teve a jövőt jelképezi és igazán csak az elmúlt évtized kutatásai hívták fel a figyelmet igazi értékeire. A kutatások egyik legjelentősebb helyszíne Kenya északi részének félsivatagos területei, ahol a legjelentősebb állattenyésztő törzsek hagyományosan a szarvas- marhát tartják, ami Afrikában egyben a gazdagság fokmérője is. A kenyai mezőgazdasági minisztérium a térségben az NSZK, Norvégia, valamint az UNESCO segítségével egy a tevetartást bátorító proramon dolgozik. A kenyai Walter Lusi- gi, az UNESCO-program egyik legfőbb szakértője szerint >s a teve a legideálisabb állat a még sivataggá nem vált, de már jelentősen kiszáradt területek állattenyésztői számára. Lusigi egy példát is felhoz: 1984-ben a Kenyát sújtó szárazság idején a tevék közül szinte egy sem pusztult el,, ezzel szemben egyes területen a kecske- és szarvasmarhaállomány fele is elhullott. A tevetartás ösztönzésének elsődleges célja éppen az, hogy a legelőtől nagymértékben függő törzseket megvédje az éhhaláltól. A teveprogram kidolgozói szerint módszerük bárhol alkalmazható Afrikában az éhínség ellen, és hatékony eszköz lehet a sivatagok visszaszorításában is. Kenya északi és középső, a samburu törzs által lakott vidékén, a teveprogram legfőbb „kísérleti terepén” ötszáz évvel ezelőtt tértek át a tevéről a szarvasmarhatartásra. A samburuk vidékét ma már újra kezdik visz- szahódítani a tevék. A váltás azonban nem tart majd év- száazdokig, csupán 20—50 évig, míg az állatok alkalmazkodnak a „rendszeres böjtöléshez”. Az emberek számára az, hogy a teve jobban kíméli a környezetet, nem igazi érv — vélekedik Sam Chema. A kenyai mező- gazdasági minisztérium elsősorban azzal akarja népszerűsíteni a „sivatag hajóját”, hogy nagyobb tejhozamú és a betegségekre kevésbé érzékeny fajták kitenyésztését ösztönzi. A kutatások másik iránya: az állatok szaporodásának felgyorsítása. Izraeli kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy hormonális szerekkel hat évről három évre hozzák előre a „szülőképes kort” és a nőstény állatok ne csupán minden második, hanem minden egyes évben hozzanak utódokat a világra.
