Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-06 / 5. szám

1986. január 6., hétfő Dunántúlt napló 3 Elégtelen Karácsonyi idényáruk A karácsonyi idényáruk minőségének vizsgálata ad­ta az egyik legfőbb munkát az elmúlt hónapban a Ba­ranya és a Tolna Megyei Állategészségügyi és Élel­miszer Ellenőrző Állomások­nak. Szokásos havi gyors- jelentéseikben az édesipar és a húsipar termékeinek tartanak tükört. A karácsonyra a boltokba küldött csokoládéfigurák minősége az előző évihez viszonyítva változatlan. A fi­gurák csomagolása, alak­ja tetszetős, az alufólia alatt azonban a felület kar­colt, homályos. Az étcsoko­ládék illata, íze a szabvány követelményeinek megfelelt, a tejcsokoládéknál viszont a szemcsésebb állomány, az esetenként enyhén állott tejporíz, a gyenge csokolá­déillat rontotta a minősé­get. Az áruellátástkielégítő- nek találták, a 2,5 és a 4,5 dekás étcsokoládé-figu- rákból Pécsett a nagyke­reskedelem raktáraiban el­adatlan készlet is maradt. Más lett volna a helyzet, ha ezeket a fogyasztók ál­tal jobban kedvelt, kis sú­lyú, s ezáltal olcsóbb figu­rákat nem ét-, hanem tej­csokoládéból készítették volna. A szaloncukorfélék minő­sége — amellett, hogy mennyiségében is kevés volt — mindkét állomás szerint az előző évhez ké­pest romlott, ízüket és illa­tukat tekintve gyengébb volt. A konzum szaloncukor a viszonylag friss gyártás ellenére keményebb, kez­dődő átkristályosodást mu­tatott. A Duna Csokoládé­gyár zselés szaloncukránál alig ismerhető fel az íze­sítés, de gyenge az élvezeti értéke a jellegtelen ízesí­tés miatt a Csemege Édes­ipari Gyár 80 dekás szalon különlegesséqének is. Egye­dül ez utóbbi gyár extra szaloncukra felelt meg a jelzett ízesítésnek, jó minő­ségű árunak találtatott, ámbár az ára is extra ma­gas volt. Mindkét élelmiszerellen­őrző állomás szerint a hús­ipari idényáruk: a virsli, a debreceni pároskolbász, a hot-dogkolbász és a nyers füstölt kolbász minősége a szabvány előírásainak meg­felelt. Mindazonáltal a Tol­na megyeiek úgy találták, e termékekre általában jel­lemző, hogy fűszerben sze­gények. M. Z. Dokumentumok a pécsi munkásmozgalom múltjából Mandátum a Nemzetgyűlésre Piros—fehér—zöld kártya, névreszólóan, a miniszterelnök Dalnoki Miklós Béla aláírásá­nek most pécsi vonatkozású dokumentumait vehetjük ke­zünkbe. A Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum bir­tokába kerültek ugyanis az Ideiglenes Nemzetgyűlés egyik pécsi résztvevőjének, Kübler Jenőnek tárgyi emlékei. Az emlékek között ott van Kübler Jenő 1949. október 30- ón kelt önéletrajza, s mintegy hátterül szolgál a múzeumhoz került dokumentumokhoz. Pécsi munkáscsaládban született Kübler Jenő. Édesapját a Ta­nácsköztársaság eseményeiben való részvétel miatt börtönbe zárták, de ő a két háború kö­zött is tevékeny részese volt a pécsi munkásakcióknak, míg­nem a nyilasok több pécsi ve­zetővel együtt Németországba hurcolták és meggyilkolták. Fia úgy kerülhette el ezt a sorsot, hogy a nyilas idők alatt Pécs környéki falvakban búj- kált. Kübler Jenő, a férfiszabó szakmát tanulta és 1936. má­jus elsején lett a szociálde­mokrata párt tagja. Előtte éve­kig tevékenykedett a párt ifjú­sági szervezetében. 1944. áp­rilisában ő sem kerülhette el a letartóztatást. Pécs felsza­badulásakor hazatér Pécsre, és rövidesen megkapja a debre­ceni Ideiglenes Nemzetgyűlés­re szóló mandátumot. A Debrecenbe utazó képvi­selők további iratsii, dokumen­tumai is ott vannak most a pé­csi múzeum gyűjteményében. A képviselői igazolvány, a Deb­recenbe érkezőknek szóló kör­levél, s egy bejegyzésekkel te­li notesz a nemzetgyűlésről, te­le tennivalókkal, programokkal, elképzelésekkel. Aztán egy két­nyelvű és egy orosz nyelvű iga­zolvány, amely a szabad moz­gást biztosította Pécs, illetve az ország területén. Egy másik iraton a Szabad Szakszervezetek Szövetsége a földosztó bizottság megszerve­zésével bízza meg Kübler Jenőt 1945. március 24-én. Egy hó­nap múlva az üzemi bizottsá­gok felállításával bízzák meg Szigetvár területén. Végül a Dunántúli Népszava híradása tesz pontot ezekre az esemé­nyekre 1948. március 25-én, amikor közli annak a több száz párttagnak a nevét, akiket ki­zártak a szociáldemokrata párt­ból. Gállos Orsolya 274 millió forintot tordítanak a távbeszélő-hálózat fejlesztésére a Dél-Dunántúlon Harmincezer telefonigénylő Hétézres bővítés Pécsett — Köh/ényl' bocsáténak ki az év közepén — Folytatják a hálózatépítést' Mohácson és a Balaténnál — Gócközpont- létesül Szigetváron (Folytatás az 1. oldalról) pontos időpontját azonban még nem tudjuk, de várhatóan 1986 nyarán kerül erre sor. — Mire számíthatnak a kül­területen lakók? A Tettye, a Marx, Engels út környékiek, Borbálatelep, Kovácstelep, Nagyárpád területén élők? — Egy-egy állomás létesítése átlag 50—55 000 forintba kerül. Ezeken a területeken — s Kert­városban is — jelentős hálózat- építésről is szó van. Egy ké­szülék bekötése nemcsak egy érpár létét vagy nem létét je­lenti, a működéshez hálózat, központ és energia is kell. — A postának az is célja, hogy a meglévő telefonokon jobban lehessen telefonálni — kapcsolódik a beszélgetésbe Reiner Ágoston, a beruházási és építési osztály vezetője. — A szigetvári gócközpont létesíté­sére is ezért kerül sor, tervezé­sére 1987-ben ötmillió forintot fordítunk. A siklósi központ ki­vitelezése valószínűleg 1988- 89-ben kezdődhet, ehhez azon­ban a többi munkának is üte­mesen kell folynia. — Az említetteken kívül je­lentős javulás várható Har­kány, Bükkösd, Diósviszló, Szentlőrinc és Sásd körzeté­ben. Várhatóan 1986 második felétől Pécsett sem kell olyan sokáig várni a tárcsahangra. Tamási és Bonyhád egy-egy konténerközpontot kap, Dél- Balaton ellátása szintén javul­ni fog, megépül egy körzeti kábel, amely a főváros köny- nyebb hívását teszi lehetővé. A következő években a tele­fonok számának jelentős növe­kedésével nem nagyon lehet számolni. Az minden esetre megnyugtató, hogy a helyzet a jelek szerint nem romlik to­vább. Az igazsághoz tartozik, hogy amíg országosan 5,4, addig Pécsett 8,3 a főállomás-sűrű­ség. A hazai nagyvárosok kö­zött így a baranyai megye­székhely meglehetősen előkelő helyet foglal el. Persze, ez csak az érem egyik oldala, hi­szen a Dél-Dunántúlon tele­font igénylő 30 000 ember egyharmada Pécsett várja a bekötést. A számok évről évre növek­szenek, jóllehet minden évben legalább annyi készüléket köt­nek be, mint ahányon várakoz­nak. Van azonban egy újabb igény, amivel ugyancsak szá­molni kell. Egyre több vállalat­nál és családban van vala­milyen számítógép, amit hasz­nálóik szeretnének összekötni más komputerekkel. A jelenlegi távközlési hálózat erre most még nem alkalmas. A követ­kező évek egyre sürgetőbb fel­adata lesz ennek a célnak is megfelelni. Ferenci Demeter A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszusa A Szakszervezetek Országos Tanácsának központi iskolájá­ban szombaton összeült a Tex­tilipari Dolgozók Szakszerveze­tének 26. kongresszusa, ame­lyen mintegy 140 ezer szak- szervezeti tag képviseletében 217 'küldött tárgyalta meg az utóbbi öt évben végzett mun­ka tapasztalatait és a soron- következő feladatokat. Részt vett a kongresszuson Maróthy László miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja; Baranyai Tibor, a Szakszervezeteik Országos Tanácsának főtitkára, Kapolyi László ipari miniszter, valamint az ágazat munkájához kap­csolódó párt-, állami és társa­dalmi szervezetek számos ve­zetője is. A szakszervezet központi ve­zetőségének írásos beszámoló­ja és Martos Istvánná főtitkár szóbeli kiegészítése után vita következett. A beszámolót követő vitá­ban 'kért szót Maróthy László. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a 'Minisztertanács ne­vében köszöntötte a kongresz- szust, s tolmácsolta Kádár Já­nos személyes üdvözletét és jókívánságait. A miniszterel­nök-helyettes 'hozzászólásában hangsúlyozta: a kongresszus eredményes öt évről adhat számot. Hangoztatta, hogy a textil­ipar létjogosultságát ma már senki sem vitatja, szükség van az ágazat produktumaira bél­és külföldön egyaránt. Bár a prosperitás idejét előre ponto­san meghatározni nem lehet, de a szocialista országokkal történt tervegyeztetés is bizo­nyítja, hogy igény van a ma­gyar textíliákra, s a tőkés piacokon is van keletjük. Vasárnap a SZOT központi iskolájában folytatta szomba­ton megkezdett munkáját a Textilipari Dolgozók Szakszer­vezetének XXVI. kongresszusa. A tanácskozáson megjelent Maróthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se; Gál László, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának titkára és Kapolyi László ipari miniszter. A kongresszusi dokumentu­mok feletti vitában mintegy 30 hozzászóló közül többen hang­súlyozták: a következő öt év­ben — élve a megnövekedett vállalati önállósággal — továb­bi erőfeszítésekre van szükség a textiliparban is. A célok el­éréséhez a feltételek megte­remtése az elsőrendű feladat, s arra számítanak, 'ha a kor­mány áttekinti az ágazat hely­zetét, olyan döntések szület­nek majd, amelyék hatéko­nyan segítik a fejlődést. A vitában felszólalt Kapolyi László és Gál László is. A vitát követően a kong­resszus határozatot hozott az elkövetkező öt év tennivalóiról. A kongresszus végül megvá­lasztotta a Textilipari Dolgo­zók Szakszervezetének vezető testületéit, tisztségviselőit. A szakszervezet elnöke: Apró Jó­zsef, főtitkára Martos István­ná; titkárai Aigner Ferencné és Turáni József. Január 1-től - új árak Bőven van műtrágya Kiszorulnak a drasztikus rovarölő szerek — Idén lesz raffia Kínálati piacra törekszik az Agroker. Növényvédőszerek, gyomirtók, műtrágyák bősége­sen állnak a kiskerttulajdono­sok rendelkezésére. Száznegyvenféle növényvédő­szert szállítunk majd ki a kis­kereskedelmi egységekbe — a tájékoztatást az Agroker keres­kedelmi igazgató-helyettesétől, Sió Györgytől kaptuk. — Ez szómszerint negyven üzlet. Persze, a növényvédőszerek sokfélesége nem azt jelenti, hogy hatóanyag szempontjából lehet másfélszáz közül válogat­ni. Ebbe már beleszámítottuk a csomagolásbeli különbségeket is. Növényvédőszerek tehát bő­ségesen állnak rendelkezésre. Abból a harmincmillió forint értékű szerből, amit a kiskert­tulajdonosok a tapasztalat sze­rint fölhasználnak, húszmillió forint értékű már az Agroker raktárában van, illetve megér­kezett a visszajelzés az első negyedévi szállításra. S mikor kerülnek a boltokba? Mint minden évben, most is nem sokkal a felhasználás, a sze­zon előtt. Újabban a kiskertekben is terjed az alapgyomirtás. — mondja Sió György. — Tulaj­donképpen ezekkel a szerek­kel kezdődik a növényvédők szezonja. A vegyszerelőállítás verse­nyébe az utóbbi években be­szállt a magyar vegyipar is, de még mindig többségben van­nak a külföldi növényvédősze­rek. Ezeket többféle világcég­től importáljuk. A lemosó per­metezőszerekből korábban többnyire csak kétféle volt, most már rendszeresen kapha­tó, s egyre ismertebbé vált az újabb két fajta, az Ágról és a Nevikén. A rovarölő szerek te­rén is egyre nagyobb a jelen­tősége a környezetkímélő vegy­szereknek. A drasztikus szere­ket egyre jobban kiszorítják az egy-egy kártevőcsoportra ható szerek. Ezt a törekvést tükrözi kínálatunk is. Tavaly gondot okozott, hogy nem lehetett raffiát és más kötözőanyagokat kapni. Idén azonban minden érintett szá­míthat arra, hogy ismét vásá­rolhat az üzletekben raffiát. A műtrágyáról csak annyit, hogy aki a felüljárón át hajt, lát­hatja: az Agroker udvara tele van műtrágyával. Legalább húszféle lombtrágyát, s ezen­kívül tartós hatású műtrágyákat is tudnak vásárolni mind a kiskerttulajdonosok, mind a nagyüzemek. S végül röviden az árakról. A növényvédőszerek ára több­ségében a valutaszorzóktól függ, előfordulhatnak áremel­kedések, s árcsökkenések is, mindez csupán pár százalékot jelent. A január 1-től érvényes műtrágyaáraknál: fajtától füg­gően, mázsánként 20—40 fo­rint« áremelkedéssel kell szá­molni. Például a 28 százalékos pétisó mázsája 390 forintról 410 forintra emelkedett, a szuperfoszfáté 235 forintról 250-re, a 60 százalékos granu­lált kálisóé 370-ről 400-ra, a 0—10—24-es komplex műtrá­gyáé 290-ről 330-ra emelkedett. Dücső Csilla val, 1944. december 20-ra, a; Ideiglenes Nemzetgyűlés Deb­recenben megtartott ülésére Az utóbbi másfél évben újra és újra felidéződtek azok a történelmi pillanatok, amelyek-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents