Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-06 / 5. szám

2 Dunántúlt napló 1986. január 6., hétfő Amerikai katonai akció Líbia ellen Nyugat-Európa óvatosságra int Izrael nem hajlandó „büntető' akció*’ végrehajtására A Coral Sea nevű am'erikal repülőgép-anyahajó kifutott Nápoly kikötőjéből és Földközi­tengeri vizeken hajózik — je­lentette be szombaton az ame­rikai hadügyminisztérium szóvi­vője. Megfigyelők szerint a mintegy 80 bombázóval, harci és felderítő vadászgéppel, he­likopterekkel és elektronikus zavaróberendezésekkel ellátott repülőkkel felszerelt anyahajó Libia partjai felé tart. Washingtoni források sze­rint a Pentagon elrendelte, hogy egységei Észak-Alrika el­érhető közelségében legyenek, ha Reagan amerikai elnök esetleg elrendelné a Líbiában amerikai feltételezések szerint kiépített arab terrorista tábo­rok „ megtorló lerohanásá t". Ugyancsak az amerikai had­ügyminisztériumból származó hírek szerint magas technikai szintű zavaró berendezésekkel ellátott haditengerészeti repü­lőgépek indultak egy Szicíliá­ban található katonai támasz­pont felé. A londoni The Daily Expressz szombaton jelentette, hogy a Nagy-Britanniában állomásoz- tatott amerikai hadihajókon riadókészültséget rendeltek el. Amerikai részről cáfolták ezt a hírt. Washington folytatja a lé­lektani háborút Líbia ellen, így értékelték pénteken este az amerikai fővárosban azt, hogy a Pentagon bejelentette: Lí­bia partjai közelében hajt majd végre „rutinjellegű” mozdula­tokat az Egyesült Államok föld­közi-tengeri flottájának több egysége, mindenekelőtt a Co­ral Sea repülőgép-anyahajó, amely Nápolybái kifutott a Földközi-tengerre. Ugyanakkor a katonai hatóságok azt is jelezték, hogy az atlanti flot­ta több hajóegységét is ké­szenlétbe helyezték és esetleg útnak indítják a Földközi-ten­gerre. Egyes értesülések szerint a kormányzat szeretne ugyan csapóst mérni Líbiára, de ettől az tartja vissza, hogy az or­szágban minteqy 1500 amerikai állampolgár él. Az amerikai külügyminisztérium pénteki közlése szerint az amerikai ál­lampolgárok többsége líbiai ál­lampolgárok, illetve az ország­ban dolgozó más nemzetisé­gűek családtagja, de vannak közöttük sokan olyanok, akik amerikai vállalatok megbízásá­ból, illetve líbiai vállalatok al­kalmazásában dolgoznak az országban, elsősorban a kő- olajioarban. Egv katonai ak­ció könnyen súlyos veszélybe sodorhatná ezeket az ameri- ■•koia'kat. Sajtóértesülések arról adtak hírt, hogy az Eqyesült Államok ezért Izraelt szerette volna megbízni a „büntető akció” végrehajtásával, de Perez mi­niszterelnök eqyelőre nem haj­landó erre a lépésre. * A Közös Piac brüsszeli köz­pontjában mélységesen elítélik ugyan a római és a bécsi repü­lőtéren történt vérengzést, de nem tartják valószínűnek, hogy a közösség elfogadná Washing­ton felszólítását a Líbia elleni szankciókra. A nyugat-európai országok­nak — az 1981-ben és 1982-ben a Líbiával lecsökkentett forga­lom ellenére — fontos gazdasá­gi érdekei fűződnek az észak­afrikai országhoz. Olaszország innen kapja kőolaj- és földgáz­szükségletének nagy részét és ezek ellenében gépeket, ipar­cikkeket, fegyvert szállít. A Fiat részvényeinek tizenöt százaléka líbiai kézben van és mintegy tizennégyezer olasz szakember dolgozik Líbiában. Az NSZK szintén sok olajat vásárol és főleg a líbiai építkezésekben van érdekelve, 1500 szakembe­re dolgozik a helyszínen. Nem szakította meg gazdasági kap­csolatait Líbiával Nagy-Brltan- nia sem, noha az 1984-es lon­doni konfliktus után a viszony nagyon megromlott a két ország között. Stabilak a gazdasági kapcsolatok az észak-afrikai or­szág és a Benelux-államok kö­zött is, jelenleg 150 belga szak­ember működik Líbiában. Fran­ciaország — amelynek Líbia szintén igen fontos gardasági partnere — politikai okok mi­att is érdekelt a normális vi­szony fenntartásában. Rövide­sen értekezletre ülnek össze Tripoliban a felszabadító moz­galmak képviselői, köztük az új-kaledóniai kanakok, akik a Franciaországtól való elszaka­dásért küzdenek. A Közös Piac hivatalosan még nem nyilatkozott ugyan, de ne­hezen képzelhető el — mondják a közösség központjában —, hogy az érdekelt tagországok drasztikusan megszakítanák a kapcsolatokat és veszni hagy­nák érdekeiket. * Az olasz kormány határozot­tan ellenzi, hogy NATO-orszá- gok részéről bármiféle katonai akció induljon a Földközi-ten­ger térségében Líbia ellen. Ezt a római kabinethez közelálló források szombatra virradóra közölték, miután Bettino Craxi miniszterelnök pénteken jelen­tést terjesztett a kormány elé a római és bécsi repülőtéri me­rénylet nyomán kialakult hely­zetről. A kormányülésen Craxi azt is mondta, hogy Olaszország „kényszerítve érezné magát Lí­biával fenntartott kapcsolatai felülvizsgálására, ha kiderülne, hogy a líbiai kormánynak köze van terrorcselekményekhez”. „Egy Líbia ellen intézett eset­leges katonai támadás évtize­dekre kioltaná a közel-keleti béke utolsó reménysugarát is, és sok ezer nyugat-európai és amerikai állampolgárt sodorna halálos veszedelembe” —jelen­tette ki eay lapnak adott inter­júban Helmut Kohl nyugatné­met kancellár külpolitikai szó­vivője. A szóvivő azt mondta, nem tart valószínűnek ilyen ka­tonai akciót és a bonni vezetés reméli, hogy ilyesmire nem ke­rül sor. * A The New York Times va­sárnapi jelentése szerint „a Fehér Ház, a külügyminiszté­rium, a Pentagon és a CIA tisztviselőit feletteseik arra sür­getik, hogv álljanak elő új ja­vaslatokkal a Líbia, illetve a különböző terrorista szervezetek elleni akciókat illetően - de csaknem minden tisztviselő ké­telkedik abban, hogy a drámai jellegű intézkedések, legyenek azok katonai vagy gazdasági jellegűek, eredményt hozná­nak”. A lap ugyanakkor vezér­cikkében Líbia-ellenes intézke­déseket sürget Washington nyugat-európai partnereitől. * Az Egyesült Államok mosta­ni kormánya már hatalomra kerülése óta azon gondolkodik, hogyan fenyíthetné meg Líbiát — írja péntek délután a moszk­vai Izvesztyija. Nemrég vált is­meretessé, hogy Washington­ban terveket dolgoztak ki az ország ellen irányuló nyílt fegyveres agresszió megindítá­sára. Az agresszió megkezdé­séhez szükséges kedvező idő­pontot várva a CIA amerikai titkosszolgálat teljes erejével dolgozott és dolgozik a mosta­ni líbiai rendszer aláásásán. A nyugati sajtóban közben olyan értesülések jelentek meg, hogy az Egyesült Államok egyes kö­zel-keleti szövetségeseivel a Líbia-elleni katonai lépések összehangolásáról tárgyal — hangsúlyozza a szovjet kor­mány lapja. Az Izvesztyija megítélése sze­rint a Líbia-ellenes készülődés a washingtoni jobboldal által kidolgozott „neoglobalista doktrína" kereteibe illeszkedik. E doktrína lényege: a már meglévő feszültséggócok felszí­nen tartása és újabbak felszí­tása az amerikai érdekek meg­védésének jelszavával. W ÓRA A NAGYVILÁGBAN Mihail Gorbacsov az idén Indiába látogat A Ti M/Nf* I ki rí ! nnn! 1*1 iii/íi I*« aIÁ \ / 1 !r ^ ^ r* AtnnMfVlAW A Times of India című napi­lap jelentése szerint Mihail Gorbacsov várhatóan még az idén hivatalos látogatást tesz Új-Delhiben Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök meghívá­sára. Szombaton több indiai újság is beszámolt Viktor Afanaszjev- nek, az SZKP Központi Bizott­sága tagjának, a Pravda fő- szerkesztőjének új-delhi sajtó- értekezletéről, amelyen el­mondta, hogy Radzsiv Gandhi kormányfő várakozással tekint az SZKP KB főtitkárának láto­gatása elé. Viktor Afanaszjev vezette a szovjet pártküldöttsé- aet, a kormányzó Indiai Nem­zeti Kongresszus (I) Bombay- ban tartott centenáriumi ülés­szakán, amelynek alkalmából több ízben is találkozott az indiai miniszterelnökkel. A kor­mányfő reményét fejezte ki, mondta a Pravda főszerkesztő­je a sajtóértekezletről beszá­moló indiai lapok jelentése szerint, hogy Mihail Gorba­csov hamarosan Új-Delhi vendége lesz.-6- MADRID: Lord Carrington NATO-főtitkár háromnapos lá­togatása befejeztével szomba­ton elutazott a spanyol főváros­ból. Lord Carrington látogatá­sára három hónappal azelőtt került sor, hogy Spanyolország­ban népszavazást tartanak az ország NATO-tagságáról. A tárgyalások befejeztével pén­teken Lord Carrington és ven­déglátója, Felipe González spanyol miniszterelnök sajtóér­tekezletet tartott, ahol a NATO- főtitkár kijelentette: egyebek mellett földrajzi helyzete mi­att is Spanyolország kivonulá­sa a NATO szervezetéből je­lentősen gyöngítené a nyugati országok katonai és politikai szövetségét. ♦ WASHINGTON: Nem jöt­tek létre érdemi megállapolá- sok Ronald Reagan amerikai és Miguel de la Madrid mexi­kói elnök pénteki határtalál­kozóján. A megbeszélésen el­sősorban Mexikó gazdasági gondjairól volt szó, de megvi­tatták a közép-amerikai hely­zetet is. A gazdasági kérdé­sekről folytatott tárgyalásokon részt vettt James Baker ame­rikai pénzügyminiszter is, aki az ősszel terjesztette elő terve­zetét a súlyosan eladósodott fejlődő országok problémáinak megoldásáról. Mexikónak az idén négymilliárd dollárra van szüksége, hogy eleget te­gyen adósságszolgálati köte­lezettségeinek. + BOGOTA: A kolumbiai Nevada del Ruiz vulkán körül alacsonyabban fekvő területek azonnali elhagyására szólított lel szombaton a bogotai kor­mány, mivel a tűzhányó erősö­dött szeizmikus tevékenysége alapján újabb kitörésre lehet számítani. A vulkán tevékeny­ségét figyelő tudósok attól félnek, hogy az 5400 méteres hegy csúcsát boritó hótakaró megolvad, s ez újabb sárlavi­nát zúdít a környező hkott te­lepülésekre. A vulkán a no­vemberi, mintegy 23 ezer em­ber halálát okozó katasztrófa óta szüntelenül „mozgolódik”, ám kiürítési utasítást a kor­mány most adott ki először. ♦ BAGDAD, NICOSIA: Az iraki légierő újabb támadást intézett az iráni Hórg sziget ellen — közölte Bagdadban az iraki legfelsőbb katonai pa­rancsnokság szóvivője. Hozzá­fűzte, hogy az elmúlt huszon­négy órában az iraki légierő vadászbombázói összesen nyolcvan harci berepülést haj­tottak végre a front különböző szakaszain és csapást mértek iráni csapatösszevonásokra. Az iráni oldalon lévő egyik kato­nai tábor elleni bombázásban nagy veszteséget akoztak élő­erőben és harci technikában. A légvédelem erői megaka­dályozták, hogy két iráni harci repülőgép behatoljon az or­szág légterébe az északi ré­szen lévő Ravanduza körzeté­ben. A szóvivő közlése szerint az iráni nehéztüzérség Fao városát lőtte. A harangozás veszélyei Az erős és hosszú haran­gozás nem jelentéktelen ve­szély a templomtornyokra nézve. Ezt az Innsbrucki Egyetem Szilárdságtani és Felülettartó-szerkezeti Inté­zetének tudósai állaptíották meg. Ennek okai részben az elektromos megszólalta­tó szerkezetek, amelyek a korábbi kézi üzemeltetést helyettesítik, részben azon­ban a túl nehéz és túl nagy harangok, melyeket főként a második világháború után helyeztek el. Tiroli műsza­kiak mérései többek közt arra a megállapításra ve­zettek, hogy harangozáskor a templomtornyok a ha­rangkamra magasságában vízszintesen akár két centi­métert is kilengenek, és ahol a templomnak két tor­nya van, ott bekövetkezhet a harang nélküli torony együttlengése is. Új tadzsik miniszterelnök Izatullo Hajojevet nevezték ki Tádzsikisztán közép-ázsiai szovjetköztársaság minisztelel- nökévé, miután elődjét, Kahor Mahkamovot korábban megvá­lasztották a köztársaság kom­munista pártja KB főtitkárá­nak. Hajojev eddig egy tadzsik területi pártbizottság élén állt. Messner a Szovjetunióba látogat Zbiegniew Messner lengyel miniszterelnök január közepén Moszkvába látogat — jelentet­ték be hivatalosan Varsóban Messnert, a LEMP KB PB tag­ját, a minisztertanács elnökéi hivatalos, baráti látogatásrc hívta meg a szovjet kormány. A bhopali gázrobbanás egyéves évfordulóján kétezer ember tün­tetett az indiai parlament épülete előtt, többek között azt kö­vetelve, hogy az Union Carbide amerikai vállalat jóvátételt fi­zessen a gázrobbanás áldozatainak. (Telefoto-AP—MTI-KS-DN) + TOKIÓ: Kanagava japán tartomány kormányzója vasár­nap tiltakozott a külügyminisz­tériumnál egy amerikai hadi­hajó japáni kikötése miatt. A Bremerton nevet viselő - atomhajtóműves — tengeralatt­járó a nap folyamán futott be Jokoszuka kikötőjébe, amely a szigetország közvetlen közelé­ben állomásozó 7. amerikai flotta egyik legfőbb bázisa. ♦ DAMASZKUSZ: Szíria minden lehetséges katonai és politikai eszközzel szembe- szállna egy esetleges Líbia el­leni katonai támadással — je­lentette ki egy felelős szíriai hivatalos személyiség. Szíria ugyanakkor felszólított minden arab államot arra, hogy lép­jenek fel a Líbia vagy más arab államok elleni agresszió ellen. A SANA hivatalos szí­riai hírügynökség jelentése szerint az Egyesült Államok­ban kibontakozott Líbia-elle­nes kampány az arab ország elleni amerikai vagy katonji támadás lélektani előkészíté­sét szolgálja. * TOKIÓ: A KNDK jelezte, hogy — akárcsak tavaly — idén is felfüggeszti a Dél-Koreával való párbeszédet, amennyiben közös amerikai—dél-koreai hadgyakorlatokra kerül sor Szombati tokiói értesülések szerint a KNDK leszögezte: az esetleges — provokatív célza.tú — hadgyakorlatok eleve meg­kérdőjeleznék Dél-Korea szán­dékának őszinteségét pz Északkal való párbeszéd, egye­bek között a gazdasági együtt­működési tárgyalások folytatá­sára. ♦ WASHINGTON: Szíria visszavonta határai mögé a Libanonba telepített kis ható­sugarú légvédelmi rakétáit — jelentették amerikai televíziós társaságok péntek este. Mint ismeretes, Szíria az elmúlt he­tekben SAM 6 és SAM 8-as jelű föld-levegő (légvédelmi) rakétákat telepített a libanoni Bekaa-völgybe. Izrael akkor erőteljesen tiltakozott a szíriai lépés ellen, mondván, az fel­borítja a térség stratégiai egyensúlyát. Simon Peresz mi­niszterelnök annak lehetőségét sem zárta ki, hogy légitáma­dást intéz a rakétabázisok el­len, ez viszont ismét a két or­szág közötti feszültség kiéle­ződését jelentette volna. 4- HANOI: Vietnam tiltako­zik az ellen, hpgy Hu Jao- pang, a Kínai Kommunista Párt KB főtitkára január else­jén a Hoang Sa szigetcsoport­ra (Paracel-szigetek) látoga­tott. Hoang Sa, amelyet Kína 1974-ben törvénytelenül meg­szállt, a Vietnami Szocialista Köztársaság területének része — jelentette ki a hanoi kül­ügyminisztérium szóvivője, aki visszautasította azt a minapi kínai kijelentést is, miszerint Kína soha semmilyen idegen terület ellen nem intézett tá­madást területrablási célból. Kommentar A vietnami háború izmos veteránja, a különlegesen ki­képzett „szuperkatona" visz- szatér az egykori harcok szín­terére és kiszabadítja a go­nosz kommunisták fogságá­ban sínylődő amerikai hadi­foglyokat. Közben lelő egy ezrednyi ellenséges katonát, megsebesül, de összeszorított foggal kitart és leszámol egy­kori megkínzójával, egy sö­tétképű politikai tiszttel. Ezt a nem túl humánus és min­den realitást nélkülöző for­gatókönyvet Silvester Stallo­ne találta ki Rambo II. — az első vér című filmjéhez. Ter­mészetesen a közkedvelt Ro- cky-filmek hőse játszotta a főszerepet is. Később lekop- pintotta a történetet Chuck Norris, a Bruce Lee-pótlék is, Rambo helyett küldöttség aki nem annyira testi erejé­vel, mint inkább rendkívüli karatetechnikájával öli ha­lomra az ádáz viet-kongokat. Példájukat azóta már többen követték és se szeri, se szá­ma a bárgyú hazugságot fel­dolgozó videofilmeknek. A többnyire az NSZK-ból behozott kazettákat nyilván sok ezren látták már Magyar- országon, így tehát nem hiá­bavaló szót emelni a valóság otromba eltorzítása ellen. Az Egyesült Államokban „újra felfedezett" hazafias érzés — nevezhetjük sovinizmusnak —; egyik sajátos mellékterméke a Vietnamban elkövetett ke­gyetlenkedések eme utólagos ideológiai igazolása. A fil­mek Reagan elnöknek is tet­szenek — erről ő maga nyi­latkozott a Rambo II. megte­kintése után. A gyűlölet láng­ját pedig sokkal könnyebb felszítani, mint később kiol­tani. Az amerikaiak egész nemzedéke nő fel úgy, hogy eszményképe Rambo, vélt el­lenségei pedig „a vörösök". Pedig Vietnam nem bom­bázta tönkre az Egyesült Ál­lamok nagyvárosait, nem pusztította a rizsföldeket, a dzsungelt, nem gyilkolta százezerszám a békés polgári lakosságot, nem szállta meg az amerikai falvakat, kon­centrációs táborba terelve a parasztokat. Ezt mind az ame­rikaiak csinálták. Most aztán „kiderül”, hogy nem is bán­ják, sőt, hőstettnek tartják. Ami az állítólagos foglyo­kat illeti, ilyenek nincsenek. Sőt, az elesett amerikaiak földi maradványait is kiszol­gáltatják, felkutatásukban is segítséget nyújtanak a viet­nami hatóságok. Hétfőn ép­pen erről kezdődnek magas­szintű tárgyalások Hanoiban a két ország illetékesei kö­zött. Biztosra vehető, hogy miképp a múltban, Vietnam most sem foq akadályokat tá­masztani a humanitárius erő­feszítések útjába, hiszen mór eddig is hozzájárult a marad­ványok elszállításához. Rambo helyett tehát kül­döttség, megkínzott hadifog­lyok helyett egy dicstelen ag­resszió halottal. A valóság prózaibb a filmek világánál. De valóság. Horváth Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents