Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-06 / 5. szám

Amerikai katonai akcié Líbia ellen? Washingtoni források szerint a Pentagon elrendelte, hogy egységei Észak-Afri- ka elérhető közelségében legyenek, ha Reagan elnök esetleg elrendelné a Líbi­ában amerikai feltételezések szerint kiépített arab terrorista táborok „megtor­ló lerohanását”. A Coral Sea amerikai repülőgép-anyahajó kifutott Nápoly ki­kötőjéből és 80 bombázóval, vadászgéppel Libia partjai felé tart (Tudósítás a 2. oldalon). — TEGNAP----­TÖ RTÉNT Fólezren a fv-toronyban A téli forgalomban jelen­tősnek számító vendég lá­togatta meg tegnap a me­cseki tv-tornyot és presszót. Tiszta városképben gyönyör­ködhettek a szegedi, a né­met turisták, a síversenyt követően a síelők, a nap folyamán összesen több mint félezren. Vasárnapi magazin Félmillió hallgatóval szá­mol vasárnaponként a Pé­csi Rádió népszerű műsora, a Vasárnapi magazin és a Szerkesszünk együtt. Tudó­sítás az 5. oldalon. A műjégpályán Több mint ezren korcso­lyáztak a pécsi műjégpá­lyán, ahova 860 jegyet vál­tottak és mintegy 300 volt a bérletesek száma. Nem ez volt a csúcs. A téli szünidő­ben volt olyan nap, hogy az esti nyitvatartáskor ezer- néqyszázan felkeresték c műjégpályát. 21 vagon kavics Gyékényesről tegnap ér­kezett huszonegy vagon ka­vics a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat számá­ra. A kavicsot a Volán szál­lítja el a pályaudvarról. A huszonegy vagon kirakodá­sával tegnap a déli órák­ban végeztek. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XLIII. évfolyam, 5. szám 1986. január 6., hétfő Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja 274 millió forintot fordítanak a távbeszélő-hálózat fejlesztésére a Dél-Dunántúlon Harmincezer telefonigénylő A Magyar Posta az ezredfor­dulóig ötvenkét négyszázezres főközponti kapacitásfejlesztést tart szükségesnek, szorgalmaz­za a távközlési hálózat műkö­dőképességének javítását, a forgalmi torlódások csökkenté­sét. A terv megvalósításához fő­leg pénzre van szükség, de na­gyon fontos az ipari háttér is: a megfelelő minőségű és meny- nyiségű kábel, valamint építési kapacitás. És kell szakember, ez legalább olyan fontos, mint az összes többi. — Tételezzük fel, hogy van elegendő pénz. Az addig meg­szokott fejlesztési tempót ak­kor sem lehetne egyik évről a másikra megháromszorozni — mondja Sziráki Péter, a Pécsi Postaigazgatóság távközlési osztályvezetője. — Egy hagyo­mányos Crossbar központ sze­relési igénye 2—3 év. Nem be­szélve arról, hogy előbb az épületet is el kell készíteni. Az elektronikus rendszer lé­nyegesen jobb lenne. Nemcsak azért, mert kisebb területet foglal el, helyigénye mindössze egyötöde a másikénak, de ke­vesebb energiát is fogyaszt és gyorsabban felszerelhető. A hazai ipar azonban nem képes nagy központok gyártására, az importtárgyalások pedig nem sok sikerrel folynak. — Jelentős gond, hogy nincs elég hálózatszerelőnk, évek óta akadozik az utánpótlás — foly­tatja Sziráki Péter. — Az embe­rek nem szívesen mennek oda, ahol 30-40 éves berendezése­ket kell felújítani vagy télen az oszlopokon 40—50 éves hálóza­tot javítgatni. A gondok ellenére mégis van remény, hogy a következő években változik a helyzet. A Pécsi Postaigazgatóság 1986- ban 360 millió forintot fordít fejlesztésekre. Ebből 274 millió forint jut a távközlésre. — A pécsi regiszterekre és a bővítésre 68 millió forintot for­dítunk — sorolja Sík Sándor, a Postaigazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese. — Folytató­dik a mohácsi hálózat építése, valamint a dél-balatoni bővíté­sének 3. üteme Boglárlellén. Ott egy kétezres központot lé­tesítenek, amelynek megvalósí­tását telefonkötvények vásárlá­sával segíti a lakosság.- Milyen sikere van a köt­vénynek?- Az első hónapban 550 köt­vény talált gazdára. Ez meg­közelítőleg fele a jegyezhető mennyiségnek. A közületek kö­zül eddig csak kevesen jelent­keztek.- Lesz Pécsett is telefonköt­vény? _- A baranyai megyeszékhe­lyen hétezres bővítést terve­zünk. Első lépcsőben valószínű­leg a belvárosi várakozók igé­nyeit tudjuk majd kielégíteni. Természetesen itt is bocsátunk ki telefonkötvényeket. Ennek (Folytatás a 3. oldalon) Az óv első vására Pécsett. Tudósítás az S. oldalon. A pécsi Tettye-fennsík vasárnap délután Látványos tél Ragyogó napsütésben lenyűgöző, téli tájak Élénk volt a forgalom az új év első vasárnapján a Mátrá­ban. A magyar síparadicsom­ban hamisítatlan tél fogadta a vendégeket. Kékestetőn hajnal­ban mínusz nyolc fok volt a hőmérséklet, így ez volt a tél idei leghidegebb napja és napközben is csak mínusz öt fokig emelkedett a hőmérő hi­ganyszála. A több napos bo­rús, havas napok után vasár­nap több órán át ragyogó nap­sütés fokozta a látványosságot, a napsugarak valósággal tán­cot jártak a fehér havon. A hó­takaró vastagsága 15 centimé­terre gyarapodott a téli sport kedvelőinek örömére Galyate­tőn, Kékestetőn, Mátraházán a behavazott pályákat való­sággal ellepték a sízők és a ródlizók. Kékestetőre csak autóbuszok­kal lehetett feljutni. A mátra- házai elágazásnál kitették a behajtani tilos táblát. A Volán sürítette járatait és Mátrahá­záról Kékestetőre napközben nyolc autóbusz ingajáratban szállította az utasokat. Mátra­házán a parkolóhelyek már a délelőtti órákban megteltek gépkocsikkal. A Mátrán átha­ladó 24-es főútvonalon a for­galom zavartalan volt, a havat idejében eltakarították. He­lyenként a vízátfolyások lefa­gyása, a jeges út és hóbordák óvatos haladásra kényszerítet­ték a gépjárművezetőket. Kékestetőn a látványosságot fokozta, hogy a ragyogó nap­sütésben 50—60 kHométer tá­volságban be lehetett látni a távoli környéket. Két évszak, tél és tavasz fo­gadta vasárnap a Vértes hegy­ségbe kirándulókat. A hegység északi oldalán húzódó ösvé­nyeken és a fáktól védett tisz­tásokon érintetlenül maradt a két napja lehullott hó, a nap­sütötte, gyorsan melegedő hegyoldalakon pedig - az el­múlt hetek tavaszias időjárásá­nak hatására, leveleket hozott a bodza, barkósodnak a mo­gyoróbokrok, s helyenként már hóvirágra is rábukkanhattak a szemfüles turisták. A ragyogó napsütést, s az ismét megenyhült időjárást so­kan igyekeztek kihasználni. Va­lóságos ródli- és síjáratok in­dultak már kora reggel a vér­tes felé, ahol a hegyi ösvények kitűnő szánkózási és lesiklást lehetőséget kínáltak. Mivel a környéken sehol másutt nem maradt meg sportolásra alkal­mas hó, érthető, hogy reggel­től késő délutánig népesek voltak az erdei ösvények. A ki­rándulókon kívül az erdészek és a vadászok is felkeresték va­sárnap az erdőket, ellenőriz­ték, s friss eleséggel töltötték fel a vadetetőket, s feltörték az itatok jegét. Most volt az első igazi ki­rándulásra alkalmas, havas va­sárnap a soproni hegyekben is. A kissé csípős időt, a ra­gyogó napsütést ezrek használ­ták ki. Megteltek sétálókkal, síelőkkel és szánkózókkal a hegyvidék kirándulóhelyei. Az 500 méter magasban lévő Ká- roly-ki látó tetejéről is százak élvezték a gyönyörű téli pano­rámát. Ide látszottak a közeli Alpok, a több mint 2 ezer mé­teres Schneeberg, s más ma­gas hegyek háborította csúcsai is. Ebben a látványban évente csak kevés alkalommal gyö­nyörködhetnek a soproniak, s a városba kirándulók. „Ki miben tudós?" — a képernyőn Fordulópontjához érkezett a tavaly októberben megkez­dődött „Ki miben tudós?” verseny. A budapesti és a vidéki válogatók után immár a televízió nézői is tanúi le­hetnek a vetélkedősorozat­nak: januártól nyolc héten keresztül kísérhetik figyelem­mel a játék elődöntőit, illet­ve döntőit. A Művelődési Minisztéri­um, a KISZ Központi Bizott­sága és a Magyar Televízió által meghirdetett országos, több fordulós versenyen a tanulók ezúttal biológiából és történelemből mérhetik össze tudásukat. A területi versenyeken részt vett több ezer diák közül a január 11- én kezdődő adásokban már csak nyolc-nyolc, tantárgyan­ként legjobbnak bizonyult középiskolás áll a kamerák — és a zsűri — elé. Csak­úgy, mint az eddigi vetélke­dőkön, a cél most is az, hogy a lexikális ismereteken, a tananyagon túl a versenyzők elsősorban a lényeget és az összefüggéseket felismerő képességüket bizonyíthassák. Mindkét tárgyban a hazai vonatkozású témák kerülnek előtérbe, s a kérdések olyan jellegűek lesznek, hogy a verseny a tudományt kevés­bé ismerők számára is ér­dekes, szórakoztató progra­mot ígér. Az elődöntőket szombaton­ként — január 11-én, 18-án és 25-én, valamint február 8-án, 15-én és 22-én — a második műsorban láthatja a közönség, a döntőket pe­dig az első csatornán sugá­rozzák: biológiából február 1-én, történelemből február 29-én. A biológia zsűri elnö­ke Ádám György akadémi­kus, a történelemé Berend T. Iván akadémikus lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents