Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-30 / 29. szám

1986. január 30., csütörtök Dunántúli napló 5 Közös tévéfilmek, tapasztalatcserék A Baranya Megyei Tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta A környezet további károsodása megengedhetetlen Megállapodás az Újvidéki Televízió és az MTV pécsi stúdiója között ülést tartott tegnap délelőtt Pécsett Horváth Lajos elnökle­tével a Baranya Megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület egyebek között megtár­gyalta a környezet- és termé­szetvédelem középtávú felada­taira előterjesztett javaslatot, a szabadidősport helyzetét, a megye munkaerőhelyzetét és a foglalkoztatáspolitikai felada­tokat, tájékoztatást kapott a végrehajtó bizottság a megyei rehabilitációs alap létrehozásá­nak lehetőségeiről is. A kérdések felsorolásával kezdjük tudósításunkat a végre­hajtó bizottság üléséről, mert jól érzékelteti — és megfogal­mazta ezt hozzászólásában dr. Árvái József, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal főosztályvezetője is —, hogy a testület tagjai aggoda­lommal, előrelátással, nagy fe­lelősségérzettel kezelik a kör­Végleges megoldásokkal hosszabb távon lehet számolni Megháromszorozódott a természetjárók száma vú tervében a környezetvédelem szempontjai, s hogy miként fo­galmazandó a sorrend: kör­nyezetvédelem-gazdasági ered­mény, vagy gazdasági ered­mény-környezetvédelem? Dr. Gábor Jánost a levegő­tisztaság-védelem eredményei érdekelték, az, hogy várható-e a pécsi bűzgondok megszűné­se? Dr. Jerszi István is arra kért választ: milyen okai vannak és természetvédelem területén ész­revehető elmozdulás van a jó irányba, gondok és feszültsé­gek még mindig bőven marad­tak. Számos ok mellett ebben szerepet játszik az is, hogy a tanácsoknak gyenge ráhatási lehetőségük van a vállalati szférára, amikor a környezet- védelmi szempontok fokozot­tabb figyelembevételét szor­galmaznák. Most, amikor ké­szülnek a vállalatok középtá­nyezetvédelemhez kötődő gon­dokat. A sok kérdés indoka: környezetünk további károsodá­sa megengedhetetlen, de külö­nösen a gazdálkodó szervek szintjén. Dr. Diófási Lajos arra volt kíváncsi, hogy a múlt év szep­temberi államtitkári látogatást követően született-e valamilyen döntés Szársomlyóról. Érdekel­te, hogy az előterjesztésben jelzett, a megye geológiai szennyeződésérzékenységét cél­zó vizsgálat mit jelent, miért nem sikerült hatékonyabban korlátozni az elmúlt öt évben a környezet romlását? Dr. Kisvári András tudni akarta: hol helyezik el a paksi atomerőmű hulladékát, szere- pelnek-e a vállalatok középtá­Az Újvidéki és a Magyar Te­levízió 1986—87-re szóló, álta­lános szerződésében foglaltak­nak megfelelően több közös műsor készítésében állapodtak meg tegnap Pécsett az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának és az Újvidéki Televíziónak vezetői. A megállapodás részleteiről Fehér Gyula, az Újvidéki Tele­vízió helyettes vezetője, műsor­igazgató és Békés Sándor, a pécsi stúdió vezetője tájékoz­tatott. Ősztől forgatják a pécsi stú­dióval közös munkaként a Predrag Sztepanovics műve alapján készült, Megfelezettek című tévéjátékot. Ez lesz az el­ső, hazánkban is bemutatandó, nemzetiségi nyelvű (szerbhor- vát) tévéjáték. Hosszabb ripor­tot készítenek májustól a ma­gyar és a jugoszláv ipari vál­lalatok együttműködéséről. Té­véfilm forgatását tervezik az újvidéki, a koperi és a magyar televízió koprodukciójában, Kapisztrán Szent János életéről. Megállapodtak abban is, hogy (rendszeres konzultációk alapján) kicserélik a mindkét fél részéről közérdeklődésre számot tartó, politikai-informá­ciós műsorrészeket, érdeke­sebb, szórakoztató műsorokat és riportokat. Az együttműkö­dés értelmében, kölcsönösségi alapon, biztosítják egymásnak a technikát a helyszíni forga­tásokhoz és hosszabb tapasz­talatcseréken vehetnek részt az Újvidéki Televízió és a pécsi stúdió munkatársai. Fehér Gyulát az Újvidéki Te­levíziónak a jugoszláv tévéhá­lózatban elfoglalt helyéről kér­deztem. — Hazánkban nyolc önálló tévéstúdió működik, egymás mellett. Ezek készítik az I., a II. csatorna és a környékükön fogható „regionális” műsor adásait. A nyolc igazgatóból álló tanács tervezi meg azt, hogy az egész országban fog­ható programokon melyik ön­álló tévéstúdió műsora szere­pel és melyik időpontban lát­ható. Ennek értelmében az Új­vidéki Televízió 850 munkatársa készíti a két csatornán látható műsorok 13 százalékát, vala­mint saját, napi 8—9 órás adá­sát. Az utóbbi adások 54 szá­zaléka szerbhorvát, 27 százalé­ka magyar, 3—4 százaléka pe­dig szlovák, román és ruszin nyelvű. Kétmillió ember láthat­ja saját programunkat, napon­ta. Külön magyar nyelvű szer­kesztőségünk csak a politikai­információs osztályon van, 92 fő dolgozik itt. A többi osztá­lyon pedig vannak emberek, akik a magyar nyelvű műsoro­kat (is) készítik. Bozsik L. Fokozottabb figyelmet érdemelnének a kiemelt üdülőterületek környezete. Az orfűi-tavakra haj­ló lejtők kiterjedtebb fásítása nagyban emelné a terület szépségét, értékét. milyen indokai lehetnek annak, hogy a környezetvédelem szem­pontjait nem sikerült kellő ha­tékonysággal érvényre juttatni? Dr. Földvári János, a me- qyei tanács általános elnökhe­lyettese, a környezetvédelmi bizottság elnöke adta meg a válaszokat. Szársomlyóval ösz- szefügqésben egyeztető tárgya­lás volt — erről lapunkban is beszámoltunk —, ismert, hogy a gond megoldását célzó ész­revételek között végletesek is voltak, amelyek a bányaműve­lés megszüntetését javasolták.. A szórsomlyói mészkőre szük­ség van, a bánya működését azonban mégis ésszerű korlá­tozni — vagyis az érdekek egyeztetése ielenti ez esetben is a megoldást. A megye geo- lóqiai szennyeződésérzékenysé­gének vizsgálatát rendkívül gon­dos munkával az Állami Föld­tani Intézet dél-dunántúli terü­leti szervezetének munkatársai végezték el, és véleményük alapján lesz az „atomtemető” Baranya és Tolna megye hatá­rán, Véménd térségben. A pécsi bűzqondokkal kap­csolatban dr. Földvári János elmondta, hogy átmeneti csök­kenésével lehet csak számolni. A vita során dr. Piti Zoltán ezt azzal egészítette ki, hogy ez a gond is — mint sok egyéb, amely a környezetvédelem te­rületén jelentkezik — hosszú évek, évtizedek „qyümölcse", a megszüntetés is hosszú időt vesz iqénybe. Érvényes ez a város leveqőjét időnként meq- rontó bűzforrásokra is: rövid távon felszámolásuk elképzelhe­tetlen, a mérséklés is igen ko­moly összegbe kerül. A Megye­ri úti szennyvíztelep például csak a Vili. ötéves tervidőszak­ban lép ki a bűzforrások közül, amikor felváltja majd az épülő új pellérdi létesítmény. A váro­si tanács elnökének következte­tése: nem elsősorban szemlé­leti okai vannak annak, hogy a környezetvédelmi programok nem az óhajok szerint valósul­nak meg, hanem gazdaságiak. Mindezt — és a vitában el­hangzott egyéb észrevételeket — Horváth Lajos, a megyei ta­nács elnöke akként foglalta össze, hogy bár a környezet- és vú tervei, nagyon indokolt, hogy az elképzelések sorában egyenrangú szempontként sze­repeljenek a környezetvédelmet célzó megfontolások. Más ol­dalról — minthogy az anyagi lehetőségek nem nőnek, ezért a környezetvédelmi feladatokat rangsorolni kell —, nagyon je­lentőssé válhat a társadalom közreműködése. A Baranya előtt álló környezetvédelmi feladatok megoldásában — hangsúlyozta ezt Horváth Lajos — számíta­nak a megye vezetői a helyi szervek elsődleges feladatvál­lalására és felelősségére. Mészáros Attila * — A társadalom fejlődésé­vel összhangban a testkultúra területén is növekedtek az igé­nyek, s ezen belül kiemelkedő feladat a szabadidőben végez­hető testedzés szélesítése, az ifjúság és a felnőtt lakosság körében egyaránt — állapítot­ta meg Orosz Ottó, az MTSO vezetőie, aki Baranya megye szabadidősport helyzetéről tá­jékoztatta a testület tagjait. Az osztályvezető elmondta a to­vábbiakban, hogy jelenleg 171 sportegvesületben, a munkahe­lyeken 1038 soortcsarnokban 60 ezer ember testnevelését és sportját szervezik. Különösen felgyorsult a fejlődés a menve községeiben, ahol 57 tisztelet- díjas és két naayközséaben — Sásdon és Sellyén — függetle­nített sportszervezők segítik a sportéletet. A megye iskolái közül 16 hétvégeken nyitott ka­pukkal várja a sportolni kívá­nókat. Az eddiqi tapasztalatok szerint mind többen élnek a felkínált lehetőségekkel. Elis­meréssel szólt a szigetváriakról, akik a régi népi játékok (Mu- szola) felelevenítésével több­száz embert vontak be a test­edzésbe. Jó[ sikerült a termé­szetjárás népszerűsítése, mi­nek eredményeként az 1981- ben túrán részt vett 2500 em­berrel szemben tavaly mór meg­haladta a 6000-et a túrázók száma. K. L. A fiatal lány a Beremendi Cement- és Mészművek egyik szakszervezeti bizalmija. Me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari szakközépiskolát végzett, s már ott belépett a szakszer­vezetbe. A BCM az első mun­kahelye. Először adminisztrátor volt, de a fizikai munkához jobban vonzódott, s ezért a mészégetőben vezérlőkezelő lett. A jobb kereset mellett ez örömet is jelent számára, mert munkája eredményét közvetle­nül érzékelni tudja. Harkány­ban kerestük fel, hol a szülei­vel él. Épp az éjszakai műszak fáradalmait próbálta kipihen­ni.- Jól érzem magam a mun­kahelyemen, de az utazás sok időt vesz igénybe, mert nem mindenkor jó a csatlakozás Siklósról Beremendre. Például, ha éjszakás vagyok, este nyolc­kor kell elindulni, hogy tízre odaérjek. Ez nemcsak az én problémám, hiszen a dolgozók többsége ingázik. Varga Erzsébetet meglepe­tésként érte, hogy küldöttnek választották az építők szak- szervezeti kongresszusára. A gyár három műszakban üze­mel, sok vidéki dolgozóval, ezért nehéz összehozni egy- egy olyan szakszervezeti gyű­lést, amelyen minden tag részt vesz. Ő sem tudott ott lenni azon, amelyen megválasztot­ták, de megtiszteltetésnek érezte. Erzsébetet közvetlensége, szókimondása, problémaérzé­kenysége miatt választották meg. örül kollégái bizalmá­nak, örül, hogy az országos kongresszuson is részt vehet, mert sokat szeretne még ta­nulni. — Mit mondana, ha szót kapna a kongresszuson?- Hátránynak tartom, hogy a vidéki iparvállalatoknál fi­gyelembe veszik a mezőgazda- sági tevékenység lehetőségét, s ezért alacsonyabb az órabgr. Az ágazati kongresszuson el­hangzottak közül én is fon­tosnak tartom, hogy a nyolc­órás munkaidőben lehessen megkeresni azt a pénzt, ami­re a családnak szüksége van. Azzal is egyetértek, ennek el­éréséhez mindenkinek többet kell tennie az asztalra. Forth Etelka Szakszervezeti kongresszusi küldött Varga Erzsébet A közéiét "Is/Ifinél . Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán Zala megyébe látoga­tott. Zalaegerszegen Karvalits Fe­renc, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájé­koztatta a megye gazdasági és politikai helyzetéről. Szűrös Mátyás Zalaegerszegen közmű­velődési intézményeket látoga­tott meg, majd felkereste a zalakarosi gyógyfürdőt. Megis­merkedett az évi 800 ezer ven­déget fogadó fürdő gyógyító tevékenységével és fejlesztést terveivel. Délután a Tungsram Nagyka­nizsai Fényforrás- és üveggyá­rat kereste fel a Központi Bi­zottság titkára. Szűrös Mátyás ezt követően a nagykanizsai városi pártbizottsáq épületében cktívaértek'ezleten találkozott Zala megye értelmiségi dolgo­zóinak képviselőivel és időszerű külpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót számukra. Újabb agrár­kötvény A Magyar Nemzeti Bank ag­rár-, ipari, kereskedelmi és szö­vetkezeti hitelfőigazgatósóga kölcsönforrásainak bővítésére 500 millió forint összegű köt­vényt bocsát ki. A többletfor­rásból a hitelfőigazgatósóg az élelmiszeripar és az élelmiszer- kereskedelem fejlesztéséhez nyújt — az előirányzott mint­egy 8 milliárd forintos beruhá­zási hitelkereten felül — fej­lesztési kölcsönöket. Lányfalvi Sándor, az MNB főosztályvezetője az MTI mun­katársának elmondotta: a hi­telfőigazgatóság a múlt évben bocsátott ki először agrárköt­vényt, s a kedvező tapasztala­tok láttán döntöttek újabb ér- tékpaDÍrok forqolombahozata- la mellett. Az első agrárkötvény esetében 300 millió forint név­értékű értékpapír kibocsátását tervezték, a gazdálkodók azon­ban egy hét alatt 440 millió fo­rint értékű kötvényt jegyeztek, amit a bank k>i is bocsátott. Az értékapapírok révén be­folyt pénzből a bank termelő- szövetkezeteknek, élelmiszeripar; vállalatoknak nyújtott gyorsan megtérülő fejlesztésekhez, szá­mos esetben rekonstrukciókhoz kölcsönöket. A kötvényeladás megszervezésében részt vettek az MNB megyei igazgatóságai is. A náluk jegyeztetett érték­papírokból származó anyagi eszközök jelentős részével ma­guk gazdálkodhattak, s ezt a pénzt a megye gazdaságainak fejlesztésére fordították. Ez a hitelezési gyakorlat be­vált, így a második agrárköt­vény kibocsátását hasonlókép­pen tervezi a hitelfőigazgató­ság. A többletpénzt az élelmi­szergazdaságban és élelmiszer­kereskedelemben az alapanyag­termelés, a feldolgozás és az értékesítés összhangjának javí­tására és a szükséges technikai feltételek megteremtésére for­dítják. Hitelekkel segítik példá­ul az új tárolóterek építését, a hűtőláncok kialakítását, a vidé­ki kisbolthálózat korszerűsíté­sét s a termékek csomagolásá­nak fejlesztését. A második agrárkötvényt egy­millió, ötszázezer és százezer forintos címletekben bocsátja ki a hitelfőigazgatóság. A köt­vények február 17-től jegyezhe­tők az MNB számlavezető bank­szerveinél. A kötvény lejárata 8 év, s a törlesztést a bank 2 éves türelmi idő után kezdi meg. A kötvény kamata 11,5 százalék. (Ez fél százalékkal ki­sebb, mint a múlt esztendőben kibocsátott értékpapíré. Azóta ugyanis — a hitelpolitikai irány­elveknek megfelelően — a be­ruházási hitelek kamatai 1 százalékkal csökkentek.) At értékpapírokat a hazai gazdálkodó szervezetek vásá­rolhatják meg. A hitelfőigaz- gatósáq biztosítja az értékpa­pírok vásárlóit, hogy amennyi­ben a lejárat előtt szükségük van a oénzükre, a kötvényeket visszavásárolja.

Next

/
Thumbnails
Contents