Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-04 / 3. szám
1986. január 4., szombat Dunántúli napló 11 Új Zalahús- szalámi Hosszú szavatosságú szalámi gyártására rendezkedik be a Zala Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Az új termék íze hasonlít a téliszalámira, az ára viszont lényegesen olcsóbb lesz. Nagyrészt abból a jó minőségű, de formai okok miatt már nem exportálható nyesedékhús- ból készítik, amelyet jelenleg kényszerűségből még alacsonyabb értékű áruk előállításánál használnak fel. Az újfajta szalámi az év második felében jelenik meg az üzletekben. Gyártására az Állami Fejlesztési Bank támogatósával évi 600 tonna teljesítményű klimatizált érlelőtereket magába foglaló részleget építenek és szerelnek fel Zalaegerszegen. A tsz mflanyagBzemében Fotó: Cseri Lászlá Január l-től új jövedelemadózási rendszer A küszöb 200000 forint Kedvezmény vidéken és az elláthatatlan területeken Tsz-varroda Hindszentgodisán Saját kivitelezésben valósul meg Nyereséges vállalkozásnak ígérkezik Január elsejétől új jövedelemadózási rendszert vezettek be a kisvállalkozók részére. A KOFA megszűnésével indokolatlan többletjövedelemre tennének szert az adóra kötelezettek, ezért ezt beépítették az 1986. évtől fizetendő összegbe. A vállalkozási formák bővülésével az adózásban nem tettek lényeges különbséget a kisiparosok és a gazdasági munkaközösségek tagjai között. Az új adórendelet 200 000 forintos éves bevételig kis mértékben csökkenti a terheket, míg efölött progresszívebben növeli. Az adókulcsok módosítása mellett számos kedvezményt is bevezettek annak ösztönzésére, hogy vidéken és az ellátcn- ilan területeken is egyre többen váltsák ki az iparengedélyüket. A nyugdíj mellett dolgozó kisiparosok 60 000 forint jövedelemhatárig adómentességet élveznek. A tanácsok adóalapcsökkentő kedvezményben részesíthetik a kisiparosokat, amelynek az új értékhatára 120 000 forint. A szakmunkástanulók után ezentúl 6000 forint kedvezmény adható, valamint a képesítés megszerzését követően a kisiparos három évig foglalkoztathatja adómentesen. Az alkalmazotti adót 20 százalékról 10 százalékra csökkentették. Továbbra is nagy szerepet kap a műszaki újítás, fejlesztés. A kisiparosok a Fejlesztési Bankba gépek és berendezések vásárlására jövedelmük egy részét befizethetik, a/nit nem terhel jövedelemadó. Az exportot és a tőkés importot helyettesítő termelést is támogatja az új rendelet. A Kisüzemi Innovációs Irodánál nyerhető el ez a kedvezmény. A pályázók bármilyen bevételi arány esetén megkapják, de a 30 vagy 40 százalékos adó- alapcsökkentés csak 100 százalékos arány esetén illeti meg a kisiparost. Más esetben a kedvezmény a bevétel mértékében csökken. Az adóköteles jövedelmek megállapítása következő módokon történhet: önadózás, kivetéses adózás és átalány- adózás. Az önadózásnál a kisvállalkozó maga számítja ki jövedelmét és ennek alapján fizet adót. Számvitele lényegesen szélesebb körű és szigorúbb lesz az eddiginél, naplófőkönyvet kötelesek vezetni. Mindez azokra vonatkozik,' akiknek az éves jövedelmük 500 000 forintnál magasabb vagy meghaladja a kétmillió fölötti árbevételt. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy a kisiparosok az adójukat 3 évre megállapított változatlan összegű átalány szerint fizessék. Ez azonban csak azoknak előnyös, akiknek az anyagfelhasználása nem haladja meg a 30 százalékot. Ennek az adózási formának a lényege az, hogy nem a jövedelem, hanem az árbevétel alapján állapítják meg, és év közben nem mondható fel. Pénztárkönyv helyett bevételi nyilvántartást kötelesek vezetni. Az e módszer szerint adózókat nem illetik meg az új jogszabály nyújtotta kedvezmények, kivéve a szakmunkástanulók után adható és a tanács vb-től kérhetők. A kivetés útján adózóknak ezentúl is pénztárkönyvet kell vezetniük és kötelesek évenként adóbevallást készíteni. Kezdő kisiparosok két évre visszamenőleg számlával bizonyított berendezési, festési, gépvásárlási és építési költségeiket is elszámolhatják, így akár egy évig is adómentesen dolgozhatnak. 1986. júliusától megszűnnek az adó- közösségek és helyettük a tanácsi vb-'hivatalok állapítják meg a kisiparosok és magán- kereskedők adóköteles jövedelmét. Sz. K. Újabb ipari létesítményt hoz létre a Mindszentgodisai Tsz, ezúttal egy varrodát, márciusi átadással másfélmillió forint értékben. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalatnak harminc asszony végez majd bérmunkát. — Ilyen formában is igyekszünk a veszteséges tevékenységeinket ellensúlyozni mondja Kovács Gyula elnök. Főként a húshasznú szarvas- marha- és juhtartás gondjait szeretnénk megszüntetni. Amit csak lehet, saját kivitelezésben valósítanak meg, hogy minél olcsóbb legyen a befektetés. A volt „Kiskastély- ba" kerülő varrodát tsz-es brigád építi. Pénteki látogatásunkkor is szorgalmasan húzták a válaszfalakat az emberek Szabó József építésvezető irányításával. Február végére átadják az új létesítményt, március 3-án kezdődhet a termelés. Az idei év a próba ideje lesz, jövőre már teljes kapacitással termelnek. A tsz-hez. tartozó öt falu lakossága egy újabb biztos helybéli megélhetési lehetőséggel számolhat. Nem kell Komlóra, a MÉV-hez, vagy még távolabbi munkahelyekre minden nap ingázni. A varrodába nemcsak tsz-tagokat vesznek fel, bárki jelentkezhet. Szép példa erre a tsz maűnyagüzeme, ahová harmincon dolgoznak be. Otthon állítják elő a félkésztermékeket, míg az összeszerelés a központi műanyagfeldolgozóban történik. Bővülő munkalehetőséggel szolgál a csaknem hétmillió forintért nemrég létrehozott gatterüzem is, amely az év végétől már két műszakban dolgozik. Napi teljesítménye 36—38 köbméter félkésztermék, elsősorban bányadeszka, padló, parkettafríz, épületfa, raklapelemek. A teljes felfutás itt még idén várható és mihamarább saját terméket, például raklapot, parkettát akarnak gyártani. Az egyik lerangosabb jövendőbeli partnernek a MOFA számít. A tsz-ben működik még egy textilválogató is, ahol idén a szintentartást tervezik, míg a műanyag- és a fafeldolgozás mindinkább nyereséget fog hozni. Nagyon bíznak a műanyag-újdonságok, így a tápos és a szemetes zsák piaci térhódításában. A tsz ipari ágazatában alkalmazott több mint száz dolgozó tavaly a 30 milliós árbevételből egy millió nyereséget állított elő. Idén . megduplázzák a nyereséget. Csuti J. Á 100. születésnapot várva Sűrű fehér haj, kék szemek, kefebajusz, markáns, borostás áll, szikár, izmos termet — csaknem száz év áll előttem. Bakti Ferenc 1886. február 1- én született Nyírmadán. A szükség, a szegénység elől munkáért Baranya megyébe jött. A balkáni háborúkban és „az első nagy háborúban” harcolt, míg Piavénél olasz fogságba nem esett. Évtizedeken át gondolkodott, végül a Közúti Igazgatóságtól ment nyugdíjba. — Egy fiam és két lányom van. Szült a feleségem több gyereket is, de azokban keresztbe állt a lélek, fiatalon meghaltak. A háborúról kezd beszélni: — Háromszor sebesültem a harcok alatt, orvost azóta sem láttam. Inkább magamat szoktam kúrálni. A felesége halála után nem nősük újra. — Mosni, főzni megtanultam a huszároknál, megélek egyedül is a nyugdíjamból. Amíg még jobban bírtak a lábaim, mindig csak a Mecseket jártam. Mostanában néha már az ABC is messze van. Jobban szeretek egyhelyben ülni és mesélni. Szívesen találkoznék valaki velembelivel, de ritka már az ilyen öregember. — A hosszú élet titka? A munkát, bármi volt is az, soha nem kerültem el. Mértéktartóan éltem, mint most is — ahol megfordultam, inkább kedveltek az emberek. A lányával él Pécsett, Kertvárosban, egy panelház ötödik emeletén. — Rendszeresen főzök, a burgonya a kedvencem, sütve vagy főzve nem hiányozhat az ételből. Napközben olvasok és szunyókálok. A régi kalendáriumokat szeretem a legjobban. Többször is elolvasom őket, mert szívesen emlékezem azokra az időkre. A búcsúzásnál zavarba hoz. Ö köszöni meg a beszélgetést, hogy eddig sem kellett magára maradnia. És hosszú életet kíván. Kaszás Endre Holnap a VDN-ben Számítógépen a külkereskedelmi áruforgalom Vámmentesen behozható a csereáru Próbaúton az új japán kisautóval Pécsett a Suzuki Alto Parképítés 20 millióért Menedzseriroda Kaposváron A legtöbb ötletet Baranyából kapja Szilveszteri műsor helyett... legnépszerűbb kabaréjelenet Beszélgetés Koltai Róberttel ^ Hannich, a vállalkozó Németh Kornél Pécsre igazolt Edzek, mint egy megszállott — vissza akarom szerezni a tekintélyemet Az elveszett börleszk Kezdetben volt a némafilm. (Ami valójában egészen ritkán volt valóban néma: a vetítőhelyek többségében volt egy zongora, a hozzávaló zongoristával: következésképpen ugyanazon film egészen más lehetett egy másik kávéházban a zongorista zenei tudásától, emberi beállítottságától és pillanatnyi hangulatától függően.) De a gyártás oldaláról valóban néma volt a film: nem lehetett a stúdióban kiválasztani hozzá a kísérőzenét, s nem beszélhettek a szereplők. S ez nagyszerű dolog volt — legalábbis a film számára: a rendező kénytelen volt olyan megoldásokat keresni, melyek áthidalták ezeket a „hiányosságokat”; a mozgó képnek, a látványnak kellett mindent „elmondania" a történetről, a szereplőkről: csak a legszükségesebb információk kerülhettek szöveginzentben a képsorok közé. A hangos film feltalálásával megszűnt ez a kényszer: a szereplők mindent kényelmesen elmondhattak, nem kellett azt csak a képpel közölni. A zenével is jó mankót kapott a film; ha például a szerelmi jelenetet 150 hegedű, 50 gordonka és tíz hárfa kísérte szárnyaló melódiákkal, akkor még a legfásultabb néző is ellágyult. A némafilm-korszakban tehát legalább annyira kényszerítő erő volt a beszéd, a zene hiánya, a filmes látásmódra, mint amennyire technikai fogyatékosság: nem véletlen tehát, hogy egy Griffiths egy Eisens- te/n-film ma is remekmű: mint ahogy az Chaplin, Buster Keaton, s a többiek alkotása is az. A némafilm nagy, meghatározó műfaja így lett 0 börleszk, a gégék láncolata, ami aztán meg is halt a hangos film korszakában, s csak egy Jaques Táti tudta feleleveníteni hangos körülmények között. így hál csak sajnálhatjuk, hogy nem a némafilm időszakában élt Xantus János, s nem akkor készítette a Hülyeség nem akadály című filmjét. Hőse tipikusan csetlő, botló börleszk-hős lehetne egy némafilm esetén. Sajnos, nem lett az, mert Xantus János is ellenállhatatlan vágyat érzett arra, hogy hősének viselkedését megindokolja, s e vágyában elfeledkezett arról, hogy filmet készít. Magyaráz, túl sok a beszélő rész a szereplők viselkedésének indoklásául, s kevés a jelenet, melyből látható, hogy milyenek a film szereplői. A kevésszámú jelenet viszont remek, s nézhető- vé, olykor szórakoztatóvá teszi a filmet. Filmjének másik buktatója szemléltető jellegű: az igazi börleszkhősök nem hülyék, nem orvosi esetek, hanem a megszokottól eltérően reagálnak az őket érő hatásokra. Reakciójuknak megvan a maga logikája, sőt éppen ez mutatja meg a dolgokban, kapcsolatokban jelenlevő logikátlanságokat. Xantus nem bízik eléggé választott hőstípusában — kissé patologikusra formázza — így ugyan alkalmat teremt arra, hogy némi „társadalomkritikát” lehessen belemagyarázni filmjébe, de elveszti a műfaj valódi kritikai lehetőségeit, s magyarázkodni kényszerül: a hülyeség nem akadály. De bizony hogy az. B. L
