Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-04 / 3. szám
12 Dunäntmi napló 1986. január 4., szombat fi szocialista országok életéből lliililiillill Kulturális ajánló Népszerű ünnepség Vietnamban Rádió Víziünnep Ha régmúlt korok díszes edényeit, vázáit és más használati eszközeit nézegetjük Vietnamban, akkor szemünk gyakran megakad a következő motívumon: hosszú, nyújtott orrú csónakok, orrcsúcsuk fecskefarokhoz hasonló, a csónakokban pedig hosszú evezős férfiak ülnek. Evezősversenyről van szó, különleges víziünnepről, amely már igen régóta népszerű a távoli országban. Az ünnep máig is él Vietnam népeinek körében. A Mekong deltájában élő khmer nemzetiség legjobb evezősei például a holdünnep napján szállnak csónakba, hogy megmérkőzzenek egymással. Nagyszabású népünnepély színhelye minden év szeptemberében a Vörös-folyó deltája is, ahol a környező települések lakóinak tízezrei gyülekeznek, hogy megtekintsék a rendezvény csúcspontját: a sokevezős csónakok viadalát. A nagy verseny Hány Thien falu régi pagodájánál kezdődik. A startvonalhoz általában 10—14 csónak sorakozik fel, mindegyikben tíz markos evezős. A dob- és gongszóval biztatott versenyzőkre nem kis feladat hárul, amikor nekivágnak az ötven kilométeres távnak. A sikerhez az erőn kívül nagy ügyesség is szükséges, hiszen nem kevés a zátony és csalóka áramlat. Ám az igyekezet nem hiábavaló: a lelkes publikum hatalmas ovációval fogadja a legjobbakat. Erőműlánc épül az Oltón Energiagondok Romániában Nemrégiben elnöki dekrétummal szigorú katonai ellenőrzés állá helyezték az energetikai létesítményeket Romániában. Az intézkedést a szervezésben és a vezetésben tapasztalt súlyos hiányosságokkal indokolták. A dekrétum részletesen taglalja az energiaágazat szaiklmai feladatait, eqyúttal intézkedik arról, hogy minden egységhez vezényeljenek katonai parancsnokot, hozzátartozó katonai csoporttal, amely a szakmai vezetéssel együttműködve ellenőrzi és szükség esetén behajtja a katonai munkarend megszabta feladatok teljesítését. A romániai sajtó folyamatosan nagy teret szentel az energiatakarékosságnak, és beszámol az új energiatermelő üzemek létesítését célzó erőfeszítésekről. Az üzemeket arra kötelezik, hogy az energiaigényes munkafolyamatokat az éjszakai műszakokra ütemezzék be, a nagy mennyiségű energiát igénylő berendezéseket a reggeli és esti csúcsidőszakon kívül működtessék. A vállalatok a kiutalt árammennyiséget semmi körülmények között nem léphetik túl. Szigorú korlátozások vannak érvényben az egyéni áramfogyasztókkal szemben is. Az egyes lakásokra kiszabott árammennyiséq túllépése esetén súlyos büntetéseket szabnak ki. Tilos bármiféle hősugárzó, az erősebb égők használata, előírás, 'hogy a fogyasztási csúcsidőszakokban az emberek ne mossanak, vasaljanak, ne használjanak elektromos háztartási eszközöket. Általában azt javasolják, hogy a háztartási munkákat a nappali órákban végezzék. A rendelet a tanácsokat az energiafogyasztás folyamatos, szigorú ellenőrzésére szólítja fel, és arra, hogy a közvilágítást a 'legszükségesebbre csökkentsék. A lapok sorozatban foglalkoznak az energiahiány leküzdését célzó, újabb erőművek építéséről szóló munkálatok ismertetésével. Az Előre cikksorozatban ismerteti a Kárpátok déli részén átfolyó Oltón eddig létesített és most épülő erőműlánc munkálatait. Megtudjuk, hogy a 80-as évek elejéig majd másfél tucat erőmű készül el a folyó középső szakaszán Govorától a Vörös- toronyi-szorosig. Most feljebb költöztek az építők. Az Avrig— Fogaras közötti Olt-szakaszon öt kisebb vízi erőművet terveztek, összesen 71 megawatt teljesítménnyel. Az erőműlánc első tagját a következő ötéves terv folyamán kívánják átadni. Kísérleti célból kisteljesítményű hidrocentrólé épül feljebb az Oltón, Bikszádnál, a Tusnádiszoros kijáratánál. Itt a tározó partja mentén üdülőövezetet kívánnak létesíteni, egészen az ország egyik leglátogatottabb üdülőtelepéig', Tusnádfürdőig. A tervek szerint a bikszádi erőműnek jövőre már áramot kell szolgáltatnia. A romániai sajtó megírta, hogy az ország 1985. évi energetikai beruházási tervét csupán 77,8 százalékban teljesítette. A tervezett 46 új létesítményből, amelynek összteljesítménye 2134 megawattóra lenne, az első tíz hónapban csupán 11 készült el 345 megawattóra kapacitás üzembe helyezését tervezik, amelynek majdnem a felét vízi-, a nagyobbik felét pedig szénenergiával állítanák elő. Mindez az építőmunka szervezettségének jelentős javítását teszi szükségessé. Lengyelországi utazások, 1985. ősz Gnieznóban Aki Poznanba látogat, annak nem szabad elmulasztania, hogy a kórniki kastély mellett ne keresse fel Gnieznót. Ez az egykoron hét dombra épült város volt a szülőhelye a mai Lengyelországnak. A Vili. századtól a X. század végéig ez a város volt a központja az elszórtan élő lengyelek egyik törzsének, a pola- noknak, ebből ered a polák, a Polska név. A polanok vezetésével kovácsolódtak össze néppé a lengyel törzsek. A városban sétálva, a műemlékekkel ismerkedve erre a történelmi jelentőségű folyamatra kaphat választ, eligazítást a látogató. A történelmi múltra mindenekelőtt a gniezói székesegyház emlékeztet. A város minden pontjáról jól látható, a domb tetején a házak fölé magasodó, két tornya. Magát a székesegyházat jelenleg is restaurálják, de így is megmutatja műemlék jellegét, a látogatók elé tárja a lengyel történelem sok Városlátkép, háttérben a székesegyház fontos eseményét. Egyházfők, államfők, gazdag családok építkezései, kápolnái, síremlékek, oltárok képviselik ezt a folyamatot. A székesegyházat kellemes külsejű park veszi körül, melyben az őszi napsütésben szívesen sétáltak a városba érkező látogatók. A parkból nézve még jobban leköti az érdeklődők figyelmét a székesegyház külső architektúrája, az ég felé magasodó tornyok karcsú gótikája, a környező tájjal való harmonikus egysége. A városban tett séta közben a főtéren érdemes megállni, ennek közelében találhatók az üzletek, a szállodák, vendéglők — s el íkell mondanom, hogy talán sehol nem ettünk oly ízletes ételeket, nem tapasztaltunk olyan figyelmes kiszolgálást mint Gnieznó egyik éttermében —, errefelé vannak a filmszínházak, a városi színház. Az 50 ezer lakosú város nem túl nagy forgalmával, csendes utcáival, csinos lakóházaival méltán kelti fel az ide érkezők figyelmét. Mitzki Ervin Vasárnapi magazin — Néhány emlékezetes riportomat, beszélgetésemet szeretném felidézni a vasárnap délelőtti magazinban — mondja összeállításáról a szerkesztő, Nógrádi Erzsébet. — Olyanokat, amelyekre mindig szívesen emlékszem vissza, hiszen akikkel készítettem, szívemhez nőttek emberségükkel, szerénységükkel, a munka iránti mélységes elkötelezettségükkel. Bizonyos vagyok abban, hogy a hallgatóknak is élményt nyújt majd, ha ismét hallhatják Müller nénit, akivel hét évvel ezelőtt 100. születésnapján találkoztam: Faludy Lászlót, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagját, aki színészi munkájáról, életéről vallott, vagy Marton Frigyest, oly sok rádiókabaré készítőjét. A műsorban felidézek egy riportot, melyet dr. Diófási Lajossal, a borok elhivatott és elismert szakértőjével, valamint Nagy Ferenccel, az eszéki Bástya étterem híres szakácsával készítettem. Az adás időpontja: vasárnap 9-től 10 óráig. • Pécsiek a rádióban 8-án, szerdán 21.54-kor a 3. műsorban „Keseredés" címmel Pákolitz István mondja el verseit. 8-án 22.30-kor a 3. műsor „Perspektívák" c. összeállításában gondolatokat, véleményeket hallhatunk a kortárs zenéről. A műsorban többek között megszólal Breitner Tamás és Várnagy Attila is. 10-én, pénteken 21.30-kor a Kosr suth rádió „Földközelben" című riportműsora a Pannonvin Borgazdasági Kombinátba látogat el. Film... Film... Film.mm Kádfürdőre várva... Jelenet az Egy kirándulás képei cimű, olasz filmből. Ezúttal két filmet mutatnak be január 9-én a baranyai premiermozik. Az EGY KIRÁNDULÁS KÉPEI című olasz film hetvenöt évet száll vissza velünk az időben. Pupi Aviati alkotásában a főszereplő, Laura, egy 1911-es iskolai kirándulásra emlékezik vissza. Szerelmek, csalódások, fiatalkori örömök, felnőttes bánatok . . . Színház Hernádi Gyula évekkel ezelőtt egyik „háziszerzője” volt a Pécsi Nemzeti Színháznak. Ez a hagyomány látszik feléledni most: január 10-én mutatja be a társulat az író Hagyaték című drámáját a Ságvári Kamaraszínházban. A főszereplők között ismét együtt játszik a régi Hernádi-bemutatók két nagy színész egyénisége, Holl István és Győry Emil. A színdarab — amelyet Szegvári Menyhért rendezett — Arisztotelészről szól. * A pódiumművészet kedvelői Gálffi László előadóestjén vehetnek részt január 7-én 19 órai kez- detteel a pécsi Ifjúsági Házban. Képzőművészet öt fiatal jugoszláv plakáttervező munkáiból nyílik kiállítás január 10-én 16 órakor a Pécsi Galériában. E sajátos képzőművészeti ág bemutatóinak nagy hagyományai vannak ebben az intézményben. Ez a kiállítás is érdekes anyagot ígér. A KÉK VILLÁM nem kevesebbet jelent, mint egy vadonatúj helikoptert, amely valóságos csodafegyver. Nem véletlen, hogy a bemutatandó amerikai film is ezt a címet viseli. A Kék villám titkokat kémlel ki, beszélgetéseket hallgat le, s ezután megküzd két F—16-os vadászbombázóval ... A filmet a felnőtt, meséket kedvelő nézőknek ajánljuk. Rendező: John Badham. Televízió A költészet barátainak figyelmét hívjuk fel a tévé január 5-én 10.55-kor kezdődő műsorára. Berták László pécsi költővel beszélget Czigány György az [róközelben című műsor keretében. Berták Lászlónak a közelmúltban jelent meg legújabb verseskötete Hóból a lábnyom címmel. MIHOKI, a gyurmaember. (Új televíziós sorozat.) A képen látható figura nem egy új televíziós mesejáték, hanem egy ismeretterjesztő magazinműsor főszereplője, ötletek címmel január 4-én 18.50- kor indítja útjára a tévé új szolgáltató programját. MIHOKI, a gyurmaember hasznos barkácsolási tanácsokat ad a nézőknek. Az első részben — igazodva az időjáráshoz — a téli autózáshoz nyújt értékes információkat. MIHOKI havonta jelentkezik majd. Rovatszerkesztő: HAVASI JÁNOS
