Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-25 / 24. szám
Sorházak a Bikali út menti új lakótelepen. Erb János felvétele Legyen még szebb és uonzóbb a falunk! 1974 vége felé abból az alkalomból találkoztam Potyon- di Jánossal, akkor még mázai községi tanácselnökkel, hogy szemügyre vegyük: hogyan is történik a készülődés az egyesülésre, az átszervezésre, és mit vár 'Mázaszászvár — 1975. január 1-től hívják így - a nagyközségi státusztól. Amikor most találkoztunk, hogy a következő évekre készülésről folytassunk eszmecserét, szinte természetes, hogy előbb visszakanyarodunk a tizenegy év előttiekhez. Mennyire jutottak a tizenegy év alatt? — Azt hiszem, az a legfontosabb, ami a gazdálkodó szervek körül történt. A Bonyhádi Ruházati Szövetkezet itteni telepével nem tudtak mit kezdeni, átadták a Kenderfonó és Lenszövő Vállalat hirdi gyáregységének, amely vállalkozói tudott új munkások foglalkoztatására. Nem boldogult a Bonyhádi Vasipari Szövetkezet telepe sem, ezt a Budapesti Szellőzőművek vette át, jól megvan a Tolna Megyei Épí- tőanvanioari Vállalat teleoe, gondokkal küzd viszont a téglagyár. A Pécsi Faipari Szövetkezet helyét a kesztyűgyár! üzem vette át, 90—100 főt stabilan foglalkoztat, de ennél többet is tudna, ha lenne szabad munkaerő. Mert ez a gondunk. ez hiányzik az iparfejlesztéshez. — Változott-e a lakosságszám? — Ha a tizenegy évet nézem. a^kor csökkent, a 70-es évek második felében méa az elvándorlás volt a jellemző a természetes foavás mellett. 1982. volt az első év, amikor emelkedett a lakosságszám. 81—82-ben még épültek családi házak is, azóta azonban egyre kevesebb. Nem jött be az a számításunk, hogy a 80- ban tervezett telekmennyiség 85-ig elfogyjon. A szövetkezeti sorházakra alakított telkek viszont a tervezett ütemben fogynak ... — Milyen volt a most zárult tervidőszak? — Gazdag tervidőszak volt, de meg is kell sínylenünk, mert 5 millió forint bankhitelt vettünk fel, azt pedig az új tervidőszakban kell visszafizetnünk. Én ezt a tervidőszakot az egészségügy tervének szoktam mondani, hiszen a mázai és a szászvári részen építettünk — azonos terv szerint — egy- egy orvosi rendelőt orvoslakással. Benne van a pénzünk — pontosan 1,3 millió forint — az új ABC-ben is. — És milyennek ígérkezik az új? — Az iskolánkat szeretnénk rendbetenni és ehhez kértük a településfejlesztési hozzájárulás kapcsán a lakosság segítségét is. Szükség van egy 6 tantermes iskolára,, mert a mostani szétszórt, s bár a tanteremMázaszászvár új arculata viszont nem sikerült elsőre szót érteni, de aztán megmondták, hogy ők iskolára nem adnak, hiszen többségük öreg már, gyerekek sincsenek. Végül úgy döntöttek, hogy a meglévő buszváró pórjára adják a pénzüket. Egyébként 600 forinttal indulunk és a tervidőszak végéig felmegyünk 1000-ig. — Milyennek látja a jövőbeni gazdálkodást? — Úgy tűnik, több a pénz, de az nem biztos, hogy többet is tudunk megoldani belőle. Elsősorban a működés feltételeit kell biztosítanunk, s a megmaradó pénzt fordíthatjuk a fejlesztésre. Ez úgy néz ki a ma ismert számok tükrében, hogy az öt évre lesz 122 millió forintunk, amiből 80 milliót visznek el a működési kiadások (ebből 5;3-at fordítunk a felújításokra), s a maradó összeg lenne a fejlesztés. Nem mennyiség megvan, 90-ig mindenképpen szükségünk van egy új tanteremre, viszont ötöt szanálnunk kell. Nagyon öreg épületben szükségmegoldásként jöttek létre valamikor. — A nagyközség másik égetően nagy gondja a szennyvíztisztítómű építése és a csatornatársulás szervezése. Ebben Szászvár-észak és a nagyközség központja érdekelt. Az egyéni érdekeltség — 516-an vannak — negyvenezer forint, a közéleteké — egységre vonatkoztatott számuk kb. 500 — ötvenezer forint. Érdekes, hogy a lakosság első szóra egyetértett a szándékkal, a közületek egy része azonban vonakodott. Az íqy összejövő pénz 45 millió körül van, a szennyvíztelep költségvetés szerinti ára viszont — a DÉLVIÉP szerint alultervezetten — 52 millió, úgyhogy előreláthatóan kb. 80 milliót kell összehoznunk. — Hol épül a telep? — A végleges terv: január 1 -je után lehet kezdeni a munkát Váralján. 1987 végére szeretnénk befejezni. — Akkor most nézzük az iskolát és a tefát! — A tefa szervezéséről megvan a magam kedvező tapasztalata. A saját választókerületemben 49 ingatlantulajdonossal kellett tárgyalnom, s csupán 8-an voltak, akik nem szavazták meg. Én ezt jó aránynak tartom. Viszont az általános tapasztalat, hogy főleg a jobbmódúak azok, akik „ellenállnak”, és nem írják alá. Ami pedig a társközségeket illeti: Kárász minden további nélkül csatlakozott, mivel nem tudtak saját, helyi célt meghatározni a tefára. Vékényben 1985 nyarán előkerüli középkori falrészletek a volt plébánia- épületben. A szolgáltatóház a nagyközség központjában. sok! Bevételeink között tervezzük a vállalati befizetéseket. De ki tudja, hogy az új jogszabólyozók mellett ténylegesen mire számíthatunk. A tefából is „bátran” csak any- nyit vehetünk figyelembe, mint a kofa volt. — Van egy nagy feladat a jövő évekre: a vár. — Hát ez valóban nagy falat lesz, viszont igen jelentős műemlékhez és új közintézményhez jut általa a nagyközség. Másfél millióért alakítottuk ki az új plébániát, így a régi felszabadulhatott és a nyáron fel is gyorsult az épület belső kutatása. G. Sándor Mária régész számos fontos részlet feltárásával gazdagította ismereteinket az épületről. Az udvaron is újabb falmaradványok kerültek elő, amelyek teljesebbé teszik a „szászi várról" alkotott képünket. Az OMF- nél készül már az épület helyreállításának a terve. A költségek fedezetére — összességében megközelíti a 15 millió forintot — pályázatot adunk be a kastély-program jegyében az Állami Fejlesztési Bankhoz, támogatja a munkát a Megyei Tanács, és a magunk eszközeivel mi is hozzájárulunk. 1987- től 2,5 millió forintot tervezünk a könyvtárra és az épület fűtésére. A pincében kőtárt rendezünk be, a földszinten és az emeleten lesz a könyvtár,, az udvaron a középkori falak bemutatásával együtt szoborpark, a hátsó épületben pedig, amely a hajdani vár falához támaszkodik, s itt látható az egyetlen megmaradt bástya, helytörténeti kiállítás lesz. Hársfai István Okkor is kötődni kell valakihez... Amikor „olyan” voltam Éva pizsamában ül az ágy szélén. Haja csapzott, a szemébe lóg, s nem söpri félre. Fürdőköpenyének övét babrálva figyel, csak néha néz fel oldalvást. Szép szeme van, 18 éves lesz, de lónak is alig látszik. Két hete Éva a szigetvári kórház ifjúsági pszichiátriai osztályának a lakója.- Miért vagy itt? Halkan, de készségesen válaszol.- Mert szinyóztam. (így mondja, szinyó, s nem szipó.)- Hogyan kerültél ide?- A barátnőmmel csináltuk és mindketten nagyon rosszul lettünk. Én jobban, mert nem emlékszem semmire, arra sem, hogy ő felhívta a mentőket. — Barátnőd vett rá, hogy szi pózz?- Nem. Én rénebb óta csinálom, én beszéltem rá a Marit. — Téged ki beszélt rá?- Egy srác, akivel együtt jártam. Először csak azért csináltam, mert kíváncsi voltam, mondták, ez milyen érdekes. Amikor legelőször próbáltam, nagyon rosszul lettem. — Csúnya forradások vannak az alkarodon. — összevágtam törött sörösüveggel. Akkor csináltam, amikor „olyan” voltam, nem is emlékeztem ró később, csak azt láttam, hogy nagyon vérzik. Éva hét évig tanult balet- tozni. A művészeti szakközépiskola táncszakára szeretett volna menni, tanulmányi eredménye miatt azonban nem vették fel. Ekkor a teljesen más képességű lány, szülői ráhatásra egy szak- középiskolával próbálkozott. A tanulásban kudarcai voltak, csavarogni kezdett. Ekkor keveredett abba a társaságba . . . Szülei már régen elváltak. Anyja főiskolai végzettséggel valaha az értelmiségi réteghez tartozott, ma olyan munkát végez, amihez elég nyolc osztály. Hogy miért csúszott le? . . . Az apa kocsmai verekedésből származó sérülése miatt lett rokkantnyugdíjas, tartásdíjat nem fizet. * A szigetvári kórházban 1983 óta működik az ifjúsági pszichiátriai osztály. Vezető főorvosától, dr. Gyenge Esztertől kérdeztük: kiket kezelnek itt? — Az osztályt azzal a céllal hozták létre, hogy a serdülő korúak speciális gondjaival foglalkozzon, segítséget nyújtson azoknak a 10- 18 éves korú fiataloknak, akik súlyos beilleszkedési zavarokkal küszködnek. A hozzánk került fiatalok túlnyomó többsége 16-17 éves. Előzmény: öngyilkossági kísérletek, kialakult narkomá- nia, depresszió, csavargás. Vagy a gyermek-ideggondozó közvetíti őket hozzánk, vagy azokból a kórházakból küldik ide őket, ahová öngyilkossági kísérleteik miatt kerültek. — A serdülőkor már önmagában véve krízisállapot. A hirtelen zajló nagy biológiai változások, a gyermek és felnőtt közötti átmeneti állapot ellentmondásai érzékenyebbé teszik a fiatalokat. Ebben a korban sérülékenyebbek, éles kritikával szemlélik mindazt, ami körülveszi őket. Ha megfelelő külső segítséget kapnak, viszonylag problémamentesen vészelik át. Azonban ha ebben az időszakban magára maradottak vagy valamilyen plusz negatív hatás éri őket — például szülők válása vagy képességeiket meghaladó teljesítményt várnak el tőlük - az érzékenyebbeknél előfordulhat, hogy úgy érzi, nem bírja tovább. * Ákos egy idő óta nevelő- otthonban él. 13 évesen szi- pózott először és utána nagyon sokszor. Csavargód, sokszor aludt a szabadban a haverokkal. A szülők vezető-értelmiségi réteghez tartoznak. Házasságuk azonban megromlott. Amikor Ákos 12 éves lett, mindennaposak lettek a veszekedések, a feszült légkör állandósult, végül elváltak, anyja Budapestre költözött. A váláskor gyerekelhelyezési vitára már nem került sor, Ákos addigra javító-nevelőotthonba került. Most 15 éves. Saját elhatározásából továbbra is nevelőotthonban él, szakmunkásképző iskolába jár. Többször megszökik, ilyenkor mindig az anyjához megy, de végleg ott sem akar maradni az új férj miatt. Amikor beszélgettünk, villogó szemekkel figyelmeztetett: „Az anyám semmiben sem hibás, ő mindig mondta, édes kisfiam, ne tegyed! Tudom, hogy kiborult tőlem." Ákos a szipózás előtt jó tanuló volt, most épp, hogy megüti a szintet. Azt mondja, egyedül emiatt bánja a szipózást. Érzi, azóta nem tud úgy tanulni, sokszor nem ért meg dolgokat, hiába erőlködik. * Dr. Gyenge Eszter:- A serdülő, ha eljut a végső krízishez, mindig valahogy jelzi azt környezetének. Jelzés lehet például, hogy az addig jól tanuló gyereknek hirtelen romlik a tanulmányi eredménye. Jelzés a csavargás és az öngyilkossági kísérlet. Sajnos, az a baj, hogy ezeket a jelzéseket nem úgy értékelik, ahogyan kellene. Az iskola sokszor csak fegyelmi vétségnek tekinti és csak a megtorlás eszközeivel él. Volt olyan gyerek, aki csak a harmadik öngyilkossági kísérlet után került hozzánk. Az egyik fiút pedig első nar- komán kísérlete után kicsapták az iskolából. Ezzel szinte utat nyitottak a folytatáshoz. (Egy pszichológus mondta el a következő esetet. Egy 13 éves kislány öngyilkossági kísérletet követett el. Megmentették. Amikor a kórházi ápolás után először ment iskolába, az iskola vezetője igazgatói rovót adott neki „az iskolai rendtartással összeegyeztethetetlen viselkedése miatt.")- Ezek kirívó esetek — mondja dr. Gyenge Eszter főorvosnő. — Nem kell a pedagógusokat okolni mindenért. A pedagógusnak alapvetően más a feladata és a feladat ellátása mellett valóban nehéz a pusztán fegyelmezetlen magatartást megkülönböztetni a hasonló tüneteket produkáló, krízis- helyzetben lévő serdülői megnyilvánulásoktól. Mi csak azt kérjük, ha ilyen gyanú merül fel bennük, küldjék szakemberekhez a gyerekeket. Minél előbb el tudjuk kezdeni a terápiát, annál eredményesebb lesz. * Szigetváron minden egyes gyerekére nehéz küzdelmet folytatnak. Az eredmény ritkán gyors és látványos. Vannak rendszeresen visszaesők, mégis senkiről sem mondják, hogy reménytelen. Előfordul, hogy rendezett családban élő gyerek is kisiklik serdülőkorban, ez a ritkább, és ezeknél a gyerekeknél gyors a gyógyulás. Az esetek többségében a háttérben megtalálható a nem megfelelő család. Különösen akkor tűnik reménytelennek az orvosok, pszichológusok küszködése, ha már kisgyermekkortól sérült a személyisége. Ha nincs a szülő, akivel őszintén mindent megbeszélhet, ha nincs sport vagy egyéb kedvtelés, amely kitölti az életét és megfelelő baráti társaságot kap vele, akkor is kötődni kell valakihez, valahová. . . Sarok Zsuzsa HÉTVÉGE 7.
