Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-21 / 20. szám
2 Dunántúlt napló 1986. január 21., kedd Bruno Kreisky 75 éves Bruno Kreisky, volt osztrák külügyminiszter és kancellár, a háború utáni Európa, az enyhülési politika egyik legismertebb alakja január 22-én 75 éves. A páratlan életút a monarchia zsidó nagypolgárságától a szociáldemokrácián át vezetett az utóbbi évtizedekig, amikor Kreisky a palesztin-ügy védelmezőjeként, az igazságos közel-keleti rendezés harcosaként kerül mindmáig a világsajtó címoldalaira. Kreisky már középiskolásként bekapcsolódott az osztrák szocialisták (akkor forradalmi) mozgalmaiba. Országa náci megszállását követően, 1938- ban rövid fogság után Svédországba emigrálhatott, ahonnan csak 1949-ben tért vissza, a svéd szociáldemokrácia példáját magáévá téve, Bécsbe. Külügyi pályáján 1953-tól már államtitkár volt, e minőségében fontos résztvevője az osztrák államszerződés előkészítésének. 1959-66. között külügyminiszter, 1970-től 1983-ig kancellárként állt a kormány élén, három választáson segítette abszolút többségre a Szocialista Pártot. Amikor az SPÖ a legutóbbi, 1983-as szavazáson elvesztette abszolút többségét, a pártelnök-kancellár visszavonult. Előzőleg még ö készítette elő a jelenlegi kormánykoalíciót, az SPÖ együttműködését a szélsőjobbról indult Szabadság Párttal. Bruno Kreisky a legutóbbi években is jelentős befolyást gyakorol az osztrák politikára, mindenekelőtt saját pártjában, ahol utódlását, a máig hivatalban lévő kormányt is még ő készítette elő. Időközbeni súlyos betegségen veseátültetéssel sikerült úrrá lenni, így az idős politikus változatlanul igen tevékeny: világszerte utazik, tárgyal, közvetít — elsősorban a közel-keleti kérdésekben, amelyekhez különös érdeklődés, sikerek és kudarcok fűzik. Az elsők között volt Nyugat- Európában, akik figyelmeztették: Izrael egyoldalú támogatása, az igazságos ügyükért harcoló palesztinok, s a mögöttük álló arab országok elhanyagolása a legsúlyosabb gazdasági és politikai veszélyeket hozhatja a Nyugatra. Kreisky a Szocialista Interna- cionálé küldöttségeinek élén gyakran járt a térségben, a mérsékletet, a tárgyalásokat szorgalmazva. Tevékenységével, s az izraeli politika nyílt, kemény bírálatával gyakran kerül súlyos ellentétekbe az ottani vezető körökkel, köztük a Munkapárttal, amely ugyancsak a Szocialista Internacio- nálé tagja. Legutóbb azzal tette ki magát heves támadásoknak, hogy kijelentette: ostobaság minden terroristamerénylet mögött „Líbia kezét" keresni, Kadhafi, líbiai vezető esetében is (akivel Kreisky többször találkozott) a tárgyalás, a megértés a célravezető, nem az „elátkozás”. Bruno Kreisky ugyancsak az elsők között ismerte fel Nyugaton, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok vonatkozásában is a más társadalmi rendszerek megértése, a közeledés, a lehetséges mértékű együttműködés a követendő út a hidegháború helyett - anélkül, hogy bármelyik fél elvi engedményeket tenne. E vonatkozásban úttörő szerepe volt abban, hogy a hetvenes évektől, a kölcsönös felső szintű találkozók, tárgyalások segítségével is, kialakult Ausztria és Magyarország között az a mind sokrétűbb gazdasági, kulturális, majd politikai együttműködés, amelyet ma a békés egymás mellett élés egyfajta modelljének tartanak számon Európában. Bruno Kreisky, aki egyébként többkötetes emlékiratain is dolgozik, a jelek szerint mindaddig dinamikusan aktív lesz a politikában, amíg azt egészsége megengedi. Az idős államférfit az sem tartja vissza, hogy az utóbbi években, az osztrák politikába való aprólékos beleszólásával, személyeskedésével maga tépázta meg némileg nimbuszát. Heltai András Amerikái kísérlet — kanadai tiltakozás Egyre nagyobb méreteket ölt a kanadai békeharcosok tiltakozása az országukban keddre tervezett amerikai fegyverkísérletek ellen. A kanadai fegyveres erők parancsnoksága — mint már közöltük — bejelentette, hogy az amerikai manőverező robotrepülőgépek Kanada északi területei felett tervezett négy próbarepülését 1986-ban hajtják végre, ebből kettőt keddre tűztek ki. A Vancouver közelében megtartott békekonferencia résztvevői az Egyesült Államok nukleáris rakétakísérleteiben való kanadai részvétel ellen tiltakoztak. Követelték, hogy nyilvánítsák Kanadát atomfegyvermentes övezetté. Kanadai békeharcosok bejelentették, hogy a keddi takéta- kísérletek színhelyén, az Alberta tartományban levő Cold Lake-i légitámaszpontnál tiltakozó megmozdulást tartanak. Az egyiptomi amerikai katonai egySttmGködés kérdéseiről folytatott tárgyalásokat Kairóban az az amerikai küldöttség, amelyet William Crowe admirális vezetett (Telefoto - AP - MTI — KS - DN) * Havasi Ferenc megbeszélései az OKP vezetőivel Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki pártküldöttség élén tartózkodik Olaszországban, hétfőn az olasz Kommunista Párt székházában megbeszéléseket folytatott Giancarlo Pajettával, az OKP KB külügyi titkárával. Az elvtársi légkörű találkozón eszmecserét folytattak a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről, különleges figyelmet szentelve a leszerelés kérdésének, a béke és az enyhülési folyamat megerősítésének. Áttekintették a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetét, az MSZMP és az OKP közötti kapcsolatokat, valamint a két párt előtt álló feladatokat. A megbeszélések után Havasi Ferencet fogadta Alessandro Natta, az OKP főtitkára. ♦ BELGRAD: A jugoszláv államelnökség megerősítette a szocialista szövetség (népfront) országos választmányának azt a javaslatát, hogy Branko Mikulicsot, az Államelnökség jelenlegi tagját jelöljék a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöki tisztségére. Az államelnökség felhatalmazta Mikulicsot: az alkotmányos előírásokkal és a szocialista szövetség káderpolitikai elveivel összhangban kezdje meg a konzultációkat arról, hogy kiket javasol a szövetségi kormány elnökhelyetteseinek és tagjainak. + RABAT: A marokkói Mar- rakech-ben kedden miniszteri szintű tanácskozást tart az Iszlám Konferencia Szervezete által felállított úgynevezett Je- ruzsálem-bizottság, hogy megvitassa a jeruzsálemi iszlám szent helyek ellen elkövetett izraeli akciókat. Vasárnap újabb incidens történt: izrapli fiatalok egy csoportja erővel be akart hatolni a mecset területére, hogy ott kitűzze az izraeli zászlót. ♦ BEJRÚT: Hétfőn hajnalban újabb összetűzés robbant ki a Dzsemajel elnököt támogató keresztény fegyveresek és a december végén kidolgozott damaszkuszi egyezményt pártoló muzulmán milíciák között a Nyugat- és Kelet-Bej- rútot elválasztó „zöld vonal" mentén. A szembenálló felek kézifegyverekkel és rakétákkal lőtték egymást. A hétvégi harcokban - a rendőrség szerint — legalább 26 ember vesztette életét. + BELGRAD: Raif Dizdare- vics jugoszláv külügyminiszter hétfő reggel repülőgépen Bonnba utazott, ahol nyugatnémet kollégája, Hans-Diet- rich Genscher meghívására két napot tölt hivatalos látogatáson. Dizdarevics Bonnban a kétoldalú kapcsolatok — főként a gazdasági együttműködés - fejlesztéséről és nemzetközi témákról tárgyal. A belgrádi lapok hangsúlyozzák a jugoszláv—nyugatnémet kereskedelem időszerű problémái megvitatásának szükségességét. ♦ HANOI: 1985-ben 5227 volt ellenforradalmár szakított tevékenységével, s élve a népi kormány amnesztiájával, hazatért Kambodzsába. Ezzel a Pol-Pot-rezsim megdöntése óta hazatértek száma 28 941-re emelkedett. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának nyilatkozata A Szovjetuniónak a nemzetközi békeévben való részvételéről tanácskoztak, s erről szóló nyilatkozatot fogadtak el hétfőn Moszkvában a Szovjet Legfelsőbb Tanács két házának külügyi bizottságai. Együttes ülésüket Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a szövetségi tanács külügyi bizottságának elnöke nyitotta meg. A békeév kezdetének kiemelkedő eseményeként emlékezett meg Mihail Gorbacsov január 15-én tett nyilatkozatáról, az abban szereplő új szovjet leszerelési javaslatokról. + VARSÓ: A varsói értelmiségi világkongresszus befejeztével Wojciech Jaruzelski, a lengyel államtanács elnöke találkozott a résztvevőkkel. Jelen voltak a lengyel politikai élet vezetői is. Jaruzelski elbeszélgetett . A'kasi Jaszusival, az ENSZ-főtitkár helyettesével, Dorothy Hodgkinnal, a tudósok 'békemozgalmának (PUG- WASH) brit elnöknőjével és Tyihon Hrennyikov szovjet zeneszerzővel. + HÁGA: Simon Peresz izraeli kormányfő, aki vasárnap érkezett Hágába a spanyol- izraeli diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló egyezmény aláírására, megbeszélést folytatott Richard Murphy közel-keleti ügyekkel foglalkozó amerikai külügyi államtitkárral. A két politikus áttekintette a közel-keleti helyzetet és megvizsgálta a palesztin kérdés rendezését szolgáló, Jordánia által is sürgetett nemzetközi konferencia összehívásának lehetőségét. Adenben a helyzet áttekinthetetlen (Folytatás az 1. oldalról) Haidar Abu-Bakr Attasz, a JNDK miniszterelnöke és Ab- del-Aziz ed-Dali, az ország külügyminisztere, a Jemeni Szocialista Párt KB Politikai Bizottságának tagjai vasárnap táviratokat intéztek Jasszer Ara- fathoz, a PFSZ vb elnökéhez, a palesztin forradalom erőinek főparancsnokához, Ali Abdullah Száleh ezredeshez, a Jemeni .Arab Köztársaság elnökéhez, az ország fegyveres erőinek főparancsnokához és az általános népi kongresszus főtitkárához, valamint Sedli K’i- bihez, az Arab Liga főtitkárához. Az üzenetek szövegét hétfőn a TASZSZ szovjet hírügy- nökséq hozta nyilvánosságra. A Jasszer Arafathoz intézett távirat megállapítja: A távirati irodák jelentéseiből kitűnik, hogy ön palesztin erőket akar fehér zászló alatt Adenbe küldeni. Szeretnénk önnek tudomására hozni, hogy a párt- és állami szervek jelenleg ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, s az normalizálódik. Ali Abdullah Szálehhez, a két dél-jemeni vezető a következő szövegű táviratot intézte: Értékeljük az ön hazafias érzéseit, s álláspontjának humánus indokait, de rá akarunk mutatni arra a veszélyre, amellyel bármilyen, Dél-Jemen belüqyeibe történő külső beavatkozás jár. Egy beavatkozás, bármilyen formát is öltsön, s bármilyen megfontolásból szülessen is, csak bonyolítaná a helyzetet, súlyos következményekkel járna mindkét Jemenre és az egész térségre nézve. Ebből kiindulva kérjük sürgős közbenjárását a palesztin, vagy más erők bármilyen ürüggyel történő beavatkozásának megállítása érdekében. Sedli Klibinek, a dél-jemeni vezetők a következő üzenetet küldték: „Távirati irodák jelentései szerint néhány arab ország intervencióra szólított fel a demokratikus Jemenben zajló események ellenőrzés alá vonása érdekében. Megvalósításuk nagy veszélyt idéz elő és súlyos következményekkel jár nemcsak a demokratikus Jemenre, hanem a térség valamennyi népére és országára nézve. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kormánya kategorikusan elutasít bármilyen külső beavatkozást belügyeibe, akárhonnan induljon is ki. Kérjük, haladéktalanul tudassa ezt a véleményünket Öméltóságáikkal, a testvéri arab országok külügyminisztereivel és a Palesztinái Felsza- badítási Szervezettel. Kommentár A svéd fővárosban újabb fordulójához érkezett a konferencia, amely szerves és fontos része az európai biztonsági és együttműködési folyamatnak. A helsinki döntés jegyében további értekezleteken kell tevékenykedni a finn fővárosban harmincöt ország (harminc- három európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada) képviselői által aláírt történelmi jelentőségű okmány elveinek valóra váltásáért. összesen hét ilyen jellegű tanácskozásra került sor (egyebek között Budapesten az Európai Kulturális Fórumra), de feladatánál fogva alighanem a stockholmi a legfontosabb. A stockholmi finis Ez az értekezlet 1984 januárjában kezdődött, azaz pontosan két esztendeje. A most finiséhez érkezett első rész témája a katonai természetű bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidolgozása. Ez siker esetén elvezethet a második részhez, ami már konkrét leszerelési tennivalókkal foglalkozhat. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy 1986 őszén az osztrák fővárosban összeül az európai biztonsági és együttműködési folyamatban eddig megtett utat értékelő újabb tanácskozás, s ha a stockholmi értekezlet résztvevői ennek a fórumnak sikerről számolhatnak be, akkor — és csak akkor — megkezdődhet a svéd fővárosban a második szakasz. Mi kell ahhoz, hogy ez így legyen? Nos, a genfi csúcs- találkozó után erre viszonylag könnyű válaszolnunk: az kell hozzá, hogy a nyugatiak is maradéktalanul magukévá tegyék a szov-jet—amerikai csúcs ezzel kapcsolatos döntését. Ezt a döntést Mihail Gorbacsov legutóbbi, óriási horderejű javaslatainak ismertetésekor így fogalmazta meg: „eldöntöttük, hogy meggyorsítjuk a tárgyalásokat, s ez a megállapodás nem maradhat puszta szó.” A stockholmi tárgyalásokra ugyanebben a beszédében külön visszatért az SZKP főtitkára: „e fórum feladata, hogy gátat szabjon az erő alkalmazásának és a nyílt háborús készülődésnek, akár a szárazföldön, akár a tengereken vagy a légtérben. Ennek lehetőségei kialakultak ... Eljött az ideje annak, hogy hatékonyan hozzáfogjunk a konferencián a mindeddig megoldatlan problémák kibogozásához." És mint ahogy a főtitkár fogalmazott, ennek nemcsak az ideje jött el, hanem — Genf után — a lehetősége is. Sorskérdés, hogy ne menjen veszendőbe ez a lehetőség. Harmat Endre Felvételre keresünk • 2 NYUGDÍJAS FÉRFI MUNKAERŐT éjjeliőri feladatok ellátására. FELVÉTEL HELYE: 26. SZ. ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 6. SZ. FÖÉPITÉSVEZETÖSÉG, Pécs, Nagyhídi u. 16. Telefon: 14-370 a Kolozsvár vendéglőben 1986. február 8-án ASZTALFOGLALAS AZ ÉTTEREMBEN, A TULAJDONOSNÁL.
