Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-20 / 19. szám

1986. január 20., hétfő Dunántúli napló 3 Garancia, szavatosság Pécsett a Szigeti és a Diósi úti szervizekben foglalkoznak az új személygépkocsik garanciális javításával A vásárló joga A kereskedelem felel az áru minőségéért" A rendeletek egyértelműek, de egy hibás televízió körüli perpatvarok hónapokig elhú­zódhatnak, olykor úgy tűnik, a vásárlók jól ismerik jogaikat, máskor pedig az, hogy a ke­reskedők, szolgáltatók még jobban ............tudják elhallgat­ni , hogy mit kellene cseleked­niük, ha hibás termékkel je­lentkezik a vásárlás óta bosz- szussá vált honfitársuk. — Uram! Már régen lejárt a garancia — kaphatja fele­letül a vásárlástól eltelt meg­határozott időn túl a reklamá­ló, mert hiszen általában a vá­sárlás napjától kezdődik a hat­hónapos-egyéves garancia: azt már kevesebben tudják, hogy valójából a használatba­vétel időpontjától kell számí­tani ezt az időt. Természetesen ehhez hitelt érdemlően kell bi­zonyítani, hogy például az előrelátóan „bespájzolt" gép­kocsiabroncsot csak fél évvel a vásárlás után szereltük fel a kocsinkra. Rendelet van arra is, hogy a tartós fogyasztási cikkek ese­tében ötezer forintos értékig hat éven keresztül, annál na­gyobb értékű cikkek esetében pedig 8 évig köteles a gyártó, az importáló, valamint a ke­reskedelem gondoskodni — az áru szokásos élettartamán be­lül — alkatrészről, tartozékról, sőt a javítási szolgáltatásról. Arról a rendelet természete­sen nem tehet, hogy erősen vitatható, hogy mondjuk, mi a „szokásos élettartama” egy ív­nek, egy zsebrádiónak, egy mosógépnek: a modern ipar nem az öröklétnek termel. Mint ahogy sok bába között az al­katrész-utánpótlás is gyakran elvész. A garanciális jogokkal úgy- ahogy tisztában vagyunk még, hiszen azt megtudhatjuk a ga­ranciális könyvecskéből. Azt viszont már kevesebben tud­ják, hogy mindenféle árura van szavatossági joga is a vásárló­nak. Pontosabban: a kereske­delem felelős a forgalomba ho­zott áru minőségéért. Ha az kifogásolható, ha nem felel meg az áru pénzbeni értéké­nek, ugyancsak érvényesíthet­jük a Belkereskedelmi Minisz­térium 4/78-as rendeletébe fog­lalt jogainkat. Szavatosságot minden áruért köteles vállalni a kereskedelem, s a szavatos­sági idő általában 6 hónap. Általában: mert sok áru, fő­ként az élelmiszerek rövidebb szavatosságúak, de ezek ideje legtöbbször fel van tüntetve az árun. Azt viszont már kevesen tudják, s bizonyos kereskedők szívesen elhallgatják, hogy pél­dául a nyílászáró szerkezetek­nek 5 év, a talajba kerülő ve­zetékeknek pedig 10 év a sza­vatossági ideje. Ha tehát ezek helyes használat következtében is elromlanák, akkor köteles a forgalomba hozó vállalat azt kicserélni, vagy kártalanítani. Kártalanításnál manapság jó tudni: ha időközben az adott terméknek megemelkedik az ára, akkor — ha a kereskede­lem nem tud ugyanolyant adni cserébe, mintamilyen meghibá­sodott, tönkrement, és nem is javítható, akkor az adott áru pillanatnyi értékét kell a vá­sárlónak visszafizetni. Jó tudni azt is, hogyha viszont időköz­ben lement az áru ára, akkor viszont a vásárláskor kifizetett ösezeget kaphatjuk vissza, s nem a leszállítottál. Reklamációnkkal először azt a boltot kell felkeresnünk, ahol vásároltuk az árut, illetve azt a szervizt, melyet megjelöltek. Ha velük nem tudunk egyez­ségre jutni, kérhetünk minőség- vizsgálatot —, s ha az sem hoz orvoslatot jogos pana­szunkra, akkor a kereskedelmet felügyelő tanácsi szerveket kell felkeresnünk. B. L. Egészségügyi hiánycikk- és importpótló termékek Jelez majd a fantomfej Csecsemővizeletgyűjtő, mell­szívó és fogászati fantomfej. Az egészségügy egymástól meglehetősen távoloső terü­letein van rájuk szükség, nincs is bennük semmi kö­zös, hacsak az nem, hogy egy pécsi kisvállalkozás ké­szíti őket, egyéb sokrétű te­vékenysége mellett. A Szerencsi Lenin Mgtsz Pécsett működő Plastic Mű­anyagfeldolgozó Ipari Szak­csoportjának 33 tagja nem kevesebbet tűzött ki célul, mint azt, hogy hiánycikkeket, importpótló termékeket, il­letve magyar szabadalmi ta­lálmányokat gyárt. Az 1984 áprilisában alakult önálló banki számlával rendelkező kis gazdasági egység most már ott tart, hogy évi 30—40 milliós termelési értéket ál­lít elő, és a műanyagtermé­kek mellett elektronikai cik­keket is gyárt. A kívülállónak jelentékte­len apróságnak tűnik a cse­csemővizeletgyűjtő, ám nél­külözhetetlenül fontos a gyer­mekkórházak, klinikák szá­mára és azoknak a szülők­nek, akiknek vizsgálat céljára kell vizeletet gyűjteni. A pu­ha, speciálisan elkészített kis műanyag tasak tapadórész­szel ellátva könnyen, jól zá- ródóan helyezhető a baba testére, a pelenkázást nem zavarja. És hogy ennek mek­kora a jelentősége, csak azokban a kórházakban tud­ják, ahol e kis tasak hiányá­ban ragtapasszal kell külön­böző üveg vizeletgyűjtőket a csecsemő testéhez rögzíteni. Ez a vizeletgyűjtő nemcsak hiánycikk időnként, hanem eddig tőkés importból sze­rezték be. Most az OMKER 100 ezres nagyságrendek­ben rendelt belőle a szak­csoporttól. Akinek mostanában szük­sége lett volna a szülés után otthon használatos mellszí­vóra, az egy idő óta hiába kereste, hiánycikk lett. Nos a Plastic — ugyancsak az OMKER-rel történt megálla­podás értelmében — elkészí­tette üvegszerű műanyagból. Az első darabok minőségét most vizsgálják, amint a gyártási engedélyt megkap­ják, eleget tesznek a máris nagy mennyiségű bejelentett igénynek. Műanyagból készült, nyit­ható fogsorú, élethű fantom­fejen tanulnak és gyako­rolnak a fogorvostan­hallgatók. (Ezeket a fantom- fejeket eddig részben nyu­gatról szerezték be.) Pécsi fogászati klinika egyik orvo­sa olyan fantomfejet talált ki — a szakcsoport hozzáértő embereivel is konzultálva — ami sokkal többet tud az eddiqieknél. A műanyag fog- ínyutánzatba ugyanis beépí­tenek a lefutó fogidegek pontos másaként vékony fémhuzalokat. Ha a hallgató a fúróval eléri a fogideget, illetve a fémhuzalt, az hang­jelzést ad. A fogászati fan­tomfej gyártására közeljövő­ben kötik meg a szerződést. S. Zs. Tízezerrel több szakszervezeti családi be utaló jegy Tovább bővül a SZOT gyógy­• • ■ •• ■ rr udulo­hálózata Új vendégek érkeztek a pécsi SZOT Mecsek üdülőbe Fotó: Proksza László Év eleje a tervezgetesek ide­je, sokunkban megfordul a kérdés: hol nyaraljunk az Idén? A legnagyobb üdültető a szakszervezet, százezrek vár­ják innen beutalásukat vala­melyik népszerű szállóba vagy gyógyüdülőbe. Milyen lehető­ségeket kínálnak 1986-ban? — erről érdeklődtünk a SZOT üdülési és Szanatóriumi Fő- igazgatóságán. A tömör helyzetkép: az idén nem lesz több a férő­hely, új üdülők ugyanis nem lépnek be, ennek ellenére a nyári szezonban több család kaphat beutalót, ugyanis a turnusidőket némileg rövidí­tették. Nem változnak a térí­tési díjak, illetve csak minimá­lisan. Tovább javul a színvo­nal, az üdülők korszerűsítése révén nő a szobák komfortfo­kozata, a beutalójegyek két­harmada immár első osztályú ellátást és kényelmet biztosító üdülőkbe szól. Ami a legfontosabb válto­zás: a családos üdültetésnél a nyári főszezonban az üdülési időt 14 napról 12 napra szállí­tották le. Erre a lépésre érthe­tő és méltánylandó okokból került sor, a családi - felnőt­tek, gyerekek együtt — üdülte­tési lehetőségek szélesítésével kapcsolatban mindig is nagy nyomás nehezedett a szakszer­vezetekre, ezekből a beutalók­ból a szükségesnél jóval keve­sebb van, behatárolja a lehe­tőségeket a gyerekek iskola­ideje is. így most a nyári fő­szezonban egy turnussal több vendéget fogadhatnak a szak­szervezeti üdülők, tavalyhoz képest tízezerrel többen nya­ralhatnak. Nagy szó, az üdülőkben a térítési díjak az idén nem emelkednek. Egyetlen válto­zás: a gyógyüdülőkben elő- és utószezonban vendégnapon­ként öt forinttal többet kell fi­zetni, az energiaárak emelke­dését kívánják így némileg el­lensúlyozni. Említettük, az idén új szak- szervezeti üdülők nem lépnek be. A fejlesztés ügye viszont nem került le a napirendről, most a gyógyüdülő-hálózat bő­vítése van soron. A SZOT kez­deményezésére Szegeden és Hajdúszoboszlón létesülnek új üdülők, az egri gyógyüdülő építésére rövidesen pályázatot írnak ki. Ezek az üdülők 1988- tól fogadják majd a beutalta­kat. Érdemes megemlíteni, ép­pen az utóbbi évek fejleszté­sei eredményeként immár min­den harmadik szakszervezeti beutalt a SZOT gyógyüdülői­ben, szanatóriumaiban pihen. Egyes szakmák előnyt élvez­nek, a bányászoknak az idén is a beutalók csaknem felét eleve gyógyüdülőkbe adják. A SZOT üdülési és Sza­natóriumi Főigazgatóságától megtudtuk még: esetleges újabb szakszervezeti üdülők építésénél, méginkább a meg­lévők felújításánál, korszerűsí­tésénél fokozottabban számí­tanak a vállalatok pénzére. Ez utóbbi esetben arról van szó, hogy amennyiben vala­melyik vállalat több szakszer­vezeti beutalóhoz kíván jutni, részt vállalhat a felújítások­ban, s pénze fejében kedvez­ményt kap az üdülőben, több dolgozóját küldheti oda. Miklósvári Zoltán Éjjel, zörgő mosógéppel mos, erkélyen a magányos nyugdíjas, hangosan porszívózik a szom- motorkerékpár foglalja a baba- Szédasszony, madarakat etet az kocsitárolóban a helyet, utca­A társas együttélés házirendje Békességben, csendben élni a szomszédok mellett Múlf évben 207 feljelentés érkezett ra lógatva szárad az ágyne­mű ... ezek a cselekedetek za­varják a társas együttélést, és a közvetlen szomszédot pedig bosszantják. Van, aki évekig csendesen tűri — nem tudja, hogy rendelet védi a nyugalmát — más megpróbálja rendezni barátságosan a vitás ügyet, majd ha nem sikerül az egyez­ség — a tanács igazgatási osz­tályától kér segítséget. A felje­lentés után beidézik a másik fe­let is: ha beismeri, hogy nem szándékosan, de tényleg hibá­zott —, figyelmeztetik. Ha nem próbál változtatni a magatar­tásán: megbüntetik 1500—3000 forint pénzbírságra. Sőt ugyan­azért ismételten megbírságol­hatják, mint visszaesőt. Múlt évben 207-en kértek Pécsett, a Pécs Városi Tanács Hivatal igazgatási osztályától védelmet a szomszédjuk bosszantása el­len. Legtöbben az éjszakai, napközbeni csendzavarás miatt panaszkodtak. A szabálysértési kódexben nincs kimondottan időhöz kötve a csendrendelet. Viszont a Pécs Városi Tanács 84. évi, 5-ös tanácsrendelete a lakóházak — OTP, szövetkezeti, PIK — házi­rendjéről szól. (Jó lenne, ha minden házfelügyelő, illetve közös képviselő beszerezné, és a lépcsőházban jól látható he­lyen kifüggesztené, így min­denki tisztában lehetne a jo­gaival!) Ebben a házirendben a legfontosabb kitétel, hogy minden lakóépületben, a nap minden szakában, de este 10­től reggel 6 óráig köteles min­denki a zajos, hangos munka­végzést mellőzni. Ide tartozik, hogy nem szabad hangosan rá­diózni, tévézni, járművet túráz­tatni, énekelni, hangszeren ját­szani. Természetesen, aki hiva­tásos zenész, énekes — a gya­korlását el kell nézni. Sokan nem tudják, hogy este 8-tól reg­gel 7-ig nem szabad porszívóz­ni, és semminemű zajos gépet üzemeltetni. A házakban lévő közös he­lyiségek helyes, rendeltetéssze­rű használatát is szabályozták: így a babakocsi- és kerékpártá­rolóban bútort, szőnyegfélét csak a hatályos szabványok és szabályzatok figyelembevételé­vel lehet tárolni. Motorkerék­párt, kismotort tárolni tilos, □ tűzrendészed előírás szerint. A lakásokon kívüli szőnyeg-, matracporolás, ágynemű-, ru­hanemű-szellőztetés is kijelölt időben — reggel 7—10 óra éí 18—20 óra — lehet. Az utcára kilógatott, teregetett ruhane­műk, ágyneműk szárítását sem engedélyezik. Csakis erkély­magasságig szabad teregetni. Virágot is úgy kell öntözni, hogy a víz, illetve a hulladék ne az alatta levő emeletre hull­jon. Sok gondot okoz a kisven­déglők, éttermek zenés esti ren­dezvénye, ha közvetlenül felet­tük, vagy mellettük lakóépüle­tek vannak. 10 óráig lehet zenét szolgáltatni ezeken a helyeken. Aki a szórakozóhelyen kívül, éjjel az utcán hangosan éne­kel, lármázik —, szintén vét a rendelet ellen. A rendőrségi ügyeletre lehet beszólni mi­atta ... Adóm Erika Rövidebb térnusok a nyári főszezonban

Next

/
Thumbnails
Contents