Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-18 / 17. szám
Az ember hozzá van nőve ehhez a röghöz. A falu csendje, az egészséges, tiszta levegő... Mindent beborít az akácillat, amikor ott túl a domboldalon fehér virágba öltözik az erdő Aranyosgadány A szabálytalanul, de mégiscsak leginkább a patkó alakját formázó völgyben mindig hidegebb van néhány fokkal, mint Baranyában bárhol a Mecsektől délre. Itt tovább marad a hó, mint a magasabb hegyoldalakon. A völgyet körülölelő dombok lánca csak Pécs felé nyitott. Szélvédett hely, s nemcsak meteorológiai értelemben: Pécs közelsége ellenére is évszázadokon ót elzúgtak mellette a történelem viharai. Ebben a védett völgyben bújik meg a háromszáznál alig nagyobb lélekszámú apró falu, Aranyosgadány, térképen tekintve a Bicsérd, Pellérd, Gör- csönv által jelölhető háromszögben. Aranyosgadány tulajdonképpen Pécs vonzáskörzetéhez tartozik. Megközelithetősége, a közvetlen jó út hiánya volt mindig is meghatározó oka történelmi szélvédettségének. Közigazgatásilag Pellérdhez tartozik, de csak egy rossz időben alig járható földút köti vele össze. Gazdaságilag a gör- csönyi tsz működési területébe esik. A szövetkezet központjához viszonylaq jó a közlekedés: néhány éve a falu lakossága zúzalékból keskeny, de majd minden időjárási körülmények között járható utat épített, amely Keresztespusztánál csatlakozik a pécs-görcsöny- harkányi úthoz. A falu igazi bekötőútja viszont Zókon és Bicsérden keresztül vezet ki a 6-osra. Ezen az úton járnak az autóbuszok, s ezért járnak Bi- csérdre a gyerekek, s ezért tartozik az egészségügyi ellátás tekintetében is ehhez a községhez Aranyosgadány. * A földút eleve kiesett a választási lehetőségek közül, merről is menjünk Aranyosga- dányba látogatóba Vér Nándor bácsihoz, aki nagymúltú szülőfaluja sajátos helyzetét, életkörülményeinek visszásságait oly jóízű, de nem egyszer keserű humorral fűszerezve mesélte el felszólalásában a megyei népfrontértekezleten. Végül is nem bántuk meg, hogy a Keresztespusztától letérő utat választottuk: döcögősre koptatta már a forgalom, de az óvatos haladás közben elgyönyörködhettünk a kitárulkozó völgy, a gadányi erdő téli kopárságában is megkapó szépségeiben a terebélyes tölgyekben, gesztenyefákban, az egy utcányi aprócska Gadány régi falusi házaiban, majd a völgy legmélyén a reggeli csendjéből ébredező Aranyosban. A még 1939-ben ösz- szekapcsolt két falu közül az utóbbi a többszörösen nagyobb, mégiscsak egy főutca a kristály- tiszta vizű Sid patak két partján, valamint három, a domboldalra is felkúszó pici utca, annál feljebb már a szőlők húzódnak. A korábban sokszor ra- koncátlankodó, árvizet okozó Sid medrét néhány éve biztonságosan kiépítették, s felette átívelő betonhidak most különös hangulatúvá varázsolják a faluképet régi, de javarészt felújított házaival. Aranyosgadónyról aligha tud többet bárki is, mint Vér Nándi bácsi. 69 éves múlt, s fiatal .korának két évét - s ebbe a frontszolgálat is beletartozik — leszámítva mindig is Aranyas- gadányban élt. Jelenleg is a községi népfrontbizottság elnöke, a sok társadalmi munka egyik fő szervezője. Korábban öt évig a községi könyvtár vezetője is volt, s emellett a falu krónikása is. — Az első írásos feljegyzés 1225-ből említi falunk nevét, mint a Kán család birtokát. Valószínű, hogy ennél jóval régebbi ez a település. Eredeti neve nem Aranyos, hanem Arányos volt. Neves földesurai voltak falunknak: az Istvónffy- család, majd Horváth Márk szigetvári várkapitány. A török idők kezdetén az 1548—52 évekből származó feljegyzésben 16 család neve szerepel Arányosnál. Köztük van egy Vér János nevű is, talán családunk őse. De azon az egykori listán akad még néhány olyan név, amellyel ma is élnek családok falunkban: Bagó, Boda, Pap. Gyermekkorának, ifjú korának élményei alapján a szülőfalu gazdagságának képét őrzi Nándi bácsi. A kiterjedt állat- tenyésztését, amikor is ebben a faluban több állatott tartottak, tenyészbikát neveltek, mint amennyit tulajdonképpen a földterület megengedett volna. S persze a növénytermesztést is ehhez a magas szinthez kellett igazítani. — Ma már nem gazdag ez a falu? — Ma is annak nevezhető — válaszol rövid megfontolás után. - A szőlő- és bortermelés messze lemarad az évtizedekkel ezelőtti szintről, de az is igaz, hogy ma is több sertést adunk le a háztájikból, mint ahány lakosa van a falunak. A bolt forgalma is mutat valamit: évente meghaladja a 3 millió forintot, vagyis egy lakosra közel tízezer forint jut. A legdédelgetettebb emlékek a falu iskolájával kapcsolatosak Nándi bácsi számára. A század elejétől sorolja a kiváló néptanítókat, s hogy mi mindent tettek a falu közösségi életéért, az ifjúság neveléséért, még a gazdálkodás korszerű ismereteinek elsajátításáért is, s az átlag falusi szintnél menynyivel magasabbra emelték a műveltség színvonalát Aranyos- gadányban, mennyire meghatározói voltak a falu életének egészen a hatvanas évek közepéig.- Ez az ami nagyon hiányzik most, mióta már az alsó tagozat is megszűnt az iskolában. Majd negyven kisdiáknak kell innen naponta busszal utaznia iskolába, kelni korán, hazaérni későn. Akad olyan gyerek is, aki Szentlőrincre jár Aranyosgadányból. Valahogy minden összefügg az úttal. Az utóbbi évtizedekben visszájára fordult a zárt, félreeső szélcsendes völgy minden előnye. Ezért csökkent néhány évtized alatt Aranyosgadány lakossága felére. Az aktív keresők közel ötven százaléka ma is eljár dolgozni falujából a nagy kerülőt jelentő zók-bicsérdi úton busszal vagy saját kocsival. Aztán sorra lehetne venni mindazokat a problémákat, amelyek a kereskedelmi ellátás és a szolgáltatások körébe tartoznak. Pécs közelsége minden ilyen hiányt pótolhatna, de ez a közelség csak légvonalban igaz.- Ha borbélyhoz megyek hajat vágatni, kétszer annyiba kerül az utazás, mint amennyit a fodrásznak fizetek borravalóval együtt. Itt, ahol annyi húsnak valót termelnek, megoldatlan a húsellátás. A Pécs és Vidéke Afész sok mindent tett már a falu ellátásáért; mélyhűtő pultot is kapott már a bolt, de a hús hetente egyszeri kiszállításához hűtőkocsi is kellene, s ez nincs. Ha Pécsre megy az ember húsért, többe kerül a buszjegy, mint amit vásárol. A Zalai Húsipari Vállalat csomagolt húst visz a kistelepülésekbe. Úgy hallottam, hogy a baranyai vállalat is tanulmányozza már ezt a módszert, s talán lesz belőle valami. * Vér Nándor mezőgazdasági ismereteit a szülői 8 holdas kisbirtokon - ehhez 11 -en voltak testvérek —, majd a szentlőrinci gazdasági iskolában és a híres aranyosgadányi gazdakörben szerezte. A harmincas évek végén a Baranya Megyei Állattenyésztési Egyesület ellenőre lett, s a Keszthelyi Akadémián bővíthette szaktudását, majd a Komárom Megyei Állat- tenyésztési Egyesületnél dolgozott. A háború után ifjú házasként megpróbálkozott az egyéni gazdálkodással, de ez az egyre feljebb srófolt követelmények miatt mind lehetetlenebbé vólt. Belépett a szerveződő termelőszövetkezetbe, majd annak 1956-os megszűnése után újra csak a 8 hold földjén gazdálkodott. Átmeneti időszak volt, mert a négy gyerek mellett olyan munkát kellett keresnie, ahol hónapról hónapra biztos a fizetés. A Megyei Állattenyésztési Felügyelőséghez ment dolgozni és túl az ötvenedik évén végezte el a mező- gazdasági technikumot. Kilenc éve nyugdíjas. Négy gyermeke közül a nagyobbik kereskedelmi főiskolát végzett és a Szentlőrinci áfész-nél dolgozik, középső fia tanári diplomával rendelkezik, pártmunkás, a legkisebbik fia a MÉV-nél, a kutatásnál dolgozik. Lánya betegen, egyedül, illetve szülői segítséggel neveli két gyermekét. Mindegyikük elkerült Aranyosgadányból, de nem túl messzire, Pécsre, Szentlőrincre, így hát a hét unokával gyakran látogatják szüleiket. — Soha nem gondolt arra, hogy városba költözzön? Kedélyesen mesélő kedve merengőre vált: — A nagyobb műveltség megszerzésének lehetősége vonzott a városhoz. Gyerekkori ólom volt, de közbeszólt a történelem. Nagycsaládosnak könnyebb volt falun élni. Gyakran gondolok arra, hogy 20- 30 évvel később kellett volna születni. De a gyerekkori álmon túl az a valóság, hogy az ember hozzá van nőve ehhez a röghöz. A falu csendje, az egészséges tiszta levegő ... Mindent beborít az akácillat. amikor ott túl a domboldalon fehér virágba öltözik az erdő. * A falu lakossága nemcsak felére fogyott az utóbbi évtizedekben, de felerészt ki is cserélődött máshonnan idetele- pültekkel. Nándi bácsi szerint negyven olyan ház akad a faluban, ahol már nem régi ará- nyosiak laknak. Köztük öt Szabolcs megyei család is. Új házat nem építettek az utóbbi időben, az elhagyott régieket vásárolták meg, s ilyen ház most is akad néhány. Több mint 80 nyugdíjaskorú ember él Arányoson. Nándi bácsi kalauzol végig a falun olyan arányosi tőkékhez, akiknek a családi neve azon a 16. századi listán is szerepel. Közben bekukkantunk a boltba, a volt iskola épületébe, ahol egy helyen van most a kultúrház a könyvtárral, a tanácsi kirendeltség és az orvosi rendelő. Mindegyiket csinosan felújították. A rendelőben azonban csak hetente, kéthetente egyszer fogad betegeket a bi- csérdi körzeti orvos. A tanácsi kirendeltség szobájában található a község egyetlen telefonja, Crossbar, de gyakorlatilag csak addig használható, amíg délelőttönként négy órát ügyel a tanácsi hivatalsegéd. A falu legszebb házának gazdája Papp Jenő, a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat nyugdíjasa idén töltötte be a 61. évét. Azt a hat évet leszámitva, amit az ötvenes évek első felében kényszerűségből más vidéken töltött, mindig Aranyasgadány- ban élt. — Évszázadokon ót családunk minden nemzedéke itt élt — mondja. Fiai azonban távol kerültek a szülői háztól. A legidősebb a biológiai tudományok kandidátusa és a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen tanít. A középső fiú is Pesten él: szívsebész. A legkisebb is orvos: a szekszárdi megyei kórház baleseti sebészetén dolgozik. Papp Jenő hét unokával büszkélkedhet.- Sokat forgolódok a városban is, de csak egy-két óráig tudom elviselni. Én ezt a csöndet, a szabad levegőt, a kertet s szőlőt szeretem. A legidősebb fiam is íqv érez. Kandidátusi disszertációiát is itt írta, s már most mondja, nyugdíjas éveit itt szeretné leélni. A szomszédban lakó Vér József Nándi bácsi unokatestvére, 63 éves. Nyugdíjas. Az AG- ROKER raktárvezetője volt. Két és fél cikluson keresztül töltötte be Aranyosqadánvban a társadalmi tanócselnökhelyet- tes tisztét. Három lánya közül kettő pedagógus, egy adminisztrátor, s mindannyian elkerültek falujukból. Amikor Vér József Aranyosgadányhoz való ragaszkodásának okairól beszél, ugyancsak azt említi, hogy összes ősei évszázadok óta itt éltek, ide köti a falu minden hagyománya, felnevelkedésének minden emléke. Aranyosgadány lakosságának áldozatkész ragaszkodását falujához az utóbbi évek társadalmi munkáinak sorolásával érzékelteti. Ezek összege öt év alatt meghaladta a 600 000 forintot. A munkák közül a legnagyobb a Kereszterpuszta- Gadány-Arányos közötti út megépítése volt. Egy-egy ilyen munkanapon 60—70 ember fogott ásót, lapátot, hogy szétterítse az ingyen kapott zúzalékot. Néhány házzal odébb a falu közepén lakik Bagó István, a görcsönyi tsz nyugdíjasa. Hatvanegy éves. Vér József előtt ő volt a társadalmi tanácselnökhelyettes Aranyosgadány- ban. — Ebben a faluban éltem le az életemet. Minden ideköt Pécsett élő gyermekeink hívnak, feleségem hajlana is rá, hogy beköltözzön a városba, de én nem. Engem innen csak úgy vihetnek el. Én itt érzem jól magam. Közös a sorsom szülőfalummal, múltjával, jelenével, s talán még a jövőjével is - mondja elérzékenyül- ten. * Az arányosi tükék, ha panaszkodnak is falujuk hátrányos helyzete miatt, mégiscsak bíznak a jövőjében, s tenni is akarnak érte, mint ahogy évtizedeken ót tették eddig is. Új esztendő kezdődött. A Pellérd- re átvezető út aligha lesz ajándékai között. De Talán 1986- ban újabb buszjáratot kap a község, legalábbis ilyen ígéretre emlékeznek. Talán a húsellátásban is sikerül előrébb lépni. Ami biztos: legkésőbb 1986 elejétől már működik az egészséges ivóvizet adó mélyfúrású kút. S az aranyosgadányiakat máris foglalkoztatja: mennyi belépő kellene családonként egy törpevízmű víztársulati formában való létesítéséhez. Dunai Imre HÉTVÉGE 7. Vér Jóisef présházában
