Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-18 / 17. szám
A pécsi tanácskozási központok munkája a választást követő újraalakulás után az első nagy feladatok — a hetedik ötéves terv véleményezése és a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos lakossági párbeszédre való felkészülés — nyomán felélénkült. Az eltelt fél esztendő tapasztalatai alapján bízvást mondhatjuk: új fóruma van a közéleti demokráciának. Mindez időszerűvé teszi, hogy szót ejtsünk ezekről a még mindig újszerű tanácsi szervezetekről. Közbenső állomás A tanácskozási központok nem csupán az egy-egy területen illetékes tanácstagok együttműködésének a fórumai, így nem is tölthetnék be azt a feladatot, amit nekik szántak. Tevékenységük azáltal terjedhet ki a lakóterület egészére, hogy a központok munkájában részt vesznek a területi párt-, népfront-, KISZ- és egyéb társadalmi szervek. Most a tanácskozási központok munkájának a szervezésében az a célkitűzés munkál, hogy ezek fontos találkozási ponttá váljanak a városi vezetés és a lakosság között. Ehhez elengedhetetlen az, hogy e szervek az illető terület tényleges gazdái legyenek. Van egy olyan szándék, hogy a tanácskozási központok — miként a községi-nagyközségi tanácsoknál is lettek a társközségek tanácstagi csoportjaiból — egyfajta elöljáróságokká váljanak. Nem ügyintéző szervről, hatóságról van szó; ennek még a gondolata is távol áll az illetékesektől, de valami olyanról, ami erősíti a tanácstag területi gazda tudatát, s ami egy jól működő közbenső állomás lehet a tanács és a lakosság között. Ennek az érdekében szándékoznak bizonyos szervezeti intézkedéseket is tenni. Eszerint a tanács szakigazgatási szervei - osztályai — egy-egy tanácskozási központ tanácsadó szervei, tevékenységi közreműködői lennének. Ez a fa:,ta kapcsolattartás jótékony hatással lehet a szakapparátus 4. HÉTVÉGE munkájára is. Közvetlen tanácsadói minőségben kerülne a tanácskozási központ mellé a tanácsi apparátus egy-egy nyugdíjasa. Az ő szakmai ismereteik, gyakorlatuk hasznos segítséget adhat a tanácstagoknak a megbízatásukkal járó feladatok ellátásához és a tanácskozási központ működéséhez. Á határok Tizenöt tanácskozási 'központra osztották fel a várost. Van, ahol mindössze három tanácstag alkot egy ilyen csoportot (pl. a Megyeri Kertvárosban vagy Gyárvároson), de van, ahol tizenhármán — Lvov-Kertvárosnak az Egri Gyula úttól délre levő területén, s ez egyben a legnépesebb tanácskozási központ a városban. Érdemes mindjárt el is időzni ennél a területi beosztásnál. Az alulról felfelé építkezésben a tanácskozási központok mintegy természetes határokhoz jutottak, hiszen a tanácstagi választókerületek határai választásról választásra finomodtak. Itt azonban ma még legalábbis úgy tűnik — elakadt a dolog. Hiszen a következő lépcsőfok — az országgyűlési választókerület területe — már nem mindig fed le a városban bizonyos számú tanácskozási központot, holott ez az összhang ideális lenne a népképviseleti szervek együttműködésének az erősítésében. Célszerű lenne a következő választásra ennek az összhangnak a megteremtése. Nem találkoznak a tanácskozási központok terület- határai a városrendezési körzetekével sem. Igaz, ezek jóval korábban alakultak ki, és a határvonalakat is más szempontok szerint húzták meg, mint a tanácstagi választókerületekét. 'Itt is érdemes lenne - tekintettel a városfejlesztés érdekeire — összhangot teremteni. Van még egy nem egészen szerencsés tanácskozási központi terület. Ez a 15-ösé, amelyiknél nem az jelenti a gondot, hogy területileg nagy (ennél nagyobbak is vannak), s Nagyárpád—Postavölgytől egy nyúlvánnyal a város belsejéig ér. hanem az, hogy átnyúlik az 58-as úton, „kiharap" egy részt Lvov-Kertvárös- ból, és magába foglalja Má- lomot is. A logika azt diktálta volna, hogy ez a rész esetleg Lvov-Kertváros 111-ként szerepeljen, hiszen a Sarohin tábornok útja kínálja is ezt az elválasztási lehetőséget. De az élet amúgyis kikényszeríti majd ezt a korrekciót, ha épül a nagyárpádi városrész. Teret a véleményeknek! Van aztán egy meglehetősen fontos kérdés, mégpedig az, hogy mi legyen a nevük ezeknek a tanácskozási központoknak. Ezt az elnevezést ugyanis kezdettől fogva nem tartották alkalmasnak. A sorszámmal együtt pedig túlságosan rideg, és emiatt nehezen is verhet gyökeret a köztudatban. Pécsnek, mint minden nagyranőtt településnek, számos történeti eredetű ösz- szetevője van, ezek többsége ma is él térképen, köznyelvben, sőt hivatalos elnevezésekben is, legtöbbször utcanévként. Ezekből kellene tizenötöt átmenteni a jövőbe. De melyiket? Egy-egy tanácskozási központ területe — különösen a hegyvidéken — több ilyen régi névhez kötődik. Melyik legyen közülük a kitüntetett, amelyik tovább él, s amit ilyeténképpen a lakosság is elfogad? Bátortalan, ám hivatalosan még nem élő elnevezések vannak ugyan, de ezek legtöbbje helyett nyilvánvalóan jobbat kell találni. Budai \„ Budai II.— mit mond ez így, azon kívül, hogy utal az egykori Budai külvárosra. Az egyiket meg kell erősíteni, a másik helyett alkalmasat találni. Erőltetettnek tűnik az a különválasztási kísérlet is, ami ugyanannak a területnek a kétféle elnevezését alkalmazná az egyik és a másik területrészre: Uránváros — Clj- mecsekalja. Nem találó a Lvov-Kertváros I. és H. (s ne? tán a majdani III.) sem. Érdemes lenne az összefoglaló városrésznéven belüli kisebb egységekre vonatkozó elnevezéseken gondolkodni. Mindez gondolkodásra késztethet minden pécsi polgárt, s gondolkozzunk is ezen. A Dunántúli Napló teret ad a véleményeknek, nézeteknek, de a javaslatok közvetlenül a tanácstagokon, tanácskozás! központokon keresztül is megtehetők. A tanács vezetői számítanak a pécsiek ilyen irányú segítségére. Hétvége romantikus környezetben Kulcsosházak a Mecseken Volt iskolákban, erdészházakban, vadászlakokban Egy-egy hétre is kiveszik a turisták A „Négy fenyőfa'* kulcsosház Orfűn A hideg és a hó sem riasztotta vissza a pécsi Kardoss úti kulcsosház nyugdíjas természet- járóit. Bottal, itókával, ennivalóval nekiindultak a Mecseknek. — Sajnos, a másik csoport indulási idejét elkéstem — mondja egy idősebb hölgy a 34-es buszon. — Úgy gondoltam, hogy akkor ezzel a csoporttal megyek. A nehezen járó nénikére többen is figyelnek, nehogy elessen. A múlt év tavaszán műtötték a lábát, de már nyáron túrázni ment. Most sem maradhatott otthon. Az elmúlt egy évtizedben a Mecsekben meghúzódó kis falvakban tizenöt kulcsos turistaházat alakítottak ki a természetjárók megszűnt iskolákban, volt erdészházakban, vadászlakokban. — Az országban a Mecsek kulcsosházai az egyedüliek, amelyeket nemcsak a helyi szakosztályok tagjai vehetnek igénybe, hanem a belföldi idegenforgalomba bekapcsolódott mintegy százhúszezer turista is — tájékoztatott Karádi Kár oly- né, a Baranya Megyei Sporthivatal főelőadója. — A kulcsosházak nélkül megszűnnének az olcsó szálláslehetőségek. A szervezett természetjárók, az Országjáró Diákkörök tagjai ugyanis önköltséges áron kaphatják meg őket, de kiadjuk vállalatoknak, üzemeknek és iskolásoknak is. A kulcsosházak legnaqyobb részében nincs folyóvíz, villany. Sokan ezért is kedvelik a romantikus környezetben lévő épületeket. Ezekben a házakban az odaérkező vendégek húzzák fel az ágyneműt, takarítanak, befűtenek, főznek. Az íratlan szabályok közé tartozik, hogy az elhasznált fát pótolni kell, és a házat ugyanolyan tisztán kell elhagyni, mint ahogyan átvették. Akik megszegik ezeket az alapszabályokat, azok többé nem szállhatnak meg. A kulcsosházak gondnokai a fenntartó szakosztályok tagjai, vezetői. A Keleti-Mecsekben található egyik ház gondnoka például hátizsákban hozza és viszi a szennyes és a tiszta ágyneműt ... Volt már arra is példa, hogy éjszaka zörgették fel a kulcsosház gondnokát, mert a Pestről érkezett csoport sehol sem talált már szállást. — Terveink között szerepel, — mondia Karádi Károlyné —, hogy a Tenkes-hegyen és a Villányi hegységben is kialakítunk kulcsosházakat. Az utóbbi években már nemcsak hétvégére, hanem egy-két hétre is kibérelik kisebb-nagyobb csoportok ezeket a házakat. Télen sítúrákat szerveznek az arra alkalmas helyekre. Nem egy városi gyerek életében először itt rak tüzet, találkozik közelről a természettel. Kjsújbányán, Püspükszentlász- lón a régi iskolából lett kulcsosház. Zobákpusztától nem messze a volt erdészházat alakították át. A „Vörösfenyő” kulcsosház a Magyaregregy és Mázaszászvár közötti terület látogatóinak nyújt hangulatos szálláshelyet. Pécs mellett a Hangulatos erdei tisztáson áll a „Gubacsos” ház fehérkúti, büdöskúti házak várják a túrázókat. Orfűn, Bánoson, Terecsenypusztán is több kulcsosház fogadja a vendégeket. A Tfársas kulcsosház Pécs- Vasas környékén található egy hangulatos erdei tisztás szélén, valamikor vadászház volt. Kezelője a Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület „Nyugdíjas Természetbarát Szakosztálya” volt múlt év októberéig. Jelenleg a Kardoss úti kul- csosház tulajdonosai a nyugdíjasok az Eszperantó szakosztállyal közösen. A Mecsekben az első véd- kunyhó volt a Kardoss úti. Erre vezetett a század elején az első sétaút is. Később erdészház lett, ezelőtt néhány hónappal kapták vissza ismét a természetjárók. — Októberben vettük át. Novemberben már készen volt o helyreállítás — meséli Exner Miklós, a ház gondnoka. — Az épület egyik oldalán újra kellett húzni a falat. Csak a szakipari munkákhoz hívtunk kőműveseket, a többit magunk csináltuk meg. Volt, aki meszelt, más az ajtót mázolta. Az asz- szonyok a konyhát csinosították. A belépőt hangulatos konyha fogadja. Az ablakokon pirosfehér kockás függönyök, a falakon dísztálak. Rend és tisztaság mindenütt. A három szobában nagyméretű kályhák, néhány ágy. Az asztalon még ott áll a feldíszített karácsonyfa. — Már tartottunk itt családi estet. Minden csütörtökön kijövünk és egész nap kirándulunk. Rendszeresen szervezünk túrákat az ország más területeire is. A kedvencünk Sopron környéke. Az udvaron találkozunk ösz- sze Dvorácskó Feri bácsival. Már régóta nyugdíjban van, o PMSC természetjáró szakosztályának tagja. — Szívesen megcsinálok mindent a ház körül. Már többen is mondták, hogy jobb lesz, ha teljesen kiköltözöm ide. Bádogos és vízvezeték-szerelő voltam több évtizeden keresztül a MÁV-nál. Oda van már a tüdőm, a szívem és az ízületeim is! Az országos 1000 kilométeres Kék-Túrát mégis végigcsináltam — a természetjárásról nem tudok lemondani. Szalai Kornélia A „Harangláb” turistaház Bánoson Hársfai István Cseri László felvételei Mi legyen o neiitilc? Tizenöt központ Az együttműködés fórumai — A terület tényleges gazdái — Elöljáróságok?
