Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-18 / 17. szám

Felújított dízelbefecskendező szivattyúkat vizsgáztatnak speciális prábapadon a KSZE szék* szárdi javítóbázisán Proksza László felvétele A második legnagyobb termelési rendszer Kizis vállalat lett a KSZE Bővítik az alkatrészraktárot — Kölcsön a gépvásárlásokhoz — Folyékony műtrágyázás Közös vállalattá alakult a KSZE Gazdasági Társaság, amely január 1-től mint KSZE Növénytermelési Rendszer Ag­rárfejlesztő Közös Vállalat mű­ködik. A KSZE 1985-re az ország második legnagyobb termelési rendszerévé fejlődött. Integrált területe 630 000 hektár, az or­szág szántóterületének 12 szá­zaléka. A 289 partner között 278 a mezőgazdasági nagy­üzem, az ország nagyüzemei­nek 7 százaléka. Az országos búza- és kukoricaterület 16—17 százaléka, a napraforgóterület negyede a rendszerhez tarto­zik. A minisztérium kimutatá­sai alapján a KSZE évek óta az első a búza- és kukorica­termésátlag, valamint a főbb növénytermesztési ágazatok jövedelmezősége terén úgy, hogy a partnerek szántóterüle­tének átlagos aranykorona-ér­téke nem haladja meg a töb­bi nagy rendszerét. Az elmúlt évtizedben - 1972- ben alakult a rendszer tizen­két gazdaság részvételével a Szekszárdi Állami Gazdaság szervezésében — jelentős fej­lesztő-innovációs tevékenység is folyt. A KSZE két kísérleti telepén, Regszemcsén és Kis- mórágyon évente több száz kukoricafajtát és hibridet vizs­gálnak. Minden évben 15—20 új búza-, napraforgó-, cirok- és egyéb növényfajtát próbál­nak ki. Intenzív technológiai kí­sérleteket folytatnak. A rend­szer fontos feladatot vállalt a Pioneer kukoricafajták és hib­ridek hazai elterjesztésében. Az elmúlt évben nyilvánvaló­vá vált, hogy a gazdasági tár­sasági forma gátja a tovább­lépésnek. A taggazdaságok úgy döntöttek, hogy együttes érdekeiknek legmegfelelőbb a közös vállalati forma. A közös vállalat igazgatója Lakatos Csaba, aki a társaság igazga­tói tisztét is betöltötte: — A vállalati tagok összes­ségének érdekeit akarjuk kép­viselni. Az alapító tagok adják össze a tőkét. Hogy miként használjuk fel, azt a vállalat 21 tagú igazgatótanácsa és testületéi döntik el, illetve el­lenőrzik. Erősítjük az innová­ciós tevékenységet elsősorban a taggazdaságok szakemberei­re, jó kezdeményezéseire tá­maszkodva. Közvetítve az üze­mi tapasztalatokat, meg akar­juk gyorsítani az üzemi hala­dást, amennyiben erre befo­gadóképesek a taggazdasá­gaink. A vállalati eredmény visszamegy a tagoknak. Az a jó, ha az üzemekben nagyobb a nyereség. — Miből gazdálkodik a vál­lalat? — 1985-ben 200 millió forint tőkével dolgozott a KSZE. A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombináttal megállapodtunk, hogy a 135 milliós vagyoni be­tétjét négy év alatt váltják ki a taggazdaságok. A taggaz­daságok vagyoni betétjével és a vállalt befizetésekkel 225 millió forint lesz a vagyonunk. 1986-ban valamivel több pénz folyik be, mint amit kifizetünk, így több lehetőségünk lesz ter­veink megvalósítására. — Konkrétan? A szolgáltatásainkat tudjuk fejleszteni. Tavaly 950 millió forintot költöttünk alkatrészfor­galmazásra. Szeretnénk kétsze­resére bővíteni a raktárterüle­tet. A nyugati és a Rába-gé- pek mellett az NDK-beli beta­karítógépek ellátását javítjuk, a kombájnparkunk fele onnan érkezik. A Fortshritt céggeJ köz­vetlen gyári kapcsolatot alakí­tottunk ki. — Említette, hogy megforgat­ják a vállalat tőkéjét. — Műszaki fejlesztésekben, beruházásban beszállunk a tagvállalatokhoz, pénzintézeti formában is forgatjuk a pénzt, amit más üzemi fejlesztések­hez is fel lehet használni. Az üzemek például igényelték a gépbérleteket. Csakhogy a ma­gas bérleti díjak miatt csök­kennek fejlesztési lehetőségeik. Mi közvetítjük a gépbeszerzé­seket, az üzem saját tőkéből vásárol, de a fejlesztési pénzt kölcsön adjuk. A kölcsön ka­mata nem megterhelő, így az üzem stabil marad az átmeneti nehézségek időszakában is. Tervezzük, hogy agrokémiai tár­sulásokat alapítunk: segítjük a pécsváradi agrokémiai cent­rum és a devecseri agrokémiai társulás munkáját, koordinál­juk a műtrágya- és növényvé- dőszerellátást. — A KSZE állást foglalt a folyékony műtrágyák alkalma­zása mellett. — Néhány éven belül szeret­nénk elérni, hogy az összes gabonaterületünkön alkalmaz­zák, összekötve a művelőutas technológiával. Ismerjük a nyu­gat-európai tapasztalatokat, és úgy véljük, hogy ma a nitro­gén-oldatok felhasználása a legeredményesebb és gazdasá­gosabb. Megkezdtük a szerve­zőmunkát a Nitrokémiával és az Áforral. Olcsó megoldásnak tartjuk, amely egyszerű üzem- szervezést igényel, minimális ráfordítás a gépátalakítósok­nál, amelyekhez alkatrész- és szervizszolgálatunk nyújtja a szükséges egységeket. Ugyan­csak szorgalmazzuk a talajsa­vasság csökkentését meszezés- sel. 1986—87-ben nagyobb ará­nyú alkalmazását tervezzük. A KSZE közreműködik az új mész- pótlási formák kiterjesztésében az új meszező anyagok gyár­tásában, valamint a kijuttatá­si technológiák fejlesztésében. — Ma már több szolgálati szabadalommal rendelkezik a KSZE. — Szakembereink fejlesztet­ték ki a Ju-knoll csávázószert, az Old-mix vízlágyító anyagot, a budapesti Erdőkémiával a Biokoll ragasztóanyagot, vala­mint a Nitrokémiával közösen a Flexenit kukorica gyomirtó- szer-családot. Ezeket a kemi­káliákat nagy mennyiségben tudjuk biztosítani a taggazda­ságoknak. Javasoljuk az elter­jesztésüket, mert az előző évek tapasztalatai kedvezőek. Foly­tatjuk a kutató munkát és a piacfeltárást. Csehszlovákiával, Iránnal, Tanzániával, Marokkó­val keressük a kapcsolatokat Mindezt úgy, hogy a rendszer ne kerüljön többe a taggaz­daságoknak a növekvő árak mellett sem. G. M. Jj növekedési pályára a gazdaságot! Félmilliárdos fejlesztés két év alatt Fóliázott sonka készül Bikaion — Korszerű vágóvonal Pécsett — Szalámiüzem épül Mohácson — Teljes feldolgozottsági kört kíván megvalósítani a Baranya Megyei ÁHV Vágóvonal a Baranya Magyal Hús­ipari Vállalat Uxamában Az utóbbi években csaknem megkétszerezte termelését a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A fejlő­dés azonban jelentős részben extenzív jellegű bővülés volt. Most a fejlesztés továbbvitele a minőség oldaláról vált ha­laszthatatlanná. Konvertálható, mindenütt versenyképes termé­ket gyártani azonban csak a legkorszerűbb, a legigényesebb higiéniai követelményeket is ki­elégítő berendezésekkel lehet. Három irányban is jelentős lépéseket terveznek, illetve tesznek már a közeljövőben is, hogy az átalakuló termékszer­kezettel, javuló minőséggel jobb piacokat érjenek el. BIKALON Az első: az ÁHV megvásá­rolja a Bikali Állami Gazdaság alsómocsoládi halfeldolgozó üzemét, ahol — a szükséges átalakítások után, körülbelül egy év múlva — exportminősé­gű fóliázott sonkát fog gyár­tani. Az ÁHV — nettó értékben — 100 millió forintot fizet a bi­kali gazdaságnak az üzemért, átvállalja továbbá a beruhá­zás korábbi hiteleit. Mivel a halfeldolgozó je­lentős átalakítása is szükséges az exportminőségű fóliázott sonka gyártásához, az alsómo­csoládi üzemben 150 milliós pótlólagos beruházásra is szük­ség lesz. Mindezek fedezetét részben saját fejlesztési alap­jából, részben ágazati hitelből teremti elő a cég, a gépeket, "berendezéseket pedig lizinggel szerzi be. A december utolsó napjaiban aláírt szerződés in­tézkedik a volt halfeldolgozó munkásainak sorsáról is: igé­nyük szerint átveszik őket — egy részüket átképzési köte­lezettséggel —, gondoskodnak a munkával szerzett jogok (pl. törzsgárda-togság) folytonos­ságáról, átvállalják, illetve a gazdaságnak kifizetik a lakás- kölcsönöket. PÉCSETT További fontos munkaszerve­zési kérdés: honnan, miből biz­tosítják majd a sonkagyártás­Az új szárazáru Ózom a Baranya Magyai Húsipari Vállalatnál hoz szükséges combhús-, illet­ve lapockarész alapanyagot? Erről átmeneti megoldásként a Szekszárdi Húskombináttól be­szerzett nyersanyaggal gondos­kodnak, de már készülnek a tervek a pécsi vágóvonal kor­szerűsítésére. A világbanki hitelből megvalósuló beruhá­zásra versenytárgyalást írt ki a vállalat. Eddig olasz, holland és dán cégek jelentkeztek. A hazánkban ma ismerteknél másfélszer nagyobb teljesítmé­nyű és az amerikai szabvány­nak megfelelő vágóvonal ki­építése közben a folyamatos üzem csak a legkevesebbet — előreláthatólag mintegy három hónapot — szünetel, és 1987 ta­vaszától, közepétől az alsó­mocsoládi üzem már pécsi sonka-alapanyagból dolgozik. Ez egyben azt jelenti, hogy a marhavóqás a pécsi üzemben megszűnik, arra ezután a ka­posvári húskombinátban kerül sor. Az új pécsi vágóhíd 700 ezer sertés feldolgozására lesz képes évente, és lehetőséget ad majd az alsómocsoládi kez­detben kétezer tonnás fólia­sonka termelés későbbi 3500 tonnás bővítésére. A másfél év alatt megvalósuló programban az új pécsi vágóvonalhoz kor­szerű, a nemzetközi szabvány­nak mindenben megfelelő da­rabolóüzem és hűtőház is csat­lakozik, az alsómocsoládi üzem pedig ezúttal felkészül a dara­bolt húsrészek, illetve gyorsfa­gyasztott áruk gyártására. MOHÁCSON Régi gondja a vállalatnak, hogy megfelelő klíma-, illetve füstölőberendezések híján nem tudott elegendő jó minőségű szárazárut — szalámit, stiful- dert, kulent, bulent - gyárta­ni. Ezt részben megoldja a Pé­csett már befejezés előtt állá belső fejlesztés, de végered­ményben csak az az új beru­házás segít, amelyet az elkö­vetkező két évben Mohácson, az Űj Barázda Tsz-szel együtt az ottani régi vágóhíd fej­lesztésével és bővítésével va­lósítanak meg. Ez a 150 mil­liós beruházás - az elképzelé­sek szerint — részben világban­ki, részben ágazati hitelből jön létre, részben pedig jugo­szláv partnerekkel együtt szer­vezendő kompenzációs üzlet­ként. A vázolt, együttvéve félmil­liárdos fejlesztési program megvalósulásához mindent egybevetve két, két és fél év kell. A megcélzott eredmény azonban még az átalakítások valamennyi nehézségét reáli­san beszámítva sem csekély: az ÁHV teljes feldolgozottsá­gi körű, magas higiéniai köve­telményeket kielégítő, minden piacon eladható terméket gyártó húsipari cég lesz — mondhatnánk úgy is: húskom­binát —, konvertálható eszköz- állománnyal, illetve termék- szerkezettel. Ennek megfelelő­en az átalakítások utón nem­csak eléri, hanem jóval meg is haladja a mindmáig elért legmagasabb árbevételi érté­ket, s az eddiginél lényegesen jobb minőségű terméket gyárt bel- és külföldre egyaránt. S ami szintén nem lényegtelen: nemcsak a volumen, hanem az értékkihozntal tekintetében is jelentősen fokozza exportbe­vételét. Varga János Lvov, Weiz, Eszék, Fellbach Baranyai árubemutatók külföldön Magyar termékkiállítás Lvovban, az ausztriai Weiz- ben, Eszéken, a nyugatnémet Fellbach városában, kézmű­ves kirakodó vásárok Pécsett — íme, a Mecsek-Tourist idei kiállítási programja. Az 1986- os elképzeléseket Asztalos Ferenc, a Pécsi Ipari Vásárok igazgatója vázolta. Lévén páros év, az idén nem lesz ipari vásár, ellen­ben négy termékbemutatót szándékoznak rendezni kül­földön. A sort áprilisban a Ivovi termékbemutató nyitná, aho­vá olyan magyar vállalatokat várnak, melyek szovjet ex­portjuk révén kapcsolatban állnak az ottani külkereske­delmi és gyártó vállalatok­kal, illetve piackutatási cél­ból érdekeltek. Az árubemu­tató 500 négyzetméternyi alaplerületen egy hétig tar­tana, önköltségi áron rende­zik, miután a tavalyi Pécsi Ipari Vásáron a szovjet ki­állítóknak hasonló kedvez­ményt nyújtottak. Májusban magyar hét az ausztriai Weizben. A Graztól 27 kilométerre levő, hangu­latos kisvárosban 100—150 négyzetméternyi alapterüle­ten rendeznek áru- és ven­déglátó-bemutatót, egyúttal idegenforgalmi hírverést Pécsnek és Baranyának. E kiállítást is olcsón szeretné megrendezni a Mecsek-Tou­rist, ugyanis viszonossági alapon jövőre helyet biztosí­tanak az osztrákoknak a Pé­csi Ipari Vásáron. Az eszéki magyar árube­mutatóknak immár hagyomá­nyuk, tegyük hozzá, mindig nagy sikerük van. Kétévente rendezik, ezúttal június első felében. Itt a határ menti ke­reskedelemben érdekelt vál­lalatok és szövetkezetek vesz­nek részt. A magyar árube­mutatónak eddig az eszéki sportcsarnok adót. otthont, a vendéglátók az idén új hely­színt szemelnek ki, ahol 1000 négyzetméternyi fedett és 400 négyzetméternyi szabad terü­let áll rendelkezésre. A ki­állítás önköltséges, miután a jugoszláv partnerek a Pécsi Ipari Vásárokon jelentős ked­vezményekben részesülnek. Tavaly új kiállítóként je­lentkeztek ipari vásárunkon a nyugatnémet Fellbach város cégei, s most ennek a sze­replésnek a viszonzását kér­ték. A Stuttgart mellett fek­vő, igen fejlett iparral és szőlőműveléssel rendelkező Fellbachban 500 négyzetmé­ternyi területen nyílik lehe­tőség az exportképes hazai termékek bemutatására. Az októberre tervezett rendez­vényen a partnerek gondos­kodnak a külkereskedelmi kapcsolatok létesítésének le­hetőségéről. És idehaza? - Asztalos Ferenc vásárigazgató min­denekelőtt új kezdeménye­zésüket említette: tárgyaltak és egyeztettek a Budapesti Nemzetközi Vásár igazgató­ságával, eszerint az őszi BNV-n, elsőként a megyék sorában Baranya önálló csarnokban jelentkezne, be­mutatva kultúráját, építésze­tét, idegenforgalmi lehetősé­geit is. Ugyancsak újszerű vállalkozásuk egy-egy ter­melő és kereskedelmi válla­lat közös termékbemutatójá­nak megrendezése, az idén öt ilyenre kerül sor, termé­szetesen a nagyközönséget is meghívó. Harkányban, a strand közelében ismét zaj­lik majd a nyári vásár, kis­iparosok és kiskereskedők részvételével. Az idén is sor kerül a pécsi vásárcsarnok­ban a kézművesek húsvéti és karácsonyi ajándékvásárára. Miklósvári Zoltán HÉTVÉGE 5.

Next

/
Thumbnails
Contents