Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-05 / 333. szám
© Dunántúlt napló 1985. december 5., csütörtök Idősek fóruma Műsoros est Berkesden Csaknem kétszáz idős embernek rendeztek találkozót hétfőn délután Berkesden a kultúrhózban. A bogádi termelőszövetkezet nemcsak a nyugdíjasait, hanem a község idős lakóit is meghívta a késő estig tartó rendezvényre, melyen vendégül látták a résztvevőket, illetve műsorral szórakoztatták őket. Nagy tetszést aratott a Mecsek Táncegyüttes bemutatója Kerekes András bűvész szórakoztatja az időseket A kozármislenyi sramli-zenekar muzsikájára táncoltak a vendégek Nyugdíjas-találkozó a Pécsi Bútorgyárban A közelmúltban bennsősé- ges, jó hangulatú nyugdíjas-találkozót rendeztek a Pécsi Bútorgyárban. A gyár volt aktív dolgozói nosztalgiával elevenítették fel a munkában eltöltött évek sokszor nehéz, de mégis szép óráit. Az úttörők műsorát követően Szőke Györgyné szb-titkár köszöntötte a résztvevőket, majd Horváth Sándor igazgató mondott tájékoztatót a gyár eredményeiről, gondjairól. A közös ebéd után a nyugdíjasokat megajándékozták, illetve a 4000 forint nyugdíjat el nem érőknek 1000—1000 forint támogatást adtak. Csillag József szerkesztőség postájából Balesetveszélyes utasperon Kéréssel fordultam a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalathoz a tanácskozási központ értekezletén, hogy vizsgálják felül az alsó-meszesi utasperon balesetveszélyes állapotát. Megérkezett a válasz, amelyben köziik, hogy a helyszínen ellenőrizték a megállót, az utasperon mögött korlát van, így nem balesetveszélyes. A korlát valóban ott van, de úgy látszik autóból ellenőrizték, így a korlát előtti hatalmas gödröt nem látták. Úgy vélem a korlát elhelyezése történt szabálytalanul. Ha a betonba állították volna, akkor ez az állapot nem lenne, de a korlát a járda szélétől 50 centiméterre van, a partoldal ledőlt a járda mellől, úgy, ha a buszról leszóllnak, lecsúszhatnak a korlát alatt a parton körülbelül három méterre. Nagyon féltem az iskolából hazatérő gyerekeket, akik itt várakoznak esténként. Javaslom, hogy a korlátot helyezzék az aszfaltba, vagy töltsék fel a partot, illetve szélesítsék ki a járdát a korlát mögé egy méterrel. Bencze Lajosné tanácstag Pécs, Dobó I. u. 76. A pécsi megyeháza története A Dunántúli Napló 1985. november 26-i számában cikk jelent meg a megyeháza feT- újításáról. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány megjegyzést tenni, ami a felújítást ma előkészítő nemzedéknek ismeret- anyagából már természetszerűleg hiányozhat, de amely szempontokat a történelmi hűséghez való ragaszkodás miatt feltétlenül figyelembe kell venni. Az épület 1897-ben, a Pécsi Takarékpénztár székházaként épült, építési költsége a telek vételárával együtt 498 555 forint volt. Az építés idején az intézet ügyvezető igazgatója Lechner Antal volt, aki 1900. július 28-án halt meg, és aki testvére volt az országos nevű Lechner Lajos tervező mérnöknek, s bár az épület tervezésével kapcsolatos írásbeli dokumentum nincs birtokomban, valószínű, hogy a tervezésben Lechner Lajos — legalább' mint tanácsadó — részt vett. Az épületet ugyan nem nyilvánították műemlékké, de műemlék jellege kétségtelen, s így igen indokolt, hogy a lehetőséghez mérten eredeti állapotában kerüljön helyreállításra. Az eredeti állapot megállapításához nekem is birtokomban van egy 16x20 centiméter nagyságú eredeti fénykép — amelyet szükség esetén megtekintésre szívesen bocsátók rendelkezésre. A leégett tetőfedés (zöld maiolika cserép) és tetőforma kialakításon túlmenően az épület Széchenyi téri homlokfalán az I. és II. emelet között díszes alapon „Pécsi Takarékpénztár" felirat volt. Ezt egy tatarozás alkalmával levakolták, ami ielentősen hamisítja az épület eredetét. Ilyen meggondolásból számos a régi stílusában helyreállított épületen — pl. „Vasváry-ház" — lehetne az építés korabeli felírást eltüntetni. A Pécsi Takarékpénztár 1845. máius 1-én tartott üzletnyitó közgyűlésével, mint az ország egyik első vidéki pénzintézete alakult, Czindery László, Majláth György és Blauhorn Mihály kezdeményezésével, és Blauhorn Mihály pécsi kereskedő főutcai házában egy bérelt bolthelyiségben kezdte meg működését, ötvenkét évi üzleti tevékenység után jutott el oda, hogy a Széchenyi téri üzletházát felépítse. A takarékpénztár a bankok államosításakor, éppen száz évi tevékenység után szűnt meg. Egy évszázadon keresztül jelentős szerepet játszott a város és a megye, sőt Dél-Dunántúl gazdasági életében. * Dr. Siptár László Pécs, Tettye-dűlő 1. A ló tv-vétel érdekében Nem mellékes a megfelelő antenna Az utóbbi néhány évben gyakran jelent meg a sajtóban pár soros közlemény, melyben a Posta tudatta egy- egy község, vagy néhány település lakóival: a közelben átjátszó tv-adó kezdte meg működését. Mivel átjátszó adókat a jövőben is telepít a Posta (így a legközelebbi jövőben Mázaszászvár térségében) ezúton szeretnénk a lakosságot tájékoztatni: a vétel helyén mit kell ahhoz tenni, hogy a műsorvétel jó legyen, az átjátszó adó működése elérje célját, vagyis ténylegesen javuljon a környék tv-műsorral való ellátása. Ahhoz, hogy egy tv-adó által kisugárzott műsor ténylegesen vehető legyen, alapvetően három dolog szükséges: vevő- készülék, a vételi helyen megfelelő jelszint és az adó frekvenciájára (csatornájára) készült antenna. A három felsorolt tényező közül a vevőkészülék megléte kézenfekvő feltétel, a jelszintet pedig az adó biztosítja. A vevőantenna fontosságát kell e helyütt hangA pécsi, Táncsics M. u. 31. számból Gölöncsér József panaszolja: november 29-én, a Bolgár Néphadsereg útján csőtörés volt, a nagy mennyiségű víz a Lomb utca felől, kertjéből a földet elmosta — idén már másodszor. Felvételünkön az iszaplerakódás már nem látszik, mert a Köztisztasági Vállalat az utat letisztította, de a kert másodszor ment tönkre, amit kis nyugdíjjal rendelkező olvasónk nem tud rendbetenni. S vétlen a kárban. Fotó: Läufer László súlyozni, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt sokan alábecsülik. A vevőantennák fogják fel a térben lévő elektromágneses energiát, mégpedig annál jobb „hatásfokkal", minél inkább az említett energia frekvenciájára (vagy ami ezzel egyenértékű: hullámhosszára) készültek. Ezért nem várhat semmi pozitív változást egy átjátszó adó üzembe állításától az a tv-néző, aki a vételt továbbra is a régi, egészen más csatornán üzemelő tv-adó vételére készült antennájával akarja megoldani. Tehát annak, aki egy tv-adót venni kíván, elsősorban arról kell tájékozódnia, hogy lakóhelyén mekkora jelszintre számíthat (vagyis a vétel feltétele megvan-e). Ha ez fennáll — márpedig egy-egy átjátszó adó közvetlen környékén ez nagy valószínűséggel igaz — akkor meg kell tudnia, hogy az adó milyen csatornán üzemel. Erre a csatornára készített antennát kell beszereznie és a későbbiekben ismertetendő módon felszerelnie. Ezt az egyszerűnek tűnő dolgot kicsit bonyolítja, hogy az átjátszó adó telephelyeken általában mindkét magyar műsort sugárzó adót telepítik. Vagyis az eddigiekből úgy tűnhet, ez esetben két vevőantenna szükséges. Szerencsére az esetek döntő többségében a vétel egyetlen antennával mégis megoldható. A két műsort sugárzó két adó frekvenciája (csatornája) ugyanis az utóbbi időben létesült adók esetén olyan közel esik egymáshoz, hogy a kereskedelemben kapható úgynevezett „széles sávú” antennák tökéletesen megfelelőek. (Sajnos, ez a régebbi telephelyek esetén általában nem igaz.) Ezek a széles sávú antennák általában teljes tv-sávokat, vagy teljes tv-sávok egy-egy felét átfogják, az ezen belüli bármelyik csatorna vételére gyakorlatilag egyenértékűen alkalmasak. Különösen igaz ez az úgynevezett IV. és V. tv-sávra, az ultrahang-frekvenciákon — vagy másképpen deciméteres hullámhosszokon — üzemelő adókra. Márpedig a Posta a jövőben várhatóan csak ide telepít átjátszó adót. Tölösi Péler Vezeték nélküli Távközlési Felügyelőség H. G. olvasónk kérdezi, hogy mennyi a felmondási idő és a munkáltató mennyi időre köteles a munkavégzés alól felmentést adni? A felmondási idő a Munka Törvénykönyvének 27. § (1) bekezdése értelmében tizenöt naptól hat hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a végzett munka jellegétől függően a kollektív szerződés határozza meg. A munkáltató és a dolgozó az előírtnál hosszabb, de hat hónapot meg nem haladó felmondási időben is megállapodhatnak. Abban az esetben, ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása hosszabb időt nem állapít meg, a tizenöt napos felmondási idő a) a dolgozó által munka- viszonyban töltött tíz év után négy, — húsz év után öt,- harminc év után hat hétre emelkedik; b) az a) pontban meghatározott időn túlmenően a vezető állású dolgozóknál négy héttel, a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló munkakörökben dolgozóknál két héttel meghosszabbodik. A munkáltató a felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munkavégzés alól felmentheti. A felmentés tartamára a dolgozót átlagkeresete megilleti. Ha azonban a munkáltató mond fel, új munkahely keresése végett a dolgozó részére a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott szabad időt feltétlenül biztosítani kell. A munkaviszonynak a munkáltató által történő felmondása esetére a kötelező felmentés időtartamát tizenöt- harminc nap között a kollektív szerződés állapítja meg, a felmondási idő mértékének figyelembevételével. A munka alól a dolgozót kívánságának megfelelő időpontban, összefüggően vagy részletekben kell felmenteni. A kötelező felmentés tartama — ha a kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik — egyhónapos felmondási határidő esetén tizennyolc nap, kéthónaposnál huszonegy nap, háromhónapos esetén huszonnégy nap, négyhónapos vagy ennél hosszabb felmondási időnél harminc nap. I Kiss G.-né az iránt érdeklődik, hogy a házastárs haszon- élvezetét lehet-e korlátozni és ezt ki kérheti? Polgári Törvénykönyvünk 616. §-a szerint a házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Mind a házastárs, mind az örökös kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból — természetben vagy pénzben —olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszárma- zókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni.
