Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-05 / 333. szám

1985. december 5., csütörtök

Dunántúli napló

5

Munka ingázás nélkül

Fontos szerephez jutnak a kiegészítők

Erős es finom pasztellszínek

1986. évi tavaszi—nyári divatbemutató az Intercontinentálban

A Helyi termelőszövetkezet szerelői a világítási armatúrákat szerelik

Fotó: Läufer László

(Munkatársunk telefonjelentése)

Elegancia, finomság és frissesség jellemzi a jövő tavaszinyári divatot. A tervezők a 20- as, 40-es és 60-as évek stílusirányzatait használták fel a modellek megtervezéséhez. A színek a sportosabb ruháknál erősek, élénkek. Az utcai és az ünnepi ruhák finom pasztell- színűek. Ismét reneszánszukat élik a kiegészítők: kesztyűk, kalapok, fátylak, gyöngyök.

Hatvanhét nagyvállalat

Varroda Hímesházán

Kedvező

lehetőség, jó alkalom

Varrodát létesítettek Hímesházán, megoldva ezzel egy több évtizedes gondot. Falugyűléseken, tanácsüléseken állandóan napirenden volt, hogy helyi munkaalkalom kellene a nőknek. Több órát vesz el a családi együttléttől, gyerekneveléstől, házkörüli munkától a Pécsre, Mohácsra, Pécsváradra vagy- akár a szomszédos Geresdlakra járás.

— Nyolcvanhat asszonyt írtunk össze egy felmérés során, akik az ingázás helyett helyben szeretnének dolgozni. Hí- mesháza központjában a mozihelyiség csak filmvetítésekre szolgált, napközben kihasználatlan volt. A kultúrház 250 férőhelyes nagyterme vetítésre alkalmasabb és majdnem százzal több nézőt befogadó, mint a korábbi mozi. összegezve: munkát vállaló asszonyok voltak, hely úgyszintén, csak a munkaalkalom hiányzott — ismerteti a varrodaszületés történetét Hübner György tanácselnök. — Hat cégnek küldtünk levelet, ismertetve elképzeléseinket, lehetőségeinket. Mohácsról és Szek- szárdról kaptunk érdeklődő választ. Mohács 15 kilométerre van ide, Szekszárd 60-ra. A Mohácsi Ruházati Szövetkezetben találtunk végül is igazi partnerra.

A volt moziépületből három hónap alatt üzemcsarnok lett. A himesházi termelőszövetkezet építőrészlege vállalta az átalakítást: munkaátcsoportosítás árán is állják szavukat, január 2-án Hímesháza és társközségei (Szűr, Székslysza- bar, Erdősmárok) asszonyai- lányai birtokba vehetik a varrodát. Kezdetben ötvenen, aztán a második negyedévtől a

jelenlegi 300 négyzetméteres terület 550-re bővül, s akkor már foglalkoztathatják mind a nyolcvanhat jelentkezőt.- Kétszalagos folyamatos varrást tervezünk. Kezdetben egy, majd igény szerint két műszakkal, hiszen munkaerőtartalék van — mondja Nagy lenő, a Mohácsi Ruházati Szövetkezet elnöke. — Nagyrészt tőkés exportra termelünk. A Hímesházán januártól készülő felsőruházati cikkek, dzsekik is NSZK, francia, belga piacra kerülnek.

Az épületátalakítás, a géppark és egyéb technológiai berendezések költsége alig lépi túl a kétmilliót. Ha a tanács nem talált volna megfelelő helyet, akkor az egymillióval többre rúgna. Még úgy sem lett volna drága, hiszen 86 asszony életén könnyíte- nek.

— A jövőben együtt megy el a család otthonról, és együtt tér haza. Szűrben lakunk. Hímesházán van az óvoda, az iskola, a tsz-busszal utazunk majd mindannyian. A főtéren munka után bevásárolhatok még Hímesházán, a péknél friss kenyeret vehetek. Ráadásul nyolcórásként dolgozhatok, most csak hétórásként a gyerekek miatt — így vélekedik jövendő életéről Boga- dics Ferencné, aki jelenleg még a Carbon geresdlaki konfekcióüzemének dolgozója. — Sokkal több idő jut majd a családra.

Az ötvenes induló létszámból csak tízegynéhány a Carbonos, a többi háztartásbeli, kisiparos, Mohácsra bedolgozó, Mohácsra, Pécsváradra ingázó.

L. Cs. K.

Baranyát képviselik a népfrontkongresszuson

Bősz

Józsefné

magánkereskedő

A Bem utcai „Kék madár” butik ajtajára ezen a délidőn kitették az „ebédszünet" táblát. A vásárlók talán el sem akarták hinni, vagy éppen any- nyira szokatlan volt számukra, hogy fel sem figyeltek a kiírásra : alig félórás beszélgetésünk alatt gyakran rázták türelmetlenül a kilincset. Mintha csak igazolni akarták volna, amit Bősz Józselné, pécsi magánkereskedő, az üzlet tulajdonosa mondott elöljáróban:

— Nincs alkalmazottam. Mindig magam állok a pult mögött, naponta , nyolc-tíz órát. Persze az árubeszerzésen túl a férjem ebben is segít, helyettesít. Többnyire ebédidőre sem jut idő, mert sokan vannak, akiknek pont ilyenkor van csak alkalmuk arra, hogy elugorja- nak vásárolni. Természetes, hony hozzájuk igazodom.

A „Kék modár” tulajdonosa egyben saját üzlete reklámja is feltűnő csinosságával. Szinte hihetetlen, amit mond, hogy már 19 éve magánkereskedő, s ezt megelőzően öt évig tanított egy kis baranyai faluban. Férje pedagógus. Még a főiskolán ismerkedtek össze. Bősz Józsefné valószínűleg ma is pedagógus lenne, ha hivatás- tudatát nem éri a hatvanas évek közepén illetéktelen, otromba arculcsapás. Ma már nem szívesen beszél róla, de akkor olyan megrázó erejű volt

Nyitva a pécsi Aranykapu

Hullámzik a tömeg Pécsett az Ifjúsági Ház előtti parkolóban a tegnap megnyílt Aranykapu konténerei között. Néhányon bundát próbálnak, mások társasjátékot vesznek gyermeküknek. Többen a csontfaragó és az ékszerkészítő pultjánál szoronganak. A lemez- és kazettabutikok előtt tizen- és huszonévesek. Igazi vásári a hangulat.

Másodszor rendezte meg ebben az évben a Mecsek- TOURIST vásárszervező irodája az Aranykaput. Elsődleges céljuk az volt, hogy a nagyobb áruválasztékkal könnyebbé tegyék a karácsony előtti vásárlást. A konténer- és pavilonváros legnagyobb részében a Baranyából, Pécsről, Tatabányáról, Egerből, Budapestről érkezett kiskereskedők, iparművészek és csak igen kis számban az állami kereskedelmi vállalatok kínálják portékáikat.

Ebben az évben már kétszer annyian, nyolcvanon vállalkoztak arra, hogy húsz napon keresztül reggel 9-től este hatig szombaton és vasárnap is árusítsanak. Első alkalommal állították fel itt is a mindenki karácsonyfáját. A vásár területén kétezer színes égőt helyeztek el. A konténerek egy részén reklámfalat alakítottak ki.

Idősebb Poczok Gyuláék már második éve bérelnek konténert az Aranykapu területén. Divatáru-kereskedők.

— Az elmúlt évben a fiam vett részt ezen a karácsonyi vásáron. Ő most katona, de úgy gondoltuk, hogy addig is kijövünk és árusítunk helyette. Ebben az évben a helyünket sorsolással döntötték el. Nem kedvezett a szerencse, mert sajnos az utolsó sorba kerültünk. Bízunk azért abban, hogy legalább akkora forgalmunk lesz, mint amilyen tavaly volt. Ma még csak inkább körülnéznek az emberek.

Szép Lehel pécsi keramikus kaspóit, vázáit Hunyadi Tibor árusítja. Egészen elő! kapott helyet.

— Minden kerámiatárgy amit árusítok egyedi és kézi korongozással készült. Úgy érzem, az áruk is elfogadható, ugyanis néhány nagyobb váza kivételével 90—300 forintba kerülnek. Eddig úgy vettem észre, hogy a kaspó- kat és a különlegesebb gyertyatartókat és bonboniéreket keresik a vásárlók.

Sz. K.

számára, hogy a pedagógus pályát is elhagyta és apósa segítségével magánkereskedő lett.

— Ez idő alatt sok tapasztalatot szereztem ebben a szakmában, kialakult a vevőköröm, szívesen csinálom, bár sokkal nehezebb, s kevesebbet jövedelmez ez a munka, mint ahogy azt a kívülállók többsége hiszi. Egy valami azonban nagyon hiányzott a kezdetek kezdetén: a mozgalmi munka, amely egy pedagógusnak szinte munkaköri kötelessége. Amíg a lányom általános iskolába, majd gimnáziumba járt, a szülői munkaközösség vezetője voltam 12 éven át. így kapcsolódtam be a népfrontmozgalomba is, s most már a második ciklusba választottak meg a Hazafias Népfront megyei bizottságába. A Nő és rétegpolitikai munka- bizottságban tevékenykedem. Ez a lehető legszélesebb munkaterület: még a NEB is gyakran felkért bennünket, személy szerint engem is, hogv vegyünk részt a vizsgálataikban. Emellett a KISOSZ megyei szervezetében az ellenőrző bizottság elnöke vagyok.

— Mi a leginkább vonzó az ön számára a népfront tevékenységében?

— Mindig kihoz a sodromból, ho emberi közönyösséggel találkozom. Azt hiszem, a népfrontmozgalom sokirányú tevékenysége, jellege, társadalmi aktívohálózata hntósos eszköz a közönyösség falainak lerombolásához. Hiszen néha nem is 'kell sok a segítséghez, csak egymás iránti törődés, figyelem.

— Ha szót kap, miről beszélne legszívesebben a népfrontkongresszuson?

— Mivel a KISOSZ küldötte is vagyok, természetesen a magánkereskedők szerepéről, helyzetéről, törekvéseiről szólnék. Működésünk eredményeit és fogyatékosságait naponta teszik mérlegre a vásárlók, s tapasztalataim szerint a magánkereskedelem súlyánál és jelentőségénél nagyobb mértékben került a közérdeklődés középpontjába.

D. I.

együttműködéséből jött létre az a kollekció, melyet tegnap délelőtt Budapesten, az Intercontinental szállodában mutatott be a Magyar Divat Intézet. A jövő tavaszi—nyári divatirányzatnál kétféle stílusjegy figyelhető meg: a klasszikus és a dinamikus avangarde irányzat. Ezen belül a tengerész- és a barokk rózsamintás stílus kap tág teret. A szoknyák hossza változó, a minitől a maxiig minden divatos. A nadrágok egyenes szárúak és igen bővek. Visszatér a halásznadrág és a lastex nadrág bővebb változata is. A férfiak nadrágja elegáns, lezser. A csokornyakkendő és a kalap fontos kiegészítője az öltönyöknek.

A jövő tavaszi-nyári szezon jelszava a kreativitás, a variálhatóság lesz. Ezt figyelhették meg tegnap az érdeklődők a divatbemutató alkalmával. Az önállóan bemutatkozó tíz nagy- vállalat modelljei egymást kiegészítve is hordhatók. A Graboplast színes — sárga, rózsaszínű, türkiz, ezüstös szürke —, lábszárközépig érő esőkabátjai ujjatlan, külön is viselhető mellényekkel készültek. Fiúk és lányok is hordhatják. A Bajai Finomposztó Vállalat a tengerész stílusban álmodta meg modelljeit: fehér és kék bőszárú, egyenes szoknyanadrágok, fekete-fehér, piros-fehér geometriai mintás hosszított vonalú kabátokkal és pulóverekkel hordhatók. A teenage- reknek ugyanezt pasztell színben miniszoknyával és fregoli- kabáttal ajánlják. A férfiaknak és a fiúknak a Budaprint— Kistex—Rábatex Vállalat színes — piros, kék, sárga — vászon- nadrágot és hozzávaló virág-, illetve karikamintás ingeket javasol. A cipők természetesen mindkét ■ nemnek színes vászonból készültek. Sportcipő jellegűek.

Elegáns viselet a Hódiköt— Debreceni és Budapesti Finomkötöttárugyár natúr, vajszínű, önmagában rózsás, csipkebetétes, illetve halványsárga és fáradtrózsaszín kötött együttese. Csipkeszerű vagy vasta-^ gabb kötött kabátkával akár ünnepi öltözet is lehet. A Zalaegerszegi Ruhaház férfi- és női modelljei méltán kaptak nagy tapsot. A lágy, nőiesen egyszerű kosztümjeik és ruháik gyöngyökkel, kalapokkal, fátylakkal viselhetők. A lezserül elegáns férfiöltönyökhöz - vajszín nadrág, sötét zakó, illetve homokszín vagy drappos színű anyagok — kiegészítője kalap, csokornyakkendő, mandzsetta- gomb. Végül láthattak az érdeklődők elegáns, a 40-es évek stílusát felidéző estélyi csipkeruhákat óriási kalapokkal, hosszú kesztyűvel, sok-sok gyönggyel és strasszal. Valamennyi gardénia alapanyagból készült.

Mindezekkel a modellekkel jövő év elején az üzletekben találkozhatnak a vásárlók.

Ádám Erika

A képeken nőies vonalú, karcsúsított kiskosztüm és elegáns, zsakettszerű öltöny látható. Mellettük színes Graboplast esőkabátban állnak a manökenek. (MTI fotó)

Vezetőségi ülést tartott tegnap a Magyar Vöröskereszt Pécs városi szervezete. Több napirendi pont között személyi kérdésekben is döntött, lakab Ferencné dr. titkárt felmentette tisztéből nyugállományba vonulása miatt. Új titkárnak Szücs- né Dézsma Irént választották. Jakab Ferencnét hosszú időn át végzett eredményes munkássága elismeréseként a Vörös- kereszt munkáért kitüntetés arany fokozatával tüntették ki. Az elismerést Horváth Istvánná, a Magyar Vöröskereszt képviselője nyújtotta át. A vezetőségi ülésen részt vett Rákos János, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titkára, Komló- di lózsefné, a Pécs Városi Tanács elnökhelyettese.

Fischer János, Baranya Megye Tanácsa művelődésügyi osztályvezetőjével az élen kulturális küldöttség járt a hét elején Eszéken, hogy ottani partnereikkel és a Horvátországi Magyarok Szövetségével aláírják a következő öt évre szóló kulturális együttműködés kerettervezetét. Értékelték az eddigi együttműködés eredményeit, s megállapították, hogy a tervezett programokat megvalósították. A jelenlegi kerettervezet a Baranya megyei és a szomszédos Szalvónia—Baranya területén működő kulturális intézmények együttműködését vázolja fel. Kereteit tartalommal a két országban működő intézmények, amatőr és hivatásos csoportok töltik meg.