Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-31 / 357. szám
1985. december 31., kedd Dunantűit napló N Mit vár Ön 1986-tól? Az ember várakozással tekint a jövő elé, akár a holnapról, akár a távolabbi jövőről van szó. Vagy konkrétan megfogalmazzuk magunkban, vagy csak egyszerűen jobbat, szebbet remélve búcsúzunk az óesztendőtől és cseréljük ki a naptárt a falon vagy íróasztalon. Politikai és kulturális közéletünk több kimagasló, ismert egyéniségét kerestük fel kérdésünkkel: Mit vár On 1986-tól? Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Baranya megye országgyűlési képviselője: — Más valamire várni, valamit remélni, s megint más minőség, több és ennél az, amit az ember szeretne a jövőtől. Hadd feleljek arra, hogy mit remélek én! Remélem, hogy a nemzetek között a genfi folyamat, ha lassú léptekkel is, de egészében fejlődni fog, és Európában, Európán kívül is az enyhülés dominál majd. Ha nem is válik világunk atommentessé, de a párbeszéd 1986-ban is folytatódik. Idehaza elsődleges a gazdaság értékteremtő képessége. Adjuk össze jobban erőinket és mozgósítsuk azt a tartalékot, amit a tehetséges emberek százezrei jelentenek. Szeretném, ha egymás számára elviselhetőbbé tennénk életünket, minden munkahelyen, az ambulancián, a tanácson, a kereskedelemben, a tömegközlekedésben és mindenütt udvariassággal-figyel- mességgel mentesítsük egymást azoktól a gyötrelmektől, melyekkel naponta szembesülünk. Törődjünk többet egymással, gyermekeinkkel, a fiatalokkal, az idősekkel, áz ország közösségével, hogy jobban érezzék magukat az emberek. S ezt nem várni, ezért cselekedni kell! Személy szerint szeretném azt érezni a jövő esztendőben, hpgy életemmel, cselekedeteimmel, munkámmal sikerült hasznos polgárként élnem, s kívánom ezt minden honfitársamnak. Olyan esztendőt kívánok Baranyának és Pécsnek, melyben öröm lesz az alkotó munka, melyben értelme van minden apró cselekedetnek, igaz tettnek. Martyn Ferenc festőművész: — Éppen felépülőben vagyok többhetes betegségemből, így hát nagyon fontos kérésem a sorstól, hogy kapjak még egy kis időt és talpra állhassak ismét. Legyen erőm kézbe venni a ceruzát. . . amolyan epilógusként. Ehhez erőt ad, hogy ma kaptam meg életművem kötetét, melyet Hárs Éva gondozott, s erőt ad az a gondoskodás és szeretet, amivel körülvesznek, nem utolsósorban az a figyelem, melyet a Dunántúli Napló tanúsított és tanúsít velem szemben. így hát bizakodással, türelemmel és az irántatok érzett szeretettel várom az újesztendőt. Herger László, a majsi termelőszövetkezet elnöke: — Jó évre vágyom. Úgy érzem, hogy a szövetkezetünk az idén túljutott a holtponton, adósságait, beruházási kölcsö- neit sikeresen törlesztette, s ha az időjárás is segít benne, úgy 20 millió forint körüli nyereséget érhetünk el az 1986- os gazdálkodás eredményeként. De ehhez várom a szabályozók stabilitását és azt, hogy a gazdálkodás felsőszintű vezetőinek ígéretei mindig teljesülnek. Kircsi László oboaművész: — Az az erőkifejtés, az a munka, melyet az ember arra fordít, hogy egy-egy koncer'. szép, tartalmas legyen — megtérüljön. Legyen értelme a dolgoknak - s ezt már abszolút általánosságban is gondolom. Úgy szilveszterkor, éjfél táján szeretek megállni egy pillanatra, átgondolni magam és környezetem világát: mire jutottam, minek volt értelme? Persze, tudom, a következetesség, a folyamatosság jobb, arra lehet építeni, abból lehet táplálkozni. Ez biztosítja koncertjeim örömét, ez ad belső tartást az embernek. Gazdag Ferenc, a pécsi 1 -es számú ABC vezetője: — Mint kereskedő azt várom 1986-tól, hogy az áruellátás és az’ üzemek, gyárak, nagykereskedelmi vállalatok szállítási készsége javuljon. Kívánom, hogy a vásárlóknak legyen elég pénzük, s hogy jól érezzük magunkat a pult mindkét oldalán. Dr. Fényi Jenő, a POTE Társadalom-orvostudományi Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára: — Elgondolkoztató, hogy hány millióan éheznek a világon, s hogy hány milliórdot költünk a fegyverekre. Ez napjaink legnagyobb tragédiája. Mint minden józan gondolkodású ember, remélem, hogy végre előrelépés történik a fegyverkorlátozás terén. Intézetünk rövidesen a POTE új szárnyába költözik. Bízom abban, hogy mind az egészség- ügyi megelőzés, mind az alapellátás érdekében eredményeket érünk el. Batári István csapatvezető vájár, a Zobák-aknai József Attila szocialista brigád vezetője : — Harmincegy éve dolgozom a föld alatt. Nyilvánvaló, hogy magam és bányásztársaim számára kívánnék, kérnék jobb esztendőt, mint az idei volt. Több pihenési lehetőséget, több szabadnapot. Szeretném, ha rendeződnének a bányászat legégetőbb kérdései, akár a gépesítettségről, bérekről, rehabilitációról, megbecsülésről van szó. Szeretnék 1986-ban sokat dolgozni jó közérzettel és jó egészséggel. N. Szabó Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze: — Szerepeket, izgalmas szerepeket, jó egészséget és boldog családi életet várok a jövő minden napjától. Ősszel a társulat a felújított kamaraszínházba költözik, s vágyunk arra, hogy onnan is elégedett közönség távozzék esténként. Illés István, az MSZMP Siklós Városi Bizottságának első titkára:- Mindenekelőtt azt szeretném, ha gyorsabb ütemet venne a XIII. pártkongresszus határozatainak végrehajtása, azaz: fegyelmezett és hatékony munkát mindenkitől. Ezzel együtt a társadalmi demokratizmus szélesedése, az emberek közérzetének javulása igen fontos. A nemzetközi feszültség enyhülni látszik. Folytatódjék az enyhülés! S ha mindez bekövetkezik, személyes, egyéni vágyaim is megvalósulnak. Orbán István, Baranya megyei rendőr-főkapitány:- Számítok a társadalmi fegyelem megszilárdulá-sára, arra, hogy ezáltal kevesebb dolgunk lesz a jövőben. Várom és a magam házatáján megkövetelem, hogy a rendőrség határozottabban lépjen fel a bűnözés ellen, javuljon a közbiztonság, s ezzel az állampolgárok közérzete. Másik óhajom: a közlekedési morál javulása, hogy csökkenjen a balesetek száma, ne kelljen tragédiákról, fekete hétvégékről beszámolniuk. Pákolitz István, költő: Adjon Isten minden jót, olyat, ami sose volt, A kétkedői nagy hit óvja, midőn gyötri meddő óra. Kesergőnek kacagásra forduljon lepittyedt szája. A beteg erőre kapjon s két bakarasznyit ugorjon. Jobb munkához tisztességet, nagyobb kedvet, emberséget. blinden lánynak jó szeretőt, ha nem elég egy, hát kettőt. Pulyákat az asszonyoknak, ameddig nem hervadoznak. Ordaserkölcs, dölylös ármány kezeskedjen: kezesbárány. Katonának bodzapuskát, telt kulacsot, hátsósunkát. Jó parolát hű tenyérnek, a világnak békességet. Adjon Isten minden jót, olyat, ami sose volt. Kozma Ferenc A kombinát fiatal szakemberei: Böhm József, Beck József, Bayer Ferenc, Schrempf János és Werner József 9Jf utakon A versenyt állni kell Sír a kinti szél, ahogy betalál a légfolyosóba. Az imént néztük az automata hőmérőszekrényt, + 2,6 fokot mért a szárító eme szektorában, de ez is kutya hidegnek tűnik a huzat miatt. A kamraajtók zárva, az óriás pihen. Néhány kukoricaszem a szállítóhevederek alatt jelzi a korábbi munkát, s ahogy a vaslépcsőn megyünk lefele, megriasztunk egy egeret. Meg is jegyzi Bőhm József: — Még a napokban ki kell irtani őket. Ha elfogy az a néhány szem kukorica, az elektromos vezetékeket is megrágcsálják, s tavasszal kereshetjük a hibát. A Bólyi Kombinát kislippói szárítóüzeme fennállásának első évében 71 nap alatt 9660 tonna csöves kukoricát fogadott, tisztított-morzsolt- szárított, s 5600 tonna vetőmagnak valót adott ót to- vóbbdolgozásra a vetőmagüzemnek. Amiért most itt botorkálunk a mérlegház felé — ahol állítólag duruzsol az olajkályha - annak más oka van. Hasonló típusú szárítóüzem nincs sehol a világon. A gazdaság öttagú, fiatal mérnökgárdája team-munkában ötlötte ki, készítette el a terveit, irányította az építését. S munkájuk eredménye nemcsak egy működő nagyüzem, hanem egy szabadalom is eddig sehol sem alkalmazott, újszerű megoldásokkal, eredeti ötlettel. Nem kell szégyenkeznem, hogy elsőre csak a noteszba írtam szó szerint — de nem értettem pontosan —, hogy mi is az, ami know-how értékű ebben a létesítményben. Ugyanis a védettség bejelentésekor az azt elbíráló szakember is többször konzultált a bólyi fiatalokkal, gondolván, elírtak valamit a műszaki dokumentációban. Bayer Ferenc agrár-gépész a rangidős a csapatban a maga 38 évével. A vetőmagüzem főmérnöke, a munkák legfőbb koordinátora. A szomszéd faluban, Töttösön született, s a gödöllői egyetemi évek után került a kombinátba. Felesége a bólyi takarékszövetkezetben dolgozik, két gyermekük van. Ö dolgozta ki az új üzem létesítésének stratégiáját, műszaki szaktanácsadói feladatokat látott el.- A világ legjobb szárítóit gyártó Pioneer céggel tárgyaltunk jó pár éve a beruházás ügyében. Az égető szükség: kapacitáshiány kezdi a történetet. Évente 6000 hektáron termelünk és termeltetünk hibridkukoricavetőmagnak valót, s a minőségi követelmények egyre nagyobbak. A versenyt pedig állni kell! Boly Európa legnagyobb vetőmagelőállítója. Nagy mennyiséggel jelenik meg a piacon, s versenyképességük egyik faktora a homogenitás, a fajta- és minőségazonosság. De mint az nyilvánvaló: nem mindegy, hogy a 6000 hektáron megtermett kukoricából mennyi vetőmag lesz. Ha nem sikerül optimális időben — úgy 60-70 nap alatt - a betakarított meny- nyiséget leszárítani, fogadni, a veszteségek az idő függvényében nőnek. — A Pioneer? — Épített volna szárítót örömmel, de keményen megkérte az árát. Úgy 500—600 millió forintunk ráment volna. Werner József 33 éves tervező Debrecenben szerzett diplomát. Felesége -szintén a kombinát dolgozója: komlótermesztési üzemmérnök. Két gyermekük van, a kombinát segítségével vásárolt szövetkezeti lakásban lakik. Építészeti vonalon a szárító generálkivitelezője. — Mi tízszer olcsóbban megépítettük — mondja elgondolkozva. - Igaz, először 40 millió körül gondoltuk, de igen szorított bennünket az idő. Készítettük a terveket munkaidőben és munkaidőn kívül, vitatkoztunk, érveltünk, győzködtük egymást, hogy lenne jobb, energiatakarékosabb, hogy lehetne elérni, hogy többet tudjon, mint bármelyik más . . . Úgy tudom, hogy a végleges költségek 55 millió körül alakultak. Schrempf János 1978-ban végzett a műszaki egyetemen és szerzett szerkezetépítő mérnök diplomát. A nagy- nyárádi fiatalember a kombinát építőipari üzemének vezetője, felesége Majson védőnő. Lányuk már 4 esztendős, 3 jövőre szeretnének Bolyban családi házat építeni. — A kivitelezésben is csak magunkra számíthattunk. A gépészeti technológia megtervezése után egy olyan épületet kellett rajzasztalra vinni, melyet sajátos eszközeinkkel megvalósíthatunk. Biztosan ismeri a Lego-játé- kot. Hasonló modelleket készítettünk, s közel 1200 panelegységet gyártottunk le . . . Illetve néhány födémelem készítésében alvállalkozóként a BVM szolnoki gyára is közreműködött. Az 1150 négyzetméteres szárítóüzem egyik sajátossága: zártrendszerű objektumot alkot. Beck József öt éve végzett a gödöllői egyetemen, agrárgépész szakon. Nemrégiben nősült, de a „rosszmájú” kollektíva szerint övé a legnagyobb bólyi ház. Szülei segítségével építette közel 4 éven át. Felesége is a községben dolgozik: tanárnő. Szakmérnökin fejlesztőgépész lett: ez a kombinát vetőmagüzemében is a beosztása.- ötlégfolyosós szárítót terveztünk, legalábbis a szakmán belül így hívjuk. Lényege: a meleg levegőt, mely a kukorica szárításához kell, háromszor felhasználhatjuk, azaz a primer, szekunder és a tercier meleget is, s aztán engedjük csak ki a szabadba. Ennélfogva a hatásfoka az eddigi szárítókhoz viszonyítva megnőtt. Ez a szabadalom kulcsa. És az, hogy a levegő befújásá- nak iránya változtatható. — Hogy tudná, érzékeltetni a feladat nagyságát? — Közel egy órát vitatkoztunk még azon is, hogy milyen legyen az épület külső színezése . . . Böhm József, 26 éves. Mezőtúron lett gépész üzemmérnök. Most a kislippói szárító üzemvezetője, de akkor, a kezdet kezdetén, a helyszíni kivitelezői munkák koordinátora volt. Nem is sejtette, hogy saját magának épít. Két kislány édesapja, felesége — aki bolti eladó — jelenleg a gyes és a gyermek- gondozás örömeit élvezi. Bolyban laknak szolgálati lakásban, de jövőre építeni szeretnének sajátot.- Ahogy leszereltem a katonaságtól, s megyek, hogy újra felvegyem a munkám, azt kérdik a vezetőim, volna-e kedvem a kislippói beruházáshoz. Miután igent mondtam, tudtam csak meg, hogy már földben az a kukorica, amelyhez a szárító épül. Március 19-én kezdtük az alapozást és október 5- én már beüzemeltük! De ami az időszak alatt lejátszódott bennem, azt nem kívánom senkinek. Ügy hírlik, hogy a 8 óra munkaidőt a bólyiak amúgy sem ismerik, így könnyen belátható, hogy Bőhm József sem ismerhette e feszített ütemű építkezés során. Túri János, a kombinát vezérigazgató-helyettese úgy vélekedett, hogy sok-sok éves szakmai tapasztalat kamatozott e szárító építésénél, a fiatal mérnökök team-je szenzációs dolgot alkotott. (A szabadalomra már vevő is jelentkezett.) Pedig a beruházásnak még nincs vége: a szárítóüzem vezérlését jövőre számítógép végzi majd. Ugyancsak a bólyi fiatalok által alkotott, központi agy! Kozma Ferenc Martyn Ferenc rajza
