Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-31 / 357. szám
Dunántúlt napló 1985. december 31., kedd Üdvözlő távirat Január elseje, a Kubai Köztársaság Nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke az alábbi üdvözlő táviratot küldte Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Pórt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökének: Dr. Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökének Tisztelt Fidel Castro elvtárs! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a forradalom győzelmének 27. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Min isztertanácsa, népünk és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Pórt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Miniszter- tanácsának, a kubai népnek. Őszinte tisztelettel emlékezünk arra, hogy a kubai nép huszonhét évvel ezelőtt saját kezébe vette sorsának alakítását, megkezdte az új társadalmi rend építését é$ azóta pártjának vezetésével kimagasló eredményeket ért el a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és tudományos élet minden területén. Elismerést és megbecsülést vált ki a Kubai Köztársaság kö. vetkezetes internacionalista külpolitikája, amely hatékonyan segíti a nemzetközi béke és biztonság erősítését, a szocializmus és a társadalmi haladás ügyét. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy kormányainknak, népeinknek a marxizmus—leniniz- mus és az internacionalizmus elvein alapuló testvéri barátsága és az élet minden területére kiterjedő hatékony együttműködése eredményesen szolgálja országaink és népeink javát. Forradalmunk győzelmének évfordulóján szívből kívánunk Önöknek és a kubai népnek további sikereket hazájuk felvirágoztatásában, békés építőmunkájában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * Az évforduló alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Fla- vio Bravót, a Kubai Köztársaság Nemzetgyűlése elnökét. Ugyancsak táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Fejlődésünk gyorsításáért (Folytatás az 1. oldalról.) vállalati-szövetkezeti érdekeknek és — ahogy sok esetben előfordul — egyéni megítélésnek. Más szóval a szocialista elvekhez, a döntésekhez való hozzáállásunkat nem tehetjük fakultatívvá, különösen nem vezetői pozíciókban és pártunk tagjainál. A gondoknak, a közvélemény által bírált és néha zavarba ejtő jelenségeknek ez is oka. S nem kis részben! Súlyos hiba, hogy a termelés fajlagos ráfordításainak mérséklését célzó központi törekvésekre a vállalatok, szövetkezetek egy része a termelés mérséklésével, csökkentésével válaszolt, holott létérdekünk, hogy a bővített újratermelés viszonyai között folyjék a hatékony és gazdaságos termelés. Elvárjuk, hogy eltűnjenek azok a köny- nyű megoldások, amelyek a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tétele helyett, bár a termékre egyébként szükség van, annak kiiktatását, megszüntetését irányozzák elő nagy gyorsasággal. (Az sem jó persze, ha a szabályozás — ugyan nem ezt akarja, de — ezt lehetővé teszi, tartósan megengedi ). Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a vállalati, szövetkezeti közösségek és az egyes emberek akkor boldogulhassanak jobban, ha össztársadalmi érdekeknek megfelelően cselekszenek. Nem tartható állapot — a vállalati önállóság tiszteletben tartása mellett sem —, hogy ellátó-szolgáltató vállalatok, hivatalok-hatóságok egymás közti vitái, vagy éppen belső szervezetlenségei miatt zavarok legyenek — ha kis mértékben és átmenetileg is — az ellátásban, az ügyintézésben. Mondani szoktuk, hogy kevés a munkaerő. És ez valóban így van egyes területeken, mint a bányászaiban, építőiparban, ahol még külföldi vendégmunkások is dolgoznak. De vajon olyan mértékű-e ez a hiány, ahogy ez általánosságban megjelenik? Nem valószínű. A munkafegyelemben, a munkaidőalap védelmében, a munkaidőn belüli magáncélú elfoglaltságok visszaszorításában nincs kellő előrehaladás. Becslések szerint a munka- időalap egyötöde-egyhatoda veszik el a termelésből. A hiánynak ez is oka. Persze tudjuk, hogy a fegyelemhez kellő szervezettségre, a feltételek biztosítására is szükség von. Azért is, hogy a ledolgozott valódi Vnunkaidőben mindenki a legjobb szellemi és fizikai teljesítményt nyújtsa. A társadalmi igazságosság sokszor csorbát szenved ott, ahol nem az elfogadott elveinknek megfelelően folyik az a gyakorlat, vagyis az elosztás nem a munka és teljesítmény által, a támogatás nem a rászorultság szerint, a közteherviselés nem a jövedelmek nagysága alapján történik. Természetesen összetett feladatról van szó. Bátorságra, követelménytámasztásra, helyzet- és valóságismeretre, valamint jó szabályozásra (keresetszabályozás, szociálpolitika, adórendszer) is szükség van, de az adott viszonyok között elsősorban következetességre, a tervek, szabályok betartására. Ez esetben kevesebb lesz az olyan irritáló jelenség, mint az egyenlős- di, a megfoghatatlan jövedelmek, a differenciáltan szociális támogatások, a szervezetlenséget, a lazaságot helyettesítő vgmk-k, és a zavarosban halászó gmk-k, — mert ilyenek is vannak. Ha előre akarunk jutni — és ezt akarjuk -, dolgainkat konkrétabban és kritikusabban kell kezelnünk mindenütt és minden szinten. Mindenekelőtt saját feladataink tisztességes — és lehetőleg eredményes — ellátása mellett legyen biráló szavunk — — ha okunk van rá — mások munkájával kapcsolatban. Tisztában kell lennünk azzal, a legtöbb feladat és a legnagyobb felelősség az irányításra, az irányítókra vár a megyében is. A hatalommal, megbízással nem élni épp úgy károkat okoz, mint azzal visszaélni. A pártszervezeteknek mo a gazdasági ügyekben és a munkahelyi feladatokban nagyobb a hatásköre és a felelőssége, mint bármikor, Ez irányítási rendszerünkből, a 'munkahelyek, gazdasági egységek önállóságából következik. Befolyásolási lehetőségük, ráhatásuk módja szinkronban van a helyi vezetés hatáskörével. Ezért a pártszervezetek, de saját posztján minden kommunista is felelős azért, hogy a Központi Bizottság határozatai a helyi döntésekben érvényesüljenek és a gyakorlatban meg is valósuljanak. A megyei pártbizottság december 19-én munkája áttekintésekor ilyen szemléletet alakított ki és ilyen főbb következtetéseket vont le saját tevékenységére vonatkozóan, és ezt várja az általa irányított pártszervektől és szervezetektől is. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy megnőtt az emberi tényezők, mindenekelőtt a vezető, iró nyitó posztokon dolgozók szerepe. A jól kiválasztott - megválasztott - vezető szót értve a kollektívával, az emberekkel, rövid idő alatt sikeressé tud tenni egy-egy vállalatot, szövetkezetét, intézményt, szebbé, otthonosabbá községet, várost. A kádermunkának ezért van és marad kiemelkedő jelentősége és fontossága. Bárki foglalkozzék vele - hatáskört gyakorló pártszerv, vé- ' leményt nyilvánító társadalmi szervezet, kinevező, vagy választó — ez nagy felelősséget igényel. Az alkotó energiák felszabadítását és a köztulajdonosi tudat fejlődését szolgálják az új vállalati rá nyitási formák is, a vállalati tanácsok és választott vezetőségek. Nagy várakozással tekintünk munkájukra. Biztosítsák a maguk eszközeivel, lehetőségeivel a termelés intenzív jellegének kibontakoztatását, a műszaki haladást, a rend, a fegyelem,.a munkakultúra, a minőség át- ütőbb javulását, a dolgozók anyagi boldogulását. Tapasztalatuk még kevés, felelősségük a dolgok alakulásáért viszont azonnali. Megyénk lakossága nemcsak végrehajtója terveinknek, hanem alakítója is helyzetünknek. Mindenekelőtt azzal, hogy a közösen elfogadott programot cselekvőén támogatja, fegyelmezetten, szervezetten, képességének megfelelően dolgozik, él a lehetőségével, véleményt nyílvánít, kezdeményez, alkotó módon részt vesz a munka- és a lakóhelyi feladatok megvalósításában. Párttagjaink önként vállalt kötelessége, hogy ezekben élen járjanak. A dolgok mikénti alakulása rajtunk is múlik, tőlünk is függ. Ez volt eredményeink forrása eddig, és ez a záloga alapvetően a jövőben is. A megyei pártbizottság munkájának középpontjában ezért a továbbiakban is az lesz, hogy következetesen érvényesítsük gyakorlatunkban pártunk helyes politikai irányvonalát, szervezzünk, és ellenőrizzük a XIII. pártkongresszuson elfogadott határozatok, nép- gazdasági terveinkben megfogalmazott feladatok végrehajtását. Biztosítsunk bizalomra épített, jó feltételeket az alkotómunkához, a Baranyában élő emberek boldogulásához. Ami munkánk külső, nemzetközi feltételeit illeti, reménykedhetünk. Illúzióktól mentesen, reálisan szemlélve a dolgok alakulását, Genf, a szovjet—amerikai csúcstalálkozó után jobb nemzetközi körülmények között dolgozhatnak. A lehetőségeinkre, az emberek tenniakarósára építve, a javuló körülmények között pártbizottságunk nevében megyénk minden lakójának békés, eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánok I Az Elnöki Tanács ülése Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Kádár János tájékoztatta a testületet dr. Rudolf Kirchschlö- gernek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének meghívására december 11-én Ausztriában tett látogatásáról Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette. A látogatás jelentőségét hangsúlyozva megállapította, hogy az hasznos volt és kifejezte a két orszáq zavartalan jó kapcsolatát, elősegíti annak további fejlődését gazdasági, kulturális és más területeken. Eredményesen szolgálta a két, eltérő társadalmi rendszerű ország közötti jó viszony erősödését és az általános európai együttműködés ügyét. Az Elnöki Tanács a gazdasági és polgári jogi társaságok, valamint gazdasági munkaközösségek tevékenységének segítése érdekében és tulajdonszerzési lehetőségük bővítése céljából módosította a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseit. A testület törvényerejű rendeletet hozott a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról. Az 1986. január 1-én életbelépő jogszabály végrehajtását részletes pénzügyminiszteri rendelet határozza meg. Az Elnöki Tanács módosította a kisiparról szóló 1977. évi 14. sz. tvr-t. Ennek értelmében a KIOSZ a jövőben ellátja a vállalati gazdasági munkaközösségek egy részének érdek- képviseletét és segíti tevékenységüket. A pénzintézeti tevékenység hatékonyságának fokozása végett az Elnöki Tanács módosította a takarékszövetkezetekről szóló 1978. évi 22. sz. tvr. rendelkezéseit. A választójogi törvény alapján a testület időközi választást tűzött ki a Zala meqyei 5- ös sz. országgyűlési választó- kerületben és annak időpontját 1986. február 22-ében határozta meg. Az Elnöki Tanács személyi kérdésben határozott, bírókat mentett fel és választott meg. * Az Elnöki Tanács hétfői ülésén a Maqyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára személyi kérdésben határozott. Kárpáti Ferenc altábornagyot kinevezte vezérezredessé és megválasztotta honvédelmi miniszterré. * Hétfőn az Országház Nándorfehérvári termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. * Kárpáti Ferenc 1926-ban, ötgyermekei munkáscsaládban született a Borsod megyei Putnokon. 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba. Még abban az évben a MADISZ járási titkára, majd a megyei pártbizottság politikai munkatársa lett. 1948-ban lépett a hadseregbe, ahol mindvégig politikai munkásként dolgozott. Század, zászlóalj, dandár politikai tiszti beosztásokban teljesített szolgálatot. Katonai-politikai akadémiát végzett. 1956-ban karhatalmistaként részt vett az ellenforradalom leverésében. 1958-tól 1970-ig az MSZMP Néphadsereg! Bizottságának első titkára volt. 1970-ben nevezték ki a néphadsereg politikai főcsoportfőnökévé, a honvédelmi miniszter helyettesévé. Kárpáti Ferenc 1971-től Pest me- gyében országgyűlési képviselő. 1975-től 1985-ig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja volt. A párt XIII. kongresszusa a Központi Bizottság tagjává választotta. A Szocialista Magyarországért Érdemrend és több más kitüntetés birtokosa. * Hétfőn a Honvédelmi Minisztériumban parancsnoki értekezletet tartottak, amelyen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Lázár György ismertette az Elnöki Tanács határozatát Kárpáti Ferenc altábornagy honvédelmi vezérezredesi kinevezéséről, illetve honvédelmi miniszterré történt megválasztásáról. Ezt követően Kárpáti Ferenc vezérezredes megköszönte a párt- és állami vezető testületek bizalmát, majd szólt a Néphadsereg előtt álló feladatokról. Magyar-szovjet gazdasági együttműködés Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Alek- szej Antonov miniszterelnök-helyettes, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki—Tudományos Együttműködési Bizottság társelnökei hétfőn Moszkvában megbeszéléseket folytattak a két ország gazdasági kapcsolatainak időszerű kérdéseiről és a bizottság januárban Budapesten sorra kerülő ülésszaka előkészítésével összefüggő feladatokról.. Az országaink közötti gazdasági együttműködés napirenden levő és távlati kérdései — mindenekelőtt az energiagazdálkodás és a kölcsönös áruforgalom bővítése — voltak a legfontosabb témái azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket Marjai József Borisz Scserbina miniszterelnök-helyettessel, Borisz Arisztov külkereskedelmi miniszterrel, valamint Vaszilij Gyinkov olajipari miniszterrel folyta tott. Marjai József miniszterelnökhelyettes hétfőn Moszkvában kormányközi egyezményt írt alá a magyar—szovjet együttműködésről a jamburgi gázlelőhely művelésbevonásában, a Jam- burg—Szovjetunió nyugati határa közötti gáz-távvezeték és a Kaszpi-tenger menti síkság kőolaj. és gázlelőhely objektumainak kiépítésében. Az egyezményt szovjet részről Borisz Arisztov, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, valamint Vlagyimir Csirsz- kov kőolaj, és gázipari vállalatépítési miniszter írta alá. Az egyezmény alapján a Szovjetunió 1989-től kezdődően fokozatos felfutással az eddigi megállapodásokban rögzített mennyiségeken felül 20 éven keresztül biztosítja évi 2 milliárd köbméter földgáz szállítását a Magyar Népköztársaság számára. Az együttműködés keretében a Magyar Népköztársaság a Jamburg—Szovjetunió nyugati határa közötti távvezeték építéséhez anyagokat, berendezéseket, valamint a szovjet földgáz és kőolajipar részére szükséges magyar árukat szállít. A Kaszpi- tenger menti síkságon magyar vállalatok fővállalkozásban részt vesznek egyes kőolajipari létesítmények építésében és technológiai szerelésében. A magyar áruszállítások és az építési-szerelési tevékenység 1986. és 1991. között valósul meg. Módosulnak a gazdasági munkaközösségekre vonatkozó jogszabályok Az Elnöki Tanács december 30-i döntése alapján január elsejétől módosulnak a Polgári Törvénykönyvnek a társaságokról szóló egyes rendelkezései. Az új jogszabályok fokozottan számolnak a kisvállalkozások kezdeményezésével, segítik a gazdasági és polgári jogi társaságok, valamint a gazdasági munkaközösségek tevékenységét, bővítik azok tulajdonszerzési lehetőségeit. A gazdasági munkaközösségek tevékenységét a Miniszter- tanács 1981-ben hozott rendeleté szabályozza, működésüknek azonban eleget kell tennie a Polgári Törvénykönyv társaságokról szóló rendelkezéseinek is. E jogszabályok - az Igazságügyi Minisztérium értékelése szerint - jól szolgálták a szabályozás céljait, az elmúlt évek tapasztalatait figye- I lembe véve azonban egyes rendelkezéseiket az újabb követelményekhez kell igazítani. Ennek megfelelően a PTK-nak az Elnöki Tanács által elhatározott módosításai, valamint az ezzel egyidőben hatályba lépő minisztertanácsi rendelet- a kormány 1981-ben hozott rendeletének módosítása — nyomán korszerűsödik a jogi szabályozás. A jövőben a gazdasági munkaközösségek, illetve más közös név alatt működő társaságok számára lehetővé válik, hogy ingatlant és egyéb tulajdont szerezhessenek. A társaság fennállásáig azonban a tagok nem rendelkezhetnek önállóan tulajdonrészükkel; a közös tulajdont csak a társaság megszűnése után oszthatják fel. Jogaik hatékonyabb érvényesítése érdekében a társaságok — a közös név alatt — pert indíthatnak, illetve pe- relhetőek lesznek. Ezzel jelentősen egyszerűsödik a gazdasági munkaközösségek peres ügyeinek intézése. Újdonság, hogy többségi határozattal, írásbeli figyelmeztetés után lehetővé válik a társaság céljait veszélyeztető, illetve a szerződésszegő tagok kizárása. így a jövőben személyi problémák miatt nem kell az egész társaságot feloszlatni. A kizárt tag a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért, s ha a biróság alaptalannak ítéli a társaság döntését, a kizárás érvényét veszti. A kizárt taggal kapcsolatos vagyoni kérdéseket a társaságok á gazdasági év végén rendezik. A vállalat, intézmény vezetője — amennyiben ez a munkahely érdekeivel ellentétben áll — továbbra is megtilthatja dolgozójának, hogy fenntartsa tagságát a gazdasági munkaközösségben.
