Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-31 / 357. szám

Dunántúlt napló 1985. december 31., kedd Üdvözlő távirat Január elseje, a Kubai Köz­társaság Nemzeti ünnepe alkal­mából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra, Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke az alábbi üdvözlő táviratot küldte Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Pórt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertaná­csa elnökének: Dr. Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökének Tisztelt Fidel Castro elvtárs! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a forradalom győzel­mének 27. évfordulóján a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Min isztertanácsa, népünk és a magunk nevében elvtársi üdvöz­letünket és jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kom­munista Pórt Központi Bizott­ságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Miniszter- tanácsának, a kubai népnek. Őszinte tisztelettel emléke­zünk arra, hogy a kubai nép huszonhét évvel ezelőtt saját ke­zébe vette sorsának alakítását, megkezdte az új társadalmi rend építését é$ azóta pártjá­nak vezetésével kimagasló ered­ményeket ért el a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és tudományos élet minden te­rületén. Elismerést és megbecsülést vált ki a Kubai Köztársaság kö. vetkezetes internacionalista kül­politikája, amely hatékonyan segíti a nemzetközi béke és biz­tonság erősítését, a szocializ­mus és a társadalmi haladás ügyét. Nagy megelégedésünkre szol­gál, hogy kormányainknak, né­peinknek a marxizmus—leniniz- mus és az internacionalizmus elvein alapuló testvéri barátsá­ga és az élet minden területére kiterjedő hatékony együttműkö­dése eredményesen szolgálja országaink és népeink javát. Forradalmunk győzelmének évfordulóján szívből kívánunk Önöknek és a kubai népnek to­vábbi sikereket hazájuk felvi­rágoztatásában, békés építő­munkájában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * Az évforduló alkalmából Sar­lós István, az Országgyűlés el­nöke táviratban üdvözölte Fla- vio Bravót, a Kubai Köztársaság Nemzetgyűlése elnökét. Ugyan­csak táviratban köszöntötte ku­bai partnerszervezetét a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béke­tanács és a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa. Fejlődésünk gyorsításáért (Folytatás az 1. oldalról.) vállalati-szövetkezeti érde­keknek és — ahogy sok eset­ben előfordul — egyéni meg­ítélésnek. Más szóval a szo­cialista elvekhez, a döntések­hez való hozzáállásunkat nem tehetjük fakultatívvá, különö­sen nem vezetői pozíciókban és pártunk tagjainál. A gon­doknak, a közvélemény által bírált és néha zavarba ejtő jelenségeknek ez is oka. S nem kis részben! Súlyos hiba, hogy a ter­melés fajlagos ráfordításai­nak mérséklését célzó köz­ponti törekvésekre a vállala­tok, szövetkezetek egy része a termelés mérséklésével, csökkentésével válaszolt, hol­ott létérdekünk, hogy a bőví­tett újratermelés viszonyai kö­zött folyjék a hatékony és gaz­daságos termelés. Elvárjuk, hogy eltűnjenek azok a köny- nyű megoldások, amelyek a gazdaságtalan termelés gaz­daságossá tétele helyett, bár a termékre egyébként szük­ség van, annak kiiktatását, megszüntetését irányozzák elő nagy gyorsasággal. (Az sem jó persze, ha a szabá­lyozás — ugyan nem ezt akarja, de — ezt lehetővé teszi, tartósan megengedi ). Olyan helyzetet kell teremte­ni, hogy a vállalati, szövet­kezeti közösségek és az egyes emberek akkor boldogulhas­sanak jobban, ha össztársa­dalmi érdekeknek megfelelő­en cselekszenek. Nem tartható állapot — a vállalati önállóság tisztelet­ben tartása mellett sem —, hogy ellátó-szolgáltató vál­lalatok, hivatalok-hatóságok egymás közti vitái, vagy ép­pen belső szervezetlenségei miatt zavarok legyenek — ha kis mértékben és átmeneti­leg is — az ellátásban, az ügyintézésben. Mondani szoktuk, hogy ke­vés a munkaerő. És ez való­ban így van egyes területe­ken, mint a bányászaiban, építőiparban, ahol még kül­földi vendégmunkások is dol­goznak. De vajon olyan mér­tékű-e ez a hiány, ahogy ez általánosságban megjelenik? Nem valószínű. A munkafe­gyelemben, a munkaidőalap védelmében, a munkaidőn belüli magáncélú elfoglalt­ságok visszaszorításában nincs kellő előrehaladás. Becslések szerint a munka- időalap egyötöde-egyhatoda veszik el a termelésből. A hiánynak ez is oka. Persze tudjuk, hogy a fegyelemhez kellő szervezettségre, a felté­telek biztosítására is szükség von. Azért is, hogy a ledolgo­zott valódi Vnunkaidőben mindenki a legjobb szellemi és fizikai teljesítményt nyújt­sa. A társadalmi igazságosság sokszor csorbát szenved ott, ahol nem az elfogadott el­veinknek megfelelően folyik az a gyakorlat, vagyis az el­osztás nem a munka és tel­jesítmény által, a támogatás nem a rászorultság szerint, a közteherviselés nem a jö­vedelmek nagysága alapján történik. Természetesen összetett feladatról van szó. Bátor­ságra, követelménytámasz­tásra, helyzet- és valóságis­meretre, valamint jó szabá­lyozásra (keresetszabályo­zás, szociálpolitika, adó­rendszer) is szükség van, de az adott viszonyok között elsősorban következetesség­re, a tervek, szabályok be­tartására. Ez esetben keve­sebb lesz az olyan irritáló jelenség, mint az egyenlős- di, a megfoghatatlan jöve­delmek, a differenciáltan szociális támogatások, a szer­vezetlenséget, a lazaságot helyettesítő vgmk-k, és a za­varosban halászó gmk-k, — mert ilyenek is vannak. Ha előre akarunk jutni — és ezt akarjuk -, dolgainkat konkrétabban és kritikusab­ban kell kezelnünk minde­nütt és minden szinten. Min­denekelőtt saját feladataink tisztességes — és lehetőleg eredményes — ellátása mel­lett legyen biráló szavunk — — ha okunk van rá — mások munkájával kapcsolatban. Tisztában kell lennünk az­zal, a legtöbb feladat és a legnagyobb felelősség az irányításra, az irányítókra vár a megyében is. A hata­lommal, megbízással nem él­ni épp úgy károkat okoz, mint azzal visszaélni. A pártszervezeteknek mo a gazdasági ügyekben és a munkahelyi feladatokban nagyobb a hatásköre és a felelőssége, mint bármikor, Ez irányítási rendszerünkből, a 'munkahelyek, gazdasági egységek önállóságából kö­vetkezik. Befolyásolási lehe­tőségük, ráhatásuk módja szinkronban van a helyi ve­zetés hatáskörével. Ezért a pártszervezetek, de saját posztján minden kommunis­ta is felelős azért, hogy a Központi Bizottság határo­zatai a helyi döntésekben érvényesüljenek és a gya­korlatban meg is valósulja­nak. A megyei pártbizottság december 19-én munkája áttekintésekor ilyen szemlé­letet alakított ki és ilyen főbb következtetéseket vont le saját tevékenységére vo­natkozóan, és ezt várja az általa irányított pártszervek­től és szervezetektől is. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy megnőtt az emberi tényezők, mindenekelőtt a vezető, iró nyitó posztokon dolgozók szerepe. A jól kiválasztott - megválasztott - vezető szót értve a kollektívával, az em­berekkel, rövid idő alatt si­keressé tud tenni egy-egy vállalatot, szövetkezetét, in­tézményt, szebbé, otthono­sabbá községet, várost. A kádermunkának ezért van és marad kiemelkedő jelentő­sége és fontossága. Bárki foglalkozzék vele - hatás­kört gyakorló pártszerv, vé- ' leményt nyilvánító társadal­mi szervezet, kinevező, vagy választó — ez nagy felelős­séget igényel. Az alkotó energiák felsza­badítását és a köztulajdo­nosi tudat fejlődését szolgál­ják az új vállalati rá nyitási formák is, a vállalati taná­csok és választott vezetősé­gek. Nagy várakozással te­kintünk munkájukra. Biztosít­sák a maguk eszközeivel, le­hetőségeivel a termelés in­tenzív jellegének kibonta­koztatását, a műszaki hala­dást, a rend, a fegyelem,.a munkakultúra, a minőség át- ütőbb javulását, a dolgozók anyagi boldogulását. Ta­pasztalatuk még kevés, fe­lelősségük a dolgok alaku­lásáért viszont azonnali. Megyénk lakossága nem­csak végrehajtója terveink­nek, hanem alakítója is helyzetünknek. Mindenekelőtt azzal, hogy a közösen elfo­gadott programot cselekvőén támogatja, fegyelmezetten, szervezetten, képességének megfelelően dolgozik, él a lehetőségével, véleményt nyílvánít, kezdeményez, alkotó módon részt vesz a munka- és a lakóhelyi feladatok meg­valósításában. Párttagjaink önként vállalt kötelessége, hogy ezekben élen járjanak. A dolgok mikénti alakulá­sa rajtunk is múlik, tőlünk is függ. Ez volt eredményeink forrása eddig, és ez a záloga alapvetően a jövőben is. A megyei pártbizottság munká­jának középpontjában ezért a továbbiakban is az lesz, hogy következetesen érvényesítsük gyakorlatunkban pártunk he­lyes politikai irányvonalát, szervezzünk, és ellenőrizzük a XIII. pártkongresszuson el­fogadott határozatok, nép- gazdasági terveinkben meg­fogalmazott feladatok végre­hajtását. Biztosítsunk biza­lomra épített, jó feltételeket az alkotómunkához, a Bara­nyában élő emberek boldo­gulásához. Ami munkánk külső, nem­zetközi feltételeit illeti, re­ménykedhetünk. Illúzióktól mentesen, reálisan szemlélve a dolgok alakulását, Genf, a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó után jobb nemzetközi körülmények között dolgoz­hatnak. A lehetőségeinkre, az em­berek tenniakarósára építve, a javuló körülmények között pártbizottságunk nevében megyénk minden lakójának békés, eredményekben gaz­dag, boldog új esztendőt kí­vánok I Az Elnöki Tanács ülése Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa hétfőn ülést tartott. Kádár János tájékoztatta a testületet dr. Rudolf Kirchschlö- gernek, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi elnökének meghívására december 11-én Ausztriában tett látogatásáról Az Elnöki Tanács a tájékozta­tót egyetértéssel tudomásul vette. A látogatás jelentőségét hangsúlyozva megállapította, hogy az hasznos volt és kife­jezte a két orszáq zavartalan jó kapcsolatát, elősegíti annak további fejlődését gazdasági, kulturális és más területeken. Eredményesen szolgálta a két, eltérő társadalmi rendszerű or­szág közötti jó viszony erősö­dését és az általános európai együttműködés ügyét. Az Elnöki Tanács a gazda­sági és polgári jogi társasá­gok, valamint gazdasági mun­kaközösségek tevékenységének segítése érdekében és tulaj­donszerzési lehetőségük bőví­tése céljából módosította a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseit. A testület törvényerejű ren­deletet hozott a nem lakás cél­jára szolgáló építmények adó­járól. Az 1986. január 1-én életbelépő jogszabály végre­hajtását részletes pénzügymi­niszteri rendelet határozza meg. Az Elnöki Tanács módosítot­ta a kisiparról szóló 1977. évi 14. sz. tvr-t. Ennek értelmében a KIOSZ a jövőben ellátja a vállalati gazdasági munkakö­zösségek egy részének érdek- képviseletét és segíti tevékeny­ségüket. A pénzintézeti tevékenység hatékonyságának fokozása vé­gett az Elnöki Tanács módo­sította a takarékszövetkezetek­ről szóló 1978. évi 22. sz. tvr. rendelkezéseit. A választójogi törvény alap­ján a testület időközi válasz­tást tűzött ki a Zala meqyei 5- ös sz. országgyűlési választó- kerületben és annak időpont­ját 1986. február 22-ében ha­tározta meg. Az Elnöki Tanács személyi kérdésben határozott, bírókat mentett fel és választott meg. * Az Elnöki Tanács hétfői ülé­sén a Maqyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa elnökségének ja­vaslatára személyi kérdésben határozott. Kárpáti Ferenc altáborna­gyot kinevezte vezérezredessé és megválasztotta honvédelmi miniszterré. * Hétfőn az Országház Nán­dorfehérvári termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter le­tette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára. * Kárpáti Ferenc 1926-ban, ötgyer­mekei munkáscsaládban született a Borsod megyei Putnokon. 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba. Még abban az évben a MADISZ járási titkára, majd a me­gyei pártbizottság politikai munka­társa lett. 1948-ban lépett a hadse­regbe, ahol mindvégig politikai munkásként dolgozott. Század, zászlóalj, dandár politikai tiszti be­osztásokban teljesített szolgálatot. Katonai-politikai akadémiát végzett. 1956-ban karhatalmistaként részt vett az ellenforradalom leverésében. 1958-tól 1970-ig az MSZMP Néphad­sereg! Bizottságának első titkára volt. 1970-ben nevezték ki a nép­hadsereg politikai főcsoportfőnökévé, a honvédelmi miniszter helyettesévé. Kárpáti Ferenc 1971-től Pest me- gyében országgyűlési képviselő. 1975-től 1985-ig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja volt. A párt XIII. kongresszusa a Központi Bizottság tagjává választotta. A Szocialista Magyarországért Érdem­rend és több más kitüntetés birto­kosa. * Hétfőn a Honvédelmi Mi­nisztériumban parancsnoki ér­tekezletet tartottak, amelyen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Horváth István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Czinege Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, valamint Varga Péter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője. Lázár György ismertet­te az Elnöki Tanács határozatát Kárpáti Ferenc altábornagy honvédelmi vezérezredesi kine­vezéséről, illetve honvédelmi miniszterré történt megválasz­tásáról. Ezt követően Kár­páti Ferenc vezérezredes meg­köszönte a párt- és állami ve­zető testületek bizalmát, majd szólt a Néphadsereg előtt álló feladatokról. Magyar-szovjet gazdasági együttműködés Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Alek- szej Antonov miniszterelnök-he­lyettes, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki—Tudo­mányos Együttműködési Bizott­ság társelnökei hétfőn Moszk­vában megbeszéléseket folytat­tak a két ország gazdasági kapcsolatainak időszerű kérdé­seiről és a bizottság januárban Budapesten sorra kerülő ülés­szaka előkészítésével összefüg­gő feladatokról.. Az országaink közötti gazda­sági együttműködés napirenden levő és távlati kérdései — min­denekelőtt az energiagazdálko­dás és a kölcsönös áruforga­lom bővítése — voltak a leg­fontosabb témái azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket Mar­jai József Borisz Scserbina mi­niszterelnök-helyettessel, Bo­risz Arisztov külkereskedelmi miniszterrel, valamint Vaszilij Gyinkov olajipari miniszterrel folyta tott. Marjai József miniszterelnök­helyettes hétfőn Moszkvában kormányközi egyezményt írt alá a magyar—szovjet együttműkö­désről a jamburgi gázlelőhely művelésbevonásában, a Jam- burg—Szovjetunió nyugati hatá­ra közötti gáz-távvezeték és a Kaszpi-tenger menti síkság kő­olaj. és gázlelőhely objektu­mainak kiépítésében. Az egyezményt szovjet rész­ről Borisz Arisztov, a Szovjet­unió külkereskedelmi miniszte­re, valamint Vlagyimir Csirsz- kov kőolaj, és gázipari válla­latépítési miniszter írta alá. Az egyezmény alapján a Szovjetunió 1989-től kezdődően fokozatos felfutással az eddigi megállapodásokban rögzített mennyiségeken felül 20 éven ke­resztül biztosítja évi 2 milliárd köbméter földgáz szállítását a Magyar Népköztársaság szá­mára. Az együttműködés keretében a Magyar Népköztársaság a Jamburg—Szovjetunió nyugati határa közötti távvezeték építé­séhez anyagokat, berendezése­ket, valamint a szovjet földgáz és kőolajipar részére szükséges magyar árukat szállít. A Kaszpi- tenger menti síkságon magyar vállalatok fővállalkozásban részt vesznek egyes kőolajipari léte­sítmények építésében és tech­nológiai szerelésében. A magyar áruszállítások és az építési-szerelési tevékenység 1986. és 1991. között valósul meg. Módosulnak a gazdasági munkaközösségekre vonatkozó jogszabályok Az Elnöki Tanács december 30-i döntése alapján január el­sejétől módosulnak a Polgári Törvénykönyvnek a társasá­gokról szóló egyes rendelke­zései. Az új jogszabályok fo­kozottan számolnak a kisvál­lalkozások kezdeményezésé­vel, segítik a gazdasági és polgári jogi társaságok, vala­mint a gazdasági munkakö­zösségek tevékenységét, bőví­tik azok tulajdonszerzési lehe­tőségeit. A gazdasági munkaközössé­gek tevékenységét a Miniszter- tanács 1981-ben hozott rende­leté szabályozza, működésük­nek azonban eleget kell ten­nie a Polgári Törvénykönyv tár­saságokról szóló rendelkezé­seinek is. E jogszabályok - az Igazságügyi Minisztérium érté­kelése szerint - jól szolgálták a szabályozás céljait, az el­múlt évek tapasztalatait figye- I lembe véve azonban egyes rendelkezéseiket az újabb köve­telményekhez kell igazítani. Ennek megfelelően a PTK-nak az Elnöki Tanács által elhatá­rozott módosításai, valamint az ezzel egyidőben hatályba lépő minisztertanácsi rendelet- a kormány 1981-ben hozott rendeletének módosítása — nyomán korszerűsödik a jogi szabályozás. A jövőben a gazdasági mun­kaközösségek, illetve más kö­zös név alatt működő társa­ságok számára lehetővé válik, hogy ingatlant és egyéb tulaj­dont szerezhessenek. A társa­ság fennállásáig azonban a tagok nem rendelkezhetnek önállóan tulajdonrészükkel; a közös tulajdont csak a társa­ság megszűnése után oszthat­ják fel. Jogaik hatékonyabb érvényesítése érdekében a társaságok — a közös név alatt — pert indíthatnak, illetve pe- relhetőek lesznek. Ezzel jelen­tősen egyszerűsödik a gazda­sági munkaközösségek peres ügyeinek intézése. Újdonság, hogy többségi határozattal, írásbeli figyelmeztetés után le­hetővé válik a társaság céljait veszélyeztető, illetve a szerző­désszegő tagok kizárása. így a jövőben személyi problémák miatt nem kell az egész társa­ságot feloszlatni. A kizárt tag a bírósághoz fordulhat jogor­voslatért, s ha a biróság alap­talannak ítéli a társaság dön­tését, a kizárás érvényét vesz­ti. A kizárt taggal kapcsolatos vagyoni kérdéseket a társasá­gok á gazdasági év végén rendezik. A vállalat, intézmény veze­tője — amennyiben ez a mun­kahely érdekeivel ellentétben áll — továbbra is megtilthatja dolgozójának, hogy fenntart­sa tagságát a gazdasági munkaközösségben.

Next

/
Thumbnails
Contents