Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-31 / 357. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 357. szám 1985. december 31., kedd Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Fejlődésünk gyorsításáért írta: Lukács János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság eiső titkára Belpolitikai életünk legna­gyobb mozgatóereje válto­zatlanul pártunk ez év tava­szán megtartott XIII. kong­resszusa. Programja társadal­mi-gazdasági fejlődésünk gyorsítására áthatotta a ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulójával kapcsolatos rendezvényeket, a tanácstagi és képviselőválasztásokat, a szakszervezetek beszámolóit és tisztújításait, legújabban pedig a Hazafias Népfront Vili. kongresszusát. Kemény munkát s áldozatokat is kí­vánó évek vannak mögöttünk. Ezért is érthető az a nagy vá­rakozás, amely a kongresszus állásfoglalásait, napjainkban pedig azok végrehajtásának mikéntjét, a néogazdasági terveket, a konkrétabb célok megfogalmazását kíséri. A VII. ötéves népgazdasági tervnek az ad különös jelen­tőséget, hogy — ezúttal is — pártunk qazdasági program­jának tekinthető. Társadalmi-gazdasági fej­lődésünk felgyorsítása, társa­dalmunk szocialista vonásai­nak erősítése mozgósító prog­ram valamennyiünk számára. Nem kevés és nem könnyű feladatra vállalkozunk: úi növekedési pályára akarjuk állítani a gazdaságot. Gyor­sítani kívánjuk a tudományos­műszaki haladást, az inten­zív fejlődést kiterjeszteni a termelési folyamat minden elemére. Ezen az úton és ilyen módon akarjuk élénkíteni a gazdaságot, s így megterem­teni az életszínvonal érezhető emelésének, az életkörülmé­nyek javításának anyagi alap­jait. Gazdaságpolitikánkban má­sok most a hangsúlyok, mint a korábbi években voltak. Akkor az egyensúlyi követel­mények miatt a termelés-fej­lesztés visszafogására kény­szerültünk, és az életszínvo­nal megőrzését lehetett cé­lul kitűzni. (Ez utóobit nem tudtuk teljes mértékben elér­ni). Most, a külgardcsági egyensúly javítása mellett a gazdasági növekedés ütemét nem lassítani, hanem gyorsí­tani, az életszínvonalat nem megőrizni, védeni, hanem emelni akarjuk. A politikai intézményrendszer fejleszté­sének keretében pedig követ­következetesen folytatjuk a gazdaságirányítás reformját. Politikánk fő irányaiban egységre, közmegegyezésre jutottunk, megvalósításához építhetünk a továbbiakban is az emberek támogatására, cselekvő részvételére. Látni kell azonban azt is, hogy a jelenlegi helyzetben nemcsak egészséges tenni- akarás, várakozás — és türel­metlenség —, hanem illúziók és pesszimizmus is jelen van a közhangulatban, az embe­rek gondolkodásában, ami­kor helyzetünk, jövőnk meg­ítélése kerül szóba. Vannak, akik a termelés dinamizálá­sának, még inkább az elosz­tás lehetőségeit eltúlozva indokolatlan reményeket kel­tenek. De talán még többen, akik látva a nehézségeket, megijedve a ,,változ‘atás" szükségességétől bizonytalan­kodva, kétkedve ítélik meg jövőnket, műszaki, tudomá­nyos előrehaladásunkat, a termelés élénkítésének, az életszínvonal emelésének le­hetőségét. Mindkét szélsőséggel vitat­kozunk, mert nem segítik, el­lenkezőleg, bénítják a cselek­vést. Mi azt képviseliük; jo­gos a várakozás helyzetünk fokozatos javulása iránt. En­nek a várakozásnak céljain­kat szem előtt tartva hatá­rozott, következetes vezetés­sel és felelősségünk arányá­ban eredményes végrehajtás­sal meg tudunk felelni. A kívánt kedvező tenden­ciák nem következnek be ön- maguktól, pusztán óhajoktól és máról holnapra. Szemlé­leti változás, jelenlegi gya­korlatunk sok gyenge pontjá­nak a megszüntetése, fegyel­mezettebb, hatékonyabb, jobb munka lehet csak az útja céljaink elérésének. A jó irányú változásokat az emberek döntő többsége nemcsak óhajtja, hanem akarja és kész is tenni értük. Az 1985-ös év gazdasági eredményei mégis figyelmez­tetnek: nem könnyű a változ­tatás, a gazdaság teljesítő­képességének növelése — ez most a fő kérdés — nemcsak elhatározásokon múlik. Az elmúlt években a szó cialista építőmunka soron lé­vő feladatainak megoldásá­ra, a világgazdaság „kihívá­saira" — igen nehéz nemzet­közi és szigorúbb hazai felté­telek közepette — összessé­gében eredményes, szocialis­ta válaszokat találtunk. Még nem tökéleteseket, de olyano­kat, melyek biztosították bel­ső stabilitásunkat és egy na­gyobb ütemű előrehaladás alapjait teremtették meg. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a nehézségekre sokirányú ak­tivitással válaszoltunk. Az MSZMP Központi Bi­zottsága az elmúlt években olyan, a társadalom fejlődé­se szempontjából fontos kér­déseket tűzött napirendre, mint a közigazgatás korsze­rűsítése, a járások megszün­tetése, a szakszervezet és ifjúságpolitika, a gazdaság- irányítás továbbfejlesztése, a választójogi törvény módosí­tása, az országgyűlés és a tanácsok szerepének növelé­se. Mindez a politikai rend­szer következetes megújulá­sának, a demokrácia szélesí­tésének, az önállóság és fele­lősség kiterjesztésének a vál­lalását jelzi. Nyílt, őszinte politikával, belső viszonyaink nem lebe­csülhető értékeivel és ered­ményeivel megőriztük az em­berek döntő többségének bi­zalmát. Szilárd a politikai rendszer, érvényesül a párt vezető szerepe, működik a szövetségi politika, amelynek olyan alapkérdéseiben — mint a béke megőrzése, a szocializmus igenlése, az em­beri boldogulás szocialista, igazságos útja — megvan a közös akarat. Mindezek együtthatásában megfordí­tottuk a gazdasági folyamat alapvető tendenciájaf, a rom­lást javulásra. Nem tagadjuk, hogy ugyan­akkor a termelésben és az el­osztásban még sok a feszült­ség, valós szükségletek ki­elégítetlenek, megoldásra érett kérdések sokaságával kell szembenézni és rájuk ha­tásos megoldásokat találni. Az 1986-os és a VII. ötéves népgazdasági terv — mint ahogy ezt az elmúlt napok­ban megismerhettük —, ma­gukban hordozzák ezeket a megoldásokat, megfelelnek a XIII. kongresszus széles egyet­értéssel fogadott határozatai­nak. Már az 1986-os terv elő­irányozza az ország külgaz­dasági egyensúlya javításá­nak, a termelés minőségi té­nyezők általi élénkítésének, az életszínvonal, az életkörül­mények megalapozásának és javításának hármas felada­tát. A tervek valamennyiünk érdekét szolgálják, ezért kö­zösen is kell azokat végrehaj­tani. Ez mindannyiunk felada­ta. Tevékenységünknek — a párt tevékenységének — kö­zéppontjában a gazdaság áll. Teljesítőképessége, a forrás­képzés gyorsítása az igazi sorskérdés. Csak ettől és ez által remélhetjük, várhatjuk anyagi-szellemi gyarapodá­sunkat, szociális viszonyaink jobbítását, egyes társadalmi rétegek és korosztályok ma meglévő gondjainak enyhiié- sét, illetve megoldását, vlsz- szahatóan és kölcsönhatás­ban pedig a tudományos­műszaki haladást, gazdasá­gunk intenzív fejlődését. Megyei munkánkra, adott és megteremthető lehetősé­geinkre gondolva sok feladat vár ránk. Ezek most jórészt mások, mint a korábbiak. Megoldásuk is többségében más módot, módszereket igé­nyel. Ilyen mindenekelőtt és legfőképpen az, hogy a ..köz­ponti akaratot", a gazdaság- politika országosan elfoga­dott céljait, társadalmi tö­rekvéseinket nem rendelhet­jük alá a helyi viszonyoknak, (Folytatás a 2. oldalon) Téliesre váltott az időjárás Készenlétben a só- és homokszórók Ónos esőthavazást ígér a meteorológia Dél-Dunántúl útjai járhatók Félig mór bejött az, amit az Országos Meteorológiai Intézet munkatársai karácsony előtt je­leztek lapunknak: fekete kará­csonyt és nagy valószínűséggel fehér szilvesztert ígértek. Kará­csony hó nélkül múlott el felet­tünk, s utána szinte tavaszia- san meleg napokat éltünk, égé. szén vasárnap éjjelig. Ekkor vál­tott lényegesen hidegebbre az időjárás és éjszaka mínusz egy, mínusz 2 Celsius fokra hűlt le a levegő. Feltámadt a szél, el­eredt az eső, majd később ha­vas eső, de sokhelyütt hó is hullott. Ismét ünnep, esetleg utazás előtt állva, arra voltunk kíván­csiak tegnap, hogy milyen ez úthelyzet Dél-Dunántúlon, s mire számíthatunk ma, 1985 utolsó, illetve holnap, az új év első napján. Délelőtt Papp Lászlót, a Közúti Igazgatóság ügyeletesét kérdeztük. — Huszonöt só- és homok­szórónk indult a vasárnapról hétfőre virradó éjjel Dél-Dunán­túl útjaira. Kilenc Baranyában, 14 Somogybán, kettő pedig Tol­na megye főútvonalain dolgo­zott, összesen 59 tonna sót szórva az utakra. A főutakon sehol sem okozott gondot az éjszakai havazás. Somogy me­gye néhány alsóbbrendű útján ugyan maradandó hóréteg ala­kult ki, de a közlekedést nem gátolta. Hétfőn délelőtt Tamási és térsége kivételével Dél-Du­nántúlon mindenütt megszűnte havazás, esőre fordult az idő­járás. Ettől függetlenül a terü­letünkön lévő 11 üzemmérnök­ség gépei és szolgálatos dol­gozói készenlétben állnak. Ba­ranyában szám szerint 25 mo­toros egység — a hóekétől kezdve a rakodógépig — és 48 kísérő. Ezt a létszámot egyébként szükség esetén rövid idő alatt meg lehet duplázni. Hogy meg kell-e ezt tenniük szilveszter, illetve az újév nap­ján, az majd elválik. Minden­esetre nem sok jóval bíztat ben. nünket a tegnap délutáni hely­zet: Szabó Ferenc ügyeletestől megtudtuk, hogy Harkányban és térségében két óra tájt ha­vazni kezdett. A meteorológiai előrejelzés szerint pedig decem­ber 31-én és 1986. január 1-én ónos eső, havazás várható. Épp ezért még egy jó tanács: ha utazás előtt állunk és az idő­járás alapján úgy gondoljuk, hogy nem ártana megtudni va­lamit Dél-Dunántúl útviszonyai­ról, hívjuk fel az ügyeletet a 15-067-es telefonon! T. É. MEGÚJULÓ BELVÁROS: a kiegészített Zsolnay-ház Pécsett, a Rákóczi úton és a felújított Posta-palota. Läufer László felvétele Hideg hétvége Nagy­Britanniában Nagy-Britcnnia enyhülést re­mél. Ez alkalommal a szó fizi­kai értelmében, mert az elmúlt hétvége helyi viszonylatban rendkívül hideg időjárása szá­mos kellemetlenséget okozott. A hőmérő higanyszála a sziget- ország északi vidékein mínusz 14 Celsius-fokot mutatott, Skó­ciában és Északnyugat-Angliá- ban a hétvégi hóesés és a fa­gyos utak nehezítették a közúti közlekedést — több halálos végű baleset is volt — és jóné- hány sporeseményt is le kellett mondani. Egy várandós kisma­mát helikopterrel szállítottak a közeli városka szülészetére, mert lakóhelyét a hó elzárta a külvi­lágtól. Az angolok ezekben a napokban még a szokásosnál is többet emlegetik az időjá­rást.

Next

/
Thumbnails
Contents