Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-23 / 351. szám

1985. december 23., hétfő Dunántúli napló 3 Befejeződött az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) bályozók módosításának sok eleme, de emellett állami gaz­daságszervezési intézkedéseket is teszünk az export előmozdí­tására. Ami a jövő évi költségvetést illeti: a törvényjavaslat szerint a bevételek 9 százalékkal, a kiadások 10 százalékkal növe­kednek. Az állami költségvetés hiánya a korábbinál némileg nagyobb: 23 milliárd forint lesz. Miért vállaljuk ezt a ten­denciát? Azért, mert el kívántuk kerülni a kiadásoknak egy vég­letesen restriktiv előirányzását, másrészt az adók nagyobb ará­nyú emelését. Úgy véljük, hogy ezek az előirányzatok elősegítik a társadalmi-gazdasági folya­matok egészséges dinamizálá­sát. De arról nincs szó, nem lehet szó, hogy egy ilyen hiány tartóssá váljék a népgazdaság­ban I A költségvetés előirányzatai­ban meghatározóak a vállala­tok és a költségvetés pénzügyi kapcsolatai. Ezek azt tükrözik, hogy a vállalatok termelése jövőre növekedni fog, a haté­konyság a tervezett mértékben javul és a termelési szerkezet korszerűsödik. Nem változtat­tuk a pénzügyi szabályozás ke­reteit. Ám nem lehetett el­tekinteni a szabályozók mérté­Az adópolitikai törekvések­ről szólva elmondotta: — 1986-ban a magántevé­kenység után fizetendő jöve­delemadózásban kisebb kor­rekciót teszünk, amely az ala­csonyabb jövedelmeknél némi mérséklést, a nagyobb - havi 15—20 ezer forintot elérő jöve­delmeknél — némi adóemelést irányoz elő. Az intézkedések szem előtt tartják a termelési politika céljait: növeljük a ked­vezményeket a szolgáltató és a falusi kisipar számára, s az iparitanuló-neveléshez nyúj­tott támogatást, és Így tovább. A szellemi tevékenységek után fizetendő adó is kedvezőbbé vált egy méltányosabb költség- elszámolási lehetőség réven. A közteherviselés jobb érvényesí­tése érdekében a kormány ja­vaslatot dolgozott ki a nem lakás céljára szolgáló, épit- mény-jellegű ingatlanok, üdü­lők adóztatásának módosítá­sára már 1986-ban. A keresetek növekedése 5­5,5 százalékos lesz. A Szakszer­vezetek Országos Tanácsával egyeztetve a kormány központi bérpolitikai intézkedéseket ha­tározott el a jövő évre. Január 1-től a szénbányászatban a szénfalon dolgozók, a közvet­len kisegítők és a közvetlen termelésirányítók, az uránbá­nyászatban pedig a fizikai dol­gozók és a közvetlen termelés- irányítók a keresetszabályo­zásban biztosított 6 százalékos lehetőségen felül további négy, tehát összesen 10 százalékos béremelésben részesülnek. A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vál­lalatok és szövetkezetek dol­gozóinak bére jövőre 9 száza­lékkal lesz emelhető. Továbbá az első félévben a bírák és az ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, s az ingat­lankezelést végző vidéki költ­ségvetési üzemek egyes mun­kaköreiben dolgozók ugyan­csak központi béremelésben ré­szesülnek. így jövőre intézkedéseket hozunk a nyugdijak reálérté­kének az eddiginél szélesebb körű megőrzésére. Januártól a 70 éven felüliek nyugdíjemel­kedése lépést tart az átlagos, 1986-os fogyasztói áremelke­kének változásától néhány te­rületen - így a többi között a nyereségadó bizonyos mér­tékű emelésére kényszerültünk. A módosítások egyik célja az, hogy a jövedelmek központosí­tása és újraelosztása a jövő évi terv követelményeihez iga­zodjék. Másrészt a szabályozók változása azt is célozza, hogy ösztönözzük a versenyképes termelést és jobban szolgáljuk az áremelkedést fékező politi­kát, amely a jövő évre hang­súlyozott gazdasági prioritá­sunkká vált. Hetényi István az intézkedé­sek közül kiemelte a felhal­mozási adó részben szelektív, részben általános csökkentését, valamint az exportorientált fej­lesztéseket, a strukturális vál­tozásokat segítő, pályázati úton elnyerhető pénzügy kedvezmé­nyek megnövekedését. Kitért arra, hogy egyes ter­melési ágak az elmúlt idő­szakban növekvő támogatást igényeltek, s 1986-ra is igényel­nek. Ilyen a szénbányászat, a vaskohászat és az élelmiszer­gazdaság néhány területe. Ezekben az ágazatokban — hangoztatta - nagyon követke­zetes, munkára van szükség ahhoz, hogy a termelés szer­kezete. előnyösebbé váljék, s igen szigorú költséggazdálko­dással mérsékeljék a kiadá­sokat. A kormányzat jelentős erő­feszítéseket tesz az árszínvo­nal növekedési ütemének mér­séklésére. A jövő évi terv sze­rint a fogyasztói árak növeke­dése az elmúlt években ta­pasztalt 7—8 százalékkal szem­ben 5 százalék lesz. Központi árintézkedésre csak szűkebb körben kerül sor. Az év elején — az import­árak növekedése miatt - emel­kedik a személygépkocsik ára. és a tv-előfizetési díjakat, amelyek 1958 óta változatla­nok, havi 20 forinttal kívánjuk emelni: ezt a műsorkészítés és -sugárzás növekvő költsége és a szolgáltatások bővülése egy­aránt indokolja. A jövő év kö­zepétől az előfizetők telefon- beszélgetéseinek díját 1,50 fo­rintról két forintra kívánjuk emelni, azzal, hogy az ebből származó többletbevétel köz­vetlenül a telefonhálózatnak - az itteni vitában is hangsúlyo­zott — fejlesztését szolgálja. déssel: 5 százalékos lesz. A növekedés minimuma az eddi­gi 100 forint helyett 150 forint lesz. Ezzel azonos mértékben emelkedik az első és a máso­dik rokkantsági fokozatba tar­tozók nyugellátása is. A hetven éven aluli nyugdí­jasok számára a legkisebb automatikus nyugdíjemelkedés mértékét tudjuk növelni: az eddigi 100 forinttal szemben ez 120 forint lesz. A gyermekgon­dozási díj március 1-től a gyermek másfél éves koráig jár majd, szemben az eddigi egyéves időtartammal. Életszinvonalpolitikánk, szo­ciálpolitikánk egyik alapvető kérdése a lakásügy. Itt is - a szociális helyzethez igazodóan — növekvő támogatások lép­nek életbe. Az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összegét két gyermek után to­vábbi 25 ezer forinttal növel­jük, három gyermek után 70 ezer forinttal emeljük. A hosz- szúlejáratú kedvezményes ka­matozású hitelek felső határa is — családnagyságtól függően — 20—60 ezer forinttal na­gyobb lesz. Bővül atmunkáltatói kölcsönnyújtás lehetősége; a jogcímek nagy mértékben ki- szélesednek. A bányászlakás­építés támogatása duplájára növekszik. A lakáscsere illeté­ke 7 százalékról 5 százalékra mérséklődik, és az ifjúsági ta­karékbetét után nyújtható kü- lön-kölcsön összegét is emel­jük. — Jövőre az egészségügyi kiadások 8 százalékkal emel­kednek, az oktatási kiadások 9 százalékkal. Mindkét ága­zatban biztosítjuk a meglevő és az újonnan üzembe lépő in­tézmények gazdálkodásának alapvető pénzügyi feltételeit. A költségvetés 1986-ra is biztosítja a nyugodt építőmun­ka belső és külső védelméhez szükséges eszközöket. Sor ke­rül a sorállományú katonák és határőrök illetményének eme­lésére is. A törvényjavaslat a taná­csoknak a VII. ötéves tervidő­szakra vonatkozó pénzügyig tei - vét is tartalmazza. A tanácsok VII. ötéves tervidőszakbeli be­vétele csaknem 50 százalékkal lesz nagyobb, mint a VI. ötéves Puskás Sándor (Heves m., 2. vk.), a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei igazgatóságának vezetője, a terv- és költségve­tési bizottság megbízásából is­mertette a törvényjavaslat bi­zottsági vitájában elhangzott véleményeket és javaslatokat. Hangsúlyozta: a képviselők a népgazdaság helyzetének reális megítélése alapján tekintették át a törvényjavaslatot, s annak tudatában, hogy a költségvetés nincs könnyű helyzetben. Egy­felől ugyanis a társadalom igényének megfelelően törek­szünk javítani az egyes ágaza­tok pénzügyi helyzetét, másrészt a források csak részben állnak rendelkezésre. A képviselők Interpellációk Ezután az elfogadott napi­rendnek megfelelően interpel­lációk következtek. Vodila Barna (Borsod m., 15. vk.), a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács edelényi járási hivatalának nyugalmazott elnö­ke interpellált az igazságügy­miniszterhez. Választókörzetének —, ahol 33 településen 34 ezren élnek — kérését indokolva elmondta, hogy az Edelényben megszün­tetett járásbíróság, ügyészség és közjegyzői hivatal Miskolcra helyezésével, az állampolgárok ügyes-bajos dolgaikat csak 60 —80 kilométeres utazást köve­tően tudják elintézni. Kérte az igazságügyminisz­tert: vizsgálja meg annak lehe­tőségét, hogy az elkövetkezen­dő években az említett intéz­mények ismételten Edelényben működhessenek. Az interpellációra Matkája Imre igazságügyminiszter vála­szolt. Elmondta, hogy a kisebb létszámú, 2—4 fős bíróságokon és ügyészségeken sem a szín­vonalas vezetés, sem a káder- utánpótlás, sem pedig a bírák és az ügyészek megfelelő sza­kosítása nem biztosítható. Ugyanakkor elvárható, hogy az állampolgárok ügyes-bajos dol­gait minden egyes esetben jog- politikailag helyesen, törvénye­sen, gyorsan és szakszerűen in­tézzék. Mindezt mérlegelve nem ter­vezik az igazságügyi szervek visszahelyezését Edelénybe. Ar­ra viszont törekedni fognak, hogy az indokolt esetekben él­jenek a helyszíni tárgyalások lehetőségével, s több fogadó­órát tartsanak Edelényben. Az igazságügyminiszter vála­szát az interpelláló képviselő azzal a megjegyzéssel fogadta el, hogy a kérést továbbra is tartsák napirenden. Az Országgyűlés Markója Im­re válaszát 75 ellenszavazattal, 13 tartózkodással tudomásul vette. Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.)r ráckevei körzeti állatorvos tervidőszakban. Az érdekeltsé­gi bevételek elsősorban a he­lyi tanácsokat illetik meg. Itt említette meg a telepü­lésfejlesztési hozzájárulást, amely — az elfogadtatásával kanc'.nlatos gondok ellenére is - a települések igen nagy ré­szében hasznos és a lakossá­got mozgósító intézménnyé vált. A tanácsok a VII. ötéves tervidőszakra szóló kiadásaik 70 százalékát az intézmények működtetésére, fenntartására fordítják, 30 százalék jut fej­lesztésre. A jövő évi költségvetés elő­irányzatai rendkívüli nagy, de teljesíthető követelményeket támasztanak. A jövedelmek el­osztására kialakított elképze­léseink ugyanis csak akkor válhatnak valóra, ha a jöve­delem képzésére vonatkozó el­képzeléseinket teljesíteni tud­juk — mondotta végezetül He­tényi István, s kérte a törvény- javaslat elfogadását. egyetértenek azzal, hogy a ko­rábbiaknál nagyobb költség- vetési hiányt érdemes vállalni abban az esetben, ha az va­lóban lehetővé teszi a célok el­érését, a gazdaság jövedelem- termelő képességének növelé­sét, az export bővítését. A napirendi ponthoz más hozzászóló nem jelentkezett, így határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1986. évi költségve­téséről és a tanácsok 1986— 1990. évi, középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot, általánosságban és részletei­ben — egy ellenszavazattal — elfogadta. a belkereskedelmi miniszterhez interpellált a ráckevei üdülő­körzet kiemelt fejlesztése tár­gyában. E kérést azzal indokol­ta, hogy a Csepel-sziget, a Ráckevei-Duna és környéke a budapesti dolgozók és az ide­látogató külföldiek számára is kellemes pihenésre, kikapcso­lódásra kínál lehetőséget. A Pest Megyei Tanács pénzügyi lehetőségei nem adnak módot az üdülőkörzet komplex fej­lesztésére. A képviselő kérte a belkereskedelmi minisztert, hogy az érintett tárcákkal együtt terjessze a Minisztertanács elé a Ráckevei-Duna üdülőkörzet VII. ötéves tervtől kezdődő, kiemelt fejlesztését. Az interpellációra Juhár Zol­tán belkereskedelmi miniszter válaszolt. Hangsúlyozta: a rác­kevei üdülőkörzet a VI. ötéves terv idején az idegenforgalmi alapból 30 millió forintos tá­mogatást kapott. Ez a terület 200 ezer ember számára ad ki­kapcsolódási lehetőséget, ezért fejlesztésére, a jogos helyi igé­nyek kielégítésére 1986-tól kez­dődően az idegenforgalmi alap­ból és a Belkereskedelmi Mi­nisztérium álfami támogatási keretéből az eddiginél nagyobb összegeket fordítanak. A kor­mány jövőre megtárgyalja az idegenforgalom hosszú távú te­rületi és településfejlesztési ter­vét. Ebben visszatérnek arra a kérdésre is, hogy indokolt-e — s ha igen, mikor — felvenni a meglévő négy kiemelt üdülő­körzet mellé egy ötödiket. A belkereskedelmi miniszter válaszát az interpelláló képvi­selő elfogadta, és az Ország- gyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az Országgyűlés téli üléssza­ka —, amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — Sar­lós István zárszavával ért vé­get. Az Országgyűlés elnöke boldog, sikeres új esztendőt ki- vánt képviselőtársainak és vá­lasztóiknak. Adópolitikai törekvések Szociális és bérintézkedések A költségvetési bizottság ajánlása ÓRA A NAGYVILÁGBAN Eddig ismeretlen okból felrobbant az AGIP Olajtársaság Ná­polyban lévő finomitójának több tartálya. A robbanást követően sűrű füst gomolygott a város felett, pánik tört ki. A katasztrófának halálos áldozatai és sebesültjei vannak. (Telefotó KS - DN)--------------------------------- » --------------------------------­Á nantes-i túszakció visszhangja A francia sajtó Robert Broussard rendőrprefektus ne­vétől volt hangos szombaton. Minden lap elismeréssel, sőt csodálattal méltatta azt a hi­degvérű kitartást és finom lé­lektani felörlő taktikát, amivel a rendőrség elit kommandójá­nak parancsnoka egyetlen pus­kalövés és így vérontás nélkül vetett véget a 36 órás nantes-i túszdrámának. ,,A három gonosztevő meg­nyerte az első fordulót azzal, hogy sikerült kijutnia az igaz­ságügyi palotából, de elvesztet­te a második fordulót a repülő­téren" — mondotta a nap hő­se, miután a három fegyveres bandita visszakerült a nantes-i gyűjtőfogházba. Franciaország „első számú zsarujának" ünneplése közben alig keltett figyelmet az utol­só két túsz egyikének, a nan­tes-i bíróság ülnökének vallo­mása. Bemard Bureau elmon­dotta, hogy a marokkói túszsze­dő, Abdel Karim Khalki „bi­zonyos garanciákat" kapott ar­ra nézve, hogy ha megadja magát, elhagyhatja az országot. Hathatós szerepet játszott Khalki megingatásában a Ren- nes-i marokkói konzul is. Khalki célja egyébként semmi egyéb sem volt, mint „pofont adni Franciaországnak”. + TOKIÓ: A közel-keleti hely­zetről tartottak szovjet—japán konzultációt a japán külügymi­nisztériumban, december 20-án és 21-én. Szovjet részről a meg­beszéléseken részt vett Vlagyi­mir Poljakov, a szovjet külügy­minisztérium kollégiumának tagja. A japán tárgyalócsoport élén Mijake Vaszuke, a japán külügyminisztérium Közel- és Közép-Kelettel, valamint Afriká­val foglalkozó osztályának veze­tője állt. Vlagyimir Poljakov megbeszélést folytatott Jana- gija Kenszuke japán külügymi­niszter-helyettessel is. + SZÓFIA: 1986—1990-re szóló bolgár—kínai kereskedel­mi megállapodást írt alá szom­baton Szófiában Andrej Luka- nov és Li Peng miniszterelnök­helyettes. Megvitatták az ener­getikai, gépgyártási, az elekt­ronikai, és a mezőgazdasági együttműködés lehetőségeit is. Aláírták a jövő évi árucsere­forgalmi és fizetési megállapo­dást is. ♦ ABU DHABI: Vu Hszüe- csien kínai külügyminiszter va­sárnap politikai és gazdasági tárgyalásokra az Egyesült Arab Emírségekbe érkezett. _A két­oldalú kapcsolatokon túl szó lesz az irak—iráni háborúról és a közel-keleti helyzet problé­máiról. A kínai külügyminiszter előzőleg Irakban, Jordániában, Szíriában és Egyiptomban járt. ♦ ATHÉN: Polgári védelmi erőket szerveznek Görögország­ban. Mint Antonis Drossojannis hadügyminiszter-helyettes, a fegyveres erők és a polgári hatóságok képviselőinek Chios kelet-égei szigeten tartott kon­ferenciája után elmondta, az Égei-tengeri szigetekre is kiter­jedő, új védelmi rendszer több mint 600 ezer főből áll, s fon­tos tényező lesz az „égéi tér­séget fenyegető", minden ve­szély elhárításában. A minisz­terhelyettes hozzáfűzte, hogy az intézkedés egyértelműen védel­mi jellegű. HP Megjelent a COOPTOURIST 1966. évi 8 belföldi és külföldi í programfüzetéi ■ Külön kiadású tájékoztató : a pécsi indulású autóbuszos utakról. ; i Várjuk kedves utasaink jelentkezését irodáinkban. > BOLDOG ÚJ ÉVET KIVAN A : COOPTOURIST UTAZÁSI IRODA, Pécs, Bem u. 1. sz. Telefon; 13-407. ■ Harkány, Kossuth u. 37. Telefon: 80-102. : COOPTOURIST ■i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents