Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-23 / 351. szám
2 Dunántúli napló 1985. december 23., hétfő Befejeződött az Országgyűlés téli ülésszaka Képünkön: Várkonyi Péter külügyminiszter felszólal (Telefotó - MTI - KS - DN) (Folytatás az 1. oldalról) Szövetségeseinkkel, a Varsói Szerződés tagállamaival egyeztetett külpolitikát folytatva — nem mulasztottunk el egyetlen lehetőséget sem, hogy fellépjünk a béke megőrzése, a feszültség csökkentése, a különböző társadalmi rendszerű országok párbeszédének folytatása, az együttműködés kialakult rendszerének megőrzése és fejlesztése érdekében. — A nemzetközi fórumokon és a kétoldalú tárgyalásokon egyaránt síkra szálltunk a feszültség enyhítéséért, a fegyverzetek csökkentéséért, a világ számos pontján létező, veszélyes válsággócok felszámolásáért. Kezdeményezően vállaltunk részt a szocialista országoknak a Varsói Szerződés keretében egyeztetett politikája kidolgozásából és aktívan törekedtünk annak érvényesítésére. Támogattuk a Szovjetuniónak az általános nemzetközi helyzet javítása érdekében, a szovjet— amerikai viszony normalizálására tett javaslatait. — Kellő figyelmet fordítottunk a tőkés országokkal fenntartott kölcsönösen előnyös kapcsolatok folyamatosságára. A legutóbbi időben sor került Kádár János elvtárs hivatalos angliai látogatására és talál kozójára Kirschläger osztrák szövetségi elnökkel. Itt említem meg, hogy e héten fogadtuk George Shultz-ot, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterét, akivel nyílt, tárgyszerű és hasznos véleménycserét folytattunk a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. — Aligha vonhatja bárki is kétségbe ugyanis, hogy korunkban a világpolitikai helyzet meghatározó tényezője a szovjet—amerikai viszony alakulása — mondotta a továbbiakban Várkonyi Péter. — Aggodalommal láttuk, hogy a konfrontációs politika következtében a két nagyhatalom kapcsolatai mélypontra -jutottak. A veszélyeket tovább fokozta az amerikai kormányzat által meghirdetett és stratégiai védelmi kezdeményezésnek elnevezett terv, amely a fegyverkezési verseny rendkívül veszélyes új fordulóját nyithatja meg. Kormányunk ezért teljes támogatásáról biztosította és biztosítja továbbra is a Szovjetuniónak az űrfegyverkezés megaka dályozása és a meglevő nukleáris fegyverzetek radikális csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit, nagy horderejű javaslatait. — A világbéke megőrzése szempontjából — ahogyan az a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közelmúltban nyilvánosságra hozott állásfoglalásából is világosan kitűnik — mint kiemelkedően fontos eseményt üdvözöltük a Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan elnök november 19—21. közötti genii találkozóját. — A Szovjetunió számos lépést tett, hogy kedvező légkört teremtsen a genfi csúcstalálkozó számára, és hogy megalapozza az eredményes munkához elengedhetetlen kölcsönös megértést. A genfi csúcs- találkozó előkészítő szakaszában került sor a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésére. E találkozón ismét megmutatkozott az egység a világhelyzet megítélésében és annak a vélemények a megerősítésében, hogy a nemzetközi viszonyok megjavítása új, korunk realitásainak megfelelő politikai megközelítést, kölcsönös önmérsékletet követel. — Az elmúlt évek kitartó erőfeszítései, a nagyszámú kezdeményezés azt a szilárd meggyőződést alakították ki bennünk, hogy a Szovjetunió részéről eddig is megvolt és a jövőben is meglesz az együttműködés fejlesztéséhez szükséges, bátran kezdeményező, határozott politikai akarat — hangoztatta Várkonyi Péter. A továbbiakban a hazánkban rendezett Európai Kulturális Fórum jelentőségéről szólt. Mint mondotta: a tíz évvel ezelőtt Helsinkiben megfogalmazott célok iránti elkötelettsé- günk jegyében a madridi találkozó felkérésére vállaltuk az Európai Kulturális Fórum házigazdájának szerepét. Ebben g megbízatásban mi a Magyar Népköztársaság iránti megbecsülés, hazánk nemzetközi tevékenysége elismerésének jelét láttuk. Átéreztük a rendező ország felelősségét, és arra törekedtünk, hogy megfeleljünk a bizalomnak: a lehető legjobb körülményeket alakítsuk ki az európai enyhülés további térnyerése szempontjából is fontos tanácskozás számára. A több mint hatvan tagú magyar küldöttség tevékeny részese volt a párbeszédnek. — Az, hogy a fórum résztvevői eltérő társadalmi rendszerű és ideológiájú országokat képviseltek, törvényszerűen azzal járt, hogy egyes kérdésekben éles vitákra is sor került. A jelentős erőfeszítések dacára nem Gelka karácsonyi ajándéka! Ha december 31-ig velünk köt — 61 cm-es, hibás képcsövü, fekete-fehér, modul tv-jére — átalánydíjas szerződést, úgy a képcsövet 80%-os engedménnyel számlázzuk GELKA: 13-338, 13-336. rTtmseMSi^ vallalaT~ 3 sikerült minden résztvevő számára egyaránt elfogadható záródokumentumot kidolgozni. — Ennek ellenére — hangsúlyozta a külügyminiszter — a tanácskozás sikeresen töltötte be hivatását, a plenáris záróülésen felszólaló küldöttségek is pozitívan értékelték a fórum munkáját. Széles körű az a megállapítás, hogy a fórumot egyértelműen az együttműködésre való törekvés szelleme hatotta át. Várkonyi Péter a továbbiakban arról szólt: nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy változatlanul megoldatlanok a világ különböző részein meglevő válsággócok. — Ezért a továbbiakban is síkraszállunk a közel-keleti válság átfogó, igazságos, tárgyalások útján történő, valameny- nyi érdekelt fél jogos igényeit kielégítő rendezése mellett. A problémák békés úton, politikai eszközökkel történő megoldását célzó erőfeszítéseket támogatjuk a közép-amerikai és a karibi térségben, síkraszállunk a délkelet-ázsiai béke és jószomszédság viszonyainak megteremtése, az Irak és Irán közötti béke helyreállítása érdekében. — A nemzetközi politika fontos pozitív tényezőjének tartjuk az el nem kötelezett országok mozgalmát — mondotta végezetül Várkonyi Péter, hangsúlyozva, hogy szövetségeseinkkel együttműködve a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket törekszünk biztosítani hazai szo- c'oLsta építőmunkánk, oz elkövetkező ötéves terv eredményes végrehajtása számára. A vitában felszólalt: Szabó Miklós (Békés m. 5. vk.), a Békés Megyei Pártbizottság első titkára; Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m. 3. vk.), a Taurus Gumiipari Vállalat energetikusa; Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelőipari Vállalat vezérigazgatója; Kása Antal (Bács-Kiskun m. 3. vk.), a kecskeméti Magyar- Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke; Katona Sándor (Fejér m. 12. vk.), az Ikarus móri leányvállalatának igazgatója; Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m. 12. vk.), az Ózdi Kohászati üzemek igazgató- helyettese. Tétényi Pál: Gyorsítani a műszaki fejlődést Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke felszólalásában a műszaki fejlesztés felgyorsításának feltételeivel foglalkozott Elmondotta, hogy a magyar gazdaság átlagos műszaki színvonala közepes, de az átlagon belül nagyok az eltérések. A következő öt esztendőben 1200—1250 milliárd forintot 'u- házhatnak be a vállalatok. Bár ez kevesebb a szükségesnél, okos szelekcióval, az új technika átvételéhez értők, a bonyolult munkát végzők jobb megbecsülésével az eddiginél ißt- nyegesen nagyobb eredmény érhető el. A műszaki fejlesztési politika alapelvei kialakultak — állapította meg. A megvalósításban kiemelkedő szerep jut a legfejlettebb technikával bíró vállalatoknak és a korszerű tudományos szintet képviselő kutató- intézeteknek. A pénzügyi szabályozó rendszer 1988-tól megszünteti a kötelező vállalati műszaki fejlesztési alapképzést, szabadabb kezet adva ezzel a gazdálkodóknak a fejlesztési feltételek biztosításához. Tétényi Pál szólt arról is, hogy a műszaki fejlődésben a következő öt évben elsőséget kap az elektronizálás, a korszerű informatika, a számítógépesítés széles körű elterjesztése, valamint a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást elősegítő technológiák bevezetése és a biotechnológia fejlesztése, eredményeinek az élelmiszergazdaságban, a gyógyszeriparban való hasznosítása. Ehhez igazodik az Országos Középtávú Kutatási-Fejlesztési Terv is. Az országos kutatásifejlesztési ráfordítások tovább növekednek, és öt év alatt elérik a 150—160 milliárd forintot. — A kormány a következő öt esztendőben külön eszközöket biztosít a műszaki fejlesztés infrastruktúrájának korszerűsítésére — hangoztatta az OMFB elnöke. Tétényi Pál megállapította: a műszaki fejlődés gyorsításához elengedhetetlen, hogy hazánk erőteljesebben vegyen részt a nemzetközi tudományos és műszaki munkamegosztásban. A KGST-orszógok tudományos-műszaki fejlődésének 2000-ig szóló komplex programja nagy lehetőséget kínál a hatékonyabb együttműködéshez. Szót kapott: Lakatos László, (Győr-Sopron m., 4. vk.), a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára; Molnár Ferenc, (Szolnok m., 11. vk.), a Karcagi Városi Tanács elnöke; Tollár József (Zala m., 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója; Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.), a Balatonszárszói Vörös Csillag Mgtsz elnökhelyettese; Simon Péter (Tolna m., 9. vk.), a Paksi Atomerőmű Vállalat főosztályvezetője; Kovács András (Heves m., 10. vk.), a Selypi Cukorgyár főmérnöke; Juhász Mihály (Budapest, 65. vk.), a Papíripari Vállalat vezérigazgatója; Szabóné Kakas Irén (Vas m., 8. vk.), a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa; Fehér Tibor (Veszprém m., 1. vk.), a Közlekedésgépészeti Szakközép- iskola és Gépgyártástechnikai Szerelőipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója; Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgatója; Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.), az Oroszlányi Szénbányák Pártbizottságának titkára. Falu végi Lajos vitaösszefoglalója Mivel több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes kapott szót, hogy összefoglalja a kétnapos vitában elhangzottakat. A kormány nevében köszönetét mondott a tartalmas és felelős vitáért, a tervezők nevében az elismerő szavakért. Megállapította, hogy a törvényjavaslat a vitában egyetértést és támogatást kapott. Az elhangzott észrevételek, megjegyzések két kérdés körül csoportosultak. Az egyik, hogy a tervjavaslat nem tud az emberek minden igényének olyan mértékben megfelelni, ahogy azt elvárják. A másik: vajon minden területen rendelkezésre állnak-e majd a nagy feladatok megoldásához, a kibontakozáshoz szükséges eszközök. E két figyelemfelhívást indokoltnak tartjuk — mondotta —, ezek kifejezik a társadalom növekvő önismeretét, a szélesedő demokratizmust, és a közös ügyekért érzett felelősséget is. A következő időszak feladatainak megoldása során erősíteni fogjuk a tervezés társadalmi érzékenységét és a nagyobb teljesítményekre késztető eszközöket. A társadalmi várakozásokhoz csak oly módon tudunk jobban közelíteni, ha az a teljesítményeken alapul. A kibontakozást nem lehet, de nem is akarjuk másra építeni. Ez a terv kulcskérdése. A vita megerősítette, hogy a tervjavaslat összhangban van a XIII. kongresszus határozataival és a kormány ötéves munkaprogramjával. A tervjavaslatot úgy minősítette, hogy az szorgalmas munkán alapuló előrehaladást tesz lehetővé. A tervjavaslatról legtöbbször elhangzott jelző az volt — mondotta —. hogy: reális. Ha végiggondoljuk, hogy az elmúlt években milyen feladatokkal birkóztunk meg, s végül is hova jutottunk, ez a jelző igaz és vállalható. A mai körülményeink között inkább erényt, mint bátortalanságot tükröz. Javítani az ipar versenyképességét A továbbiakban a miniszterelnök-helyettes elmondta: a vitában nagyon jól érzékelték, hogy a fő követelmény az ipar versenyképességének javítása. De az az ellentmondás is felszínre került, hogy miközben a vállalatok nagyobb mozgásteret kívánnak, és a kormányzat ennek feltételeit szeretné is megteremteni, addig itt is szóba hoztak néhány olyan ágazatot, amelynek a rendbetételéhez sok pénz kell. A felszólalók szóvá tették a foglalkoztatás és a keresetszabályozás ügyét. A kormány is úgy látja, hogy a hatékony foglalkoztatásban még sok tennivaló van, ezért az első negyedévben áttekinti az idevágó kérdéseket. Faluvégi Lajos válaszában részletesen kitért a szénbányászat és a kohászat kérdéseire. Az energetika ügyeit a terv ösz- szefüggésrendszere megfelelőképp elrendezi. Nagy elismeréssel szólt a szénbányászok helytállásáról az ország energiaellátásában. Sajnos, ' a VI, ötéves terv széntermelési előirányzatait különféle okok miatt így sem sikerült teljesíteni. — Megvizsgáljuk — mondotta —, milyen racionalizálási lehetőségek vannak még a műszaki fejlesztésben, hogy szervezettebben, kevesebb teher vállalásával lehessen majd a feladatokat teljesíteni. Faluvégi Lajos a hozzászólásokra reagálva elmondta, hogy a kormány foglalkozik a biomassza energetikai felhasználásával. A mezőgazdaságról szólva hangsúlyozta, hogy elsőrendű feladat a hatékonyság növelése. Ez az üzemek egy részénél már megtörtént. — A következő időszakban figyelemmel kísérjük az állat- tenyésztést segítő intézkedéseket, hogy fenntartsuk a termelési kedvet — mondotta —, foglalkcyunk a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek helyzetének javításával is. Falu';égi Lajos válaszában egyetértett azzal, hogy a tanácsok költségvetésében a közoktatás nagyobb figyelmet kapjon. Befejezésül a kormány nevében elfogadta a törvénymódosító javaslatokat, és kérte a képviselőket, hogy a beterjesztett tervjavaslatot ezekkel kiegészítve emelje törvényerőre. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés — a terv- és költségvetési bizottság által előterjesztett, valamint a vitában elhangzott módosításokkal — a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Hetényi István: Teljesíthető követelmények Hetényi István pénzügyminiszter expozéját tartja (Telefotó - MTI - KS - DN) Ezután a napirend szerint Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1986. évi költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. Elöljáróban kiemelte: az 1986. évi költségvetés összeállításakor az iránytű a most elfogadott hetedik ötéves terv fejlődési irányvonala volt. — Igen sok kiemelkedő rész- eredmény ellenére ebben az évben nem minden gazdasági célunkat értük el. A termelés és a nemzeti jövedelem növekedése elmarad a tervezett ütemtől, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a szándékoltnál kisebb lesz. Ezért elengedhetetlen, hogy 1986-ra az idei folyamatokban tapasztalt kedvezőtlen vonásokat kiküszöböljük, mert ez feltétele annak is, hogy a hetedik ötéves terv megvalósuljon. Az idei terv végrehajtásának kedvezőtlen vonásai mellett igen tiszteletreméltó és megőrzendő eredményeit is hangsúlyozni kell. fizetőképességünket ez évben is fenntartottuk. Nőtt a feldolgozóipari export nagysága. A lakosság reáljövedelme, fogyasztása a terv szerint alakul. A kormány igazított a szabályozókon, részben évközben, részben pedig jövő évi hatály- lyal. Reméljük, hogy ezeknek a módosításoknak szintén kedvező hatásuk lesz; köztük a kukoricatermelés vagy egyes állattenyésztési ágazatok fokozott ösztönzésének. A gondok egy másik részének megoldása rajtunk, mindnyájunk további munkáján múlik. A hatékonyság javulása, a piaci igényekhez való alkalmazkodás, illetve ennek javítása kemény, fegyelmezett munkát követel, és elsősorban tőlünk függ, hogy e téren elérjük-e ezt a változást, amely a termelés és a hatékonyság dinamikus fejlődését már 1986- ban — s remélem, jövőre is mielőbb — megalapozza. A jövő évi költségvetés a tervnek arra az elgondolására épül, hogy képesek vagyunk olyan teljesítménynövelésre, amely megalapozza a fogyasztás emelkedését, elkerülhetővé teszi a beruházások mérséklését, és tovább szilárdítja a külső és belső gazdasági egyensúlyt. Az ipari termelés 2—2,5 százalékos, az építőipari termelés 1 százalékos, a mezőgazdasági termelés 3—3,5 százalékos növekedésével számolunk. Ha a hatékonyság megfelelően alakul, akkor ezek nyomán a nemzeti jövedelem 2,3—2,7 százalékkal emelkedik. Mindez fedezetet nyújt a fogyasztás körülbelül 1 százalékos emelésére és a külföldi adósságállomány további csökkentésére. Lehetőséget teremt a reálbérszínvonal megőrzésére és a szociális-kulturális körülmények további javítására. De e magas mérce elérésének kulcsa a termelés nemzetközi versenyképességének javítása és ilyen irányú szerkezeti átalakulás folytatódása — remélhetőleg az eddiginél gyorsabb ütemben. Ennek mindenekelőtt az exportképesség javulásában kell kifejezésre jutnia. Ezt az irányzatot igyekszik erősíteni a sza(Folytatás a 3. oldalon)
