Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-21 / 349. szám

Kassai Isivánné felvételei

gatók, szakirányú érdeklődésük szándékuk szerint.- S ami még újat jelent: az

„áthallgatás” rendszere. A fq- kultatív lehetőségek, az alternatív tantárgycsoportok választhatósága természetesen mindkét karunkon adott lehetőség. Vagyis a keszthelyi hallgató egy-másfél évre átmehet Óvárra - és viszont. Ha valaki például innen, a mérnök- képzés általános jellegű ismeretanyagának birtokában,

a takarmánygazdálkodásban vagy az állatitermék-feldolgo- zás ismereteiben: vagy, ha az óvári hallgató, a növényvédelemben kíván elmélyülni, akkor maga választotta ideig (két vagy három félévet) „áthallgat" a másik kar stúdiumaiba. így a két kar egymás adottságait jobban kihasználva törekszik majd a szakmai blokkos rendszert megvalósítani. Ez, már mint az alapozás, tavaly elindult. Két évünk van, hogy a választható tantárgyi csoportok rendszerét kidolgozzuk. De ehhez talán az oktatási rektorhelyettesnek is lenne hozzáfűznivalója.

Dr. Búzás Gyula oktatási rektorhelyettes :

— Nálunk eléggé egyedi forma az általános agrármérnökA kutatással önálló szervezeti egység foglalkozik: az egyetem Kutatásszervezési és Termelésfejlesztési Intézete. (Az intézetnek nyolc különböző feladatkörű osztálya van.) Ez az intézet — kutatásszervezési, kutató sei látási, termelésfejlesztési, s egyéb gazdasági és ügyviteli feladatokkal - 1984 elejétől működik. Gondoskodik a kari intézetek és tanszékek saját tudományos szolgáltató tevékenységéről (pl. szaktanács- adás), s ezek föltételeiről. Feladata egyébként az új kutatási eredmények gyakorlati elterjesztése; tudományos vállalkozások kezdeményezése, új biológiai eljárások, technológiák stb. kifejlesztése. S mint minden tudományos munka fő célja, az alapvető kérdés itt is az: hogyan jut el az elméleti eredmény a lehető leggyorsabban a gyakorlati alkalmazásig - hazai viszonyaink között?

A kérdésre dr. Schmidt János tudományos rektorhelyettestől, a mosonmagyaróvári kar dékánjától kaptam választ :

— Többféle út vezet a gyakorlathoz. Az intézeten belüli kutatási eredmények terjesztése mellett igen fontosnak tekintjük az egyetem részvéteiét különböző termelési társulásokban. Ilyenek pl. a Tudományos Takarmánygazdálkodási Kutatási-Fejlesztési Társaság (TAKEFT); vagy a BIOMETOD Műszaki Fejlesztési Betéti Társulás; az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer (IKR) és mások. De hasonló csatorna a kari kutatások fő irányaiban a tanszékek közvetlen kapcsolaGeorgikoni változások előtt

Bemutatjuk a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemet

Magyarországon három agráregyetem működik: Debrecenben, Gödöllőn és Keszthelyen. Mindhárom változás előtt áll. 1986 őszétől a még meglevő önálló mezőgazdasági főiskolák (pl. Nyíregyháza, Szeged, Kaposvár) egyetemi karként integrálódnak a három felsőfokú intézményhez. Keszthelynek újabb egyetemi rangú kara lesz a mai kaposvári főiskola.

A

Hamisítatlan téleleji zimankóval, s - a gázprogram okán- feltúrt belvárosának vigasztalan képével fogadott Keszthely. Sáron, latyakon, árkokon, „sorbanállós" kicsinké palló-hidakon juthat el ma az ember a Deák Ferenc utcai főépülethez. Ám előbb a főtéren átaraszolva, a Georgikon utca 20. szám alatt megállít egy márványtábla. Fölirata szerint ebben a vaskos falú, ódon épületben működött a mai egyetem elődje, a Gazdasági Tanintézet. S két utcával odébb, egy még öregebb épület: itt pedig a hajdani Georgikon. Innen kerültek ki Európa első rendszeres gazdasági iskolájának végzett növendékei.

A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem ide talán 200—300 méter. S alig tiz esztendő hiján - két évszázad . . . Georgikontól az agráregyetemig: küzdelmek és fölívelések, megtorpanások és kényszerszünetek — kétszer is: 1849-1865, között, s

1949-től 1954-ig, - majd a lassú fejlődés is: 1849-ig, s a lassú fejlődéssel az akadémiai, a főiskolai, végül a mai egyetemi rang elnyeréséig.

E rövid kis szakaszon eltűnik a sár, a latyak. Az emlékezet fényében a hajdan volt kezdeményezés nagyszerűsége melenget. Az, hogy a 18. század nyolcvanas-kilencvenes éveiben akadt egy magyar főnemes, gróf Festetics Györqy, qki a felvilágosodás eszméitől 'áthatva, s nyugati tanulmányútjain, főleg az angol mezőgazdaságban szerzett tapasztalatokkal fölvértezve csatlakozott kora haladó köznemesi törekvéseihez, s miután császári főtisztként egy beadványában „de fact” kompromittálta magát, kegyvesztettként visszavonult birtokaira. S nem tétlenkedett. Hatalmas, öröklött (mintegy 160 000 kát. holdnyi) földbirtokainak centrumában, Keszthelyen - megszerzett óriási műveltsége birtokában - fölismerte, hoqy az akkori feudá. lis viszonyok között a magyar mezőgazdaság fölemelkedésének egyetlen lehetősége a képzett szakemberek, gazdatisztek kinevelése, a nagybirtokok élére. Nagyváthy János és Tesse- dik Sámuel biztató rábeszélése nvomán 1797-ben Georgikon néven életre hívta az első magyar mezőgazdasági iskolát, amely már felsőfokú ismereteket is nyújtott. S amely szak- tudományán kívül „a magyar nyelv pallérozására, támogatására, tisztogatására, csino- sozgatására” is tanítani akarja növendékeit.

Mint később kiderült, az intézmény nemcsak hazánkban bizonyult elsőnek. A Georgikon megelőzte a művelt Nyugaton- Cehében (1802), Möglinben (1806), Hofwilben (1804) — felállított tanintézeteket. Csak úgy, mint a Stuttgart közelében levő hohenheimi gazdasági akadémiával egy évben, 1818-ban megalapított moson magyaróvári magyar tanintézetet, ahonnan később vált ki a Bécsi Mezőgazdasági Akadémia.

„Festetics György kitűnő intézete a második ilyennemű kísérlet Magyarországon —, írta 1815-ben Richard Bright angol utazó. — Elődje a Szarvason létesített királyi gyakorlati földművelési intézet. .

(Amely valóban megelőzte a keszthelyit, de nem adott felsőbb szintű képzést.) Festetics alapvető célja — saját birtokai

szakembereket bocsát ki, immár 15 éve. S végzettség után lehetőség nyílik (ahogyan más konkrét munkaköri igényeknek megfelelően) itt is a szakmérnöki diploma megszerzésére;

a képzési formát egyébként - Keszthelyen koncentrálva - a MÉM erősíteni szándékozik a jövőben, ami ugyancsak egyetemünk egyik sajá- tossáaa.

— S egy másik: az új tanterv keretében, amely az 1984/ 85-ös tanévben elindult, a karok speciális oktatási formáit a szakmai blokkok alternativ tantárgycsoportjainak — és fakultatív tárgyaknak - a beve- vezefése jelenti a jövőben. Mi az új ebben? Az, hogy az első három év után a „szakmai blokkos” oktatási rendszer érvényesül. Vagyis, IV. évfolyamtól tantárgyi csoportokat, „blokkokat” választhatnak a hal I A főépület (Deák Ferenc u. 16.)

intézet elnevezéssel középfokú szakintézményként működött. 1906-tól akadémiai rangon; 1945-től a Budapesti Agrár- tudományi Egyetem Keszthelyi Osztályaként (egyetemi rangon) működött. 1949-től következett egy újabb ötéves „kényszerszünet". Az intézmény csak 1954-ben éledt újra Mező- gazdasági Akadémia elnevezéssel; majd 1962-ben Agrár- tudományi Főiskolává; 1970ben - a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolával együtt - Agrártudományi Egyetemmé szervezik át.

*

Ez már a jelen. Illetve néhány változás azóta is történt.

A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem keszthelyi Mezőgazdaságtudományi Kara és mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kara mellé csatolt (üzemmérnököket képező)

nagykanizsai Agronómiái Főiskolai Kar (1971) és a körmendi Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kar (1972) 1979 őszétől megszűnt. A keszthelyi mezőgazdasági növényvédő (üzemmérnök) szakemberképzést 1983 óta szüneteltetik. így jelenleg Keszthelyen és Öváron kizárólag általános mező- gazdasági mérnököket bocsátanak ki, egységesen ötéves képzési idővel. Illetve Keszthely egyik szakán agrárkémikus agrármérnököket képeznek.

A jelenlegi két karon 670 nappali tagozatos (és 4Ö0 le- velezős) hallgató oktatásával 180 oktató, 70 tudományos kutató, s mintegy 150, az oktatásban és kutatásban szerződtetett munkatárs foglalkozik, kb. 850 egyéb dolgozó segítségével.

A keszhelyi karon 12 önálló tanszék, s két intézet: a Föld- műveléstani és Növénytermesztési Intézet öt tanszéke, valamint a Növényvédelmi Intézet négy osztálya, összesen tehát 17 tanszék és a négy növény- védelmi osztály, továbbá ideállattenyésztési, a takarmánygazdálkodási, s az állatiter- mék-feldolgozási ismeretek oktatása kap kiemelt szerepet. Nem tévesztve szem elől a mérnökképzés általános jellegét, beiktatva — rövidesen — az ötéves stúdiumok tanulmányi rendjébe egy-egy szakterület „áthallgatási” lehetőségeit a két kar között.

De ez már az egész egyetem sajátos arculatához tartozik, amiről az intézmény rektorát, dr. Debreczeni Bélát kérdeztem :- Az általános mérnökképzés rendszerében a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mindhárom szakán (tehát mind keszthelyi, mind óvári karán) azonos értékű diplomát ad. Ami egyetemünk egyik fő jellegzetessége: egyedül itt folyik agrárkémikus agrármérnök képzés. Ez természetesen nem külön kar, hanem szak. A keszthelyi kar 1975-ben bocsátotta ki az első agrokémiai szakot végzett agrármérnökeit. Ez a képzési forma hazánkban ez ideig példa nélkül álló együttműködés eredménye. A hallgatók ugyanis ezen a szakon egy évet Veszprémben, a Nehézvegyipari Egyetemen töltenek; ott szerzik meg a szerves és szervetlen kémiában az alapozást, mivel ott ehhez a szellemi és tárgyi föltételek sokkal jobbak a mieinknél. A

11—V. években az alkalmazott kémia számos ágát természetesen ma is Keszthelyen sajátítják el hallgatóink. Tapasztalataink jók, a veszprémi egy év igen kedvező; az együttműködést jó példaként emlegetik országszerte. A szak hallgatói a tápanyaggazdálkodás, műtrágyázás, a növény- védelem, a takarmánygazdálkodás kemizálása terén szerezhetnek több és mélyebb ismeretet, ebben az irányban szakosodhatnak is; magyarán: e funkcionálisan jól elkülönülő szakterületek részére a két intézmény speciálisan képzett

Az egyetem D. épülete (Honvéd u. 33.)

A keszthelyi kollégium (Honvéd u. 33.)

Wallinger Endre

mellett — elmaradt mező- gazdaságunk helyzetének javítása, a különböző irányú szakemberszükséglet kielégítésével. Eszerint „állt össze" a Georgikon korabeli tanterve és struktúrája is. Nyolc „iskolájának” egy részében - középiskolai végzettség után - gazdatiszteket, uradalmi vezetőket képeztek; (főképp ilyen céllal alapította a gróf Keszthely katolikus és Csurgó református gimnáziumát); más részében az erdész- és vadásziskola, s a ménesmester- és a lovásziskola középszintű; a földmi- vesiskola, kertésziskola és a gazdaasszonyképző iskola alsófokú képzést nyújtott.

A Georgikon működése 1848 kora őszén megszakadt, mivel valamennyi hallgatója csatlakozott a szabadságharchoz. A szünet 17 évig tartott. 1865/ 66-tól Országos Gazdászati, majd 1876-tól Gazdasági Tangennyelvi lektorátus és külön számítóközpont szolgálja az oktatás legkorszerűbb formáit. S természetesen a szinte állandóan változó, a fejlődéssel együtt lélegző tartalmát.

A magyaróvári karon a Növénytermesztési és Takarmányozási Intézet négy tanszéke, s a többségében az állat- tenyésztéshez kapcsolódó 13 másik tanszék feladatköre itt is az általános agrármérnökképzés.

Mint a karok tanszéki szerkezetéből is kitűnik, Keszthelyen elsősorban a növénytermesztési, növényvédelmi, agrokémiai ismeretek oktatása a kiemelt jelentőségű. Kellő arányokban fölvértezve a hallgatókat ugyanakkor az állat- tenyésztés, a takarmányozás, az állatélettan, a számítás- technika stb. ismeretanyagával is. Az óvári karon fordítva: az

ta a gyakorlattal, mint pl. nálunk, Óváron a takarmány- gazdálkodás, -tartósítás; az állattenyésztési kutatások, a szaporodásbiológiai; juhtenyésztési; szarvasmarhatenyésztési genetikai program stb. Hogy néhány konkrét példát is említsek: a TAKEFT keretében Budapest környéki gyárak élelmiszeripari mellék- termékeiből (pl. kenyér, söripari hulladékok stb.) takarmánykoncentrátumot kísérleteztünk ki, amely granulátum vagy „dercés" formában svájci és olasz export révén évente közel egymillió dollár deviza- bevétel forrása már. Szólhatok itt a BIOMETOD keretében egy speciális humusz előállításáról; vagy olyan trágyakészítményekről, amelyek kemikáliamentes takarmányozásból származnak, s ezeket Ausztria például szívesen megvásárolja. És számos takarmánytartósító szert, silózási segédanyagot is a keszthelyi egyetem fejlesztett ki. De mondhatok egészen új baranyai példát is. Tárgyaltunk a Pécsi Bőrgyárban bizonyos melléktermékek takarmányozásra való alkalmassá tételéről. Az ún. „enyvhúslásról” (a friss nyersbőr belső felülete) van szó, ebből húspépet lehet előállítani takarmányozásra. Tehát nem lisztté őrölve, ami nagyon drága, hanem pép formájában. Ilyen kapcsolatunk létesült a Baromfi feldolgozó Vállalattal is. De tervünk, hogy ezt a programot szélesebb körben is megvalósítjuk -, mondta az egyetem tudományos rektorhelyettese.

Dr. Búzás Gyula oktatási rektorhelyettestől megtudtam még, hogy az egyetem több zalai tsz-szel, s egy ÁG-gaf közvetlen szaktanácsadói, pontosabban középtávú szerződéses kapcsolatban áll. Eszerint elkészítik, s az ún. „gördülő tervezési elv” alapján gondozzák (árak, szabályozók változásai esetén menetközbeni korrekcióval) e termelőüzemek VII. ötéves tervét. Természetesen számítógépes lineáris módszerrel, a bedolgozó tanszékek és témafelelősök jrányitásával. De egyéb közvetlen tanácsadást — üzemek, vállalatok megkeresésére —, megbízásos kutatómunkát is végeznek (pl. takarmánykémiai vizsgálatok; javaslattétel a talajvizsgálati eredmények alapján optimális műtrágyázásra stb.)^ Ezekből évente mintegy 18—20 millió forintos bruttó bevételre tesz szert a két kar együttesen.

A nagymúltú keszthelyi Universitas most, csaknem két évszázados létének alighanem legfontosabb, legszélesebb körű változása előtt áll. A Dunántúl mezőgazdasági tudományos központja 1986 őszétől szervezetileg is magába fogadja a tájegyság felsőfokú szakemberképzésének valamennyi ágazatát.

képzés; külföldi egyetemeken általában szakirányú mérnök- képzés folyik. Nálunk, megtartva a képzés általános jellegét, lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos területen — intézeten, azaz a két karon belül — elmélyülhessenek valamiben a hallgatók, s ezzel a szakosodás folyamata is elkezdődhet az utolsó két évben. A fő cél azonban: pedagógiai, didaktikai, metodikai... Ismerje meg minden hallgató, mit jelent igazán elmélyülni valamiben.