Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-19 / 347. szám
1985. december 19., csütörtök Dunántúli napló 5 megyei tanács-vb megtárgyalta A középiskolai felnőttoktatás helyzete Baranyában Csökkenő létszám, közepes tanulmányi eredmények Művelődési ház, lakossági segítséggel A tanácsülés elfogadta Szigetvár új általános rendezési tervét A középfokú felnőttoktatás koncepcionális kérdéseiről és a káder- és személyzeti munka szövetkezeti tapasztalatairól tárgyalt tegnap — egyéb, időszerű témák napirendi pontok mellett — a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, Horváth Lajos megyei tanácselnök vezetésével. A testület mindkét előterjesztést egyhangúlag elfogadta, tudomásul vette az elkövetkezendő időszak feladatait, tennivalóit is. A középfokú felnőttoktatásról szóló jelentés — a jelenlegi állapotot jellemezve — szól arról, hogy valamennyi baranyai városban létezik ez a forma, összesen 22 iskolában van középiskolai felnőttoktatás; a négyéves dolgozók gimnáziuma 4 iskolában található meg, közülük az egyik önálló intézmény, Pécseit a Dolgozók önálló Gimnáziuma. A többi csakúgy, mint a középiskolai felső- oktatás más formái egy-egy anyaintézmény tagozataiként működnek. A szakközépiskolai felnőttoktatás 10, a szakmunkások szakközépiskolai képzése 8 iskolában folyik. Mindhárom típusban esti és levelező tagozat is működik. A középfokú felnőttoktatásban résztvevők száma folyamatosan csökken, a beiratkozottak mintegy harminc százaléka nem végzi el az iskolákat. A résztvevő hallgatók életkora az utóbbi öt évben kiváltképp csökken. Egyre fiatalabbak járnak az esti és a levelező tagozatokra. Ezek közül a levejező forma válik általánossá. Ismeretes, hogy estin heti háromnapos kötelező oktatás folyik, levelezőn pedig kétnapos, nem kötelező konzultációkat tartanak. A megelőző tanévben megyénkben 890-en jártak a dolgozók gimnáziumaiba, 1466-an szakközépiskolába, 970-en a szakmunkások szakközépiskolájába és 311-en a szakközépiskola kétéves, kiegészítő képzési formájára. Ezek a számok 25—30 százalékkal alacsonyabbak, mint öt évvel ezelőtt. A hallgatók között a fizikai dolgozók és a szellemi foglalkozásúak aránya kiugróan magas. A középiskolai felnőttoktatást — a Dolgozók önálló Gimnáziuma kivételével — a nappali tagozaton oktató tanárok és óraadók látják el, nagyobbrészt túlórában. Sok szak- középiskolában a bázisvállalatok szakemberei is tanítanak. Több helyen nyugdíjas pedagógusok is dolgoznak. A gimnáziumokban és szakközépiskolákban tanítók többsége egyetemi végzettségű, míg — a legnépszerűbbnek mondható — szakmunkások szakközépiskoláiban (Villány, Sellye, Komló, Szigetvár, Mohács) oktatók többsége főiskolai végzettségű, illetőleg külső óraadó. A tegnapi végrehajtó bizottsági ülésen több kérdés is elhangzott. Válaszaiban Fischer János, a művelődési osztály vezetője a következőket mondta: régebbi tendencia folytatódik a létszámcsökkenéssel. Ez természetes folyamatként is értékelhető, hiszen hazánkban egyre magasabb a középfokú tanintézményeket elvégzők száma. A különböző típusokban tapasztalható fiatalodásról az osztályvezető elmondta: bár az általános iskolát végzettek 97— 98 százaléka elkezdi középfokú tanulmányait, ám közülük a szakmunkásképzőkbe járók mintegy 20, a gimnazisták 7— 8, a szakközépiskolások valamivel több mint tíz százaléka nappali tagozaton lemorzsolódik. Nagyobbrészt ők azok, akik néhány év elteltével a felnőtt- oktatás különböző típusaiban tanulni kívánnak. Ezzel összefüggésben Fischer János hozzátette; a felnőttoktatásban a tanulmányi átlagok és a követelmények is alacsonyabbak, mint a nappali tagozatokon, különösen igaz ez a közismereti tárgyakkal kapcsolatban. A kérdések és a válasz után dr. Bakos Istvánná, a Művelődési Minisztérium középiskolai nevelési főosztályának helyettes vezetője elmondta, hogy a középiskolai felnőttoktatással kapcsolatos Baranya megyei tapasztalatok megegyeznek az országos képpel. A felnőttoktatásban résztvevők számának csökkenését ő is azzal magyarázta, hogy hazánkban — az elmúlt évekhez viszonyítva — jóval többen végezték el középfokú tanulmányaikat. összefoglalójában Horváth Lajos, Baranya Megye Tanácsának elnöke leszögezte: a középfokú felnőttoktatás régebben kialakult szervezeti rendszerben, egészében megfelelő körülmények között működik megyénkben, sikeres elvégzése az egyén és a munkahely közös próbája, a jövőben a legfőbb cél pedig az igényesség növelése kell legyen. Bozsik L. A város felszabadulásának a 41. és a tanácsok megalakulásának a 35. évfordulójáról emlékezett meg tegnap napirend előtt a szigetvári tanácsülésen dr. Nagyváradi János tanácselnök. Ez utóbbi jubileum alkalmából a tanács rendeletet alkotott a ,.Tanácsi munkáért" emlékplakett alapításáról és adományozásáról. Az emlék- plakettet Cvetkovics Jánosnak, a szigetvári 17. választókerület tanácstagjának, az ügyrendi és igazgatási bizottság elnökének adományozták, aki az alakulás óta folyamatosan tagja a tanácsnak. Ugyanekkor emléklappal ismerték el a három és fél évtizedes tanácsi munkát dr. Orbán Dezső igazgatási osztályvezetőnek és Farkas János tanácsos, személyzeti vezetőnek. A tanácsülés dr. Aracsi József vb-titkár előterjesztése alapján jóváhagyta saját alkotmányát, a szervezési és működési szabályzatot, majd dr. Horváth Lajos városgazdálkodási osztályvezető Szigetvár új általános rendezési tervét ajánlotta elfogadásra. ElmondA mohácsiak megálltak néhány percre tegnap délután 2 órakor a Szabadság utcán. Szerény ünnepség volt, de a város életében jelentős esemény. Mohács belvárosában meggyújthatták a gázfáklyát. .Zimmermann Ferenc, a városi tanács elnökhelyettese mondta :- Ezzel a gázszolgáltatást jelképesen is megkezdhetjük a városban. S örömmel nyugtázhatjuk, hogy valójában már élvezzük a gázszolgáltatást, mert december első napjaiban az egyik nagy belvárosi fogyasztó, a kórház kazánháza megkezdte a földgáz felhasználását. A beruházók és az építők munkáját elismerő szavak után Borsos János, az MSZMP Mohács Városi Bizottságának első ta ezzel kapcsolatban, hogy jövőre a végrehajtó bizottság az ÁRT-re alapuló két városrész részletes rendezési tervéről fog tárgyalni, elfogadásuk esetén megszüntethető lesz a városban minden, még fennálló építési tilalom és korlátozás. Az ÁRT új területeket biztosít a város ipar- és lakóterületi terjeszkedéséhez, szabályozza a beépített területek átépítését és a belváros rekonstrukcióját. A tervvel kapcsolatban Cvetkovics János, a területileg érdekeltek aggodalmát tolmácsolta: jó gondolat volt-e a belvárost délről elkerülő tehermentesítő út építésének a terve, mert ez szerintük — úgymond - nem oldja meg igazán a gondot. Dr. Horváth Lajos tájékoztatta a tanácsülést, hogy az út kiviteli terve kész, a közeljövőben elkészül az Almás-patak hídja is, tehát célszerűtlen lenne - és nem is szabad! - leállítani a megintitkára meggyújtotta a gázlángot. A kétéves program jelentős szakasza zárult Mohácson: tizennégy és fél kilométer elosztóvezeték és hat kilométer csatlakozóvezeték épült meg. A két évre tervezett munka kétharmadával végeztek az építők. Az összesen húsz kilométer hosszú vezetéknek hat kilométeres szakaszában pedig már gáz van, s a kórházon kívül szinte napokon belül lehetősége van csatlakozni a gimnáziumnak, a szociális otthonnak, valamint a Gólya utcai és a Széchenyi téri Általános Iskolának. S ma már több, mint tíz mohácsi család földgázzal fűt, ám a meglévő vezeték vonalán a belső munkák elkészültével csatlakozhatnak a fogyasztók. A városi tanács végrehajtó bizottsága 17 8Ő0 tódult beruházási folyamatot. Az út a későbbiekben keleti és nyugati irányban egyaránt kiterjeszthető lesz. A tanács elfogadta az ÁRT-t. Ezután Petőh Sándor tanácselnök-helyettes a településfejlesztési hozzájárulásról tájékoztatta a tanácsot. Egy célt tűztek ki: a művelődési ház megépítését, s ehhez családonként évi 1000 forintos hozzájárulást kértek. A megkeresett 3232 érdekelt közül 1044-en mentesítésre jogosultak, közülük azonban 100-an kisebb összeggel és társadalmi munkával segítik a cél megvalósulását. 1451-en a kért összeget fizetik, 170-en ennél kevesebbet fizetnének. Az elnökhelyettes ezzel befejezettnek nyilvánította a TEFA szervezését. Ezután a tanács dr. Berta József terv- és pénzügyi osztályvezető előterjesztésében rendeletet alkotott a településfejlesztési hozzájárulásról. rintban állapította meg az egyéni fogyasztók hozzájárulását. Jövőre nyolc kilométer vezeték építését tervezik a Duna- parton, a Felszabadulás, Somogyi Béla, Tolbuhin, Kisfaludy és a Rákóczi úton, valamint az Eötvös utcában, majd a Pécsi úton az AFIT-állomá- sig, illetve a másik vonalon áprilisra eljutnak a BMK törökdombi szárítójáig. A következő évre tervezett költség huszonhárommillió forint. A palotabozsoki átadóállomástól a városi rendszerig ösz- szesen százötmillió forintba kerül a vezetéképítés, amelyet a Világbank 27,5 millió forinttal támogat, s az összeg jelentős részét a mohácsi gazdálkodó szervezetek biztosítják. G. M. Innovációs klub a Pannóniánál Sajtótájé kozta tó Pécsett A Pannónia Műszaki Fejlesztő Agrárinnóvációs Közös Vállalat központja Baksáróf Pécsre, a Zólyom utcában most elkészült székházba költözött. Ebből az alkalomból a helyszínen tartottak tegnap sajtó- tájékoztatót, amelyen bejelentették, hogy agrárinnovációs klubot hoznak létre. A klub január 16-án dr. Márton Jánosnak a kreatív ember fontosságáról tartott előadásával nyílik meg. A tervek között szerepel, hogy havonta legalább egy alkalommal ötletnapokat tartanak és találkozókra, termékbemutatókra is sor kerül. Bel- és külföldi szakemberek előadásainak, versenytárgyalásoknak is helyt adnak. A Pannónia hét éve alakult, kezdetben a boksái Tsz irányításával, három éve pedig önálló vállalatként működik. A vállalat korszerű tudományos eredmények felkutatását, terjesztését vállalta, elsősorban az agrárágazaton belül. Az ország különböző területein létesített irodák is a többirányú információáramlást, a kapcsolatok szélesítését szolgálják. A vendégeket köszöntő Boksái Antal, az igazgatótanács elnöke elmondta, hogy a vállalathoz csaknem száz vállalkozó szellemű mezőgazdasági nagyüzem, ipari szövetkezet, illetve kereskedelmi cég csatlakozott. Ez a szervezési forma kellő hátteret biztosít a szellemi termékek forgalmazására. A vállalat jelenlegi létszáma 50 fő, a munkaerő jobb kihasználása érdekében • kiegészítő tevékenységeket is ellátnak, munkájuk jelentős részében ügynöki feladatokat is végeznek. A reklám biztosítására nyomdával működő reklámirodát hoztak létre, amely ilyen célú filmek, video-anyagok készítésére és forgalmazására is vállalkozik. Gaál Csaba igazgató a találmányok sorsáról szólva elmondta, hogy részben megvásárolják az egyes ötleteket, részben pedig saját forrásból, vagy idegen tőke bevonásával támogatnak elgondolásokat. A Pannónia nevéhez fűződik többek között a szőlők és a vezetékek kötözésére újabban használt gyorskötöző, és a 25—30 százalék energiamegtakarítást eredményező gabonaszárítók kivitelezésének és terjesztésének megszervezése is. Sz. Koncz István Erb János felvétele Meggyújtották Mohácson a gáztáklyát Csökkent az üzemi balesetek száma A közélet hírei A produktív korban lévők halálozási arányszáma jelentősen nőtt Magyarországon az utóbbi évtizedben. A halálokok köpött a szív-, érrendszeri megbetegedések és a daganatos betegségek mögött a harmadik helyen állnak a különböző balesetek. Bár a halálos balesetek nagyobb része közutakon fordul elő, sajnos igen jelentős a halálos üzemi balesetek száma is. Aggasztóan sok az olyan üzemi balesetek száma, amelyek ugyan nem halálosak, de csonkulást, tartós munkaképesség-csökkenést okoznak. Ezért volt időszerű és nagy jelentőségű az a felmérés, amelyet a Megyei Munkavédelmi Felügyelőség készített 11 Baranya megyei gazdálkodó üzemben. E felmérés eredményeit vi tatta meg tegnap délután a Megyei Társadalombiztosítási Tanács. A vizsgálatban az elmúlt három év tapasztalatait összegezték. Az adatok vizsgálata alapján kiderült, hogy a baleseti táppénzes napok aránya a többihez képest nem tűnik jelentősnek, de az már figyelemreméltó, hogy ez az arány 1981 óta évről évre emelkedik. Sőt az is szembetűnő, hogy nőtt az üzemi balesetekből eredő kiesett munkanapok száma és ez még akkor is igaz, ha az üzemi balesetek abszolút száma csökkent az utóbbi egy-két évben, bár az igazsághoz tartozik, hogy ebben a statisztikában nem szerepelnek a három napon belül gyógyuló üzemi balesetek. Baranya megye keresőképes lakosságának mintegy 3,07 százaléka szenvedett üzemi balesetet az elmúlt évben. 6302 három napon túl gyógyuló üzemi baleset következett be. A halállal végződő balesetek száma 32 volt. (1983-ban 27). Változatlanul kedvezőtlenül alakult a maradandó egészségkárosodással, csonkolással járó üzemi balesetek száma, az elmúlt évben 48 ilyen történt. Legtöbb volt a mezőgazdasági üzemekben, a bányászatban és az építőiparban. Az 1985-ös még nem végleges adat szerint az idén idáig 4045 három napon túl gyógyuló, 18 halálos és 23 csonkulásos üzemi baleset történt. A balesetek körülményeinek vizsgálata során kiderült, hogy az esetek többségében emberi mulasztás, felelőtlenség, a technológiai fegyelem be nem tartása okozták a tragédiákat. S. Zs. Tegnap délután a pécsi városházán dr. Molnár Zoltán tanácselnök-helyettes elnökletével a tanácskozási központok vezetői a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatban a lakossággal való találkozás és párbeszéd módjáról, a hozzájárulásból megvalósítható célokról folytattak megbeszélést. A Tizenöt tagú vállalati tanács alakult a Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál. Az első üésen a tanács enökévé Hübner Mátyás műszaki igazgatóhelyettest választották meg, Erdélyi Zoltán igazgatói megbízatását pedig további 5 évre egyhangúlag meghosszabbították. Sziklai Sándor vezérőrnagy, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 90. év- fQrdulója alkalmából emlékünnepséget rendeztek szerdán a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Az ünnepi műsorban fellépett a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttese, valamint a Sziklai Sándor kollégium amatőr művészeti csoportja.
