Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-14 / 342. szám
Új épületben a TIT pécsi nyelviskolája Tovább javultak a nyelv- tanulás feltételei Baranyában, a pécsi Felsőmalom utcában november végén átadott épülettel. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nyelviskolája és Pécs városi szervezetének irodái kaptak helyet a szépen rendbehozott egykori Piacsek- házban. Nyolc kisebb teremben, egy, megfelelő technikával is felszerelt nyelvi la boratóriumban és egy nagyobb előadóban járhatnak angol, francia, német, olasz, orosz, szerbhorvát és spanyol órákra a TIT központi nyelviskoláin résztvevők. Itt kapnak helyet a városi szervezetnek a megye üzemeivel közösen szervezett felnőttoktatási formái s a szakmai tanfolyamokra, továbbképzésekre járók többsége is. Egv helyen, a nyelv elsajátításának hatékonyságát különösen segítő kiscsoportokban folyhat az oktatás. Ideális környezet több mint ezer hallgatónak A tervek között: videoklub, tolmácsközvetítés, fordítószolgálat A kétszintes épület ideális helyszín. A termeket egyedi kivitelezésű, mélybarna faasztalokkal rendezték be. Köralakú neoncsőrendszer világít. A nyelvi laborban fülhalllgatók és más technikai eszközök segítségével, például önálló tanulások alkalmával egyenként is foglalkozhat a tanár a hallgatókkal. A nagyterem 60 személyes, különféle rendezvényekre igénybevehető. Hétvégeken és napközben bárki bérelheti. Vetítésre, akusztikája miatt kisebb művészeti előadások megtartására is alkalmas. A Felsőmalom, utcai épület belső tere 600 négyzet- méter, a Líceum utca felé várfallal is övezett, szép, zárt udvarrész is tartozik hozzá. A nem is oly rég még romos állapotban lévő ház felújítását, kivitelezését a Lakásépítő Mérnöki Iroda Gazdasági Munkaközösség végezte, Ráskai Ferenc (Ba- ranyaterv) tervei alapján, a belsőépítészeti munkák Uher- kovich Ágnes elképzeléseit dicsérik. 2000 tanuló, 80 tanár A hét nyelvet a TIT szervezésében jelenleg több mint kétezren próbálják meg elsajátítani Angol és német nyelvoktatás folyik a nyelvi laboratóriumban Fotó Lauer Györgyi Baranyában: kezdő, középhaladó és haladó szinten. Több formája létezik a nyelvtanfolya- moknkak. A központi szervezésű és az üzemekben tartott kurzusok között is van heti 1X2, 2X2 és 3X2 órás, igény szerint, mindhárom szinten. A nyelviskola arra törekszik, hogy az intenzivebb tanulási formákat támogassák, ehhez igazodik a tandíj is, ami 900 és 2500 forint körül van, gyakorlatilag tehát 12—15 forint óránként. Legnépszerűbb nyelvek az angol és a német, majd nagyobb űr után a francia következik. A tanulók ‘kétharmada kezdő, az összes tanfolyamon résztvevők legalább harminc százaléka a tanulmányok ideje alatt lemorzsolódik. A nyelviskola munkatársai abban bíznak, hogy a kiscsoportos oktatás bevezetésével is csökkenthető ez a szám. Rendszeresen szerveznek hathetes, intenzív nyelvvizsgaelőkészítőket. A központi nyelv- tanfolyamokra járó mintegy 1200 ember 74, az üzemieken körülbelül 700 hallgató van 55, a megye városai által szervezettekre körülbelül 250 ember jár 13 csoportban. A hallgatók életkora és foglalkozása széles skálán mozog. A tanfolyamokon nyolcvan tanár oktat. Túlnyomó többségük főfoglalkozása mellett tanít a TIT-ben, heti hat óránál többet ritkán vállalnak. Óradíjaik 140 forintban maximáltak, de általában kevesebbet kapnak a tanárok. Figyelembe véve felkészülési idejüket is, az óradíj megfelelőnek mondható. A TIT, kérésre, hanganyagokat és olcsóbb, központi tankönyveket is a tanárok és a hallgatók rendelkezésére bocsát — valamennyi nyelvből. A TIT budapesti, Nyelvoktatási Igazgatóságától érkeznek ezek az oktatást segítő anyagok, de természetesen más kiadású könyveket, segédanyagokat is használhatnak a tanárok, pillanatnyilag korlátozás nélkül. Feltétlen kiemelendő, hogy több üzem és vállalat megtalálja a lehetőséget arra, hogy a nyelveket tanulni vágyó munkatársait, dolaozóit anyagilag is támogassa. Nyelvvizsga letételekor — a szinttől függő 5—15 százalékos nyelvpótlék megadása mellett - több helyen is visszatérítik a tanfolyami díjakat és egyéb kedvezményeket is adnak. Á tervekről Új, tágasabb környezet — nagyobb lehetőségek. A nyelviskola ambiciózus munkatársai több figyelemreméltó, konkrét tervvel is megörvendeztettek. Az iskolához kötődő néhány tanár bevonásával szaktanácsadói rendszert kívánnak kialakítani. Ezek a szakemberek módszertanilag is segítenék társaik és a hallgatók munkáját, A közeljövőben, néhány könyv alapján, a népszerűbb nyelvekből tanmenetet készítenek. Vissza kívánják állítani a leckekönyv- rendszert. Ezzel, úgy vélik, elérhető lesz a hallgatók ellenőrzése és számonkérése. A tanfolyamok végén a leckekönyvbe minősítés kerülne. Az állami nyelvvizsgabizottság követelményeinek megfelelő írásbeli és szóbeli házi nyelvvizsgát szerveznek angolból és németből, első ízben december 20-án és január 3-án. A jelentkezőknek, akiket várnak, elsősorban azért hasznos ez, mert személyenként mindenkivel megbeszélik a tapasztalatokat, ki-ki lemérheti hol tart és ennek megfelelően készülhet esetleg az állami nyelvvizsga letételére. A szabadidős proaramok elkövetkező színes kínálatából kiemelhető Lomb Kató előadása 19-én 16.30-kor, valamint a januártól induló, beszélgetéssel egybekötött videoklub és az ugyancsak a jövő év elejétől tervezett fordító és tolmácsküldő szolgáltatás. Bozsik L. Zenei krónika Gál Tamás bemutatkozó koncertje a Pécsi Szimfonikus Zenekar élén Furcsa, nem könnyen megokolható, mégis létező sajátossága a zenének, hogy ■— egy műsoron belül, egymás szomszédságában — egy elhangzó mű nemcsak előrefelé teremt sajátos atmoszférát, hangulatot, (a későbbieknek, kimondva, kimondatlanul, rei- tett viszonyítási alapot adva), hanem fordítva is: amit utóbb hallunk, az az előbb elhangzottak jellegét, értékét visszamenőleg is megváltoztathatja. Ilyesféle történt pénteken, a Pécsi Szimfonikus Zenekar hangversenyén. Az együttes élén Gál Tamás, a zenekar vezető karnagya: Bieitner Tamás mellett működő másik karmester (szándékosan nem. mondom: „másodkarmester") mutatkozott be. A fiatal muzsikus szünet előtt Beethoven Vili. (F-dúr) szimfóniáját, utána pedig Csajkovszkij V. (e-moll) szimfóniáját dirigálta — mindkettőt határozott sikerrel. Az orosz zeneszerző művének tolmácsolása azonban oly mértékben múlta felül az előbbit, hogy most már, utólag csak ezt fogadhatjuk el mércének. Ez kiválóan sikerült, de egyben felfedte a Vili. szimfónia gyenge pontjait. Egészséges, vérbő, életerős szimfóniát hallottunk — hiányoztak azonban ebből az előadásból (még) a finomművű apróságok: a még világosabb és merészebb tagolás, a tágasabb szélsőségek, a szellemesen „odaejtett" befejezések, lezárások. A kottaképhez teljesen igazodó megszólaltatás nem idézte fel eléggé a mű szellemét: azt a bonyolult kettősséget, amit maga Beethoven akart (le is írta!), ami által ez a remekmű az utolsó bécsi klasszikus szimfónia, de egyben búcsú is tőle: elismerő, átmentő és ironikusan megkérdőjelezett értelemben egyaránt. A forték felé közeledő egyneműség, a meglepetésszerző ,,más"-ságok felbukkanásainak sápadtsága, a karakterek bátortalan megkülönböztetése nem idézte fel a beethoveni teljességet, ennél sokkal egysíkúbb volt. Természetesen ez sem kevés. Olyan alapozás, amire később lehet építeni, arcnál is inkább, mert egy tehetséges, fiatal karmesternek a Szenéhez és az együtteshez való újszerű, önálló elképzelés igényével fellépő, s épp ezért nagyon rokonszenves viszonyának talaján bontakozhat ki. Ami csak igény volt eddig, csaknem teljesen sikerült viszont a Csajkovszkij-mű megszólaltatásában. Pontos, jól felépített, hangszinekben és dinamikában is árnyalt, hatásos előadás mutatta fel a mű és az együttes valamennyi erényét. A III. tétel helyenként labilis, nem elég világos megszólaltatását egy egészen felszabadultan, nagyvonalúan megformált IV. tétel feledtette. A fiatal karmester bemutatkozása egészében kiválóan sikerült: a zenekart tavaszi nagy formája óta nem hallottam ilyen meggyőzően, oda- adóan muzsikálni. Varga János Hangverseny a JPTE Tanárképző Karán Igazi zenei csemegével, ritkán hallható olasz-barokk művekkel ismerkedhettek meg azok a pécsi zenekedvelők, akik december 4-én. este a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Rákóczi úti aulájában meghallgatták a Két Scarlatti cimmel rendezett hangversenyt. Herczeg Gyula professzor, a JPTE olasz tanszékének vezetője szervezte a koncertet; az alakulóban lévő tanszék feladata — egyebek között — olasz zene népszerűsítése is. Apa és fia, Alessandro és Domenico Scarlatti műveiből Virágh László, a budapesti Ars Renata együttes vezetője válogatta a hangverseny műsorát. Alessandro Scarlatti: Cor mio című madrigálját lírai érzékenységgel szólaltatta meg a 1PTE női kamarakórusa Jobbágy Valér vezényletével. Az est további közreműködői: Dobozy Borbála (csembaló), tax Éva (ének) - az Ars Renata tagjai — és Kakuk Balázs (viola da gomba). A hangversenyen nagy szerep jutott a spanyolországi ho'ngversenykörútjáról- nemrég hazatért Dobozy Borbála csembalóművésznek. Fegyelmezett, pontos, néhol virtuóz játékát megcsodálhattuk Domenico Scarlatti egytételes csembalószonátáinak előadásában. Lax Éva Alessandro Scarlatti operáiból és kantátájából énekelt részleteket. Bensőséges alt hangja a kezdeti visz- szafogottság és mértéktartós után fokozatosan kiteljesedett, felszabadult. Kitűnő szövegéneklését a Speranze mié (reményeim) és a Spesso vibra (gyakran vibrál) kezdetű dalokban érezhettük leginkább. Az olasz tanszék e művészet népszerűsítő nemes kezdeményezésének — a mostani kisszámú hallgatóság ellenére. - reméljük, folytatása is lesz a közeljövőben. V. Törtely Zsuzsanna Horváth Olivér kiállítása a Pécsi Galériában Horváth Olivér azok közé a művészek közé tartozik, akik csendes, kitartó munkálkodásukkal vannak jelen a város művészeti életében. Most megnyílt kiállítása évtizedek termését mutatja be. A művész 1939-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, Kandó László osztályában. A biztos megélhetést kínáló rajztanári pólyát választotta. Először Barcsra került, ahol a környező táj szépségét köny- nyed akvarellekben örökítette meg. Tagja lett a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának, s a szervezet csoportos kiállításain mutatkozott be a pécsi közönségnek. Rövid ideig < mintá8. HÉTVÉGE zással is foglalkozott, a művészi kifejezés vágya mindig új és új utakra terelte. Emellett pedagógiai tevékenysége is életművének fontos része. 1959 óta él Pécsett, s nyugdíjba vonulásáiq a Tanárképző Főiskola rajztanszékén dolgozott. Nyarait gyakran töltötte művésztelepeken, két ízben jutott el lengyelországi nemzetközi alkotótelepre. 1969-től a tűzzománctechnika is foglalkoztatta, s némi kísérletezés után, a limoges-i dekoratív eljárást választotta. Az 1978-as kecskeméti nemzetközi tűzzománc-alkotótelepen való részvétele érdeklődését a murális témák felé terelte. Megvalósult tűzzománcfalak, cégérek és egy tűzzománc ivókút jelzik e téren elért eredményeit. A mostani kiállítás katalógusának előszavában Horváth Olivér így vall munkájáról: „Az egész életem egy keresés-kutatás volt. Csak belső késztetésből tudok festeni. Ha indulatom, feszültségeim vannak, meg kell festenem és akkor kielégülök. Mindiq arra törekedtem, hogy ne másoljak senkit, hanem az egyéni utamat járjam, méq akkor is.- ha buktatói vannak. Nem tagadom meq magamat. Olyan jeleket használok, amelyeket mindenki felismer. Ezeket a jeleket aztán a kompozíció törvényei szerint képpé formálom. A geometrikus absztrakt képeket nyelvtani példáknak tartom. Irodalmivá akkor válik valami, ha jó nyelvtani példákra épül és valami belső tartalma és mondanivalója is van." Az idézetből a művész három alapvető törekvésére is következtethetünk, amelyeket jól alátámasztanak a kiállított művek. Az első a felismerhetőség, a leolvasható jelek követelménye. A második a geometrikus absztrakt formáknak mint „nyelvi jeleknek” a használata, amely a harmadik követelménnyel, a „belső tartalom és mondanivaló" követelményével együtt olyasformán érvényesül, hoqy a geometrikus szerkezet vázán, mint valami szárítókötélen fi- tyeq az epikus tartalom. Legjobb munkáin sikerül harmonikus, síkszerű dekoratív formákká redukálnia a látvány gazdag szépségét. Munkásságában —_ nem utolsósorban a zománctechnika műfaji sajátosságainak hatásaként — újabban ez a tendencia érvényesül. Változásokban, kísérletekben gazdag életműve egy folytonosan kereső, elégedetlen ember küzdelmének dokumentuma. Kovács Orsolya Horváth Olivér: Zomanckompozició
