Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-14 / 342. szám
A tojásosztályozó berendezés már a helyére került Határidőre felépül a bári keltető Évi 12 millió naposcsibe Bolyból i Tavaly, szeptember 25-én hajnalra virradóra — kigyulladt és leégett a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát bári baromfikeltelőMegűjul a broilerágazat Csökken az elhullás je. A 60x40 méteres épületnek csak a falai maradtak meg, a teteje valósággal szétrobbant, belseje kiégett, A lángok martaléka lett 60 keltetögép, az összes berendezés, elpusztult több mint félmillió tenyészto- jás, benn égett 40 000 szállításra előkészített naposcsibe. A kárt 30 millióra becsülték. A tűzoltók még jóformán el sem hagyták a helyszínt, mikor a kombinát vezetői a szükséges lépéseket megtették, hogy a kiesett keltetőüzem termelését pótolják, szállítási kötelezettségeiket teljesítsék. Szabó János vezérigazgató annak idején úgy nyilatkozott: nagyon elégedettek lesznek, ha jövő év végére magát az üzemet is munkába állíthatják. Eltelt az egy év, s a napokban a helyszínen járva örömmel tapasztalhattuk, hogy a keltető építése közvetlen befejezés előtt áll. A beruházás 50 millió forintba kerül. A kivitelezést a kombinát saját építőrészlege végzi, tartva a határidőket. ügyeltek rá, hogy az új keltetőben a tégla és a beton domináljon, a könnyű, gyúlékony anyagok rovására. A leégett holland gépek helyett a legkorszerűbb belga Petersime keltetőgépeket szerezték be. Egy ekkora objektum kiesése kellő odafigyelés híján a legnagyobb zavarokat okozhatta volna Baranya naposcsibe-ellátásában, hiszen köztudott, hogy a pécsi baromfifeldolgozó broiler árualapját a közös vállalat termelő-hizlaló gazdaságai már hetedik éve a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát te- nyész és keltető bázisára támaszkodva állítják elő. A kombinát azonban a társvállalatokkal történő jó együttműködéssel megoldotta a naposcsibe-ellátást. Egyedül a legnagyobb termelő, a sombereki Béke Őre Tsz egész éven át közvetlenül Magyarbánhegyes- ről szerezte be a hizlalni valót A többiek azonban — Lippó 2—2,5 millió darab, Szalónta 1,2, Sásd szintén 1,2 millió darab, Kátoly, Siklós, Bogád- mindszent, hogy csak a nagyokat említsük és a nagyságrendileg ugyancsak nagy 1,4 millió darabos bóly-bári háztáji integráció — igény szerint kapták meg egész éven át a Hyb- ro naposcsibét. E kritikus évből a Hybro, ez a Hollandiából származó, genetikailag világszínvonalú, ám igen érzékeny fajta megújulva került ki Baranyába. Látványo■ Javult a takarmány- hasznosítás ■ Ötven fillér felár a termelőknek Az előkeltető gépsor. Läufer László felvételei san lecsökkentek a korábbi magas, gyakran 10 százalék feletti elhullások. Kelésgyengeségről szinte nem is beszélhetünk, hiszen ez év október végéig az első 10 napi elhullás 0,6 százalék volt Baranya megye átlagában. A szalántai Hunyadi Tsz-ben 50—52 napos korra átlag 1,78 kilós húscsirkét állítottak elő vágásra, 3 százalékos elhullással, ami országosan is figyelemre méltó. Minimálisra szorították az elhullást a sósdi tsz-ben is. Ezek a jó eredmények nem maguktól születtek. A BMK az év során nagy anyagi áldozatok árán újította meg broiler ágazatát. Bácsfapusztai szülőpár telepükön az „egy telep — egy korcsoport" rendszert valósították meg, s ebben jó partnernek bizonyult a pécs-re- ménypusztai Új Élet Tsz, amely évente 70 000 szülőpár naposcsibét nevel fel hasonló szisztémával 20 hetes koráig, a kombinát részére. A hizlaló üzemek többségében is újra komolyan veszik az „egyszerre be — egyszerre ki” elvét, a megfelelő telepítési sűrűséget. A hollandok egy négyzetméterre 18 broífert tesznek, nálunk egyes nagy termelőknél 25-öt is bezsúfoltak, s az elhullás 15—17 százalékra szökött. A nagy hizlalók most úgy döntöttek, hogy 20 naposcsibénél többet nem telepítenek egy négyzetméter területre. Ezekkel és hasonló szigorú rendszabályokkal sikerült elérni és megtartani a bári naposcsibénél a mikoplazmózis-mentessé- get, ami az ország más részein még mindig komoly gondokat okoz. Nagy eredményként könyvelik el a bólyiak, hogy az utóbbi időben javult a takarmányhasznosítás is. Jelenleg 2 kiló 24 deka tápból állítanak elő 1 kiló csirkehúst, ami sokkal jobb az országos átlagnál és javítja a broilertartás jövedelmezőségét, ami az utóbbi időben eléggé megromlott. A termelési kedv javítását célzó kilónként 2,50 forintos áremelést plusz 50 fillérrel toldotta meg a Bólyi Mezőgazdaségi Kombinát a háztáji ágazatában integrált kistermelők körében, így próbálják kompenzálni a téli időszak nevelési __ fűtő, e nergia stb. — költségeinek emelkedését. Az új keltető beindulásával a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát 1986-tól 70 százalékban ellátja naposcsibéval Baranyát, illetve a Pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalatot — amelynek maga is alapító tagja —, termelőpartnereit. Ezt 6,5 millióval teljesítik. A keltető 12 milliós kapacitású, azonban a kombinát szakmai, higiéniai, állategészségügyi megfontolásokból nem hoz be más megyékből tenyésztojást, csakis a saját szülőpárjaitól származó, ellenőrzött tenyésztojásokat kívánja kikeltetni. Ez márkavédelem, a bári naposcsibe jelenleg kifogástalan, és ezt a minőséget meg kívánják őrizni a jövőben is. — Rné — Megváltozott kereslet, új hőszabvány Befalazva a téglaipar? Gyárak bezárása helyett kiútkeresés — A kisméretű tégla mellett új, kelendőbb termékek gyártását kezdik meg Jelenleg 26 millió eladatlan kisméretű téglának megfelelő íalazóanyag tornyosul a Bara- nya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 13 téglagyárában. Utoljára a hetvenes évek elején volt ilyen mélyponton a téglaipar. A rosszabb körülmények között gazdálkodó gyárakban leállították az égetést. (Ez a nagy élőmunkaigényes, szabadszárítós és a jól gépesített gyárakra egyaránt vonatkozik.) A korábbi években a készlet nem haladta meg az 5—6 millió kisméretű téglaegységet. Most viszont 26 milliós készlet vár vevőre. o — A téglaínségben mindig azt vetették az iparág szemére, hogy képtelen kielégíteni a jogos igényeket. Most viszont „belefulladnak" az eladatlan téglahegyekbe, Ezt nem lehetett előre felmérni? — kérdem Kiss Róbertét, a vállalat termelési igazgatóhelyettesét. — Erre az évre eredetileg több mint 200 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő falazóanyag előállítását terveztük, ám a csökkenő igények miatt ezt leszorítottuk 184 millió darabra. Azt, hogy ennyire lecsökken a kereslet, senki sem tudta előre kiszámítani, se nálunk, se országos szinten. Július végén lett számunkra is kedvezőtlen a helyzet, azóta csökken az értékesítés és eqyre nő az eladatlan készletünk. Ezért állítottuk le ió néhány gyárunkban az égetést. A száraz nyerstéglakészletünk így is 8,6 millió kisméretű téglaegység. Ennyivel várjuk a tavaszi kemencebegyújtásokat és azt, hogy ismét nekilendüljön az építési kedv. Grafikont tesz elém, mely kisméretű téglaegységre átszámítva — ez a téglaiparban a mérce — lila színben mutatja a készletet és pirossal ábrázolja az értékesítést. A lila színű oszlop július végétől egyre magasabb, a piros viszont egyre alacsonyabb. A vállalat 13 gyárából 9 már november elején, közepén leállt az égetéssel. — Nullára ki kell futnunk, ha nem akarunk veszteséggel zárni — nyugtázza Kiss Róbert. — Nyakunkon a készletgond és a törlesztésre váró évi mintegy 300 milliós bankhitel. o Manapság egyre inkább tartja magát az a közgazdasági aranyszabály, hogy olyan beruházásba nem szabad belevágni, ami 3—4 év alatt nem fizeti ki magát. A téglaipar jelenleg nem tartozik ezen iparágak közé. Mert egy kisméretű tégla beruházási háttere új gyár létesítése esetén a mai árakat figyelembe véve 16 forint körül van, a termelői ára viszont csak 2,40 forint. A vállalat jelentős összegeket fordított a bátaszéki földgázátállásra és a korszerű csomagoló gépsorra, a mohácsi új olasz gépsorra, valamint 4 kis gyárában (Dombóváron, Villányban, Bonyhá- don és Sásdon) a kemencéknél a nyerstéglamozgatás korszerűsítésére. A régi gyár rekonstrukciójával új gyárat építettek Al- sómocsoládon. — Leállítanak-e végleg téglagyárakat? — kérdem a termelési igazgatóhelyettest. — Nem szeretnénk. A korábbi leállásokból okulva tisztában vagyunk vele, hogy egy megszüntetett gyár újra indítása — az emberek elvándorlása miatt is __ szinte lehetetlen. M ost a kényszerleállásoknál az embereket olyan munkákra fogjuk be, amire korábban nem volt időnk. Javítanak, karbantartást végeznek, védik a száraz nyerstéglát a téli viszontagságoktól. Nem küldhetünk el senkit. Ha az igény úgy hozza, tehát kell a tégla, mi 5 napon belül újra indítani tudjuk az égetést minden gyárunkban. De ehhez kellenek a hozzáértő dolgozók ... o — Melyik falazóanyag az, amelyik a legnagyobb készletgondot jelenti? — A kisméretű tömör téglából a meglévő kapacitásunkkal bármikor elegendő mennyiséget tudunk gyártani. A jövő évben teljes üzemmel belépő alsómo- csoládi gyárunk 12 millió darab tömör, égetett kisméretű téglát gyárt majd. Ha a piac igénye úgy hozza, a gyárat más, kelendőbb termék előállítására is ót tudjuk állítani — szükség szerint. A hat kisméietű téglát készítő gyárunk majd egyötödét állítja elő az összes általunk termelt falazóanyagnak. A kisméretűt szükség szerint akár lyukasztott vagy kettős méretű lyukasztott kivitelben is tudjuk majd gyártani. Most is végzünk olyan kísérleteket, hogy kelendőbbé tegyük termékeinket a piacon. — Az új hőszabvány januári életbelépése főleg a B— 30-as, úgynevezett blokktéglákat hozta hátrányos helyzetbe. Ezt hogyan igyekeznek kivédeni? — Jelenleg még öt gyárunk gyárt B—30-ast. Ezeknél igyekszünk továbblépni, úgy, hogy megpróbáljuk a lehetőségeinken belül átállítani más termékekre az ilyen technológiákat, ahol azt lehet. Bár melléképületekre, garázsokra és sok más épületre nem vonatkozik az új hőszabvány, ezek építéséhez szerintünk leggazdaságosabb továbbra is a B—30-as lesz. Számításaink szerint ez a fajta, mondjuk 47 cm szélességben falazva, ugyanúgy megfelel az új hőszabvány követelményeinek. Az építkezőknek azt is ri- gyelembe kell venniök, hogy honnan tudják beszerezni a falazóanyagot. Az esetlegesen felmerülő nem csekély szállítási költségek mellett még mindig olcsóbb lehet közelebbről hozni azt a falazóanyagot, amivel viszont csak valamivel drágábban, de eleget lehet tenni az új hőszabványnak. — A BNV-n a vállalat nagy sikert aratott az új, a januárban életbe lépő hőszabványnak megfelelő Poroton 36 és Thermopor 36 falazóblokkjaival. Ezeket már gyártják? — A kísérleti gyártás jó eredménnyel zárult Bátaszéken. Jövő évben a tervezett 180 millió darab kisméretű téglaegységnek megfelelő termelési tervünknek mintegy felét teszi ki az ilyen termékcsoport. Bátaszéken 60 és Mohácson 30 millió darab kisméretű téglaegységnek megfelelő ilyen falazóanyag előállítását tervezzük. Bátaszéken teljesen felkészültünk a nagyüzemi gyártásra, Mohácson sikerrel kecsegtet a Thermopor 36, a Poroton 36 illetve a Rába hőszigetelt falazócsalád gyártása. o — Váratlanul érte önöket ez a nagymérvű falazóanyagke- reslet-csökkenés. Mit tesznek azért, hogy a súlyos anyagi helyzetből kiutat találjanak? — Az építőkedvet mi egyma- gunkban képtelenek vagyunk fellendíteni. Viszont téglára a jövőben is szükség lesz. Más olyan bevételi forrásokkal szeretnénk bővíteni a tevékenységünket, amire a piacon igény jelentkezik. Megkezdtük a tárgyalásokat, hogy a görcsönyi téglagyárunkban NSZK-beli licenc alapján időtálló, ízléses, színes térburkoló elemeket gyártsunk és arra is, hogy a B—30-as blokkot az új hőszabványnak megfelelő 36 centi szélesre „hizlaljuk". A hazai téglaiparnak energiatakarékos füstgáz-hőkicserélő berendezés sorozatgyártására is felkészültünk, ez a hazánkban egyedülálló berendezés a füstgázok hőenergiájának 30—40 százalékát képes visszanyerni szárításra, fűtésre. Elkészítettük a prototípusát a kis vágóautomatának, melyből a kisméretű téglát és a B—30-as blokkot gyártók ilyen igényeit ki tudnánk elégíteni országos viszonylatban. Mindent elkövetünk tehát, hogy kiláboljunk a jelenlegi nehéz helyzetből, hogy ne kelljen gyárat végleg leállítani a mostani nehéz helyzetben. — És a készletek? — Bízunk benne, hogy tavasszal ismét fellendül az építkezési kedv, és elfogynak a készleteink. Murányi László HÉTVÉGE 5. A mohácsi téglagyárban rakodják a B—30 típusú blokktéglát. Fotó: Läufer László ■\
