Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-03 / 302. szám
Fagykár, jégverés, szárazság Keresgélés a gesztenyésben, hátha a földre is került a kevés termésből Miért kevés a gesztenye? Kedvenc csemegénk, a gesztenyepüré hiánycikk lesz Amikor korán sötétedik hideg van, köd üli meg az utcákat, igazán barátságos színfolt — és persze egyben csalogató is — az utcai gesztenyesütő. Meleg van körülötte, már mesz- szire érzik a jó illat, s elég kevesen állják meg, hogy vásárlás nélkül menjenek tovább. Gyerekkorom teleinek elmaradhatatlan tartozéka volt a soksok körúti gesztenyesütő; most idén jónéhány évi kihagyás után ismét láthatjuk a pécsi utcán is — sajnos csak egyet, de legalább egy van. S ki ne venne legalább a gyerekének sült gesztenyét? Kerül, amibe kerül. Igaz is, a gesztenye ára ebben az évben önmagáért beszél. Most nem a sült gesztenyére gondolok, hanem a boltokban kapható nyersre. Ugyanis amíg tavaly a nyers szelídgesztenye kilója 20—28 forint volt, addig idén 40—50 forint. Persze, ez sem véletlen, hiszen az árakat a kereslet— kínálat szabja meg, és sajnos ebben az évben már biztosak lehetünk abban, hogy a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Téli kedvenc csemegénk, akár otthon elkészítve, akár cukrászdában fogyasztva, a gesztenyepüré, sajnos nem kísér végig minket a hideg hónapokon. A szakemberek szerint karácsonyig még csak-csak kitart, de azután már senki se számítson arra, hogy akkor juthat hozzá, amikor kedve tartja. Végül is miért ilyen kevés idén a gesztenye? Ennek több oka is van. Magyarországon a legnagyobb egybefüggő nem telepített ősgesztenyés Zengő- várkonynál található: harminc hektárnyi területet foglal el ez a ritka természetvédelmi terület. Ebből három hektár a pécsváradi tsz-é huszonhetet pedig kiadtak bérlőknek. Az idei természeti csapások súlyosan érintették a szelídgeszte- nye-termést: először is a tavaszi fagykárral kezdődött. Az eső ráfagyott a rügyekre — mint látvány, szép és különleges volt, a termést azonban meglehetősen sújtotta. Ezután két jégverés érte a gesztenyefákat, az egyik május 15-én, a másik júniusban. S hogy ez még mind ne legyen elég, jött a hosszú őszi szárazság, s az eső hiánya ismét csak nem tett jót. S ami még befolyásolja a termést, de hát erről már mindenki tud évek óta, az az a betegség, ami a hetvenes években támadta meg a fákat, s ami a gesztenyés negyven százalékát már utolérte. Walter Tivadar, a pécsváradi tsz elnöke elmondta hogy ebben az évben a szokásos átlagos termésnek csak a 10—20 százalékára számíthatnak. A pécsváradiaknak a Zalaegerszegi Hűtőházzal van szerződésük már évek óta, de természetesen a hűtőház máshonnan is vásárol föl gesztenyét. Őket is fölhívtuk, s a kereskedelmi osztályon elmondták, hogy sajnos idén a szokásos összmennyiségnek még a fele sem fog beérkezni. Mindennek pedig az a következménye, hogy jóval kevesebb lesz a boltok hűtőpultjain is a gesztenyemassza, s hogy a készlet a karácsonyi ünnepekig tart ki hozzávetőlegesen. De arra ne nagyon számítson senki, hogy január-februárban gesztenyepürét fog enni. Mert egyszerűen nincs annyi, mint máskor szokott teremni, s mindennek az időjárás az oka elsősorban. A pécsbányai gesztenyésben is azt mondták a szüretelők, hogy ebben az évben volt olyan fa, amin még egy kiló gesztenye sem termett. D. Cs. Kevesebb adminisztráció, gyorsabb kiszolgálás Kompjúter a pénztárban Nincs messze az idő és a legtöbb vasúti pénztárból eltűnnek a jól ismert keménypapír vonatjegyek. Ha a figyelmes utas egy pillantást vet mondjuk a Nyugatiban a pénztárfülke ablaka mögé, új berendezést láthat. Az elektronikus menetjegykiadó számos előnye mellett a két legfontosabb, hogy csökkenti az adminisztrációt és gyorsabbá teszi az utasok kiszolgálását. Nemrég még a Déli-pályaudvaron is működött hasonló. A Simons-precision nevű holland gépek azonban nem bírták a „strapát”. Egymást követően meghibásodtak, mintegy lehetővé téve ezzel a magyar berendezés jövőjét. A MAEV-típusú készülék tulajdonképpen ugyanazt tudja, mint külföldi társa. Éppen úgy összekapcsolható számítógéppel, mint a másik. A hazai gépet a MÁV Távközlési Biztosító- berendezési Központi Főnökség szakemberei úgy konstruálták, hogy minél kevesebb importanyagra legyen szükség hozzá. Az elektronikus jegykiadó nagyjából nem más, mint néhány billentyű és egy nyomtató. A szükséges mágneses lemezen tárolja vagy egyből a számítógépnek továbbítja az adatokat. Ezekből természetesen megtudható, hány jegyet adtak el, mennyiért és mikor. Sőt az is szerepelhet a nyilvántartásban, milyen kedvezményt nyújtottak, gyors- és személyvagy expresszvonattal hányán utaztak. Számítások szerint az új gépek széles körű alkalmazásával a MÁV évi 300 tonna külföldről vásárolt papírt takaríthatna meg. A hóközi és a hóvégi elszámolások kiiktatásával egyes részlegek munkája mintegy 15 —20 százalékkal csökkenhetne. Tekintve, hogy a vasútnál is állandósultak a munkaerőgondok, mindez talán nem is jönne rosszul. Az első tíz gép már működik, jövőre pedig újabb 30-at állítanak munkába. A tervek szerint előbb az évi 2 milliónál több jegyet forgalmazó állomások, a Keleti-, a Déli-, a Miskolci és a Debreceni pályaudvar kap belőle. Pécsre valószínűleg ezek után jut majd. F. D. Miért vagyunk feledékenyek? A figyelem, az emlékezet, a tanulás bonyolult folyamatok. Hogy miként megy végbe a rövid és a hosszú idejű emléknyom tárolása, még nem teljesen tisztázott kérdése a tudománynak. A permanens emléknyomtárolás kutatásának egyik nemzetközileg elismert szaktekintélye James L. McCaugh professzor a közelmúltban Pécsett, a POTE Élettani Intézetében járt. Az Irvinei Egyetem Tanulás és Emlékezés Neuro- biológiai Központ professzora tudományos munkakapcsolatot épített ki a pécsi Élettani Intézet munkatársaival, Így például dr. Grastyán Endre egyetemi tanárral, az intézet igazgatójával és dr. Buzsáki György adjunktussal. — Kiváló az Élettani Intézet tevékenysége — bólint elismerően a kaliforniai tudós — és igen fontos a kutatásban a nemzetközi összefogás, még tovább szeretnénk bővíteni a különböző tudományos kapcsolatainkat. És még több alapkutatásra lenne szükség. Mi a központban kutatásokat végzünk évek óta arra vonatkozóan, hogy az emlékezéstanulás optimális feltételeit be- folyásolják-e a hormonok? Kísérleteztünk állatokon hormonokkal ható gyógyszerekkel és az agy különböző területeinek elektromos ingerlésével. Azt tapasztaltuk, hogy a memóriatárolás a testben levő hormonok által szabályozott. Amikor valaki ideges, mérges, izgatott, hormont szabadít fel, például — A mindenit! Elfelejtettem, hogy mit felejtettem el! Erb János rajza adrenalint. Állatkísérleteink egy részében mikromennyiségben hormonokat adagoltunk az agy különböző területeire és megfigyeltük a hatását: mennyiben befolyásolta az állat tanulási képességeit, viselkedését. így például nagyon öreg egerek, patkányok rossz memóriarögzítését is tudtuk javítani. — Ez azt jelenti, hogy az emberi memóriazavarok gyógyításában is felhasználhatók ezek a hormonok? — Mi alapkutatást végzünk, de a klinikai alkalmazhatóságnál még korántsem tartunk. Adataink a későbbiekben majd felhasználhatóak lesznek az emberi gyógyításban. — Az emberek egy része, akik egyébként egészségesek, meglehetősen feledékenyek. Lehet-e — és hogyan — küzdeni ez ellen? — A memória a személyiség legfontosabb ismérve. A „hétköznapi", tehát nem kóros fe- ledékenység gyakorlással erőteljesen csökkenthető. Figyelni kell, szisztematikusan memorizálni. A mnemotechnika számos segédeszközt ismer, használ, mint mondjuk a rímbeszedést. Például a bevásárolandó dolgokat is verses formában lehet memorizálni. Igen eredményes lehet egy idő után ez a módszer. Természetesen az összpontosítást befolyásolja az életmód is, hogy mennyire kipihent az illető. A túlhajtott munka, a kapkodás kedvez a feledékenységnek. De az agyat edzeni kell a folyamatos tanulással, olvasással. B. A. Tűzeső, özönvíz, fagyhalál Katasztrófa égen, földön Az üstökös című film 1910- ben készült. Története arról szól, hogy a 25. században bolygónk összeütközik egy üstökössel, amely csaknem teljesen elpusztítja a földi civilizációt. A forgatókönyv megírásához az adott különös aktualitást, hogy az égbolton akkortájt tűnt fel ismét a Halley- üstökös. Az emberek önmagukat és egymást ijesztgették, az újságokban különféle jövendölések láttak napvilágot a szörnyű végről. Az égi jelenség, mintegy eljövendő katasztrófa előhírnöke, jó befektetést jelentett, iqazi kasszasikert hozott. Az összeütközés lehetőségéről azóta már többen bizonygatták, hogy teljességgel lehetetlen. Egy amerikai tudós azonban nekiült, hogy végiggondolja, mi történne, ha bolygónk valahogy mégis konfliktusba keveredne a Halley-üstökössel. Számításai alapján ha a dolog bekövetkezne, a Mer- calli-skála szerinti 9-es erősségű földrengések ráznák meg a földet. A kiterjedt vulkáni tevékenység hatására óriási lávafolyam öntené el a felszínt. A súrlódás miatt szinte percek alatt közel 200 fokra hevülne fel bolygónk légköre, aminek következtében a tengerekből rengeteg víz párologna el. Harold Clayton Urey azt állítja: ha a Föld sebessége másodpercenként 29,8 km, az üstökösé pedig 42,1, akkor a két égitest sebessége az ütközés pillanatában 71,9 km lenne. Ez pedig éppen elég ahhoz, hogy a már említett jelenségek bekövetkezzenek. A Nobel-díjas tudós szerint katasztrófával akkor is számolni lehetne, ha az üstökös magja történetesen az Atlanti- vagy a Csendes-óceánba hullana. A keletkező hatalmas szökőár valósággal lesöpörné a föld felszínéről a városokat, az emberi élet nyomait. Nem kevésbé lenne tragikus, ha az üstökös mondjuk csak megközelítené a Földet és a légkörben robbanna fel. A gyilkos tűzesőt valószínűleg fagyhalál követné. A nap sugarai ugyanis nem tudnának keresztülhatolni a levegőben felhalmozódó apró részecskéken, poron. Beköszöntene az örök éjszaka, ami után csak hosszú évek elteltével jöhetne újabb hajnal. Mindez persze csak fantá- ziálás. Az viszont tény, hogy a Föld a múltban többször is találkozhatott nagyobb égi vándorokkal. Ezek nyomait számos alkalommal lefényképezték az űrből. Az ily módon felfedezett kráterek átmérője néhány esetben eléri a 3—400 kilométert. Az üstökösmaggal történő összeütközések valószínűsége a tudósok szerint nagyon kevés. Úgy vélik, hogy tömegük nagy része a légkörben elég és csak elenyésző hányaduk éri el a felszínt. Urey azt állítja, hogy a Föld korábban 50 millió évenként ütközhetett, egyes szovjet kutatók 80, míg mások 100 millió évre becsülik ennek gyakoriságát. Az mindenesetre biztató, hogy a fejlett technikai eszközök segítségével ma már jóval előre lehet tudni egy-egy katasztrófa lehetőségéről. F. D. Kincsek a meddőhányón Komló különleges ásványa A szekrényből különféle színű és formájú kövek kerülnek elő. A gazdag gyűjteményben van kék topóz Szovjetunióból, vé- nuszhaja nevű ásvány Brazíliából, pici kimberli- gyémánt Dél-Afrikából, rubin Indiából és opálkő Mexikóból. A polcon zöld, barna, piros és sárga jás- pisok, ametiszt, citrin, ónix, malachit, amazonit és más hasonló érdekességek sorakoznak. Rab István, aki aknászként dolgozik az egyik komlói bányaüzemben, mégsem ezekre a legbüszkébb, hanem amit önmaga gyűjtött a Mecsekben. A laikus szemlélő számára szinte hihetetlen, hogy a völgyekben, a domboldalakon mi minden heverhet. Megtalálásukhoz állítólag csupán jó szem, kellő kitartás és szerencse kell. A patakok és a nagyobb esőzések ugyanis kimossák a hegyek kincseit. Valahogy így kerülhetett elő Mánfa határából az a csodálatos kő is, amely olyan, mintha vér- cseppet rejtene magában. A vérachát csak egy a sok közül, van itt viszont más is, ami kuriózumnak számít. A millerit, vagy másnéven hajkovand, a zobá- ki meddőhányóról került elő és valószínűleg csak ez az egy van belőle az országban. A sturcok egyébként is nagyon jó lelőhelyek. Nem véletlen, hogy időnként számos gyűjtő keresi fel őket. Található itt füstkvarc, hegyikristály, ozo- kerit és vitrit. Az utóbbi egyébként nem más, mint csillogó fekete szénásvány. A kövek között fellelhető egy szabályos mértani formát mutató, üvegszerű kristály is. A magas hőmérsékleten keletkezett kvarcváltozat gyűjtőjétől a mecseki gyémánt nevet kapta. — A mecseki gyémánt a hegyikristálynál ritkább és értékesebb ásvány — mutatja Rab István. — Formáját tekintve két hatszögű gúla talpával egymásra helyezve. Béta- és Zobák-bánya üledékes kőzeteiben található, rendszerint a meddővel jut a felszínre. Az eddigi legnagyobb példány 16 milliméter átmérőjű. Rab István ezt úgy cserélte, hogy fél szatyor ásványt és féldrágakövet adott érte. De a kisebbek megszerzése sem sokkal könnyebb, néha 10-15 követ kell szétverni ahhoz, hogy a vállalkozást siker koronázza. Komló különleges ásványát még a gyűjtők sem nagyon ismerik. Néhányon az elnevezést is vitatják, de aki látta, aligha vonhatja kétségbe, hogy a természet ismét valami páratlant alkotott. F. D. vasämapi 3 Gyógyító Hormonok?
