Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-23 / 321. szám
A főutca. Nemcsak itt, valamennyi utcában szilárd burkolatú járda van már. Legyen még szebb és vonzóbb a falunk! Megdolgoznak a gazdagságért Vízmű lesz a következő lépés Töttösön? A falu északi határában épülnek az új házak Fotó: Läufer László Tatarozzák a töttösi tanácsházát. A 800 lakosú falu 1965- ben lett Boly társközsége. S most a júniusi választásokkal a községi elöljáróság révén Töttös is visszakapott valamit az önállóságból. De mint minden hasonló jogállású település esetében, most az a kérdés, hogy ez a „valami" mennyit ér a gyakorlatban. * A takaros családi házak, a porták, sőt az utcák rendezettsége is mutatja, hogy az emberek itt adnak magukra. S Töttöst tehetős emberek lakják! Sok a viszonyag új, vagy felújított ház, most is építkeznek. Aligha alaptalan szóbeszéd, amit egymásról tudnak, vagy sejtenek a töttösiek, amikor több százezer, vagy másfél—kétmillió forintra becsülik egyes családok takarékbetétjeit. Ezekben a szóbeszédekben nem az irigység, hanem a közös büszkeség az érzelmi háttér: kemény munkával dolgoztak meg a gazdagságért. A falu neve egykori birtokosától származik. A hódoltság idején a falu lakói megöltek néhány garázdálkodó törököt — a bosszú kegyetlen volt: Lippó, Bezedek, Töttös egész térségét elpusztították. Az elnéptelenedett faluba a török kiűzése után először szerbek telepedtek le, majd Mária Terézia idején németek. A falut az I. világháborúi követő évekig Ráctöttösnek nevezték. Miután a szerb családok zöme Jugoszláviába költözött át, Hercegtöttösként szerepelt a térképen, s csak a felszabadulás után kapta vissza minden jelző nélküli eredeti nevét. Ma a falu lakosságának kétharmada német anyanyelvű, akad még néhány délszláv család is, a többi magyar. A nemzetiségi elkülönülés halványul, egyre több a vegyesházasság. A falu történetének nagy fordulatait Schmidt János eleveníti fel a töttösi iskola irodájában, amíg a beszélgetés többi résztvevőjére várunk. Schmidt János valósággal tisztséghalmozó szülőfalujában. A Bólyi Általános Iskola töttösi tagiskolájának vezetője, 1971 óta tanácstag, második ciklusban a Bólyi Nagyközségi Tanács végrehajtó bi4. HÉTVÉGE zottságának is tagja. Korábban mint a töttösi tanácstagi csoport vezetője, társadalmi tanácselnök-helyettes volt, most községi elöljáró. A falu vezetőinek rögtönzött megbeszélésére Blandl Alajos, a községi népfrontbizottság elnöke és Flőgl Béla, az elöljáróság legfiatalabb tagja jött az iskolába. Blandl Alajos szeptembertől nyugdíjas, korábban a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát dolgozója volt, töttösi születésű. Flőgl Béla mindössze 31 éves. A bólyi tsz töttösi állattenyésztőtelepén karbantartó.-- Fiat éve lakom csak Töttösön, de ugyanúgy szívemen viselem a falu sorsát, mint az itt születettek - mondja. - Én azt tapasztaltam, a községi elöljáróság számíthat a falu összefogására. Olyan nép él itt, amely nem riad vissza a társadalmi munkától sem. Tavalyelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elismerő oklevelét is elnyertük az egy főre jutó társadalmi munka értékéért. — Gyakorlat nálunk, hogy a tanácstagok a népfrontbizottsággal közösen vitatják meg azokat a témákat, amelyek a falut érintik — folytatja Blandl Alajos, aki már 1968 óta a községi népfrontbizottság elnöke. De mik is ezek a témák? Flőgl Béla és Blandl Alajos felváltva sorolják. A megoldottak közé számítható: Töttösön valamennyi utcában aszfalt, vagy legalábbis szilárd burkolat van. A bolt végre nemcsak élelmiszer, hanem nevének megfelelően valóban vegyesbolt és önkiszolgáló jellegű. Nyitvatartási ideje is rendeződött. — A kenyérrel viszont gond van - mondja Flőgl Béla. — Délben csak akkor kap az ember kenyeret, ha reggel előjegyezteti, s olyant, hogy ahhoz képest a pécsit kalácsnak kell tekinteni. Egyébként a falu ellátása megfelelő, ennél többet egy ilyen kis lélekszámú község nem kívánhat.- A járdafelújításhoz a nagyközségi tanács költségvetési üzeme kész betont szállított — folytatja Schmidt János. — Idén a DÉDÁSZ korszerűsítette a falu közvilágítási lámpáinak javarészét. Ugyancsak a költségvetési üzem tatarozza a tanácsházát és elkészült a községi egészségház belső felújítása, amelyet szintén a tanács fedezett. Nagy problémánk most - s ebben az ügyben országgyűlési képviselőnkhöz is fordultunk hogy a bólyi vasútállomás szélesítése miatt a MÁV lezárta a Töt- tösről az állomáshoz vezető lejárót, életveszélyessé nyilvánítva azt. Úgy gondoljuk, hogy más megoldás kell, mert a lejáró megszüntetése másfél kilométeres kerülőutat jelent. Jövőre lakossági összefogással a falu további csinosítását tűzték ki célul. Ebbe beletartozik a fásítás, az út- és járdaépítés. A bólyi termelő- szövetkezet takarmányboltot alakít ki a falu központjában. De ami mindennél fontosabb: biztató reményük van rá, hogy a következő években megoldódik az egészséges ivóvíz- ellátás. A szeptember végi falugyűlésen szinte másról sem volt szó, csak a vízről. A falu kút- jainak vize nitrátos, és a 120 méter mélyre hatoló próbafúrások azt a szomorú eredményt hozták, hogy a falu környékén nincs ivóvíz. A Bólyi Nagyközségi Tanács ezért olyan terveket készíttet, hogy az ivóvizet Mórokról juttatják el vezetéken Töttösre. A vezetékrendszer kiépítése a házak kertjéig a szükséges berendezésekkel együtt 34-35 millió forintba kerülhet. A nagyközségi tanács megpályázza a megyei tanács támogatását, ehhez azonban feltételként a költségek 60 százalékát kell előteremtenie. A termelőszövetkezet 10—12 millió hozzájárulást ígért. A fennmaradó összeg javarészét a megalakítandó víztársulat tagjainak, a község kétszáz családjának kell összeadnia. Egy-egy házra valószínűleg 30-40 000 forint jut. A falugyűlés 100 résztvevője kölcsönösen egymást győzte meg arról, hogy célszerű a településfejlesztési hozzájárulást - családonként 800 forintot - elfogadni. A cél természetesen az ivóvízvezeték kiépítése. Az elfogadott javaslat úgy szólt: ha víztársulat alakulhat, akkor nem lesz TEFA. * Valószínűleg túlzás lenne állítani, hogy a júniusi választásokkal új korszak kezdődött Töttös történetében. Az viszont kétségtelen, hogy új lendületet hozott az ötfős tanácstagi testület és a szeptemberben megválasztott népfrontbizottság munkája.- Azt a munkamódszert, amelyre most rákényszerít az élet — mondja Schmidt János —, itt Töttösön mi már sok évvel ezelőtt „kitaláltuk” és gyakoroljuk. Mindig az volt a töttösi tanácstagi csoport igénye, hogy a népfrontaktivisták, a falugyűlés, vagy bárki az itteni lakosok közül súgjanak nekünk: mit képviseljünk. S ez a súgás ne csak a gondok felvetésére szorítkozzék, hanem megoldásuk módjaira is. Csak együtt, közös erővel lehet előrébb jutni. Csak úgy, ha mindenki a gazda felelősségével tevékenykedik a maga lehetőségeivel és munkaterületén falujáért. Dunai Imre Új távlatok Szennyvíztisztító épül Pellérd mellett Üzembe helyezik az l/A ütem első létesítményeit — Májusra elkészül a pécs-pellérdi nyomócső — Végleges megoldás: a napi 80000 köbméteres tisztítómű „Súlyos gondot jelent a Megyeri úti szennyviztisztitó-telep nem kielégítő kapacitása. A telepre átlagosan 55 000 köbméter szennyvíz érkezik naponta, ugyanakkor 40 000 köbméter feldolgozására képes. A különbözet — mechanikai tisztítás után — a Pécsi-vizbe kerül, s környezetszennyezést (viz-, talaj-, levegő-) okoz. A Pécsi Vizmü Vállalat a szenny- viziszap-intenzilikálási program keretében 10 000 köbméter/nap kapacitásbővítést hajt végre. A beruházás a tanácsi környezet- védelmi alapból nyújtott támogatással valósul meg. A program realizálása 1985 végére várható." Az idézet a Pécs Megyei Város Tanácsa végrehajtó bizottságának a közelmúltbeli ülése elé terjesztett anyagból származik. Oka a felelevenítésének: aligha lehet olyan pécsi polgárt megkérdezni, aki — ha a város levegőjét szennyező forrásokat kérdezzük — elsők között ne a Megyeri úti szennyvíztisztító-telepet említené. Nem alaptalanul. Ám a végrehajtó bizottság előterjesztésében más is olvasható: „Pécs város új szennyviztisztitó-telepé- nek tanácsi beruházásban megkezdett l/A üteme 1986- ban elkészül." — Előzetesen azt meg kell említenem — hallottuk Marcsik Istvántól, a Pécsi Vízmű üzemvezetőjétől —, hogy Pécs sajátos helyzetben van. Általában ugyanis az országban a szennyvíz útja így néz ki: tisztítják — rendszerint mechanikusan, kevesebb helyen biológiailag —, ülepítik, majd átemelik a nagyobb befogadóba. Ez utóbbi nem más, mint a települések közelében folyó nagyobb víz. Ilyen befogadója Pécsnek nincsen, nehezebb tehát ebben a városban a megoldás. Ráadásul Pécsnek ez az egy szennyvíztisztító-telepe van, változó mennyiséget tudunk fogadni, itt is vannak csúcsok, gondoljunk arra, hogy majdnem mindenki az esti órákban fürdik. . . — Nézzünk kicsit előbbre: mi a távlat? — A Megyeri úti telep megmarad, visszaáll a napi 20— 25 000 köbméter feldolgozására, mechanikai-biológiai tisztítás után ipari vízként visszaadja a városnak. A telepre a szennyvizet a déli főgyűjtőcsatorna szállítja. A távlati elképzelés 1990-től szól, ettől az időtől kezdve elvileg már az épülő pécs—mecsekaljai szennyvíztisztító dolgozza fel a beérkező összes többi szennyvizet. Ha van déli, akkor van több főgyűjtőcsatorna is. Természetesen valóban megvannak, és A környei mezőgazdasági kombinát tornyópusztai telepén nemrég építették fel az első hazai nyúlszőrfeldolgozó üzemet, amelynek egész termelését külföldi cégek vásárolják meg. A pehelykönnyű, színek szerint is szétválogatott és osztályozott nyúlszőrből először Japánba, az NSZK-ba és Angliába szállítottak, most pedig spanyol, francia és belga cégek is rendeltek a keresett termékből. Az idén mintegy egymillió dollár értékű nyúlszőrt értékesít a környei kombinát. a Megyeri úti telep felé mennek — lévén itt a város legmélyebb pontja. Ezért vált szükségessé egy átemelő és egy nyomócső megépítése, amelyek révén az új telepre juttatható a szennyvíz. — Ez jelenti az idézetben említett l/A ütemet: az átemelő- és a nyomócső. Ezt az ütemet is több szakaszra bontottuk: elkészült az M2—0 jelű gyűjtőcsatorna, az új, úgynevezett fogadó műtárgy, az új rácsgépház és az átemelő. Ezek az új létesítmények a 20—30 év múlva várható igénynyel is számolva készültek — lényegében tehát már a jövőt jelentik. — Mi a mai hasznuk eteknek? — Nem fordulhat elő, hogy egy-két közeli területet-üzemet elöntsön a szennyvíz. Ez nagyon fontos volt. Az l/A ütem során elkészült és az intenzifi- kálást lehetővé tevő műtárgyakon keresztül kerül a szennyvíz a biológiai tisztítórendszerre, a fogadható mennyiségen felül a vészkiömlőn keresztül — mechanikai tisztítás után — a Pécsi-vízbe kerül. — Változott a telep jelenlegi kapacitása az új létesítmények elkészültével? — A telep az eddigi 40 000 köbméterrel szemben napi 45 000-et tud biológiailag tisztítani. A berendezések próbaüzeme megvolt, véglegesen ezekben a hetekben vesszük ezeket használatba. A szóban forgó ütem másik beruházása a szennyvizet az átemelőtől az új telepre szállító nyomócső lesz. Az 1000 milliméter átmérőjű vezeték 1986 első negyedében készül él, az öt kilométer hosszúságú cső egyes szakaszainak már megvolt a próbanyomása. Véglegesen — várhatóan — május vége felé helyezik üzembe. A cső másik végén lesz a Pellérd szomszédságában épülő pécs— mecsekaljai szennyvíztisztító-telep, az l/B ütem beruházása. Igen komoly létesítményről van szó, az említett tanácsi előterjesztés szerint „az //B ütem (kapacitása naponta 80 000 köbméter szennyvíz mechanikai tisztítása) beruházását az Országos Vízügyi Hivatal átvette, befejezése a VII. ötéves terv végére várható." A fentiekből kiderül: nagyon is várja a város. így az l/B ütemre visszatérünk lapunkban, részletes tájékoztatást nyújtunk az építkezés anyagi hátteréről, arról, mennyiben felel majd meg Pécs városának. Előzetesen csak annyit: a napi 80 000 köbméteres kapacitás megnyugtatónak látszik. Úgy tűnik — ha a jövőbe is nézünk —, hogy ennyi é$ ennél nem kevesebb jelentheti a megoldást. Mészáros Attila Az alapanyagról — az évi 6 millió nyúl'bőrrőJ — az ország legnagyobb nyúltenyésztő gazdaságait egyesítő nyúlbőrfel- dolgozó gazdasági társaság gondoskodik. A fehér nyúlszőr keresett, ennek ára többszöröse a tarkáénak. Ezért a gazdasági társaság a kistermelőket anyagilag ösztönzi a fehér bundájú nyúlok tenyésztésére és mindenkor a külpiaci árakhoz igazodva veszi át a szárított nyúlbundát: félévenként módosítja az árakat az európai piacon kialakult árfolyamnak megfelelően. Nyúlszőr - exportra
