Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-22 / 320. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ' Dunántúlt napló XLII. évfolyam, 320. szám 1985. november 22., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A bányát is lehet szeretni (3. oldal) Lakossági kölcsönből fejleszt a posta (3. oldal) Teljesiti tervéi a HUNOR (5. oldal) Lehet közös választ találni a világ sorskérdéseire Befejeződött a genfi csúcstalálkozó Kádár János hazaérkezett Prágából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csü- törtökön, a késő esti órákban hazaérkezett Prágából, ahol részt vett a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek felső szintű talál­kozóján. Kádár János kíséretében volt Várkonyi Péter külügymi­niszter és Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, a Központi Bizottság tagjai. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Ká­roly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Szűrös Mátyás, a Központi Bi­zottság titkára és Barity Miklós külügyminiszter-helyettes. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete. A tárgyaló^ partnerok nyilatkozatot adtak ki Mihail Corbacsov Prágába, Ronald Reagan Brüsszelbe utazott Időszerű feladatok a kulturális élet távlati fejlesztésében Csütörtökön megtartották a szovjet—amerikai csúcstalálko­zó zárórendezvényét. A genfi nemzetközi sajtóköz­pontba megérkezett Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan. A teremben ekkor már jelen voltak a csúcstalálkozón részt vett szovjet és amerikai hiva­talos személyiségek, Svájc és Genf városának képviselői, va­lamint az elektronikus és a nyomtatott sajtó munkatársai. A rendezvényt Kurt Furgler, a Svájci Államszövetség elnöke nyitotta meg. Ezt követően Mihail Gorba­csov, majd Ronald Reagan emelkedett szólásra. Ezután Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere és George Shultz, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere meg­állapodást írt alá a két ország közötti tudományos, oktatási és kulturális cseréről, illetve kap­csolatokról. A rendezvény végén Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan röviden elbeszélgetett. * örvendetes, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok megállapodott abban: nem hagyják el Genfet záróokmány aláírása nélkül — jelentette ki Kurt Furgler. a Svájci Állam- szövetség elnöke' csütörtökön, amikor megnyitotta a szovjet —amerikai csúcstalálkozó záró- rendezvényét. Biztosítani sze­retném önöket, hogy támoga­tósunk és az az óhajunk, hogy elősegítsük az önök nemes munkáját, mindig el fogja kí­sérni önöket egymással való találkozói, tárgyalásaik és munkájuk során — hangsú­lyozta a két világhatalom ve­zetője előtt a svájci elnök. Ezután került sor Gorbacsov és Schultz sajtóértekezletére. A genfi tárgyalások igen komolyak, nyíltak, élesek (né­ha rendkívül élesek) és bizo­nyos fokig termékenyek vol­tak. Ezt hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára Tegnap ülést tartott az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottsága, melyen részt vett Lendvai Ildikó, a Központi Bi­zottság alosztályvezetője, Pal­los János, a KEB munkatársa. Lukács János, a pártbizott­ság első titkára tájékoztatta a testület tagjait a Központi Bi­zottság 1985. november 12-i üléséről. Ezt követően a pártbizott­ság megvitatta a megye kul­turális életének távlati fejlesz­tésével kapcsolatos feladatok időarányos végrehajtásáról és az időszerű tennivalókról elő­terjesztett jelentést. Rajnai Józsel megyei titkár szóbeli kiegészítőjében többek között arra hívta fel a figyel­met, hogy tíz évvel ezelőtt nagy jelentőségű dokumentu­mot fogadott el a megyei párt- bizottság, mely felölelte a me­gye kulturális életének egé­szét, mely tizenöt évre szóló munkaprogramot jelentett. Az akkor elfogadott állásfoglalás arra kötelezi a testületet, hogy ötévenként elemezze a tapasztalatokat, kerüljön sor az eredmények és a megválto­zott viszonyok alapján a soron- lévő feladatok meghatározásá­ra. Most másodízben került erre sor. Az elmúlt öt esztendő mun­kájáról számot adó jelentés és állásfoglalás-tervezet széles körű véleménykérés, vita után került a pártbizottság elé. Nagy figyelmet kapott, hogy a párt XIII. kongresszusa hatá­rozatai érvényesüljenek a fel­adatok kimunkálásában. A kongresszus határozatában egyértelműen megfogalmazó­dott a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés kölcsön­hatása és egysége. Ez az ösz- szefüggés politikai gyakorla­tunkban azt jelenti, hogy az eddiginél kezdeményezőbben kell alakítani a kultúra és a gazdaság kölcsönhatását. Ez korántsem szűkíthető csupán a pénzösszegek nagyságának és elosztásának kérdésére. Szük­ségszerű a gazdasági fejlődés minőségi tényezőinek kibonta­koztatása, az intenzív fejlesztés követelményeinek érvényesíté­se, a megújulás képességének fokozása. E képesség alapja pedig éppen a kultúra, a mű­veltség, az alkotóképesség fo­kozása. A művelődés, az okta­tás, a tudomány fejlesztése gazdaságunk magasabb szint­re emelésének növekvő jelen­tőségű erőforrása és fejleszté­sük alapvető társadalmi ér­dek. A széles értelemben vett kulturális szférát hatékonyab­ban kell működtetni a szocia­lizmus gazdasági-társadalmi fejlődése érdekében. (Tudósit ás az 5. oldalon.) A szóbeli kiegészítés arra is felhívta a figyelmet, hogy a korszerű gazdasági építőmun­ka kezdeményezőivé csakis kulturáltabb, tájékozottabb, a munkafolyamatokat áttekinteni képes dolgozók válhatnak. A teendők megfogalmazásánál számításba kellett venni, hogy jelentősen előbbre kell lépni az általános munkakultúra te­rén. Nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a nevelő­munkában, fontosságának megfelelő helyet kapjon a munkaszeretet, a családi, tár­sadalmi, gazdasági és állam- polgári ismeretek szélesítése, a fegyelem erősítése. Fontos teendő a mai társadalom ál­tal igényelt szocialista voná­sok, a demokratizmus szélesí­tése által megkövetelt minősé­gi elemek erőteljesebb meg­jelentetése a kultúra terén. A napirend vitájában fel­szólalt: Szikszói Tiborné, pécsi általános iskolai igazgató, Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan elbúcsúzik egymástól, miután közös nyilatkozatot tettek a sajtó képviselői előtt Genfben (Telefoto — AP — MTI — KS — DN) csütörtöki sajtóértekezletén. Egyúttal rámutatott: a Szov­jetunió azt tekinti a központi kérdésnek, hogy megfékezzék a fegyverkezési versenyt, meg­akadályozzák annok tovább­terjedését az űrre. Az űrfegy­verkezésnek beláthatatlan kö­vetkezményei lennének, ve­szélybe kerülne a fegyverzetel­lenőrzés egész eddigi rendsze­re — hangoztatta. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a kérdésben végül is sikerül megegyezni. Kijelentette: Amint a történelem mutatja, a Szov­jetunió mindig lépést tudott tartani az Egyesült Államok ál­tal kezdeményezett fegyverke­zési versenyben. így szükség esetén az űrfegyverkezés terü­letén is rövid idő alatt tudna megfelelő ellenintézkedéseket tenni. A főtitkár óvott a Szov­jetunió gazdasági, katonai helyzetének, lehetőségeinek, tartalékainak téves nyugati megítélésétől. Mihail Gorbacsov elismerő hangon méltatta a Reagan el­nökkel folytatott hosszú, beha­tó, nyílt tárgyalásait, majd re­ményét fejezte 'ki, hogy az amerikai fél — a szovjet állás­pont közvetlen, részletes meg­ismerése után — készen áll majd a' sikeres fegyverzetkor­látozási tárgyalásokra, az atomfegyverkísérletek teljes el­tiltására. Az utóbbi egyezmény ellenőrzésére — hangoztatta — a Szovjetunió természetesen ikészen áll, akárcsak megfe­lelő ellenőrzésre abban az esetben, ha — amint javasolta- a két nagyhatalom 50-5C százalékkal csökkenti támadó atomfegyverkészleteit. Az eltérő álláspontok elle­nére a két fél osztani látszik a nézetet, hogy egy nukleáris háborúban nem lehet győztes- mondotta. A szovjet fél 3 csúcstalálkozón leszögezte: nem kíván katonai fölényt sze­rezni az Egyesült Államokkal szemben, de nem enged fö­lényt a másik félnek sem. Az együttműködés csak a kölcsö­nös biztonságon alapulhat. A világ fordulóponthoz ér­kezett, amikor a két nagyha­talom különös felelősséget vi­sel a békéért, Földünk jövő­jéért — hangoztatta —, egyút­tal kiemelve, Földünk függet­len országai nem jelentik va­lamely nagyhatalom „hátsó udvarát". A Szovjetunió véle­ménye szerint a fegyverkezési verseny megfékezése nyomán a nagyhatalmak a felszabadu­ló erőforrásokat a fejlődő vi­lág támogatására, az éhezők segítésére, a környezetvéde­lemre és egyéb hasznos célok­ra fordíthatnák. Mihail Gorbacsov szólt arról, hogy a Szovjetunió kész közre­működni a regionális konfliktu­sok rendezésében is, de csak akkor, ha azzal nem sértik más országok szuverenitását. Az SZKP főtitkára higgadt hangvételű, érvelő, a polémiát kerülő nyilatkozatában, majd válaszaiban a Szovjetunió őszin­te tárgyalási, megegyezési készségét hangoztatta. Utalt arra, hogy a kulcskérdés a fegyverzetkorlátozás, a fegyver­(Folytatás a 2. oldalon) László Imre műszakvezető vájár o MASCS-on dolgozik. A megyei pártbizottság ülése Kultúra és gazdaság (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents