Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-16 / 314. szám
Megjelent a pálya- választási tájékoztató Mi lesz a következő? Mintha csak megérezte volna Baráti József zászlós: mi lesz a nap legkomolyabb feladata ... A Pécsi Tűzoltóparancsnokság földszintjén, ahol sokféle piros jármű, fecskendő vár arra, hogy a felhúzódó fémredőnyök bármelyik pillanatban szabaddá tegyék az utat, 11 óra felé arról beszélgetünk: nekik, az idős tűzoltóknak már fölöttébb unalmas lehet a kötelező foglalkozás, mint amilyen a mál- házás, vagy a szolgálati szabályzat tanulása. így válaszolt: — Tegyük csak rendbe a dolgokat: egy-egy hónapban tíz napot szolgálunk. Sok az új, különleges jármű és más eszköz. Ezek ismeretéhez, felszerelésük pontos kezeléséhez begyakorlott, gyors mozdulatok, szinte már automatikus ismeretek szükségesek. Kell, hogy havonta egy alkalommal mindegyiket újravegyük. „Élesben" ' nem lehet a tolózárat egy sorral lejjebb lévő fiókban keresgélni ... Ha egy tűzoltót hirtelen ébresztenek, tudnia kell az eszmélés első fél pillanatában, milyert például a hurokkötés — életmentésről van szó. Délben, 11 óra 32 perckor felvillantak a hatalmas épületben a piros lámpák, röviddel utána megszólalt a duda: István-aknón valaki egy 20 méter mély kútba esett. Ki kell hozni! Egy óra múlva már vissza is jöttek a pécsi tűzoltók. Azt ez embert megmentették. Két óra múlva már nem is esett erről szó. A „nagy esetek", az igazán komoly feladatok, jelentős riadók „füstje" azonban napokig lebeg a parancsnokság folyosóin. Két nappal ezelőtt propilénszivárgás volt a magyarbó- lyi vasútállomáson. A mínusz 45 fokon már forrni kezdő, robbanásveszélyes, a 'talajszinten maradó, vagy ott sodródó góz egy vasúti tartálykocsiból szivárgott. Kedden, 14 óra '10 perckor riadóztatták a mohácsi tűzoltókat, majd a pécsieket. Két és fél óra múlva ért a helyszínre a dombóvári tűzoltóvonat. A környéket persze lezárták, várták a speciális ismeretekkel rendelkező szakembereket. Hosszú idő telt el. 6. HÉTVÉGE Ezalatt a tűzoltók arra az egy szikrára, a bármilyen okból bekövetkezhető egyetlen szikrára gondoltak, amelyik be- lobbanthatja, felrobbanthatja a gázt... Éjfélre hárították el a veszélyt. * Az épület földszintjén a Pécsi Tűzoltóparancsnokság hírközpontja: százszám az apró lámpák, kapcsolók, mikrofonok, telefonok, URH-készülé- kek, magnetofonok, közvetlen vonalak és belső hírlánc —az egész egy jókora patkóalakban, közepén egy magas támlájú forgószék. Ma Gyuri Sándor főtörzsőrmester az 1. számú, Gáli Tibor szakaszvezető a 2. számú híradóügyeletes. Elméletben — bár a tűzoltók még játszani se nagyon szeretnek az ilyesmivel! — elrendelik a 11-es, kiemelt riasztást. — Ha bejön telefonon a jelzés, azonnal töltjük ki a káreseti lapot, közben bekapcsoljuk a vészlámpát, amely I- es riasztást is jelez. A szolgálatparancsnok iderohan, s ahogy mi írjuk, hol, mi történik, mérlegeli, milyen fokú riasztást kell elrendelnie. Ha II- es, kiemelt fokozat, indul a Pécs I—II—III. gépjárműfecskendő, a porszer, éjszaka az áramfejlesztő is. Ezek a jelzések itt mind be vannak táplálva a készülékekbe, csak a megfelelő gombot kell megnyomnunk. Már az első gombnyomásra piros lámpák tucatjai izzanak fel a laktanyában: folyosókon, hálókörletekben, parancsnoki szobákban, tantermekben, az étteremben — mindenütt. S 'közvetlenül ezután megszólal a duda. — Ha megszólal — mondja Török Béla tűzoltóalezredes, megyei parancsnok —, egy pillanatra megmerevedik *a vonuló állomány . .. A PRAJ -— a programozott automatikus jeladó — mindent „megmond" a szolgálatban lévőknek. Pillanatokon belül tucatnyi helyen írja ki a „fényújságra”: kiknek kell menniük. Közben szól a duda. Külön jelzés riasztja az l-es, a ll-es és a többi fecskendőt, a különleges szerek ■kezelőit. Ők pedig ott állnak már, a jól ismert csúszdák ugyancsak automatikusan nyíló ajtóinál, várva: mit mond a duda? Kell-e nekik is zuhanni lefelé a 8—10 méter hosz- szú alumíniumcsövön? S ha például a porszer jelét nem hallják — egy rövid, egy hosszú —, a „porszeresek" visszafordulnak, a csúszda ajtaja halkan bezárul. Éjszaka 100, nappal 60 másodpercen belül már senki sincsen az épületben azok közül, akiknek a duda szólt. * A mára virradó éjjel aránylag csendes volt. Reggel hét órakor — Török Béla minden nap ilyenkor már a megyei parancsnokságra ér, ha fél órával később, titkárnője rákérdez: már azt hittem, beteg ... — a szolgálatot letevő megyei ügyeletes, Bibicsáf Antal zászlós fáradt hangon jelenti: Szederkényben egy melléképület égett, a becsült kár 35 000 forint, a megmentett érték 700 000 körül van. A mohácsiak oltották el, a szederkényi önkéntesekkel. De már itt van Sebestyén Pál törzszászlós, a következő 24 óra ügyeletese is. Reggel fél 8, az őrségváltás ideje. — A leköszönőktől a szolgálatba lépők minden felszerelést átvesznek — magyarázza Schifter Miklós főhadnagy —, a fecskendőktől a roncsvágóig, az okmányokig, mindent, az utolsó csavarig. így hát el is húzódhat. Ma simán ment. Zádori János zászlós, szolgólatparancs- nok-helyettesnek nem sok dolga akadt, beosztottjai csak egy IFA hibás fékjére hívták fel a figyelmét. Percek múlva fékpadon volt, kijavították, így is eltartott az őrségváltás majdnem fél óráig. Megállni nem volt idő, mint ahogy egész nap sem lenne — még a riadók nélkül sem. KISZ-gyűlés a fiatalabbaknak, majd mál- házás — ez az, amiről Baráti Józseffel beszélgettünk, amikor újból és újból gyakorolják, mi hol van, hogyan lehet a leggyorsabban használatba venni, mit kell tenni különböző helyzetekben. Málházás után a szolgálati szabályzattal foglalkoztak. Valahol közben akadt idejük reggelit is bekapni, és már szólt is — aznap először — a duna: Istvón- akna, életmentés. * Ma is — mint majdnem minden nap — voltak vendégei a megyei parancsnokságnak. Három megye — Tolna, Somogy és Baranya — fiatal tűzoltói közül azok jöttek konzultációra, akik a vonulás állományhoz tartoznak és kiképzésüket szolgálati helyükön oldják meg — öthónapos budapesti, bentlakásos tanfolyam helyett —, azaz maguk tanulnak megadott anyagból és tematika alapján. Az ilyen konzultációkon a B. M.-i Tűzoltó Kiképző Központ tanárai segítik felkészülésüket. Decemberben tiszthelyettesi vizsga — alap- feltétel ahhoz, hogy valaki tűzoltó lehessen. — Olcsóbb így, és számos előnnyel jár a képzés, s nemcsak a szakmánk, hanem a fiatalok szempontjából is. Nem kell utazniuk, három megyéből rövid idő alatt ösz- szejön-nek, az ötnapos ' budapesti képzés számukra sem előnyös anyagilag és nincsenek elszakítva a gyakorlattól, a leghatékonyabb tanártól — mondta dr. Bendő Mihály tűzoltóezredes, az intézet parancsnoka, aki azért kísérte -el az oktatókat, mert tudni szeretné: vajon a megyei parancsnokságokon kellően segítik-e a tiszthelyettes-jelöltek •tanulását. — Elképzelhető, hogy a „civil" technika, szellemi kapacitás nagyobb léptekkel fejlődik, mint a tűzoltóságé, objektív okok miatt is. Hogyan oldják fel az ellentmondást? — Nem érzek különösebb ellentmondást. Nagyon sokrétű a kapcsolatunk különböző tudományos szervekkel, rendszeres résztvevői vagyunk a piackutatást, gyártmányismertetést szolgáló bemutatóknak, a lépéstartást ez is szolgálja. De ha csak arra gondolunk: hatósági engedélyezési munkánkon keresztül minden korszerűbb létesítménnyel, berendezéssel, ányaggal kapcsolatba kell kerülnünk, ez is erősíti naprakészségünket. S mindezeken túl: ma már nagyon sok a jól képzett, magas végzettséggel rendelkező szakemberünk. A gyakorlat — a leghatékonyabb tanár. Általában is igaz, a tűzoltóknál különösen. Más itt, a megyei parancsnokság földszintjén álldogálni, a tolólétra mellett — és egészen más, ha működésbe lép a szerkezét, akárcsak a gyakorlás érdekében is. Azt mondja Jermás József zászlós, hogy a beöltözők, vagyis az újoncok egyik legkeményebb problémája a tolólétra. — A miénk akár harminc méter magasra is feltolható. És ott fenn a létra kilengése bizony nem kicsi, össze kell szednie magát a tűzoltónak, hogy a szorongását^ legyűrje.. . — És ha valaki nem állja a próbát? — Valaki bentrekedt a ti. zedik emeleten, egy égő helyiségben. Ki kell hozni. Elképzelhetetlen, hogy egyikünk azt mondja: pardon, ez nekem túl magas . . . A tüzet eloltani, a veszélyt elhárítani: az egyik oldal. A másik — megkeresni az okot, tisztázni a körülményeket, felkutatni a felelősöket. A tűz- vizsgálók íróasztalán mindig sok az akta. Ma Alpár Gyula alhadnagy van szolgálatban, - ők is 24-48 óráznak -, délelőtt 11 órakor teszi az utolsó pontot egy ügy végére: elkészült a közelmúltbeli komlói gépkocsitűz jegyzőkönyve. De a legfrissebb esete is komlói: olajbojler okozott tüzet egy fürdőszobában, a kár tetemes volt. Ennek a vizsgálata következik. Alpár Gyula mutatja a „lepedőt": a fél- asztalnyi papírlapokra minden tűzesetről minden adatot fel tüntetnek. — Van olyan hónap — mondja kicsit neheztelő hanghordozással —, amikor három lepedőt is teleírunk! — Megkezdődött a fűtés — számolunk az olajkályha okozta tüzekkel .. . Azután jön a húsfüstölés — már előre tartunk tőle. Sokat kell dolgozni egy-egy tűzeset teljes vizsgálatán. Legfeljebb álomnak lehetne azt minősíteni, hogy a vizsgáló mindjárt a tűz napján leadhatná a befejezett vizsgálati jegyzőkönyvet. . . Csend van. Túl két riasztáson — ha lehet ezt mondani, —, feszülten téblábolnak a ■tűzoltók. Tudják, hogy bármelyik pillanatban, de nem tudni mikor, még van vissza valami.., — Sokszor volt már így: napokig semmi komoly, azután hirtelen megbolondul a világ —■ mondja Baráti József. — Érzem: vihar előtti most is a csend. Mészáros Attila A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet pályaválasztási osztálya kétévenként megjelenteti a pályaválasztási és továbbtanulási tájékoztatót. Most jelent meg az 1986-os és az 1987-es évekre a kiadvány a jelenlegi 7. és 8. osztályos tanulóknak. A tájékoztató általános, de egyben közvetlen útmutatást ad a tanulóknak az orientációs (7. oszt.) és a döntési ( 8. oszt.) szakaszban. A szülők és az osztályfőnökök megtalálják benne a beiskolázással kapcsolatos kérdéseikre a választ. Röviden ismerteti iskolatípusonként az egyes Baranya megyei középfokú intézményeket és iskolákat. Továbbá a végleges döntés előtt pontos képet ad a választott iskola milyenségéről. Ehhez ajánlatos még az iskolai nyílt napokat, az intézmények pólyaválasztási rendezvényeit, kiállításait látogatni és a látottakat értékelni. A pályaválasztással és a beiskolázással . kapcsolatos konkrét kérdésekre ad választ: — Hol és milyen iskolatípusban tanuljak tovább? — Milyen szakmát, szakot válasszak? — Hogyan kell kitölteni a Jelentkezési lap továbbtanulásra c. nyomtatványt? — Mi a felvételi vizsga anyaga? (Ha van felvételi vizsga.) — Milyen esély van a választott szakmára, illetve egy- „egy iskolába való bekerülésre? Felsorolja a tájékoztató az 1985/86-os tanévben Baranya megye középfokú iskoláiba jelentkezett tanulók szakmánkénti és iskolánkénti számadatait. Ezek a számok megmutatják, hol van aluljelentkezés, illetve túljelentkezés. Ez azt jelenti, hogy ha első helyre túljelentkezett szakmát vagy iskolát írunk, akkor a második helyre alul- jelenlkezettet ajánlatos megjelölni. így nagyobb az esély a bekerülésre, — Mi a teendő, ha a második helyen megjelölt iskolába sem vettek fel? — Kik fellebbezhetnek? — Milyen szociális juttatásokat kaphatnak a középfokú iskolákban jelentkezett tanulók? — Mit jelent a társadalmi tanulmányi szerződés? Továbbá leírja a katonai pályákra történő beiskolázás módját, helyét, stb. Kiemelten foglalkozik az 1986/87-es tanévben Pécsett beinduló, középiskolai katonai kollégiummal. A Baranya megyében nem oktatott szakmákról és a beiskolázáshoz szükséges iskolacímekről is informál. A kiadványt elsősorban a továbbtanulni szándékozó tanulóknak és szüleiknek, az általános iskolák osztályfőnökeinek és valamennyi középfokú iskolának ajánlják. A kiadványt az iskolákban, 17 forintos áron lehet megren- l delnr. Felfelé a létrán Védööltözetben a lángok között Cseri László felvételei Egy nap a tűzoltóknál
