Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-16 / 314. szám
UJ utakon Versenytárgyalás Mohácson Nem fixettek rá a kivitelezők sem Megindult a pezsgés az építőipari szervezeteknél Nemrég arról számoltunk be, hogy a Mohács Városi Tanács milyen felújítási és építési munkákat versenyeztetett, és az azokat elnyerő cégek milyen munkát végeztek. A Városi Tanács elnöke, dr. Németh Elemér két előnyt különösen kihangsúlyozott: a versenytárgyaláson meghirdetett munkákkal jól járt a tanács és szerinte a versenytárgyalásokon a munkákat elnyert kivitelezők is megtalálták a számításukat. Most arra keresünk választ, néhány versenyt és munkát nyert kivitelezőnél, mennyiben találták meg a számításukat ők. A Mohácsi ÉPSZOV elnöke, Kuti Géza, a több versenytárgyalásból egyet, a Szabadság úti iskola vizesblokkját nyerte el. — Mi kezdtük a licitet 650 ezres ajánlattal és nyolcadik ajánlattevőként, mi nyertük el végül 440 000 forintért. Az utókalkulációnk szerint mert minden munkánknál ilyet is készítünk — annyiban fizetődött ki nekünk, hogy „pénz az ablakban", nem nyertünk vele, de ró sem fizettünk. — Mennyiben más az egyösszegű pénzzel elnyert és a korábbi kijelöléses rendszerben elnyert munka pénzügyi része? — A korábbi rendszerben a kivitelezés során felmerült többletköltségeket utólag érvényesíthettük, most az egyösszegű, tehát a versenytárgyaláson elnyert munkánál nincs ilyen lehetőség. Év elején nyertük el a verseny- tárgyaláson a mohácsi pártszékház építését, és már most irigylésre méltó a helyzetünk, mert a tervező megálmodta egyes egyedi gyártású anyagok beszerzésénél az eredetileg adott árajánlatot, már eddig milliós nagyságrenddel megfejelték. Mi a munka elnyerésével elköteleztük magunkat a pénzre, a határidőre és a minőségre, de a háttéripar úgy játszik velünk, ahogy akar. Például egyes szállítók különféle címen — programozott, ütemezett szállítás — jelentős többlet- százalékokat számítanak fel akkor is, ha mi időben rendeltük meg az anyagot, és semmiféle külön szolgáltatást nem kértünk. Főleg a szabadáras termékek órai kalkulálhatatlanok előre biztonsággal. Mi az előnye a versenytárgyaláson elnyert munkának? — Az anyagilag jelentős előny a korábbi rendszerrel szemben, hogy az elvégzett munkák után benyújtott szakasz-számlákra azonnal átutalják a pénzt és nincs korlátozva elvileg az ilyen szakaszok száma, az a mérvadó, amit a szerződésben rögzítünk. Ez a szövetkezetünk gazdálkodása szempontjából mindenképpen előnyös a maximált áras munkákkal szemben. o A Községi Tanácsok Költségvetési üzeme bólyi székhellyel tevékenykedik, ők a Mohácsi Városi Tanács épületét és a volt járási hivatal épületét nyerték el, a két épület külső tatarozását. mégpedig az induló ár alá- ígérésével, egyre csökkenő licitek végén, 2,5 millió forintért. — Megérte még Így, ilyen alacsonyra lealkudott áron is a munka? — kérdezem Huba Gyulát, a bólyi építőipari szervezet vezetőjét. — Feltétlenül megérte. Az év elején, amikor a verseny- tárgyalás volt, még joggal tarthattunk attól, hogy nem lesz elég munkánk. Jól jött ez a lehetőség más szempontból is: mivel mi nyertük a munkát a versenytárgyaláson, megkaptuk többletfeladatként a tanácsháza két vizesblokkjának felújítását is 400 000-ért. A versenytárgyalás idején a postaépület felújításának sorsa még bizonytalan volt, időközben — hogy egységes legyen az egész tanácsi és posta épülettömb — megkaptuk azt az egymilliós munkát is a jövő évre. — Milyen tapasztalatokat szereztek a versenytárgyalásokon? — Mindegyiken ott voltunk, de ténylegesen csak ötön indultunk és azok közül egv lett a miénk. Tanulságként levontuk, hogy csak jól előkészítve és felkészülve szabad versenytárgyalásra menni. A „vereségünket" is kielemezzük, hogy tanuljunk belőle. Például a GEKKO gmk-tól ellesve az ötletet, mi is szeretnénk mozgóállványt beszerezni, mert azzal lényegesen kisebb költséggel lehet dolgozni. Nekünk összességében bejött a versenytárgyalásos rendszer. — Indulnak a jövőben is? — Igen, de szerencsés helyzetben vagyunk, mert a tanácsi igények nélkül is lekötött már az 1986-as kapacitásunk fele. o A Pécsi Közúti Építő Vállalat (KÉV) a mohácsi Virág és a Mező utcát nyerte el, az egyiket csatornázniuk is kellett és mindkét utcát szilárd burkolattal látták el. Karoliny Móron, a KÉV igazgatóhelyettes főmérnöke: — Országosan jellemző, hogy a mélyépítésben mind nagyobb a versenytárgyalásos munkák aránya. Mi idén a munkáink mintegy 20 százalékát nyertük el így. Véleményem szerint a verseny- tárgyalásos rendszer mindenképpen előremutató akkor is, ha „áldozattal" jár. Mi egyetlen esetben sem értünk el így magasabb árat, mint a hagyományos megbízásos munkáknál, mégis előnyt jelent a verseny- tárgyalás, mert mobilizálja a vállalatot, és az emberek szürkeállományát. Magyarán: meg kell tanulnunk gondolkodni azért, hogy mit lehet olcsóbban, jobban szervezve, esetlea még olcsóbb technológiával végezni, ha munkához, tehát piachoz akarunk jutni. Márpedig akarunk, hoznunk kell legalább az évi 300 milliós árbevételt. — A versenytárgyalásos 20 százalékos arány valóban szép eredmény. Minden ilyen versenyt megnyertek? — Nem, csak a 80 százalékát. Sikerült alaposan felkészülnünk valamennyire, kielemeztük, hogy hogyan és miképpen lehet csökkenteni az önköltségünket és még olcsóbban megtervezni, és adott esetben kivitelezni a munkát, hogy a tárgyaláson lejjebb mehessünk az árainkkal. A versenytárgyalási jogszabály kikötése lehetőséget ad az ajánlattétel módosítására. Ha a megrendelő hozzájárul, változtatható a technológia, az ár, a határidő vagy például a fizetési ütemezés. Mi fizetési ütemezés kikötés-engedménnyel is nyertünk már versenytárgyalást. Ez o módosítható variációs lehetőség a legjellemzőbb. A másik, úgynevezett egyfordulós lehetőség, amikor esetleg több variációt is kidolgozhat és beadhat a vállalkozó, és a megrendelő azok közül választja ki a számára legelőnyösebbet. — Melyik a legfontosabb, a lelső (azaz induló) avagy az alsó ár a vállalatnak? — Az alsó a fontosabb, amivel már esetleg el lehet nyerni a munkát, de az sem szentírás. Ez a minimum ár függhet attól is, hogy további esélyt ad-e újabb megrendelésekre, függ a munkaellátottságtól is az adott térségben vagy az egész vállalat szintjén. Mi Baranyában és Tolnában dolgozunk, védjük ezt a területet, s adott esetben áldozatot is hozva, de győzni akarunk. Tudomásul kell vennünk, hogy a környezet változik, az árak, anyagárak emelkednek, tehát ez a bizonytalansági tényező természetes dolog, és ezt csak belső vállalati rugalmassággal lehet kivédeni, avagy ellensúlyozni. Tehát nekünk állandóan élesben kell játszanunk, felkészülve az esetleges bukás lehetőségére is. Mi az alkalmazkodásra csakis úgy vagyunk képesek, ha az embereink használják az eszüke: a cél érdekében. Nem a gondokat hozzák elő, nem azt, hogy mit miért és hogyan nem, hanem arra keresik a megoldást, hogy mit lehet még jobban, olcsóbban elvégezni. Ezt a szemléletet a versenytárgyalásos rendszer felerősíti, sőt meg is követeli, a rugalmas hozzáállást, piacérzékeny szemléletet a nem versenytárgyalásos munkákra is kiterjesztjük. o A GEKKO Magas- és Mélykarbantartó gmk a mohácsi Széchenyi téri iskola külső felújítását nyerte el 1,3 millió forintért. A licit 2,9 milliónál kezdődött. Á GEKKO közös képviselői, Kiss Péter és Mátyássi Attila a munkáról és az előzményekről : Ez volt az első „éles" versenytárgyalásunk és az első ilyen felújítási munkánk. Mi alpinista módszerrel dolgozunk, azzal kiváltható az állványozási költség jelentős része és szinte teljesen az ideje. Más cégek költségének 70 százalékáért, vagy annál is kevesebbért végezzük el ugyanazt a munkát. Olyat is vállalunk, amire más nem is vállalkozik: korrózióvédelem, gyárkémények bontása, vasszerkezetek bontása beépített helyről, légi jelzések festése, panelhézag tömítése vagy veszélyes fák eltávolítása mind a profilunkba tartozik. — A mohácsi felújítást is alpinista módszerrel végezték? — Úgy terveztük, és kiszámoltuk, hogy 1,5 és 1,1 millió forint közötti összegből elvégezhetjük. A helyszínen kiderült, hogy a gyerekek veszélyeztetésével dolgozhatnánk csak kötélről, így arról le kellett mondanunk. Nehéz helyzetünkből az húzott ki, hogy az ÉGV—ÉLISZ gépkölcsönzőből bérelhettünk guruló állványt. így az alpinista módszernél ugyan drágábban végeztük el a munkát, de még így is majd egy hónappal az eredeti átadási határidő előtt készültünk el vele. Murányi László Készülnek az Ikarus-alvázak a lakatos üzemben Cseri László felvételei Kiaknázni a lehetőségeket! Az áj szabályozik Újpetrén Talpra állítják az ipari ágazatot - Fő növény a kukorica - Korszerűsítik a tehenészeti telepet Jó fogadtatásra talált a megye legnagyobb közös gazdaságában, a közel tízezer hektáron gazdálkodó újpetrei Petőfi tsz-ben az a frissesség, amivel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az 1986. évi szabályozókat meghirdette. A meghirdetést követő napokban összeült a tsz vezetősége megvitatni, mit hoz a konyhára a kukoricára kapható hektáronként 800 forintos támogatás. Kiderült, hogy az ő üzemi méreteiknél 2,4 millió forintot nyerhetnek, ha a vetésszerkezetet módosítják, mert akkor járnak jól, ha kevsebb búzát és több kukoricát termelnek. A sikértartalom szerinti búzaátvétel bejelentése is a kukorica javára billentette a mérleg nyelvét, így történt, hogy Újpetrén gyors sikert aratott a központi intézkedés: a tsz 350 hektárral csökkentette a búza vetését a kukorica javára. A 90 filléres tej-árkiegészi- tést első hallásra a termelők kevesellték. Újpetrén, ahol 900 tehenet tartanak és évi tejértékesítésük 38 000 hektoliter, ez a szerénynek tűnő 90 filléres áremelés is több mint 3 millió forintot hoz pluszban. Úgy döntöttek, hogy nem csökkentik a nagyüzemi állományt, sőt, mivel az új szabályozók 50 százalékos állami támogatást biztosítanak, fejlesztik az ágazatot, 1987- ben megkezdik a szakosított tehenészeti telepük teljes rekonstrukcióját, korszerűsítik a fejési technológiát és kötetlen tartásmódra térnek át. A jelenlegi 4800 literes tejtermelésüket a tartásmód és a genetikai háttér korszerűsítésével a VII. ötéves terv végén 5200 literre kívánják feljavítani. A sertésre meghirdetett kilónkénti 1,50 forintos áremelés a legjobbkor jött Újpetrén. Az idén fejezték be a nagyüzemi sertéstelepük kapacitásbővítő rekonstrukcióját, ezzel a telepük kibocsátóképességét évi 7000-ről 10 000 darabra növelték. Jövőre további ezerrel növelik az árukibocsátást. A KA-HYB fajtával, hasítva nem 1,50, hanem 3,50 forint ártöbbietet érhetnek majd el kilónként. Ehhez jön még az a kedvezmény, hogy 1986. január 1-től olcsóbb lesz a fehérjetakarmány. Újpetrének saját takarmánykeverője van, de mivel olcsóbban tudják beszerezni a fehérjét, az eddiginél többet tesznek majd a tápokba, s így jobb minőségű végterméket tudnak piacra dobni. A növénytermesztés — amely tavaly 48 millió forint ágazati nyereséget hozott - némi szerkezeti módosítással továbbra is megtartja vezető szerepét. Fő növényük a kukorica, amit jövőre 3000 hektáron termelnek, emellett októberben elvetettek 1850 hektár búzát, 300 hektár árpát is, amivel a megye második legnagyobb gabonatermelői. Tovább növelik a világpiacon ma legjobban fizető olajos növények termelését. A napraforgót, amelyből mázsánként 1000 forintos exportárat értek el, 900-ról 1200 hektárra futtatják fel, s 350 hektárral bekapcsolódnak az olajrepce termelésébe is. Ebből 60 hektár kísérleti területen magas olajtartalmú, bőtermő jugoszláv fajtát honosítanak. Jól érintette az új szabályozás a fsz ipari löágazatát is, amely az utóbbi két évben náluk is megtorpant. 160 embernek ad munkát és éves árbevétele megközelíti a 100 millió forintot. Az ágazatot már ebben az évben sikerült lábraállítani, úgy hogy a tervezett 15 milliós nyereséget jócskán túlteljesítik. Jó üzletet kötöttek a Csepel Autógyárral autóbuszalvázak és teherautóplatók gyártására különösebb beruházás nélkül. A kozármislenyi lakatosüzemet a csepeliek szerszámozták fel, ők biztosítják a gyártáshoz szükséges acélt is. A tsz-ben gyártották a Ferihegy II. új speciális utasbuszának prototípusához szükséges alvázat. A buszalvázüzlet 20 milliós árbevételt hoz. A Budapesti Vegyigép Tervező Vállalattal kötött üzlet is szép reményekre jogosít. Rozsda- mentes élelmiszeripari, főként malomipari berendezéseket gyárt a tsz lakatosüzeme bulgáriai és arab exportra. Jövő évtől már évi 100- 110 teherautóplatót készítenek a Csepel Autónak szíriai, iraki, kínai exportra, s a piac hosszabb távon is biztos. Ismét fellendült a szeméttároló- konténer-gyártásuk, évi 1200- as megrendelésük van. Az új szabályozók, a termelési adó 3 százalékos csökkentése javítják a kiegészítő tevékenység jövedelmezőségét, a felhalmozási adó 23-ról 18 százalékra történő csökkentése pedig dinamikusabb műszaki fejlesztést tesz lehetővé a szövetkezetben. Újpetrén már elkészült a tsz VII. ötéves terve, amelyben az évi 30 millió forintos nyereség elérését tűzték ki. Az idén is ennyivel számolnak. Ez a nyereség évi 4,5 százalékos adómentes bérfejlesztést, évi 12—16 milliós fejlesztési alapképzést, 18 millió forintos évi amortizációt tesz lehetővé, öt év alatt 8-10 százalékkal kívánják növelni a termelést, amelynek értéke ma 400 millió forint. Céljuk, 1990-re elérni a félmilliárdot. Ehhez 850 aktív , dolgozójuk van. Ebből 38 diplomás, 97 technikus, 262 a szakmunkás. A fluktuációt nem ismerik. Az évi 1,1 millió lakásalapjukból támogatják a fiatalok letelepedését. Fejlesztési forrásaikat 1986-ban az elöregedett traktorpark cseréjére, és számítógépek beszerzésére fo rdítják. Általában úgy látják, hogy a szabályozók változása a VII. ötéves terv időszakában megfelelő fejlődési keretet biztosít a szövetkezetnek, ha mindez a szövetkezeti kollektíva eddiginél is jobb munkájával párosul. — Rné — HÉTVÉGE 5. A korszerűsített sertéstelep új fiaztatója