Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-16 / 314. szám

mr A Kóczián-ház sorsának új fejezete 1777: „A ház a mai"? Aszfaltozzák a Bolgár Néphadsereg útját Üj eljárások az útépítésben Műanyaggal kevert aszfalt Nem kell megemelni az útszegélyt Másfél centiméteres burkolat Gyors és olcsóbb Gyakran szidjuk közútjain­kat, pedig szakemberek véle­ménye szerint állják a nem­zetközi összehasonlítást. No, ezzel nem azt akarják mon­dani, hogy valamennyi fő- és mellékutunk maradéktalanul megfelel az elvárásoknak, hi­szen tennivaló bőven akad. Éppen ezért módszeresen foly­nak a kísérletek olcsóbb és jobb minőségű burkolatok ki­alakítására. Pécsett, az elmúlt hónapok­ban több ilyen kísérletnek le­hettünk szemtanúi. Az Egri Gyula úton például négy autóbuszöblöt korszerűsítettek, örök gond, hogy a súlyos tö­megközlekedési eszközök ki­kezdik az aszfaltburkolato): felgyűrődik, hullámos lesz. Ezekben az öblökben úgyne­vezett MÜFALT-buikolatot ké­szítettek. Majd egy éve, a Zsolnay úton egy 150 méteres szakaszt már leburkoltak ezzel a nagy hézagtartalmú anyag­gal, s a hézagokba vibráció­val visznek műanyagtartalmú betonhabarcsot. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy a MO- FALT szilárdabb, ellenállóbb, mint a hagyományos aszfalt. Jövőre néhány autóbuszöblöt CEMOFALT anyaggal burkol­nak. Ez hasonló tulajdonságú, mint a MÜFALT, de olcsóbb. A 6-os főközlekedési út va- sasi emelkedőjénél háromféle burkolatot húztak az úttestre. E technológiák lényege olyan burkolat kialakítása, amely teherbíró, időtálló, s a lehető legkevesebbe kerüljön. Eddig az útfelújítások során 4,5 cen­timéter vastagságú aszfaltré­teg került az útra, amelyből 1,5 centiméter a meglévő bur­kolat kiegyenlítéséhez volt szükséges. A vasasi emelkedő­nél alkalmazott technológiá­nál olyan aszfaltszerkezetet tettek az útra, amelyből há­rom centiméternél vékonyabb réteg is készíthető. Előnyük ezeknek a burkolatoknak, hogy a hagyományoshoz ké­pest felére, harmadára csök­kenthető az anyagfelhaszná­lás, de a minőségük ennek ellenére jó. Az 58-as út pécsi bevezető szakaszán (Bolgár Néphadse­reg útja) 1,6 kilométer hossz­ban és 14 méteres átlagos szélességben újították fel az aszfaltot. Valóban felújításról volt szó, hisz az INFRA-DOMI- NO eljárással a meglévő asz­faltburkolat felső 2-3 centi- méteres rétegét infrahővel fel­melegítették, képlékennyé tet­ték, s ehhez keverve a friss aszfaltot, készítették el az új burkolatot. Óriási előny, hogy ezzel a technológiával 1,5-2 centiméteres vastagságú bur­kolatot képesek készíteni, - így anyagot takarítanak meg — felhasználják a régi aszfal­tot, s nem nő a burkolat vas­tagsága. Gömbös József, a Pécsi Közúti Igazgatóság mű­szaki osztályvezetője szerint, ez utóbbinak különösen az ad jelentőséget, hogy az útsze­gélyt nem kell megemelni. Fontos ez elsősorban a vá­rosi úthálózat korszerűsítésé­nél, ahol sok esetben az út­szegélyt már nem is lehet to­vább emelni. S nem lényeg­telen szempont, hogy így költ­séget takarítanak meg. Érde­mes a gyorsaságról is szólni: az említett szakaszt öt nap alatt készítette el a Pécsi Közúti Építő Vállalat. Ennek az eljárásnak a jövő­je biztosnak látszik. A pécsi KIG vásárol egy ilyen beren­dezést, - a KGST országok és egy finn cég együttműkö­déséből született a technoló­gia —, s a területén lévő vá­rosi utak felújításánál olkaI mázzák. Roszprim Nándor A tavaly tavaszi árveréses értékesítést követő bontást, majd a kezdődő építést előbb érdeklődéssel, majd növekvő nyugtalansággal figyeltem, legutóbb pedig már mél- tatlankodássá fokozódott ben­nem az érzés. Hát hogyne, amikor azt kellett látnom —, ami a járókelők többségének talán már fel sem tűnt, hisz rég elfelejtették az egykor volt Kóczián-ház eredeti küllemét —, hogy a korábban szép egy­séget mutatott házegyüttes egyre inkább két épületté kezd válni. Forrásmunkákat szedtem elő. A Pogány-Dercsényi- Szentkirályi-féle Pécs-monog- ráfiában az 1950-es városképi és műemléki vizsgálat alapján műemléki jellegűnek mondott, házról ezt olvasom: „Az utca­vonalra merőleges beépítésű, két épület szokatlan elrende­zésével a városkép jellegzetes motívuma". A helytörténész Bezerédy Győző ennél tovább ment: 1983. június 8-án, ezt írta a DN-ben: „A Sallai utca 24-es sz. ház azt a pillanatot merevítette meg, amely a kis­város várossá érésének, fej­lődésének az idejében volt Pécsett... Az épület elsősor­ban épitészettörténetileg ér­tékes és városunkban egye­dülálló." Madas József isme­retes adatgyűjteményében, 1777-re datálva ez olvasható: „A ház a mai." Tehát 208 esztendeig vál­tozatlan formában őrizte a város a házat. Szabad-e ma akár csak megkérdőjelezni is a két évszázadot? Erre a kérdésre kerestem a választ a látottak nyomán an­nak a figyelembevételével, hogy egy esztendővel ezelőtt a kapott nyilatkozatok alapján le mertük írni: „Formájában egy az egyben az eredeti, XVIII. századi ház lesz . . Minthogy az adásvételi szer­ződés is előírja az eredetinek megfelelő helyreállítást. Miért kell az ereszcsatorna? Milyen volt tehát az erede­ti és mivé lett 1985-ben? Tes­sék alaposan szemügyre ven­ni az említett könyvből rep­rodukált, feltehetően 1955-ben készült felvételt. A legfel­tűnőbb, amit már említettem, a nagy és a kis ház igen szerves egysége, aztán az crányosságuk, ami különösen a nagyobbikra érvényes. Az 1700-as években élt építő­mester kitűnő arányérzékére vall, hogy a két ablaksor, és a csonkakonty vonala olyan megnyugtatóan tagolja az oromfalat, hogy szinte észre sem vesszük. A trapéz formá­jú tetősík is az ,,előírásos” fél- cserépnyit az oromfal elé lép. ereszt borítván a homlokzat fölé. A csonkakonty a maga kb. 45 fokos dölésszögével megegyezik a közeli „száz­éves" (és rengeteg, másutt fel­lelhető társa) hasonló részle­tével. Ezzel szemben most a tetőtér beépítése miatt meg­nyúlt az oromfal, amely ezál­tal elvesztette megnyugtató így lett a korábbi, egység­befoglalt házegyüttesből két különböző ház. Mégis két ház? E sorok írója először októ­ber 23-án jelezte észrevételét Németh Péternek, a városi vb- hivatal műszaki osztályvezető­jének, aki megígérte: meg­vizsgálják, intézkednek . . . Ok­tóber 30-án Levárdy Henriet­te tervező közölte: amit lát­tam a kis házon, az tervtől eltérő megoldás volt, egyéb­ként intézkedik a terv szerinti állapot megvalósítására. Ok­tóber 30-án, a korrekció már látható volt. A kis épület utcai homlokzata minden jel szerint felveszi az eredeti formát, a nagy viszont marad. így te­hát kisebb eltéréssel ugyan, de mégis két különböző ház lesz a Sallai utca 24. szám alatt. A bevezetőben említettem, hogy ezt bocsánatos bűnnek mondták, de hallottam olyant is, miszerint az sem biztos, hogy a legapróbb részletekig kell ragaszkodni az eredeti­hez. Valóban így lenne? Lehet így is értelmezni a belváros utca 24-et, - amelyet az em­lített könyvben és a megye érvényben lévő műemlékjegy­zékében is műemlékjellegű- ként említenek és tartanak nyilván —, „visszaminősítették" városképi jelentőségűvé. Ker­ner Gábor, az Országos Mű­emléki Felügyelőség megyei referense — akinek a kézjegye a terven az OMF egyetértő hozzájárulását jelenti —, ezt azzal indokolta, hogy „nem lehet magánkézben műemléki vagy műemlékjelle gű épület, igy Írják elő a jogszabályok". így van-e? — Nem tudom. Csak azt — és az értesülés a Városi Tanács építési osztá­lyának a belvárosi rekonstruk­ciós csoportjától származik, — hogy Pécsett e pillanatban 2 műemléki és 7 műemlékjelle- gű épület van személyi tulaj­donban. Ezek szerint szabály­talanul? Vagy csak a Kóczián- ház esetében kellett szaba­dabb utat adni az eredeti ál­lapottól való eltéréshez? Ami­nek a megőrzésére viszont az adás-vételi szerződés köte­lezte a Sallai utca 24. vevőit. Kérdésünk csak egy: bizto- sítható-e a jövőben a rekonst­rukció alá vont és a műem­lékvédelmi kategóriákba so­rolt épületeknél, az eredeti állapot visszaállítása? (Az ugyanis nem lehet kérdés, hiszen ennek így kell lennie, hogy a tervező ismerje-e az eredeti állapotot, aminthogy annak a megőrzése feladata a tervet elbíráló magánterve­zői szakértő bizottságnak is.) Hársfai István .... és amilyen 1985. október 25-én volt. Felszedik a balatoni stégeket Az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökének rendelete értelmében november 1. után, tehát a téli időszak­ra egyetlen horgászstég sem maradhat kinn a Ba­laton partján. A csaknem 5000 stégtulajdonos több­sége be is tartja az elő­írást, időben felszedte, s eltávolította a stéget, kö­rülbelül 450 azonban még ezekben a napokban a partom illetve a vízben áll. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni ki- rendeltsége jegyzéket ké­szít róluk és felszólítja a tulajdonosaikat a rendelet végrehajtására. Ha ennek sem tesznek eleget, a víz­ügyi kirendeltség távolítja el, természetesen a tulaj­donosok költségére a sté­geket. Az intézkedés a Balaton vízének védelmét szolgál­ja­Az autót nem veszi külö­nösebben igénybe, ezért az­tán nem is kell „felpiszkálni” o négykerekűt egy-egy verseny előtt: mégis jó szórakozást és jó sportot jelent egyre töb­beknek a georallye, a tájé­kozódási autóverseny. E sportágnak Pécsett, a Ba- ranyatervnél van a legtöbb hódolója — évről évre sikere­sebben szerepelnek a nemzet­közi versenyeken is. Ősszel 4. HÉTVÉGE világításos szlalomversenyt pedig Vajda Zoltán nyerte. A baranyaterves georallye- sok a napokban tértek haza a romániai Nagybányán meg­rendezett versenyről, ahol „fair play" díjat kapott a Méhes- Sebestyén páros. Szerepléseikről, a sportág­ról kiállítást készítenek elő a pécsi versenyzők, jövő tavasz- szal pedig Pécsett rendeznek ők versenyt lengyel, román és NDK-beli résztvevőkkel. arányosságát, a csonkakonty dőlésszöge is jócskán ellapo­sodott, maga a tetősík pedig belesimul az oromfalba, emi­att is kellett a csonkakonty alá ereszcsatornát tenni, ami­re — láthatjuk — az eredeti­nél nem volt szükség. És mi­után a nagy ház ilyenformán - Kistelegdy István építész terve szerint — elkészült, kezd­tek hozzá a kis épülethez, amely a közelmúltban Levárdy Henriette terve szerint fel is állt. Az igazi meghökkenést ez szolgáltatta. Ugyanis ennél a tetősík jócskán a homlo'kzat elé ugrott, s ráadásul széles deszkaburkolatot is kapott, mint október 25-én, (később majd látjuk a dátum fontos­ságát) készült képünk is iga­zolja. rekonstrukcióját? A Felsőma­lom utca 10. sz. háznak a kö­zelmúltban a lapunkban vita­tott felújítási fogyatékosságai is bizonyítják, hogy — sajnos — igen. (Itt említjük, hogy pontatlan adatok miatt leve­tették a házról a műemlék­jelleget igazoló táblát.) Vissza­minősítették! A Kóczián-házra egy más­fajta tábla kerül. Ha kerül . . . Nem tudok szabadulni ugyanis a gondolattól, hogy a tervezés és a felújítás ily köny- nyedén vétele egy apró, de igen lényeges körülményhez kötődik. Ahhoz, hogy a Sallai Nem tudom, mekkora ügy az, amiről szólni akarok. Sze­rintem nagy ügy, mert vala­miképpen a belvárosi rekonst­rukció értelmezését érinti, s mert nem első eset, egyfaj­ta szemléletet tükröz. Ugyan­is az az igazság, hogy akik­kel erről beszéltem, azoknak egy része bocsánatos bűnnek, vagy még annak sem tartja a történteket. A Sallai utca 24-ről — az ún. Kóczián-házról —, viszon­tagságos sorsának új fejeze­téről van szó. „Kétség” az egységből Georallye-s sikerek két ilyen versenyen búcsúztat­ták az évadot, ezek közül a lengyelországi volt a sikere­sebb: Katowicében, a Vajda Zoltán-Cyimesi Gábor-Sebes- tyén György csapat a lengyel bajnoki címet is elnyerte, s ezzel megismételték a két év­vel ezelőtti sikert. A Tímár Lajos-Méhes Zsolt-Timár La- josné-Méhes Zsoltné családi csapat a harmadik lett ezen a versenyen, az éjféli, rakéta­Tavasszal Pécsett Amilyen már sohasem lesz? a Kóczián-ház — amilyennek az 1956-os Pécs-monográfia mu­tatja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents