Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-16 / 314. szám
mr A Kóczián-ház sorsának új fejezete 1777: „A ház a mai"? Aszfaltozzák a Bolgár Néphadsereg útját Üj eljárások az útépítésben Műanyaggal kevert aszfalt Nem kell megemelni az útszegélyt Másfél centiméteres burkolat Gyors és olcsóbb Gyakran szidjuk közútjainkat, pedig szakemberek véleménye szerint állják a nemzetközi összehasonlítást. No, ezzel nem azt akarják mondani, hogy valamennyi fő- és mellékutunk maradéktalanul megfelel az elvárásoknak, hiszen tennivaló bőven akad. Éppen ezért módszeresen folynak a kísérletek olcsóbb és jobb minőségű burkolatok kialakítására. Pécsett, az elmúlt hónapokban több ilyen kísérletnek lehettünk szemtanúi. Az Egri Gyula úton például négy autóbuszöblöt korszerűsítettek, örök gond, hogy a súlyos tömegközlekedési eszközök kikezdik az aszfaltburkolato): felgyűrődik, hullámos lesz. Ezekben az öblökben úgynevezett MÜFALT-buikolatot készítettek. Majd egy éve, a Zsolnay úton egy 150 méteres szakaszt már leburkoltak ezzel a nagy hézagtartalmú anyaggal, s a hézagokba vibrációval visznek műanyagtartalmú betonhabarcsot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a MO- FALT szilárdabb, ellenállóbb, mint a hagyományos aszfalt. Jövőre néhány autóbuszöblöt CEMOFALT anyaggal burkolnak. Ez hasonló tulajdonságú, mint a MÜFALT, de olcsóbb. A 6-os főközlekedési út va- sasi emelkedőjénél háromféle burkolatot húztak az úttestre. E technológiák lényege olyan burkolat kialakítása, amely teherbíró, időtálló, s a lehető legkevesebbe kerüljön. Eddig az útfelújítások során 4,5 centiméter vastagságú aszfaltréteg került az útra, amelyből 1,5 centiméter a meglévő burkolat kiegyenlítéséhez volt szükséges. A vasasi emelkedőnél alkalmazott technológiánál olyan aszfaltszerkezetet tettek az útra, amelyből három centiméternél vékonyabb réteg is készíthető. Előnyük ezeknek a burkolatoknak, hogy a hagyományoshoz képest felére, harmadára csökkenthető az anyagfelhasználás, de a minőségük ennek ellenére jó. Az 58-as út pécsi bevezető szakaszán (Bolgár Néphadsereg útja) 1,6 kilométer hosszban és 14 méteres átlagos szélességben újították fel az aszfaltot. Valóban felújításról volt szó, hisz az INFRA-DOMI- NO eljárással a meglévő aszfaltburkolat felső 2-3 centi- méteres rétegét infrahővel felmelegítették, képlékennyé tették, s ehhez keverve a friss aszfaltot, készítették el az új burkolatot. Óriási előny, hogy ezzel a technológiával 1,5-2 centiméteres vastagságú burkolatot képesek készíteni, - így anyagot takarítanak meg — felhasználják a régi aszfaltot, s nem nő a burkolat vastagsága. Gömbös József, a Pécsi Közúti Igazgatóság műszaki osztályvezetője szerint, ez utóbbinak különösen az ad jelentőséget, hogy az útszegélyt nem kell megemelni. Fontos ez elsősorban a városi úthálózat korszerűsítésénél, ahol sok esetben az útszegélyt már nem is lehet tovább emelni. S nem lényegtelen szempont, hogy így költséget takarítanak meg. Érdemes a gyorsaságról is szólni: az említett szakaszt öt nap alatt készítette el a Pécsi Közúti Építő Vállalat. Ennek az eljárásnak a jövője biztosnak látszik. A pécsi KIG vásárol egy ilyen berendezést, - a KGST országok és egy finn cég együttműködéséből született a technológia —, s a területén lévő városi utak felújításánál olkaI mázzák. Roszprim Nándor A tavaly tavaszi árveréses értékesítést követő bontást, majd a kezdődő építést előbb érdeklődéssel, majd növekvő nyugtalansággal figyeltem, legutóbb pedig már mél- tatlankodássá fokozódott bennem az érzés. Hát hogyne, amikor azt kellett látnom —, ami a járókelők többségének talán már fel sem tűnt, hisz rég elfelejtették az egykor volt Kóczián-ház eredeti küllemét —, hogy a korábban szép egységet mutatott házegyüttes egyre inkább két épületté kezd válni. Forrásmunkákat szedtem elő. A Pogány-Dercsényi- Szentkirályi-féle Pécs-monog- ráfiában az 1950-es városképi és műemléki vizsgálat alapján műemléki jellegűnek mondott, házról ezt olvasom: „Az utcavonalra merőleges beépítésű, két épület szokatlan elrendezésével a városkép jellegzetes motívuma". A helytörténész Bezerédy Győző ennél tovább ment: 1983. június 8-án, ezt írta a DN-ben: „A Sallai utca 24-es sz. ház azt a pillanatot merevítette meg, amely a kisváros várossá érésének, fejlődésének az idejében volt Pécsett... Az épület elsősorban épitészettörténetileg értékes és városunkban egyedülálló." Madas József ismeretes adatgyűjteményében, 1777-re datálva ez olvasható: „A ház a mai." Tehát 208 esztendeig változatlan formában őrizte a város a házat. Szabad-e ma akár csak megkérdőjelezni is a két évszázadot? Erre a kérdésre kerestem a választ a látottak nyomán annak a figyelembevételével, hogy egy esztendővel ezelőtt a kapott nyilatkozatok alapján le mertük írni: „Formájában egy az egyben az eredeti, XVIII. századi ház lesz . . Minthogy az adásvételi szerződés is előírja az eredetinek megfelelő helyreállítást. Miért kell az ereszcsatorna? Milyen volt tehát az eredeti és mivé lett 1985-ben? Tessék alaposan szemügyre venni az említett könyvből reprodukált, feltehetően 1955-ben készült felvételt. A legfeltűnőbb, amit már említettem, a nagy és a kis ház igen szerves egysége, aztán az crányosságuk, ami különösen a nagyobbikra érvényes. Az 1700-as években élt építőmester kitűnő arányérzékére vall, hogy a két ablaksor, és a csonkakonty vonala olyan megnyugtatóan tagolja az oromfalat, hogy szinte észre sem vesszük. A trapéz formájú tetősík is az ,,előírásos” fél- cserépnyit az oromfal elé lép. ereszt borítván a homlokzat fölé. A csonkakonty a maga kb. 45 fokos dölésszögével megegyezik a közeli „százéves" (és rengeteg, másutt fellelhető társa) hasonló részletével. Ezzel szemben most a tetőtér beépítése miatt megnyúlt az oromfal, amely ezáltal elvesztette megnyugtató így lett a korábbi, egységbefoglalt házegyüttesből két különböző ház. Mégis két ház? E sorok írója először október 23-án jelezte észrevételét Németh Péternek, a városi vb- hivatal műszaki osztályvezetőjének, aki megígérte: megvizsgálják, intézkednek . . . Október 30-án Levárdy Henriette tervező közölte: amit láttam a kis házon, az tervtől eltérő megoldás volt, egyébként intézkedik a terv szerinti állapot megvalósítására. Október 30-án, a korrekció már látható volt. A kis épület utcai homlokzata minden jel szerint felveszi az eredeti formát, a nagy viszont marad. így tehát kisebb eltéréssel ugyan, de mégis két különböző ház lesz a Sallai utca 24. szám alatt. A bevezetőben említettem, hogy ezt bocsánatos bűnnek mondták, de hallottam olyant is, miszerint az sem biztos, hogy a legapróbb részletekig kell ragaszkodni az eredetihez. Valóban így lenne? Lehet így is értelmezni a belváros utca 24-et, - amelyet az említett könyvben és a megye érvényben lévő műemlékjegyzékében is műemlékjellegű- ként említenek és tartanak nyilván —, „visszaminősítették" városképi jelentőségűvé. Kerner Gábor, az Országos Műemléki Felügyelőség megyei referense — akinek a kézjegye a terven az OMF egyetértő hozzájárulását jelenti —, ezt azzal indokolta, hogy „nem lehet magánkézben műemléki vagy műemlékjelle gű épület, igy Írják elő a jogszabályok". így van-e? — Nem tudom. Csak azt — és az értesülés a Városi Tanács építési osztályának a belvárosi rekonstrukciós csoportjától származik, — hogy Pécsett e pillanatban 2 műemléki és 7 műemlékjelle- gű épület van személyi tulajdonban. Ezek szerint szabálytalanul? Vagy csak a Kóczián- ház esetében kellett szabadabb utat adni az eredeti állapottól való eltéréshez? Aminek a megőrzésére viszont az adás-vételi szerződés kötelezte a Sallai utca 24. vevőit. Kérdésünk csak egy: bizto- sítható-e a jövőben a rekonstrukció alá vont és a műemlékvédelmi kategóriákba sorolt épületeknél, az eredeti állapot visszaállítása? (Az ugyanis nem lehet kérdés, hiszen ennek így kell lennie, hogy a tervező ismerje-e az eredeti állapotot, aminthogy annak a megőrzése feladata a tervet elbíráló magántervezői szakértő bizottságnak is.) Hársfai István .... és amilyen 1985. október 25-én volt. Felszedik a balatoni stégeket Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének rendelete értelmében november 1. után, tehát a téli időszakra egyetlen horgászstég sem maradhat kinn a Balaton partján. A csaknem 5000 stégtulajdonos többsége be is tartja az előírást, időben felszedte, s eltávolította a stéget, körülbelül 450 azonban még ezekben a napokban a partom illetve a vízben áll. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni ki- rendeltsége jegyzéket készít róluk és felszólítja a tulajdonosaikat a rendelet végrehajtására. Ha ennek sem tesznek eleget, a vízügyi kirendeltség távolítja el, természetesen a tulajdonosok költségére a stégeket. Az intézkedés a Balaton vízének védelmét szolgáljaAz autót nem veszi különösebben igénybe, ezért aztán nem is kell „felpiszkálni” o négykerekűt egy-egy verseny előtt: mégis jó szórakozást és jó sportot jelent egyre többeknek a georallye, a tájékozódási autóverseny. E sportágnak Pécsett, a Ba- ranyatervnél van a legtöbb hódolója — évről évre sikeresebben szerepelnek a nemzetközi versenyeken is. Ősszel 4. HÉTVÉGE világításos szlalomversenyt pedig Vajda Zoltán nyerte. A baranyaterves georallye- sok a napokban tértek haza a romániai Nagybányán megrendezett versenyről, ahol „fair play" díjat kapott a Méhes- Sebestyén páros. Szerepléseikről, a sportágról kiállítást készítenek elő a pécsi versenyzők, jövő tavasz- szal pedig Pécsett rendeznek ők versenyt lengyel, román és NDK-beli résztvevőkkel. arányosságát, a csonkakonty dőlésszöge is jócskán ellaposodott, maga a tetősík pedig belesimul az oromfalba, emiatt is kellett a csonkakonty alá ereszcsatornát tenni, amire — láthatjuk — az eredetinél nem volt szükség. És miután a nagy ház ilyenformán - Kistelegdy István építész terve szerint — elkészült, kezdtek hozzá a kis épülethez, amely a közelmúltban Levárdy Henriette terve szerint fel is állt. Az igazi meghökkenést ez szolgáltatta. Ugyanis ennél a tetősík jócskán a homlo'kzat elé ugrott, s ráadásul széles deszkaburkolatot is kapott, mint október 25-én, (később majd látjuk a dátum fontosságát) készült képünk is igazolja. rekonstrukcióját? A Felsőmalom utca 10. sz. háznak a közelmúltban a lapunkban vitatott felújítási fogyatékosságai is bizonyítják, hogy — sajnos — igen. (Itt említjük, hogy pontatlan adatok miatt levetették a házról a műemlékjelleget igazoló táblát.) Visszaminősítették! A Kóczián-házra egy másfajta tábla kerül. Ha kerül . . . Nem tudok szabadulni ugyanis a gondolattól, hogy a tervezés és a felújítás ily köny- nyedén vétele egy apró, de igen lényeges körülményhez kötődik. Ahhoz, hogy a Sallai Nem tudom, mekkora ügy az, amiről szólni akarok. Szerintem nagy ügy, mert valamiképpen a belvárosi rekonstrukció értelmezését érinti, s mert nem első eset, egyfajta szemléletet tükröz. Ugyanis az az igazság, hogy akikkel erről beszéltem, azoknak egy része bocsánatos bűnnek, vagy még annak sem tartja a történteket. A Sallai utca 24-ről — az ún. Kóczián-házról —, viszontagságos sorsának új fejezetéről van szó. „Kétség” az egységből Georallye-s sikerek két ilyen versenyen búcsúztatták az évadot, ezek közül a lengyelországi volt a sikeresebb: Katowicében, a Vajda Zoltán-Cyimesi Gábor-Sebes- tyén György csapat a lengyel bajnoki címet is elnyerte, s ezzel megismételték a két évvel ezelőtti sikert. A Tímár Lajos-Méhes Zsolt-Timár La- josné-Méhes Zsoltné családi csapat a harmadik lett ezen a versenyen, az éjféli, rakétaTavasszal Pécsett Amilyen már sohasem lesz? a Kóczián-ház — amilyennek az 1956-os Pécs-monográfia mutatja.