Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-16 / 314. szám
Kerekasztal-beszélgetés a szerkesztőségben A mohácsi vasútállomásra szinte mindennap érkezik szénszállítmány Läufer László felvétele A tüzelőellátásról, a szénhiány enyhítésére tett intézkedésekről kérdeztük a szakembereket. A kerekasztal-beszél- getés résztvevői: Adorján Károly, a Baranya Megyei Tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője, dr. Szebényi Ignác, a Mecseki Szénbányák Vállalat értékesítési osztályának vezetője, Szederkényi György, a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese és Keresztúri Jó- zselné, MÉSZÖV titkárságvezető-helyettes. Szerkesztőségünket Ferenci Demeter képviselte. — Mennyi szén áll a lakosság rendelkezésére? Van-e ok az aggodalomra? Szederkényi Gy.: Vállalatunk három megyében dolgozik. Az elmúlt kilenc hónapban 45 000 tonnával több szenet és brikettet szereztünk be, mint tavaly azonos időszakban, az értékesítés pedig 52 000 tonnával nőtt. Az árualap 10 százalékkal emelkedett. Keresztúri J.-né: A baranyai szövetkezeteknek 12 Tüzép- telepük van. Valamennyit a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat látja el fűtőanyaggal, tűzifát, közvetlenül, is beszerzőnk. Ta valy az első háromnegyed évben 7616 tonna szenet értékesítettek telepeink, az idén ugyanennyi idő alatt 9955-öt.- Ennek ellenére szénhiány van is, csak nehezen lehet tüzelőanyaghoz jutni. Mennyi szén áll a lakosság rendelkezésére? A Mecseki Szénbányák teljesíti vállalását — Karbantartás helyett is brikettet gyárt Nagymányok Szénrakodás közvetlenül a vagonból a pécsi Megyeri úti TÜZÉP- telepen. Dr. Szebényi I.: A családi házak szaporodásával az igények is emelkedtek. Azelőtt egy háztartásban 20, maximum 30 mázsa szenet tüzeltek el, ez most felment 60-70, sőt 100 mázsára. Legtöbben a minőségi szenet keresik. Szederkényi Gy.: Az előző fűtési szezonban az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb telét éltük át. A pincekészleteket mind föléltük, a kereskedelem gyakorlatilag készletek nélkül kezdett egy kedvezményes tüzelőakciót, és eladtuk azokat a készleteket is, amelyek nagyobbrészt még lent voltak a bányákban. A Mecseki Szénbányák teljesítette a vele szembeni elvárást, a többiekkel viszont vannak gondjaink. A nyári hónapokban mind a négy felénk teljesítő szénbánya utasítást kapott, hogy elsősorban a kelet-magyarországi és az alföldi területeket lássák el. Keresztúri J.-né: Igaz, hogy megnőttek a lakossági igények, de hat a másik tényező, az energiaracionalizálási program is. A közéletek többsége ugyanis végrehajtotta a feladatot, áttért az olajfűtésről a széntüzelésre. Adorján K.: Igaz, hogy null- készlettel indult a kedvezményes tüzelőakció, az akció azonban a vásárlóknak nagy segítséget jelentett. A Tüzép Vállalat 88 000 tonna szenet adott el kedvezményesen. — Nem beszéltünk eddig a tűziláról. Szederkényi Gy.; A tűzifa- ellátást biztosító szerződések jók, a teljesítésekkel viszont már baj van. A baranyai ellátást döntően meghatározó Mecseki Erdőgazdaság nem egyenletesen szállít. Márpe-' dig, ha a lekötött mennyiség folyamatosan jött volna', akkor nem alakul ki ebből is hiány.- A bányavállalat és a Tüzép tud-e segíteni a vásárlókon például a szállítások szervezésével? Dr. Szebényi !.: Tételezzük fel, hogy a brikettgyár napi 1000-1200 tonnát termel. Ebből előfordulhat, hogy 5-600, vagy 1000 tonnát is ki kell adni. A magánfuvarosok a legváratlanabb időpontban jönnek, a szállítást nem lehet ütemezni. Ugyanakkor a vasúti kocsikat is meg kell raknunk, különben fizethetjük a kocsiálláspénzt. Az iszapszén esetében némileg más a helyzet. Valamikor a fuvarosok fellapátolták, de most annál kényelmesebbek. Megfigyelik, amikor a Volán rakodik, és sok esetben előbb jutnak szénhez, mint a közlekedési vállalat autói. Szederkényi Gy.: Somogy, Baranya és Tolna ellátását egy 564 000 tonna szén-brikett kontingens hivatott fedezni. Nagymányok vonzáskörzete szinte az ország határával azonos. A szélrózsa minden irányába vitték a gőzölgő brikettet. A terület ellátási felelőssége késztetett bennünket arra, hogy gátat szabjunk ennek: a közvetlen értékesítésből csak azok húzzanak hasznot, akik ott. laknak, részt vesznek a brikettgyártásbarr, a szén- termelésben. Pécsett is tapasztaltuk, hogy a mógánfuvarosok által . befizetett mennyiséget Csongrád megyébe szállították. Ez elleti tenni kellett, így született meg a másik döntés, hogy a megyei tanács által jóváhagyott tarifáért a Volán szállítja a tüzelőt. Szeretnénk, ha a komlói telepen is bevezetnék ezt a módszert. Nyilván akkor nem találkoznánk a pécs—komlói úton maszek rendszámos Ifák- kal, tele komlói mogyoróval. A KlOSZ-szal egyébként tárgyalásokat folytatunk, a közlekedési vállalat hajlandó a magánfuvarosokat alvállalkozóként foglalkoztatni.- A kereskedelem más területén ismert módszer az előjegyzés, nem lehetne ennek segítségével rugalmasabbá tenni a szén elosztását is? Szederkényi Gy.: Ha a szénbánya előre meg tudná mondani, hogy az iszapot teljesíti-e, hogy a pécsi diót, mogyorót abban a választékban szállítja-e, vagy a brikettet azokra a telepekre teljesíti-e, amiben megállapodtunk, ha erre a többi bánya is vállalkozna, a helyzet megoldható lenne. A mostani termelési és szállítási viszonyok mellett ez nem megy. Dr. Szebényi /.: Eldöntésre vár, hogy a Mecseki ' Szénbányák értékesítési politikája kokszszéncentrikus, vagy ve-, vőcentrikus legyen. Végleg el kellene határozni, mi legyen, mert vagy az egyik, vagy a másik szenved csorbát. Ha kokszszén kell, akkor a lakosságit is bedolgozzuk, ha viszont a másikra van szükség, akkor elzárjuk a zsilipet és kevesebb megy kokszszénnek. Az idei lakossági elvárás tőlünk 636 000 tonna, vagyis szénből 296 000, brikettből 340 000 tonna. Ahhoz azonban, hogy a nyers termelvény- ből egy tonna lakossági szenet tudjunk értékesíteni, kilenc tonnát kell a felszínre hozni. A kibányászott anyag- mennyiségből tehát csak mintegy 10-15 százalék a megfelelő. A lakossági célokra ugyanis nem alkalmas a poros, a meddős, az alacsony kalóriaértékű szén. — Az importszenekkel nincs ilyen gond. A magas kalóriatartalmú szén - ha nincs elő Írás szerint keverve gyengébbel - még a kályhát, vagy a kazánt is szétégetheti. Tudunk ez ellen valami tanácsot adni? Szederkényi Gy.: Lengyelországból és a Német Szövetségi Köztársaságból 60 000 tonna jó minőségű fekete-, szenet, Jugoszláviából 16 000 •tonna magas kalóriaértékű barnaszenet kapunk. Az előbbihez kellene 12 800 tonna közép-dunántúli keverőszén, de nincs! Helyette mindenkinek, aki importszenet vesz, adunk használati utasítást. Lenne egy másik megoldás' is, ha hoznánk lignitet. A 1.4- 16 forintos szén ára azonban mire Bükkábrányból, vagy Vi- sontáról ideér, már 40—45 forint. A vásárlók nagy része nem viszi el a telepekről a gyenge minőségű keverőszenet.- Megérkezett a tél. Miben bizhatnak azok, akik nem tudtak erre kellően lelkészülni? Dr. Szebényi I.: A Mecseki Szénbányák minden ereiét megfeszítve dolgozik. A naqy- mányoki üzem lassan már a kötelező karbantartás helyett is brikettet gyárt. Ez az ütem tovább már nem fokozható. Keresztúri ].-né: Szerintem nem lehetünk teljesen nyugodtak a téli tüzelőellá'tást illetően. Mielőtt idejöttem, a tizenkettőből öt telepünkkel beszéltem. Három helyen semmilyen szén nincs. Egyedül Mágocson volt 19 tonna brikett, tűzifa viszont mindenütt található. Szederkényi Gy.: Mi abban bízunk - azon kívül, hogy megjön az import —, hogy más területeken is enyhül a szénhiány és megszűnik egyes megyék elsőbbségi joga. A hazai szénbányák azt ígérték, hogy november 15-ig behozzák a lemaradást. A gondok minden bizonnyal enyhülnek majd, Pécsett egyébként 17 óráig meghosszabbítottuk a kiadási időt és szombat-vasárnap is szállítunk. November /7-e: Dohányzás elleni nap Rákényszerülve ? A WHO (Egészségügyi Világszervezet) európai szekciója tavaly határozta el: november 17-e legyen dohányzás elleni nap. Nemcsak az elmúlt évtizedek halálozási statisztikái, de egyre több kutató intézetben végzett állatkísérletek sorozatai bizonyítják egyértelműen a nikotin és a dohányfüst károsító hatását. A dohányzás okolható az esetek többségében az érszűkületek kialakulásáért, a vérkeringési rendszer egyes i betegségeiért. A szájban, torokban, gégében és nyelőcsőben keletkező rosszindulatú daganatok 75 százaléka vezethető vissza a dohányzásra. A dohányfüst tönkreteszi a légutak védekező képességét, ezért légcsőhurut (bronchitis) alakul ki, ami a későbbiekben krónikussá válhat, ennek pedig sokszor következménye a tüdőtágulás. Ez 10—15 éves dohányzás után már kialakulhat, és minél fiatalabb korban kezd el valaki füstölni, annál gyorsabb ez a folyamat. A tüdőrákban megbetegedettek 90—95 százaléka cigarettázott huzamosabb ideig. Természetesen nem minden dohányost érik el ezek a betegségek, hiszen nagy különbségek vannak az egyének szervezetében a nikotinméreg és a cigarettafüstre való érzékenységben. Az USA-ban már az 1960- as évek második felében elindították a dohányzás elleni hadjáratot, amelynek fő irányítója és szervezője az Amerikai Rákellenes Társaság. Azóta rendszeresen látnak napvilágot újabb és újabb felmérések, amelyek csaknem mindig azt mutatják, mennyivel rövidebb ideig élnek, mennyivel gyakrabban betegszenek meg a dohányosok, mint a nemdohányzók. A legnagyobb biztosító társaságok például sokkal kedvezőbb fizetési feltételeket kínálnak, életbiztosítás megkötésekor a nemdohányzóknak, mint a nikotin rabjainak. Ennek eredménye: 1964- ben az amerikai felnőttek . több mint 40 százaléka dohányzott, ma 32 százalékuk. És nemcsak a dohányosok száma, hanem a megítélésük is változott az Egyesült Államokban. A füsttől irtózok egyre erélyesebben követelik jogaikat. Egyre általánosabbá válik, hogy értekezleteken nem tűrik meg a dohányzást, sőt olyan dolgozószobákban sem, ahol akárcsak egy személy az, aki nem dohányos. Mi a helyzet nálunk? - Sajnos, nemcsak az alkohol- fogyasztásban, de dohányzásban is a világranglista előkelő helyén áll Magyar- ország. A dohányzás növekedése is figyelemkeltő: 1970-ben 22 milliárd cigarettát adtak el, tavaly pedig már 27 milliárdot. Magyar szakértők becslése szerint a hazai táppénzes betegnapok 20 százaléka a dohányzás közvetlen, vagy közvetett következménye. Arról azonban mindezideig nem készült számvetés, hogy a dohány- termesztésből és forgalmazásból származó bevételek hogyan aránylanak a dohányzás miatti munkaidő kieséshez, és az egészségkárosodáshoz. NSZK adat: háromszor annyi kárt- okoz a cigaretta, mint amennyi hasznot hoz az államkasszának. Az USA-ban sem átallott egy cég utánaszámolni: a dohányosok alkalmazottanként 4600 dollárral növelik a vállalatok kiadásait. És hogyan állunk a dohányzás megítélésével? Nálunk még nagyon sok munkahelyen nem sikerült az értekezleteket dohányfüst mentessé tenni. Vannak ugyan iskolák, ahol megvalósították a dohányzó tanárok elkülönítését, pl. az 1. számú (öreg) kertvárosi iskolában a tanári szoba előtti folyosót alakították át a nikotin élvezők számára hangulatos társalgóvá. Itt már természetesnek veszik, hogy nem mindenki óhajt füstös levegőben ülni. Van azonban olyan iskola, ahol hasonló kezdeményezést a dohányosok felháborodottan fogadták, kikérték maguknak. Valaha anyáink idejében alapvető illemszabály volt, hogy csak asztalbontás után lehetett rágyújtani — a vendégnek is. Ma a szenvedélyes nikotinista legtöbbször azt sem várja meg, hogy o társaságban lévők befejezzék az étkezést. Ritka az olyan, aki megkérdi, nem zavar-e a füstje? Valahogy fordított lett az illemszabály. A nemdohányosnak illik szó nélkül tűrni és nyelni a füstöt. Ismerősöm mesélte: Z- vel voltunk tegnap Budapesten. Az indulásnál kijelentette, az ő kocsijában pedig ne cigarettázzunk, inkább megáll, csak szóljunk. Pestig húszszor szóltunk és mindannyiszor jó sokáig szívtuk. — így szólt a vidám történet, és mindez a társaság együttérző nevetésétől kísérve, mert hát milyen vagány dolog is kitolni valakivel, azzal, akinek a kezében volt utastársai testi épsége, s ezért csak azt kérte, ne kelljen tűrnie a szemétégető, fejet fájdító füstöt. A legújabb kutatások pedig egyre meggyőzőbben bizonyítják, hogy a dohányfüstöt akaratunk ellenére szívóknál is mind nagyobb arányban tapasztalhatók ugyanazok az ártalmak, amelyek az aktív dohányzóknál. Az Amerikai Egészség és Környezettudományi Intézet nemrég hozta nyilvánosságra a következő megdöbbentő adatait: A passzív dohányosok körében sokkal gyakoribb a fehérvérűség, a nya- ki. területek rosszindulatú daganatos megbetegedése, sőt az emlőrák is, mint a tiszta levegőben lévő, dolgozó embereknél. Szinte ugyanerre a megállapításra jutott egymástól függetlenül egy japán és egy görög kutató- csoport. Kétfelől bizonyították, hogy a nem dohányzó nőknél előforduló tüdőrák szoros összefüggésben van azzal, hogy férjük dohányos, és mellettük kénytelenek voltak dohányfüstös levegőt szívni. Minél erősebb dohányosok voltak a férjek, annál gyakoribbak voltak a feleségek között a rákos megbetegedések. A vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a dohányos szülők gyerekei között szembeötlően nagyobb a légúti megbetegedésekben szenvedők száma. Az eddigi adatok tehát megkérdőjelezhetetlenül igazolják, hogy a nem dohányzók, akikre rákényszerítik, hogy a füstöt akaratuk ellenére beszívják a dohányzási ártalmaknak ugyanúgy ki vannak téve, mint az aktív dohányosok. S. Zs. HÉTVÉGE 3.