Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-14 / 312. szám
1985. november 14., csütörtök Dunántúli napló 5 Koordinációs tanácskozás Mohácson Fejlesztések, beruházások Dél-Baranyában Épül a kölkedi iskola Késik a mohácsi földgázprogram Donga héjszerkezet akácból Tornaterem épül Szigetváron Különleges, impozáns kivitelezés Díjátadás Honismereti pályázat középiskolásoknak Kétévenként rendezi meg a Pécs Városi Tanács művelődési osztálya és a Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Ház a Hajdú Gyula Honismereti pályázatot középiskolások számára. A meghirdető szervek azt várják a diákoktól, hogy szabadon választott témakörben időszerű gazdasági, társadalmi, kulturális kérdésekről írjanak monográfiát, publicisztikát. Az idei pályázatra 21 pályamű érkezett be, a zsűri hatot díjazott. Tegnap adták át a DOZSO- ban a pályadíjakat, Beze- rédy Győző, a Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője értékelte a beküldött dolgozatokat. Valamennyi résztvevő oklevelet és könyvutalványt kapott. A zsűri két első díjat adott ki. Az egyiket Jónak is kell lenni . . . című munkájukkal (a Szélkiáltó együttesről szól) Balog Farkas Csaba, Guth Zoltán, Pabst Judit és Széli Attila nyerték, valamennyien a Pollack Mihály Építőipari Szakközép- iskola tanulói, felkészítő tanáruk dr. Cseh István. A másik első díjat Szabados Ildikó kapta (Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola, tanára Mészárosáé Császár Zsuzsa) Falunk élete és tájai Bakóca című dolgozatával. Második díj: Blaskovits László—Pál Csaba— Ratinland Róbert: Iskolakrónika (Pollack M., dr. Cseh István), ill. Koncz Zsuzsa: Hercegszántó története (Janus, Mészárosné Császár Zsuzsa). Harmadik díj: Tasnádi Tamás: Lakodalmi szokások (Széchenyi Gimnázium és Szakközép- iskola), illetve Sasvári Zsuzsanna: Interjú Tüskés Tiborral (Széchenyi, Pintér Zoltánné). A városban és a vonzáskörzetben folyó felújítások, beruházások helyzetéről tanácskoztak tegnap Mohácson, a kivitelezők, a beruházók, és a bonyolítók képviselői. A városi tanács székházában tartott koordinációs értekezleten, elsőként a községi tanácsok kaptak szót. Mint elhangzott, Bolyban 90 lakás épül és folyik a szennyvíztelep bővítése. Négy tanteremmel, műhellyel és könyvtárral bővítették a borjódi iskolát. Dunafalván 640 ezerforintos költséggel befejeződött az Ady Endre utcai útépítés. Dunaszekcsőn megépült az új vegyesbolt és korszerűsítik a halászcsárdát. Hímesházán elkészült a fogorvosi rendelő és a hozzátartozó szolgálati lakás, saját erőből korszerűsítik az óvodát. Homorúd községben 18 millió forintos költséggel jövőre kezdik a vízmű építését. Köl- ked községben a legfontosabb beruházás az általános iskola építése A kivitelezést a mohácsi Új Barázda Mqtsz szeptemberben kezdte. Év végéig 5,4 millió forintot fordítanak az építkezésre. Az új intézmény átadására tervek szerint 1987 őszén kerül sor. Lippó legfontosabb feladata az egészséges ivóvíz-ellátás megteremtése. A kistérségű vízmű kivitelezési tervei jövőre készen állnak. A megvalósítást 5 millió forintos megyetanácsi céltámogatás segíti. A nagy- nyárádi tanács a sátorhelyi szennyvízcsatorna bővítését, valamint egy négytantermes iskola építését tervezi. Az idén fúrt községi kút vastalanító berendezése is elkészül, több mint 1 millió forintot költenek rá. A sombereki tanács idén 1,3 millió forintot fordít fejlesztésekre. Megkezdődött a gázvezeték építése, folyamatosan biztosítják a magánlakás- építéshez szükséges telkeket. A koordinációs megbeszélés másik fő témájaként a mohácsi helyzet szerepéit. A Duna- parti városban gázcsőfektetés miatt ásott árkok nehezítik a közlekedést. Nem folyik ütemesen a munka, csúsznak a határidők. A kivitelezők és a beruházók különféle nehézségekre hivatkoznak. A kórház, a Kisfaludy Gimnázium, a szociális otthon, a Gólya utcai és a Széchenyi téri Általános Iskola gázbekötése tovább késik. A szerelők nem tartották szeptember 15-e határidőt. A szervezetlenség megszüntetésére tanácsi intézkedés született, a jelenlegi munkálatok befejezéséig nem engedélyeznek újabb útfelbontásokat. A határidő csúszások miatt pedig kötbér és kártérítés iaény- nyel lépnek fel. A drágább fűtőolajat felhasználó intézményeknél ugvanis jelentős költségtöbblet keletkezik. — Van saját szivárványunk — mondták a szigetvári gyerekek, amikor az általános iskola udvarán két daru helyére emelte a leendő tornaterem tetőfedő héjszerkezetének peremtartóját. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat három ácsa — Gayer György, Lang Pál és Rudolf József - elégedett volt alkotásával : — A főtartó összeszerelését a földön végeztük el. Eddig Nógrádban úgy csinálták, hogy Nagyméretű áthidaló elemet készítenek az ácsok Fotó: Läufer L. két darabban beemelték és fent középen illesztették. Most biztonságosabbnak mutatkozott az egy darabban beme- lés, s ezzel a helyszínen tartózkodó tervező is egyetértett. A szerelést végző ácsok harmincnál is több éves gyakorlata és szakmaszeretete nyilvánult meg ebben az együttdolgozásban. A nagy pontosságot kívánó munka nem haladta meg erejüket, s a héjszerkezet záró peremtartójának elkészítésétől sem tartanak. Az épülő tornatermen jelenleg a PEVA-szerelőbrigód tevékenykedik. Feladatuk a héjszerkezet összecsavarozása. Az 1,20x1,20 méteres kazettákat oldalanként 8—8 nagy méretű csavarral rögzítik egymáshoz. Az építmény 32 méteres szélességével Európa legnagyobb fesztávolságú faanyagú don- gahéjszerkezete. A technológia szabadalmasa a Nógrád Megyei Tanácsi Tervező Vállalat. A feltalálók egyike, Rabb Péter szerkezettervező a BARANYATERV-nél helyezkedett el. Munkatársával, Vári F. D. Könyv az újságpavilonokban A Posta újságárusító helyeinek kiterjedt hálózatát azzal is igyekszik hasznosítani, hogy a sokféle hírlapon, folyóiraton kívül az utóbbi időben egyre több könyvet, alkalmi kiadványt is árusít. Ezzel lehetővé teszi, hogy a kistelepülések lakossága is gyorsabban és könnyebben hozzájusson a könyvekhez, egyéb olvasnivalókhoz, és egyben ezzel bevételeit is némileg növeli a Posta. Jelenleg több mint 2800 helységben foglalkozik a Posta hírlapárusítással (ez természetesen nem azonos az előfizetéses hírlapszolgálattal, ami minden lakott helyen van). Ezeknek a településeknek egy részében nincs állandó könyvárusítás, s a Posta felismerte, hogy a jól kiépített hálózata alkalmas lehet erre a szolgáltatásra. Az elmúlt évben 1,3 milliárd nyomdai terméket adott el a Posta, ebből 24 millió alkalmi kiadványt — magazint, évkönyvet —, valamint 102 féle, összesen 2,8 millió kötet könyvet. Ez utóbbiból egy évvel korábban mindössze 19 félét árusítottak félmillió példányban. Az idén még tovább bővült a kínált könyvek köre és száma. A Postánál ügyelnek arra, hogy a könyvterjesztés ne akadályozza a hírlapárusítóst. A könyvek jelentős része a hírlapüzletekbe és a postahivatalokba kerül, ahol lehetőség van a könyvek megfelelő bemutatására, kínálására, tárolására is. Erdősítési bemutató Drávátokon A megye termelőszövetkezeti erdészei részére rendeztek gépbemutatóval egybekötött szakmai tapasztalatcserét tegnap, a drávafoki Új Esztendő Tsz- ben. András István, a termelő- szövetkezet elnöke köszöntötte a résztvevőket. Szövetkezetük erdőterülete — mint mondotta - kicsi, mindössze 665 hektár. De van 118 hektár pariaguk, amelyen évente 5—7 hektár új erdőt telepítenek. Az ehhez szükséges facsemetét is maguk állítják elő, igen jó minőségben, amiből jut eladásra is. A csemeteültetéshez három darab ültetőgépet szereztek be. Évi 4 ezer köbméter fát termelnek ki, az értékesebb fát rönk formájában adják el, a hulladékból piacos árut állítanak elő, kicsi, de jól működő fafeldolgozó üzemükben és ellátják saját magukat is fával. Voltak már ennél mostohább időszakok is, az erdészeti ágazat pozíciói ma javulók. Az ágazatnak a VII. ötéves tervben nagy szolgálatot kell teljesítenie Drávátokon is, másutt is, és ez komolyabb odafigyelést kíván. Az erdőgazdálkodás időszerű kérdéseiről tájékoztatta a résztvevőket Óbert Gyula, a Pécsi Erdőfelügyelőség igaz- aatóhelyettese. A megye erdő- vagyona értékesebb az országos átlagnál, Baranyában a nemesfák: tölgy, bükk, magaskőris, hárs, nemesnyár, és a fenyő aránya 59 százalék és ez igen nagy érték. A termelőszövetkezeti erdőkben azonban még mindig indokolatlanul magas a kevésbé értékes akácfa aránya. Az utóbbi időben megtorpant a szerkezet átalakítása, amin sürgősen változtatni kell. El kell érni, hogy a tölgytermőhelyen ismét tölgy, esetleg fenyő legyen. A gépesítés csak a sík területeken megoldott, a domboldalakon nem. Szaporítóanyag-termelésben a megye gyakorlatilag önellátó. A csemetetermelők azonban nem hangolják össze a munkájukat, ezért minden évben milliós nagyságrendben kell a csemetéket elégetni. A tölgypusztulás Baranyában is megjelent. Fontos, hogy az úgynevezett egészségügyi kitermelést soronkívül végezzék el a gazdaságok. Rövidesen új szervezet alakul az erdők egészségvédelmére. A vadkár már olyan mértékű, ami a fiatalosok létét fenyegeti. Az 1986. január 1-vel életbe lépő új vadászati törvény értelmében bevezetik az erdei vadkártérítést is. A VII. ötéves terv végéig 1880 hektár új erdőt telepítenek a megyében, és ehhez nagyobb támogatásra számíthatnak az érdekeltek. Az erdősítés olcsó, és eredményes megoldásairól szólt Csoboth Lázár, a Baranya Megyei TESZÖV főmunkatársa. Csökken az erdei munkavállalók száma, kevés a pénz is, ezért az erdősítést úgy kell elvégezni, hogy ne kerüljön sor a folytonos pótlásokra. Az ültetőgépek túl drágák, és importból nem is szerezhetők mindig be. Baranyában 10 tsz-ben alkalmaznak sikerrel most már harmadik éve olyan talajhasító szerkezetet, ami kiiktatja a gödörásást, és naponta 40-50 embert szolgál ki ily módon. A szóban forgó úgynevezett hasítékoló gépet, maximum ötezer forintos költséggel, hulladékanyagból, házilagosan állították elő a tsz- ek. A gépet egy lakatos 2—3 napi munkával legyártja. A kísérleti szerkezetet, a csemeteültetés új eszközeit munka közben tekinthették meg a résztvevők a drávafoki tsz határában. -Rné— Jenő tervezőépítésszel együtt valósították meg az első baranyai alkalmazást. Rozvány Györgyöt, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat főtechnológusát kérdeztem az ilyenfajta térlefedés előnyeiről: — Kevés alapozás kell, a kivitelezési idő például a köny- nyűszerkezetesnek a felét teszi ki, a költségekben körülbelül harmincszázalékos megtakarítás érhető el. A szigetvári tornaterem építési költsége 9 millió, ebben benne van az iskolához csatlakozó összekötőszárny is. A héjszerkezet anyaga akác. Régen ezt csak szőlőkarónak, kapanyélnek használták. Az élettartamvizsgálatok több száz évet garantálnak, Így időállósága vitathatatlan. Ráadásul akácból hazánk a leggazdagabb Közép-Európában. Csak használni kell tudni. A kazetták 5x2x120 centiméteres lécekből állnak. Akácból ezt lehet kihozni, s szerkezeti elemnek ez éppen alkalmas. Az előregyártás oly mértékben fokozható, hogy a konténerben szállított anyagot a helyszínen csak össze kell szerelni. Angliába már Így fog eljutni kamionba rakva egy kézilabdacsarnok, s az arab országokba pedig a félgömb kupolás nyaralófalu. A technológia baranyai elterjedésének kezdete a szigetvári tornaterem, de már a siklósira is elkészültek a tervek. A szigetvári gyerekek szivárványa hamarosan eltűnik, a befedéssel és a belső munkák elkészültével viszont tornateremhez jutnak. L. Cs. K. Az OBI sajtótájékoztatója A tavaly októberben tartott X. országos békekonferenciát követő időszak munkáját és az ENSZ által meghirdetett nemzetközi békeév hazai rendezvényeit ismertették az Országos Béketanács nemzetközi sajtótájékoztatóján, szerdán az Atrium Hyatt Szállóban. Barabás Miklós, az OBT főtitkára adott áttekintést a magyar békemozgalom tevékenységéről. Többek között hangsúlyozta: a mozgalom mindig is arra törekedett, hogy népünk békevágyát kifejezésre juttassa hazai, és nemzetközi munkájában. Moz> galmas évet zárt az Országos Béketanács, mert igen sök belföldi és külföldi békerendezvényen hallatta hangját. Alapvető feladatnak tekintették, hogy minden fórumon hozzájáruljanak a nukleáris konfrontáció megakadályozásához és a fegyverkezési hajsza megállításához. Joggal állapítható meg — mutatott rá Barabás Miklós —, hogy hazánkban érezhetően emelkedett a békemunka tekintélye, és a politikai mozgalom ma már sajátos vonásokkal rendelkezik. A résztvevők száma gyarapodott, s a meghirdetett célokkal elsősorban az ifjúság körében mind többen azonosulnak. Ma már az ország legkülönbözőbb vidékein működnek úgynevezett békeközösségek, amelyek bekapcsolódtak a helyi közéleti tevékenységbe is. Szaporodnak az önálló helyi kezdeményezések és egyre több fizikai munkás vesz részt a békemozgalomban. Alapvető cél —, mondotta a főtitkár —, hogy az egyes embert foglalkoztató kérdésekre adjunk reális, a problémákat sem takargató, körültekintő és becsületes választ; olyat, amelynek hitele van itthon és külföldön egyaránt. — Tények bizonyítják azt is — folytatta —, hogy a magyar békemozgalomnak tekintélye van határainkon túl is. 1985- ben számos nyugat-európai rendezvényen vettünk részt, ahol kifejtettük véleményünket, és szóltunk céljainkról, eredményeinkről. Meggyőződésünk, hogy a meglévő nézetkülönbségek ellenére megvannak a közös cselekvés lehetőségei a különböző irányzatú békemozgalmakkal a jövőben is ennek szellemében építjük tovább kapcsolatainkat a fejlődő és a nyugateurópai országok szervezeteivel. Kérdésekre válaszolva Barabás Miklós elmondta, hogy nyilvánvalóan vannak nézetkülönbségek a különböző társadalmi berendezkedésű országokban tevékenykedő békemozgalmak között. Mi abból indulunk ki — hangsúlyozta —, hogy mindenki szövetséges, akivel az alapvető kérdésben: a nukleáris katasztrófa elhárításának szükségességében — sikerül egyetérteni. Ezzel összefüggésben leszögezte: ha viszont a közös cselekvés lehetőségeinek keresése helyett csupán ideológiai vitákat kényszerítenek ránk, az nem segíti az együttműködést. Egy angol újságíró kérdésére válaszolva az OBT főtitkára kifejtette: mai európai realitás, hog,y földrészünkön különböző tár- sada'mi berendezkedésű országok élnek együtt, s ez olyan tény, amellyel hosszú távon minden józanul gondolkodó politikusnak számolnia kell. Felelőtlennek tartunk minden olyan kísérletet, amely ezt megkérdőjelezi, mert az ilyen törekvéseket csak az európai stabilitást és kialakult kapcsolatrendszert megbontani szándékozó tényezőként lehet értékelni — mondotta.
