Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-14 / 312. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek ! Dunántúli rianlo XLII. évfolyam, 312. szám 1985. november 14., csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Egy fölívelés három éve (3. oldal) Ma: Fórum Beremenden (6. oldal) Tornaterem épül Szigetváron (5. oldal) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. november 12-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. november 12-én Kádár János elvtárs elnökle­tével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek; a Központi Ellenőrző Bizottság el­nöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az or­szágos főhatóságok vezetői és a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésé­ben a VII, ötéves népgazdasági terv irányelveiről szóló javaslatot. Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztésében a tagdíjfizetés rendjének módo­sítására vonatkozó javaslatot. Kulcskérdés a kutatási infrastruktúra fejlesztése A konferencia résztvevői Fotó: Lauer Györgyi Regionális tudománypolitikai tájértekezlet Pécsett I. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a párt- és az állami szervek külpolitikai tevékenységét. Megállapította, hogy továbbra is súlyos veszé­lyeket rejt magában a szélsősé­ges imperialista körök által szított fegyverkezési verseny, a világ különböző részein kiala­kult katonai és politikai fe­szültség. Ugyanakkor a szocia­lista országok békepolitikája, a néptömegek növekvő béke­akarata, a tőkés országok fele­lősen gondolkodó politikusai­nak a fellépése, az élénkülő kelet—nyugati párbeszéd hoz­zájárul a nemzetközi légkör ja­vításához, a feszültség enyhíté­séhez. O A Központi Bizottság tá­jékoztatást hallgatott meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1985. október 22—23-i szófiai ülésé­ről. Jóváhagyta küldöttségünk tevékenységét, és hangsúlyozta; a Magyar Népköztársaság a maga részéről mindent meg­tesz annak érdekében, hogy oz ülésen elfogadott nyilatko­zatban foglaltak megvalósulja­nak. A Központi Bizottság kife­jezte meggyőződését, hogy a Szovjetuniónak, a Varsói Szer­ződés tagállamainak a javasla­tai jó alapul szolgálnak a fe­szültség csökkentéséhez, a nemzetközi biztonság megszi­lárdításához; megfelelő felté­teleket teremtenek ahhoz, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfelsőbb vezetőinek közelgő genfi találkozóián a világbéke ügyét szolgáló, ér­demi megállapodások szüles­senek. A Genfben folyamatban levő szovjet—amerikai fegyverzetkor­látozási és leszerelési tárgyalá­soktól a világ népeivel együtt a magyar nép is olyan meg­állapodást vár, amely elejét ve­szi a világűr militarizálásának, lehetővé teszi a hadászati, va­lamint a közepes hatótávolsá­gú nukleáris fegyverek számá­nak jelentős csökkentését, és a fegyverzet alacsonyabb szint­jén szavatolja minden érintett fél biztonságát. A Központi Bizottság az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának 40. évfordu­lója alkalmából hangsúlyozta, hogy az ENSZ és szakosított szervezetei hozzájárulnak az egész emberiséget érintő kér­dések megoldásához. A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének részvétele a ju­bileumi ülésszakon kifejezte, hogy hazánk változatlanul sík - rászáll az ENSZ egyetemessé­ge mellett, és fellép a tevé­kenységét gyengítő, megosztó törekvések ellen, s lehetőségei­vel összhangban a jövőben is aktívan részt vállal az ENSZ munkájából. A Központi Bizottság kifejez­te azt a reményét, hogy a Bu­dapesten tanácskozó Európai Kulturális Fórum hozzájárul a kulturális együttműködés, a nemzetközi légkör javításához, a népek közötti megértés és bizalom erősítéséhez. © Pártunk és kormányunk az elmúlt időszakban tovább erősítette az együttmű­ködést a testvéri szocialista or­szágokkal. A magyar—szovjet kapcsola­tok fejlesztésének kiemelkedő eseménye volt Kádár János és Mihail Gorbacsov elvtárs szep­temberi moszkvai megbeszélé­se, amelyen áttekintették az országainkban folyó szocialista építés tapasztalatait és a két­oldalú együttműködés kérdé­seit. A Központi Bizottság meg­erősítette a Politikai Bizottság­nak a tárgyalásokról hozott állásfoglalását. Hangsúlyozta annak jelen­tőségét, hogy pártjaink azono­san ítélik meg a nemzetközi helyzetet és a kibontakozás ér­dekében szükséges lépéseket. Kifejezte meggyőződését, hogy a magyar—szovjet baráti kap­csolatok fejlődése hozzájárul országaink előrehaladásához, a szocialista közösség egysé­gének erősítéséhez. Kádár János és Gustav Hu- sák elvtárs prágai találkozója elősegítette a két szomszédos, baráti szocialista ország együttműködésének fejleszté­sét. A munkamegbeszélésen kifejezésre jutott, hogy az élet minden területére kiterjedő kapcsolataink erősítése közös törekvésünk. Hangsúlyozták, hogy népeink baráti szövetsé­gének elmélyítését szolgálja a lenini % nemzetiségi politika kö­vetkezetes megvalósítása. Kádár János és Erich Ho- necker elvtárs budapesti meg­beszélésén megelégedéssel állapították meg, hogy kétol­dalú kapcsolataink a barátság és az egység jegyében folya­matosan bővülnek. A 2000-ig szóló gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési program előmozdítja a korsze­rű technológiák bevezetésének meggyorsítását, az ipari koope­ráció fejlesztését. O A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy ha­zánk a békés egymás mellett élés szellemében változatlanul érdekelt a más társadalmi rendszerű országokkal folyta­tott párbeszédben, a kapcso­latok bővítésében. A kölcsönö­sen előnyös politikai, gazdasá­gi és kulturális kapcsolatok fej­lesztése az enyhülési folyamat­nak szerves része, hozzájárul a nemzetközi légkör javulásához. Kádár János elvtársnak Nagy-Britanniában tett hivata­los látogatása, megbeszélése Margaret Thatcher kormányfő­vel az elmúlt évben megkez­dett legfelső szintű magyar­brit párbeszéd folytatását je­lentette, és kifejezte a törek­vést egy békésebb világ meg­teremtésére. A tárgyalások megerősítették a két félnek a kapcsolatok bő­vítésére irányuló szándékát, hozzájárultak az ehhez szüksé­ges feltételek javításához. Lázár György elvtárs Japán­ban tett látogatása, tárgyalása Nakaszone Jaszuhiro miniszter- elnökkel alkalmat teremtett or­szágaink helyzetének, egymás álláspontjának jobb megisme­résére, és fontos lépés volt a kétoldalú együttműködés fej­lesztésében. O A Központi Bizottság megerősítette pártunk és népünk szolidaritását az afri­kai, ázsiai és latin-amerikai or­szágok népeinek a politikai és gazdasági függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért folytatott küzdelmével. Ezt juttatta kifejezésre a Losonczi Pál elvtárs vezette párt- és állami küldöttség hi­vatalos, baráti látogatása An­golában és Zimbabwéban. Az Angolai Népi Köztársaság el­nökével, Jósé Eduárdo dós Santossal, valamint a Zimbab­wei Köztársaság vezetőivel, Ro­bert Mugabével és Canaan Sodindo Bananával folytatott tárgyalások megerősítették ha­zánk szolidaritását a dél-afri­kai agresszió és megszállás el­len küzdő országokkal és a nemzeti felszabadító mozgal­makkal, úgyszintén a koráb­ban kiépített kapcsolatok to­vábbfejlesztésének közös óha­ját. Suhartónak, az Indonéz Köz­társaság elnökének magyaror­szági látogatása államközi kapcsolataink fejlesztését szol­gálta. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetre továbbra is kedvezőtlenül hat a megol­datlan közel-keleti válság. Az imperialista beavatkozás alá­ásta a térség népeinek bizton­ságát, és növeli a nemzetközi feszültséget. A Magyar Nép­köztársaság változatlanul a közel-keleti válság olyan átfo­gó, igazságos, tárgyalások út­ján történő rendezése mellett száll síkra, amely megfelel minden érintett fél jogos érde­keinek. A magyar közvélemény ag­godalommal figyeli a Dél-afri­kai Köztársaságban kialakult helyzetet, elítéli a faji megkü­lönböztetés és elnyomás rend­Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osz­tálya és a Baranya Megyei Pártbizottság regionális tudo­mánypolitikai tájértekezletet rendezett tegnap a Pécsi Aka­démiai Bizottság székházában a tudományos kutatás és mű­szaki fejlesztés irányításáért felelős párt- és állami vezetők, a régióban érintett kutatóhe­lyek párttitkárainak és vezető kutatóinak részére. A regioná­lis tájértekezleten — amelyen Rajnai József, az MSZMP Ba­ranya Megyei Bizottságának titkára üdvözölte a vendégeket és Szántó Ferenc, az MSZMP KB munkatársa elnökölt — a Politikai Bizottság 1985 januá­ri tudománypolitikai állásfog­lalásából és az MSZMP XIII. kongresszusa tudomány- és műszaki fejlesztés politikájával kapcsolatos határozatából adódó regionális feladatokról, valamint a VII. ötéves tervi ku­tatás-fejlesztési elképzelések, s azok állami végrehajtásának időszerű előkészítő munkáiról volt szó. A vitaindító előadást az Országos Középtávú Kuta­tási Fejlesztési Tervről, a ré­gióban — Baranyában, So­mogybán, Tolnában, Zalában — folyó tudományos kutatómun­káról Czeglédi Béla, a PAB titkára tartotta. A tanács­kozáson 16-an szólaltak fel és vitaindítóból kiemelt témákon kívül többek között az elektronizáció társadalmi hatásait, a kutatómunka ered­ménye értékelésének nehéz­ségeit, a tudományos kutatás finanszírozása előre kiszámító- ságának _ követelményét ele­mezték, tették szóvá. Részt vett és felszólalt a tájértekezleten Láng István, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára is. Hozzászólásá­ban hangsúlyozta, hogy a jö­vőben az alapkutatásokra az anyagi eszközökből nagyobb részt kell kanyarítani. Szüksé­ges növelni az Akadémia kez­deményező szerepét a kutatá­si irányok kijelölésében, a tár­sadalmi-politikai döntések elő­készítésében. Az MTA-nak vál­lalnia kell a 90-es évek társa­dalmi-gazdasági megújulásá­nak tudományos megalapozá­sát. Kitért arra is, hogy kulcs­kérdés a kutatási infrastruktú­ra fejlesztése, s jelentős rész­ben erre a célra kell majd for­dítani az 1986-ban létrejövő Országos Tudományos Kutatási Alapot. A vita végén László Tibor, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályve­zető-helyettese az OMFB mun­kájáról adott tájékoztatót, majd Kábái Vilmos, a Tudo­mánypolitikai Bizottság főosz­tályvezetője, illetve Szántó Fe­renc, a tanácskozás elnöke foglalta össze a vitát. D. I. (Folytatás a 2. oldalon) Csemeteültető géppel ismerkednek az erdészek. (Tudósítás az 5. oldalon). Läufer László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents