Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-14 / 312. szám

2 Dunántúli napló 1985. november 14., csütörtök KÖZ LE IUI E ül V a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. november 12-i üléséről fFolytatás az 1. oldalról) szerét, a jogaiért küzdő több­ség ellen alkalmazott rendőri terrort. Támogatásáról biztosít­ja az apartheid teljes felszá­molásáért küzdő haladó és de­mokratikus erőket. II. A Központi Bizottság átte­kintette a VI. ötéves terv telje­sítésének tapasztalatait, és megállapította: * A terv fő céljainak megfele­lően, népünk odaadó munká­jának eredményeként a nehéz viszonyok között is gyarapodott az ország, megőriztük a nép­gazdaság stabilitását, alapve­tő szociális vívmányainkat. A tapasztalatokból azonban ki­tűnik az is, hogy a termelés szerkezetének és a gazdálko­dás hatékonyságának lassú ütemű javulása miatt az egyensúlyt főleg a belső fel- használás visszafogásával te­remtettük meg, és a nemzeti jövedelem a tervezettnél mér­sékeltebben növekedett. A Központi Bizottság, kiin­dulva a XIII. kongresszus ha­tározatából, mérlegelve az or­szág lehetőségeit, a VII. ötéves terv legfőbb gazdaságpolitikai céljául a aazdasági növeke­dés élénkítését, a külső és a belső egyensúly megszilárdítá­sát, az életszínvonal és az életkörülmények érzékelhető javítását tűzi ki. Ennek meg­valósításához elengedhetetlen a hatékonyság fokozásának, a műszaki haladásnak és a ter­melési szerkezet korszerűsíté­sének a meggyorsítása. O A Központi Bizottság rá­mutatott, hogy az inten­zív fejlődés kibontakoztatásá­nak alapvető feltétele szellemi és anyagi erőforrásaink jobb hasznosítása. A teljes foglal­koztatottság fenntartása mel­lett jobban kell érvényesíteni a hatékony foglalkoztatást. Ez meaköveteli a céltudatos, fe­gyelmezett munkát, a jobb munkaszervezést, a vállalatok és a dolgozók érdekeltségé­nek növelését a teljesítmények fokozásában. A termelő ága­zatokban nagy figyelmet kell fordítani a korszerű, verseny- képes. jövedelmező termékeK gyártásának bővítésére, a gazdaságtalan termelés gazda­ságossá tételére, illetve vissza­szorítására. A termelés fejlesz­tésének a gazdaságos kivitel bővítését és a belföldi kereslet megfelelő kielégítését kell szolgálnia. A nemzeti jövede­lem hazai felhasználásában növekedjen a felhalmozás ará­nya. A beruházásokban na­gyobb súllyal szerepeljenek a termelő ágazatok, főleg a fel­dolgozóipar és az élelmiszer- gazdaság. Az irányítás további korsze­rűsítése, valamint a népgazda­ság fejlődésére lényeges ha­tást gyakorló központi progra­mok megvalósítása járuljon hozzá a gazdaság hatéko­nyabb működéséhez. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés segítse job­ban a népgazdaság korszerű­sítését, a nemzetközi verseny- képesség erősítését. Meg kell gyorsítani a gyártmányfejlesz­tést, a fajlagos anyag- és energiafelhasználást csökkentő korszerű technológiák elter­jesztését. Magasabb színvonal­ra kell emelni termelési kultú­ránkat. O A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az 1986—90-es évekre szóló VII. ötéves népgazdasági terv fő előirányzatai a következők le­gyenek : az 1990. évre tervezett növekedés az 1985. évi szint százalékában összesen Nemzeti jövedelem 15—17 ipari termelés 14—16 építés-szerelés mezőgazdasági termékek termelése 12—15 (1986-90. között az 1981—85-höz viszonyítva) 7—10 belföldi felhasználás 13—16 lakosság fogyasztása 8—10 egy főre jutó reáljövedelem 9—11 egy keresőre jutó reálbér kb. 5 kivitel összesen 16—18 behozatal összesen 16—18 évi átlagban kb. 3 2,5-3 kb. 2,5 2,5-3 1.5-1,8 1,7-2 kb. 1 3—3,5 3—3,5 A szocialista szektor beruházásaira 1200—1250 milliárd forint fordítható. O Az ipar vállaljon na­gyobb részt a népgazda­ság jövedelmezőségének foko­zásában, exportjának bővítésé­ben. Korszerű, jó minőségű gyártmányokkal segítse elő a népgazdaság más területein is a színvonalas tevékenységet, a jövedelmezőbb termékértékesí­tést. Folytatódjon az ipari válla­latok szervezeti rendszerének, belső érdekeltségi viszonyainak korszerűsítése. A vállalatok és a szövetkezetek gazdálkodja­nak jobban a rendelkezésre álló eszközökkel és a munka­erővel. A piaci szükségletekhez igazodva újítsák meg termék- szerkezetüket, fordítsanak na­gyobb figyelmet az exportra. Javítani kell az ipari szol­gáltatásokat. Az igények kielé­gítéséhez növekvő mértékben járuljon hozzá a kisüzemi, ki­segítő tevékenység, valamint a magánkisipar. Az építőipari termelés iga­zodjon jobban a kereslethez. Javítani kell az építkezések mi­nőségét, a termelékenységet, az eszközök gazdaságos ki­használását; csökkenteni a ki­vitelezési időt és az építkezési költségek növekedését. Az új lakások építése mellett na­gyobb figyelmet kell fordítani a lakásállomány felújítására. A mezőgazdaság, az erdő- gazdaság és az élelmiszeripar termelése az exportlehetősé­gekkel és a hazai igényekkel összhangban bővüljön, csök­kenjenek a ráfordítások. A ga­bonatermés a tervidőszak vé­gére érje el a 17,5—18 millió tonnát. Az állattenyésztés fej­lesztését a jól értékesíthető, versenyképes áruk bővítésére kell alapozni. Javuljon a ter­mékek minősége, választéka, feldolgozottsága. A háztáji és a kisegítő gazdaságok terme­lését továbbra is támogatni kell. A mezőgazdasági nagy­üzemek a termelésben és az értékesítésben egyaránt szer­vezettebb együttműködést való­sítsanak meg a háztáji, a kise­gítő gazdaságokkal, a kister­melőkkel. A közlekedési ágazat a szál­lítási igényeket a szervezettség javításával, a kapacitások egyenletesebb és fokozottabb kihasználásával elégítse ki. Ki­emelt figyelmet kell fordítani a vasút korszerűsítésére, az or­szágos úthálózat bővítésére. Folytatódjon a budapesti met­róhálózat építése. A hírközlés­ben a legfontosabb feladat a telefonhálózat rekonstrukciója és bővítése. O A beruházások szolgálják a gazdaság hatékonysá­gának növelését, mindenek­előtt a feldolgozóipar korszerű­sítését, a nemzetközi verseny- képesség javítását, a nem ter­melő ágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi igé­nyek kielégítését. A vállalati beruházások állami támogatása ösztönözze a kiemelt népgaz­dasági feladatok megoldását. A paksi atomerőmű kivitele­zés alatt álló egységei lépje­nek üzembe, kezdődjön el a további bővítés. Az államközi szerződésnek megfelelően épül­jön a bős—nagymarosi vízlép­csőrendszer. O A külgazdasági kapcsola­tok járuljanak hozzá a gazdaság jövedelmezőségének fokozásához, a külső egyensúly megszilárdításához. A kivitel a tervidőszak egészében haladja meg a behozatalt, javuljon gazdaságossága. A behozatal­nak főként a versenyképes áruk termelését és a műszaki hala­dást kell szolgálnia. A Szovjetunióval, a szocialis­ta országokkal folytatott együtt­működés továbbra is meghatá­rozó nemzetközi gazdasági kap­csolatainkban. A közös fejlesz­tések távlati energia- és nyers­anyag-beszerzési céljainkat szolgálják. A KGST keretében aktívan részt veszünk az integ­ráció kibontakoztatásában, a hosszú távra szóló együttműkö­dési programok megvalósításá­ban, a műszaki-tudományos ha­ladás meggyorsításában. Szor­galmazzuk a vállalatok, intéz­mények közvetlen kapcsolatai­nak bővítését. A fejlett tőkés és a fejlődő országokkal szélesíteni kell a kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, a más országok piacain való közös fellépést. O A VII. ötéves terv terme­lési előirányzatainak tel­jesítésével megalapozottan emelni kell az életszínvonalat, javítani az életkörülményeket. Az elosztási folyamatokban jobban érvényre kell juttatni a teljesítmények elismerését, a társadalmi igazságosságot és az arányos közteherviselés el­vét. A jövedelmekben nagyobb súllyal szerepeljenek a bérek és a keresetek, s ezek jobban függjenek az egyéni teljesít­ménytől, a vállalati munka eredményeitől. A szociálpolitika fő feladata változatlanul az, hogy a szociá­lis jellegű egyenlőtlenségek mérséklésével erősítse a lét- biztonságot. A juttatásokban kapjon nagyobb szerepet a rá­szorultság. Növekedjen a gyer­meknevelés költségeihez való állami hozzájárulás. Meg kell őrizni a családi pótlék és az ösztöndíj reálértékét. A gyer­mekgondozási segély helyett a gyermekgondozási díiat kell fo­kozatosan általánossá tenni, A nyugdíjak reálértékét egyre bő­vülő körben kell megőrizni. Az életkörülmények javítását elsősorban a szolgáltatások, az infrastruktúra fejlesztésével kell megalapozni.- A tervidőszakban 320—340 ezer új lakás épüljön fel. Foly­tatni kell a fejújításokat, kor­szerűsíteni a lakásgazdálko­dást, jobban megszervezni a területelőkészítést és a telekel­látást. A lakásépítésen belül növelni kell az állami bérlaká­sok arányát, de a lakások többsége — állami, vállalati és tanácsi támogatással — sze­mélyi tulajdonú lakásként épül fel. A tanácsok a lakáselosz­tásnál és a lakásépítés támo­gatásánál elsősorban a fiatal házasokat és a kis jövedelmű többgyerekes családokat segít­sék. — Törekedni kell a bölcső­dei és óvodai igények minél teljesebb kielégítésére. Az is­kolaügy kiemelt feladata a nagy létszámú korosztályok oktatási feltételeinek javítása. Folytatódjon az általános is­kolák fejlesztése, a középfokú iskolahálózat bővítése, az egyetemek rekonstrukciója. A közművelődés támogatásával elő kell segíteni az általános kulturáltság növelését. — Javítani kell az egészség- ügyi alapellátást, nagy figyel­met kell fordítani a betegsé­gek megelőzésére, az orvos- technikai feltételek, a műsze­rezettség fejlesztésére. Az idős korúak ellátását szolgáló in­tézményhálózatot bővíteni kell.- Az áruellátás jobban iga­zodjon a kereslethez. A fo­gyasztói árszínvonal emelke­dése a korábbinál mérsékel­tebb legyen. Javítani kell az árak ellenőrzését, erősíteni a fogyasztók érdekvédelmét. O A terület- és település- fejlesztés segítse elő a helyi adottságok és erőforrá­sok jobb hasznosítását, mér­sékelje a gazdasági fejlett­ségben és az életkörülmé­nyekben levő indokolatlan kü­lönbségeket. A települések arányosabb fejlesztése érde­kében bővüljön a városok és környezetük közötti termelési, ellátási és igazgatási együtt­működés. Nagyobb figyelmet kell fordítani a községek né­pességmegtartó képességé­nek erősítésére. O Tovább kell folytatni a gazdaságirányítási rend­szer, a kormányzati munka fejlesztését; a döntési rend­szer váljon hatékonyabbá, le­gyen összhangban a vállalati önállóság növelését szolgáló új vállalatvezetési formákkal. Növekedjen a tanácsok gaz­dasági, pénzügyi, döntési ön­állósága, felelőssége. A közsé­gek, a kisvárosok a korábbinál nagyobb arányban részesedje­nek a központi pénzalapokból. A tanácsok munkájukban — a tervezésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt — támaszkodjanak nagyobb mértékben a lakosságra. A Központi Bizottság a VII. ötéves terv irányelveit megvi­tatva és elfogadva ajánlja a Minisztertanácsnak, hogy a tervet véglegesítse, és az erről szóló törvényjavaslatot jóváha­gyásra terjessze az országgyű­lés elé. A VII. ötéves népgazdasági terv megvalósítása nagy köve­telményeket támaszt a politikai munkával szemben. A pártszervezetek fejlesszék a gazdasági munkát segítő és ellenőrző tevékenységüket, sze­rezzenek érvényt gazdaságpoli­tikai elveinknek. Politikai esz­közökkel mozdítsák elő a terv céljainak elérését, a helyi fel­adatok helyes meghatározását és megoldását, a társadalmi aktivitás és kezdeményezőké­pesség széles körű kibontako­zását. A Központi Bizottság felhívja a szakszervezeteket, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetséget, a Hazafias Népfrontot, az összes tömegszervezetet, tömegmoz­galmat, hogy segítsék a VII. ötéves népgazdasági tervben foglaltak valóra váltását. Ka­rolják fel a jó kezdeményezé­seket, mozgósítsanak az orszá­gos és a helyi gazdasági, tár­sadalompolitikai feladatok megoldására. A szocialista munkaversenyt igazítsák a vál­tozó körülményekhez és köve­telményekhez. A tömegpolitikai munka, a televízió, a sajtó, a rádió mu­tassa be a VII. ötéves népgaz­dasági terv céljait, propagálja országépítő programunkat, mozgósítson megvalósítására, támogassa a kibontakozást szolgáló törekvéseket. A Központi Bizottság felhív­ja a párt tagságát, minden honfitársunkat, szocialista ha­zánk valamennyi állampolgá­rát, hogy ereje, tudása és ké­pességei legjavát nyújtva dol­gozzon az anyagi és szellemi javakban egyaránt gazdagabb élet feltételeit megteremtő VII. ötéves terv végrehajtásáért. ÓRA A NAGYVILÁGBAN ♦ VARSÓ: Egy héten belül a második szívátültetést hajtot­ta végre a lengyel doktor Zbig- new Religa. A katowicei szív- sebészeti klinikán szerdára virradóan egy súlyos szívelég­telenségben szenvedő 25 éves fiatalembernek adott új szívet. ♦ ABIDJAN: Továbbra sem ismeretes a Samuel Doe libé­riái elnök megdöntésére ked­den indított puccskísérlet ki­menetele. A hírügynökségek szerdán reggelig beérkezett jelentése szerint az államfőhöz hü erők és a fellázadt csapa­tok az éjszakai órákban is tűz­harcot vívtak Monroviában, a nyugat-afrikai ország főváro­sában. Várkonyi Péter üdvözlő távirata Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere táviratban üdvözölte Marian Orzechowskit, a Len­gyel Népköztársaság külügy­miniszterévé történt megvá­lasztása alkalmából. ♦ MOSZKVA: Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán a Kremlben logadta a Nobel-békedijasok konferen­ciájának küldöttségét. A kitün­tetés birtokosai október 25. és 27. között tartották tanácsko­zásukat a hollandiai Maastricht- ban. ♦ WASHINGTON: Magyar zenetudóst Párkai-Eckhardt Máriát tüntette ki idei díjával az amerikai Liszt Ferenc Tár­ság. Reagan a csúcstalálkozó kérdéseiről Televíziós beszédben fejtette ki a jövő heti szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó előtt az amerikai álláspontot Reagan elnök. Reagan kedden öt nyu­gat-európai televíziós hálózat­nak adott interjút a csúcstalál­kozó kérdéseiről és kijelentet­te, a fő célnak azt tekinti, hogy „csökkentsék a bizalmat­lanságot és a gyanakvást" a két ország között. Bár azt mon­dotta, hogy a leszerelés konk­rét kérdéseiről nyilvánvalóan nem folytathatnak a kétnapos találkozón mélyreható tárgya­lást, nem állapodhatnak meg „számokban és egyebekben", az eszmecsere pozitív eredmé­nye azt az üzenetet adná a két ország tárgyalóküldöttsé­geinek, hogy „folytatniok kell a tárgyalásokat és eredmény­re kell jutniok". Az elnök külön foglalkozott az európai NATO-partnereket nyugtalanító kérdéssel, a kö­zepes hatótávolságú nukleáris fegyverek jelenlétével Európá­ban. Bár az általa mondottak nem jelentettek érdemleges módosulást az amerikai elkép­zelésekben, Reagan azt mon­dotta, hogy „előre lehetne lépni" a közepes hatótávolsá­gú fegyverek problémájának megoldásában, ha azt elkü­lönítenék a hadászati fegyve­rek korlátozásának problémái­tól. Az elnök, aki eddig hatá­rozottan elutasította az euró­pai atomfegyver-mentes öve­zet kialakítására vonatkozó szovjet és más javaslatokat, most azt mondotta, hogy az Egyesült Államok kész tárgyal­ni erről a kérdésről is. A PÉCSI KERTÉSZETI ÉS PARKÉPÍTŐ VÁLLALAT 3 éves szerződéses üzemeltetésre hirdeti A PÉCS, BOLGÁR NÉPHADSEREG U. 104. SZ. ALATT LÉVŐ 3. SZÁMÚ VIRÁGÜZLETÉT. • A VERSENYTÁRGYALÁS IDEJE: 1985. DECEMBER 17., 9 ÓRA. • A VERSENYTÁRGYALÁS HELYE: PÉCS, BOLGÁR NÉPHADSEREG U. 79. A pályázat benyújtásának határideje: 1985. december 7. A pályázat feltételei átvehetők: Fölkér László gazdasági igazgatóhelyettesnél, Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 79. SZt 1782 Alapozza meg jövőjét a Mecseki Szénbányáknál! Föld alatti munkakörbe felveszünk 18—35 éves, törekvő férfiakat: ♦ csapatcsillés (betanított m.) 6 000—11 000 Ft ♦ vájár (szakmunkás) 8 000—14 000 Ft ♦ bányalakatos (szakmunkás) 6 000— 9 000 Ft pótmüszakkal elérhető havi keresettel. Munkásszálló és munkahely Komlón vagy Pécsett. Jó munkája alapján 1,5-2 év alatt, kedvező feltételekkel lakáshoz juttatjuk Albérletben élő nős bányászainknak albérleti hozzájárulást fizetünk. Felvételi követelmény: hosszabb, folyamatos munkaviszony, nálunk végzett alkalmassági vizsgálat. CÍMÜNK: MECSEKI SZÉNBÁNYÁK MUNKAÜGYI OSZTÁLYA 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. Telefon: 24-863

Next

/
Thumbnails
Contents