Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-12 / 310. szám
1985. november 12., kedd Dunántúli napló 5 10 éves a pécsi Ifjúsági Ház Közművelődési vitafórum Kezdeményezések - sikerek Országos közművelődési vitafórumot rendezett fennállásának 10. évfordulóján a pécsi Ifjúsági Ház. A rendezvényen Magyarország több, hasonló profilú intézményének képviselői vettek részt, meghallgathatták Hidy Péter (Művelődéskutató Intézet) előadását a kultúra demokratizálásának kérdéseiről és Bánáti Ferencnek, a ház hajdani igazgató- helyettesének referátumát Az ifjúság helyzete a 80-as években címmel. Este az IH által patronált, illetve az ott helyet kapó csoportok gálaműsorával fejeződött be az egynapos program. A közművelődési vitafórum alkalmával arra kértünk néhány, az ország más részéből érkezett szakembert, mondják el, náluk mi a legfontosabb tevékenységi forma, melyek a legnépszerűbb foglalkozások, rendezvények. Becze Róbertné, Győr: Általános Művelődési Központunkban elsősorban a zenei és irodalmi programok érdeklik a fiatalokat. Tömegeket vonz a ,,fűzfa-poéta”-kör, ahol avatott irodalmár segiti eligazítani a tiniket. Freund Sándor, Tatabánya: Elsősorban úttörőknek kínálunk szabadidő-eltöltési lehetőségeket. 23 szakkörünk van. A legnépszerűbb a népi tánc, ahova 130 gyerek jár. Közhasznú tanfolyamaink közül a remek kézügyességet igénylő, a fazekassággal foglalkozó a legkedveltebb, öt éve tevékenykedünk, saját nyomdánk van. Tóth László, Székesfehérvár: Ifjúsági és úttörőházunk azon kevesek közé tartozik, amely az óvodásoknak is kínál programokat. Mozgásformákkal, táncművészettel összefüggő, kisebb és nagyobb csoportos foglalkozásainkat különösen kedvelik, szüleik szívesen hozzák őket. Másrészről úgy látom, országos tendencia érvényesül nálunk is: a klasz- szikus formák, a „nagyrendezvények" egyre kevesebb embert mozgatnak meg. Hidy Pétert arról kérdeztem, lehet-e külön „az" ifjúságnak programokat szervezni: — Úgy gondolom, és kutatásaink hosszú évek óta ezt bizonyítják, hogy a szabadidős programok választásában nagyon kevés szerepe van az életkornak, a nemnek és az iskolázottságnak. Ennek ellenére támogatom az ifjúsági házak működését, különösen, ha valamelyik konkrét korcsoport behatárolható kívánalmait igyekszenek kielégíteni. Ügy gondolom, az ifjúsági házakat vissza kellene adni a KISZ-nek. Bozsik L. Export a készítmények 40 százaléka Új termékek a mohácsi Tartósító Üzemből Jelentős módosítást hajtott végre termékszerkezetében a ZÖLDÉRT mohácsi tartósító üzeme. Szűkítették a hagyományos termékek körét, helyettük több új összetételű és fűszerezésű salátával, savanyúsággal álltak elő. Továbbra is gyártják hagyományos paprikás termékeiket, céklasalátáikat, a különböző csemegeuborka féleségeket, cseresznye- és meggybefőttjüket, megszüntették azonban a paprikasaláta és a marinált paprika, valamint a szilva- -és őszibarack-befőttjük gyártását. A paprikás termékeknél a jelentős alapanyagár-emelkedés, a két befőttnél a feldolgozásra kerülő gyümölcsök minőségének romlása és a kereslet visszaesése volt az ok. A gyümölcsvelők készítését több mint kétszeresére emelték, és a jövőben is gyártanak vízalapú szörpöket. Új termék a mohácsi vegyestál, a vegyesvágott, a fűszerescékla, valamint a svájci partnerek érdeklődését felkeltett gyümölcssaláta, és almáscékla. A már beharangozott gombáskészítményeknek továbbra is csak a mintadarabjaik láthatók, ugyanis nagy tömegben való gyártásukhoz korszerű gyártó és csomagológépsor beszerzése szükséges. A tavaly veszteséges üzemnek azonban ehhez egyelőre nincsenek meg az anyagi alapjai. A korszerű csomagolás iránti igény és a valóság azonban nem csak a mohácsiak gondja. Több terméküket azért nehéz nyugati piacon elhelyezni, mert azok küllemükben nem felelnek meg az ott megszokott igényeknek. A nyugatnémet Münz cég például saját formatervezett üvegeit és tetszetős címkéit küldi el Mohácsra, és a gyártó ezekben szállítja le az egyébként külpiacon is kedvelt Szebb csomagolás — több vásárló lenne Jobb évet várnak a dolgozók termékeit. Tőkés piacon még a norvégoknak szállítanak, s hamarosan eldől, hogy a svájciak kérik-e gyümölcs, és céklasalátáikat. Ha igen, az első'féléves kapacitásuk lekötését jelentené. A tőkés exporttal termelésük 7—8 százaléka értékesül. Ennél jóval több, a 40 milliós árbevételük 30 százaléka származik szocialista országokból. Legnagyobb tétel ebből a szovjet export, melyben meghatározó az 5 literes kiszerelésben készülő vegyes darabos savanyúság. Ennek leszállításával gondok vannak, a vasút már 3 hete nem tud e célra hűtőkocsit biztosítani. A nagy mennyiségű, udvaron tárolt, közel 6 millió forint értékű árut így egy esetleges nagyobb, fagy károsodással fenyegeti. A jelentős export mellett a termékek 60 százaléka a hazai piacon, főleg a baranyai áfé- szek közvetítésével kerül értékesítésre, de eljut a mohácsi befőtt, szörp és savanyúság Szolnokra, Budapestre és Szegedre is. — Ki akartunk kerülni a tavalyi nehéz helyzetből, jobb szervezéssel, termékszerkezetváltóssal, a munka intenzitásának fokozásával elértük, hogy ez sikerül is. A tavalyihoz képest termelésünket 30, jövedelmezőségünket 10 százalékkal növeltük. Sajnos a béreket nem emelhettük a teljesítményekkel arányban, s ez így az érdekeltség ellen hat. A gépesítettség igen alacsony színvonalú az Szovjet exportra csomagolják a vegyes savanyúságot Fotó: Läufer László Lesz újra pékség Hímeshá- zán. Jó hír ez a társközségek lakóinak is, a szűrieknek, székelyszabariaknak, erdősmárokiaknak. Célunk az, hogy reggel hattól este hatig kapható legyen friss, jó minőségű kenyér és egyéb pékáru. Erre a jelenlegi bolthálózat alkalmatlan - mondja Hübner György tanácselnök. Volt itt korábban pékség, de két éve bezárt, mivel nem folytatták az utódok a szülői mesterséget. Azóta a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat mohácsi üzeme látja el a négy községet kenyérrel, péksüteménnyel. De a házi kenyér szeretete, az évi 14—15 lakodalom, valamint a nagyobb összejövetelek megkívánják, hogy pecsenye, rétes, jó minőségű kenyér helyben készüljön nagy mennyiségben. A kenyér- és pékáruellátás gondjai falugyűléseken, tanácsüléseken állandóan napirenden szerepeltek. A közös tanács a megoldást új pékség létrehozásában látta. Négy vállalkozó is akadt, közülük választották a mohácsi Varga Józsefet és családját. — 1959 óta űzöm a mesterséget. önálló most leszek először. Feleségem, fiam, lányom, vejem nem szakmabeliek. Ök az árusítással, a társközségekbe kiszállítással foglalkoznak majd. Tulajdonképpen a fiatalok beszéltek rá, hogy vágjunk bele. Két kemencét kell megépíteni, lakást kialakítani, ez eltart tavaszig. A hímeshá- zai termelőszövetkezet felajánlotta a segítséget, ha akadozna az anyagellátás, vagy fuvareszközre lenne szükség. Az első kenyérsütést május 1-re tervezik. L. Cs. K. üzemben, s ha tudunk korszerűsíteni jelentősek tartalékaink — beszélt gondjaikról, eredményeikről Fenyvesi János, az üzem vezetője. Balog N. Árváltozások A MOBIL Jármű- és Alkatrész Kereskedelmi Vállalat és az Autótechnika Személygépjármű Alkatrész Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat közli, hogy a szocialista viszonylatból importált személygépkocsialkatrészek és -tartozékok fogyasztói ára — a beszerzési költségek növekedése miatt — az új áron való beszerzés időpontjától függően átlagosan 7,7 százalékkal emelkedik. A konzervgyárak és a forgalmazó kereskedelmi vállalatok közlik, hogy a kedvezőtlen termés okozta jelentős nyersanyagfelvásárlási áremelkedés miatt a csemegeuborka-kon- zervek fogyasztói árát november 12-től a minőségtől függően, 15—20 százalékkal emelik. Gondozási és használati vita A kiszáradt tómedret belepte a nád és a sás Fotó: Läufer L. mii lesz veled, abalígetí tő? Kinek mi a kötelessége és joga? A hirtelen ránkzúdult hószakadásban, csodálatosan szép, hótól roskatag fák között mentünk tegnap délután Abaliget felé, hogy megnézzük, s fotón is megörökítsük, milyen állapotban van most a kettes tó. Akik az utóbbi fél évben jártak arra, tudják,, hogy a tavat, pontosabban annak a helyét csak az ismeri föl, aki tudja, hol keresse. Az út bal oldalán a csónakázótó, jobb oldalán pedig, a másik tó helyén, hatalmas nádtenger. Csak ha egészen közel megyünk, akkor fedezhető fel itt-ott a valamikori tó nyomaiként némi vízfolt. Végül is mi történt az abaligeti tóval, s mi lesz vele?! Azt valamennyien tudjuk, hogy a mesterséges tavak romlása Abaligeten néhány éve kezdődött, s ezt meg lehetett volna akadályozni iszapolással, vízpótlással, sőt, e szemmel látható pusztuláson még most is lehetne segíteni. Hernádi Alajon, a Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta: e tavakat csak használják, s gondoskodni senki sem gondoskodik róluk. Márpedig tudni kell, mit bír el egy tó, s ehhez mérten kellene - vagy kellett volna — gondját viselni. A Mecsekvidéki Idegenforgalmi Hivatal műszaki osztályának vezetője, Barta János bővebb információval szolgált:- Az természetes, hogy egy idő után valamennyi tó eliszaposodik, ezen kotrással lehetne segíteni. Igen ám, de egy ilyen kotrás több millió — jelen esetben három és fél millió — forintba kerülne, s eltartana egy évig is. A nagy baj a kettes tónál van, ott ugyanis a következő, teljességgel szabálytalan dolog történt. A legnagyobb nyárban, június körül volt a lehalászás, s a MOHOSZ a mi engedélyünk nélkül leengedte a vizet, olyannyira, hogy még a halágyban sem maradt. A víz utánpótlása nem biztosított, a tóban alig van víz, sőt, a leeresztés után az iszap bűz- lött, amit sokan szóvá is tettek. A viztefen medret benőtte a nád, a sás és a fűz. A tó fenekét, az egész tavat valakinek rendbe kell tennie, s véleményünk szerint annak, aki miatt így tönkrement. S hozzáteszem, mi egyáltalán nem vagyunk rossz viszonyban a MOHOSZ-szal, de ez esetben nem érthetünk egyet. Pedig mi csak azt kértük, hogy legalább vágassák ki a nádat, a tómederben nőtt növényeket, ezt most éppen meg lehetne csinálni, azután ismét ráereszthetnénk a vizet. Ez mindany- nyiunk érdeke, nem csupán a. látvány miatt, hanem mert a második tó hasznosítása kizárólag a halnevelés volt, ám most ez is lehetetlenné vált. A MOHOSZ-nak nyilván megvolt rá az oka, hogy ilyen szokatlan időpontban, éppen nyáron csinálja a lehalászást, ám ahhoz, hogy a vizet leengedje, az Idegenforgalmi Hivatal soha nem adott volna engedélyt. Talán éppen emiatt nem is kérték. A baj megtörtént, a tó átmenetileg — s remélhetőleg csak átmenetileg - tönkrement, most már együttesen azon kellene gondolkodni, hogy hogyan akadályozzuk meg a végső pusztulást. D. Cs. Van ami több és van ami kevesebb Konzervkilátások Zavartalan, kiegyensúlyozott ellátást ígér télire a konzervipar; a feldolgozás fő szezonja befejeződött, s az üzemekben hozzáláttak a kisebb kereskedelmi egységcsomagok elkészítéséhez, összeállításához. A gyáraknak rugalmas üzlet- politikával sikerült alkalmazkodniuk az idei rendkívüli esztendőhöz, amikor is egy-egy zöldség- illetve gyümölcsfaj hozamai között igen nagy különbségek mutatkoztak. A kiesett tételeket nagyrészt sikerült pótolni, ebben segített, hogy az ipar évközben is alkalmazkodva a kialakult helyzethez — árváltoztatásokat hajtott végre. Kitűnő termést hozott a zöldborsó, a vártnál is nagyobb kínálatot az üzemek fogadták. Hozzávetőleg 3000 tonnával több zöldborsót „raktak" el a tervezettnél. Az áru minősége jó, és ez javítja a külpiaci értékesítés lehetőségét is. Az átlagosnál jóval tovább tartotta magát a földeken a zöldpaprika, még októberben is nagy tételekben szedték ,a bogyókat. így a felvásárlási előirányzatot mintegy 50 százalékkal túlteljesítették. Ugyanúgy a vártnál többet sikerült átvenni a paradicsompaprikából, az értékes kertészeti áru a korábbinál nagyobb mennyiségben kerül majd a boltokba, természetesen tartósítva. A paradicsom év közben nem biztatott jó terméskilátással, ám a kedvező nyárvégi, őszi időjárás végül is javított a hozamokon. Amelyek ugyan nem érték el a tervezettet, mégis: az ipar megfelelő mennyiségű alapanyaghoz jutott. Folyamatosan érkezett az üzemekbe a vöröshagyma és a gyökérzöldség, viszont komoly gondok mutatkoztak az uborka felvásárlásánál. Az előirányzottnak még a fele sem került le a földekről, súlyos növényvédelmi gondok mutatkoztak, s' ezeket a termelőknek úgylátszik nem sikerült leküzdeni. Az ipar a felvásárlási árak emelésével igyekezett fenntartani a termelői érdekeltséget, ám ez csak részben sikerült. Mivel a savanyúságok gyártásához szükséges alapanyag jelentős része nem állt rendelkezésre, paprikával, céklával és zöldparadicsommal igyekeztek pótolni a hiányt. Mindent egybevetve az állami ipar, amely a savanyúságok mintegy 70 százalékát állítja elő, folyamatos ellátást biztosít. A nyümölcstermés hullámzása is megmutatkozik az ipar kínálatán. A felvásárlásnál nagyobb árat fizettek a sárgabarckért és a szilváért és az átlagosnál többet adtak az őszibarackért is. Sajnos a csonthéjas gyümölcsökre nem járt jó esztendő, emiatt az áremelés csak részben hozott eredményt. Annál több bogyós gyümölcs érkezett a feldolgozó iparba, a tervezettnél többet „tettek el" egresből, szamócából, ribizliből. Pékség lesz Hímeshőzán
