Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-25 / 293. szám

Dunántúli napló 1985. október 25., péntek 40 éves az ENSZ Ünnepi tanácskozás ÓRA A NAGYVILÁGBAN Ünnepi megemlékezés New Yorkban New Yorkban, az ENSZt-év alkalmából rendezett fogadáson Reagan amerikai elnök üdvözli Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminisztert Reagan elnök beszéde A szovjet külügyminiszter felszólalása A közgyűlés délutáni ülésén — amely közép-európai idő szerint este kezdődött meg — Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára és Jaime de Pi- nies, a közgyűlés ülésszakának elnöke mond beszédet. A köz­gyűlés ünnepélyes nyilatkozatot fogad el és nemzetközi békeév­nek nyilvánítja 1986-ot. Az ünnepi ülésen a magyar küldöttség padsoraiban foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki a közgyűlés 40., jubiláris ülésszakára és az évfordulóval kapcsolatos meg­emlékezésekre érkezett New Yorkba. Az ülést helyi idő szerint rö­viddel 10 óra — közép-európai idő szerint 17 óra — után nyi­totta meg Jaime de Pinies el­nök. Az első felszólaló Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke volt. (Beszédéből rész­letet közlünk.) nálnak fel a rendszer hatókö­rének kiterjesztésére.” Reagan csak röviden foglal­kozott a Szovjetunió új leszere­lési javaslataival. ,,Úgy vélem, vannak a javaslatban olyan magvak, amelyeket fel lehet nevelni, s az elkövetkező hetek­ben arra kell törekednünk, hogy létrehozzuk az igazi alku folya­matát” — mondotta, s kije­lentette: üdvözli a szovjet ve­zetésnek a ballisztikus rakéták számának nagy arányú csök­kentése iránt tanúsított érdek­lődését, de azt hangoztatta: „mindaddig, amíg az ilyen fegyvereket nem tüntetik el a föld színéről, az Egyesült Álla­mok keresi a módot arra, hogy kísérletekkel és próbákkal sza­baduljon meg a nukleáris fe­nyegetés terrorjától", vagyis folytatni kívánja az űrfegyver­kezési program megvalósítását, beleértve az ilyen fegyverek gyakorlati kipróbálását. Azt ál­lította, hogy ez nem fenyeget senkit sem, s a Szovjetunió is foglalkozik űrvédelmi rendszer kifejlesztésével; mondotta töb­bek között. Az Országos Béketanács, a Magyar ENSZ Társaság és az Interparlamentáris Unió Magyar Tagozata, valamint az ENSZ megalakulásának 40. évforduló­jával és a Nemzetközi Békeév­vel kapcsolatos programok Ma­gyar Nemzeti Bizottsága csü­törtökön ünnepi ülést rendezett a Parlament vadásztermében. A tanácskozást a világszervezet létrejöttének 40. évfordulója és a most kezdődő nemzetközi békeév magyar programjának meghirdetése alkalmából ren­dezték. A jubileum egybeesik hazánk ENSZ-tagságának 30. évfordulójával, így a megemlé­kezés alkalmat adott arra is, hogy áttekintsék Magyarország tevékenységét, szerepét a világ- szervezetben. Az ülés elnökségében helyet foglalt Szűrös Mátyás, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára is. Péter Jánosnak, az ország- gyűlés alelnökének megnyitó szavai után Várkonyi Péter kül­ügyminiszter mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben kiemel­te: az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének születésnapjáról mél­tóan megemlékeznek minden államban, amely hitet akar tenni a jelenlegi, nehéz feszült­ségekkel terhes nemzetközi helyzetben is az Alapokmány­ban megfogalmazott nemes cé­lok és elvek mellett. Hazánk is így tesz, s nemcsak itthon, ha­nem a világszervezet New York-i székhelyén is, ahol az Elnöki Tanács elnöke számos tagál­lam államfőjének társaságában részt vesz az ENSZ jubileumi közgyűlésén és az ünnepi meg­emlékezésen. A világszervezet létrehozása óta eltelt négy évtizedben be­bizonyosodott, hogy az ENSZ a nemzetközi politikai kapcsolatok rendszerének szerves része, olyan egyetemes igényű intéz­ményes fórum, amely korunk­ban mással nem helyettesíthető — mutatott rá Várkonyi Péter. Hangsúlyozta, hogy bár napja­inkban a világszervezet tevé­kenységének hatékonyságát számos bírálat éri, hazánk meg­ítélése szerint az ENSZ számos területen komoly eredményeket tud felmutatni. Jelentős szere­pet játszott például a gyarmati rendszer felszámolásában, amelynek nyomán az ENSZ-csa- lád napjainkban már 159 ál­lamot tömörít. A világszervezet sokat tett a nemzetközi gazda­sági és kulturális kapcsolatok fejlesztéséért s az egész em­beriséget érintő globális prob­lémák megoldásáért. — Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységét — folytatta a miniszter — korunk realitásai alapján kell elemez­nünk és értékelnünk. Az ENSZ, a nemzetközi szervezetekben folyó sokoldalú diplomácia szer­ves része a nemzetközi kapcso­latok egészének, s fontos szín­tere és esetenként eszköze is a szocializmus és a kapitalizmus világméretű versengésének, az ideológiai-politikai küzdelem­nek, a nemzetközi osztályharc­nak. A világszervezet nem old­hatja meg az államok és a kor­mányok nélkül a háború vagy a béke, a gazdasági, társadal­mi, kulturális elmaradottság kulcsfontosságú kérdéseit. De képes sajátos eszközeivel hatni erre a történelmi küzdelemre. Hogy ez a hatás pozitív töltésű legyen, ahhoz a tagállamok po­litikai akaratára és összehan­golt erőfeszítésére van szükség, amelyhez véleményünk szerint az ENSZ tág lehetőségeket és jó kereteket kínál. Ezért hatá­roztak úgy a Varsói Szerződés politikai Tanácskozó Testületé­nek szófiai ülésén, hogy a nagy jelentőségű leszerelési javasla­tokat tartalmazó, a nemzetközi kapcsolatok javítását szorgal­mazó nyilatkdzatot az ENSZ- ben is előterjesztik. A szónok ezután felidézte azt a tevékenységet, amelyet ha­zánk fejt ki a világszervezetben, 1955 decemberében történt fel­vétele óta. Országunk — mon­dotta — ma mór az ENSZ-csa- lád szinte valamennyi intézmé­nyének tagja, s nem egy fontos hazai létesítmény élvezte az ENSZ-rendszer segítségét létre­hozásában, korszerűsítésében vagy bővítésében. Ezen a ‘éren hasznos szerepük van a szako­sított szervezeteknek, közülük a legifjabb, a most önállóvá vált Iparfejlesztési Szervezet, az UNIDO például alapító kor fe- renciáján magyar elnök veze­tésével végezte munkáját. — Az ENSZ évtizedes fenn­állásának tapasztalataiból megállapítható: a világszerve­zet a hiányosságok ellenére is mai világunk nemzetközi kap­csolatrendszerének nélkülözhe­tetlen és pótolhatatlan alkotó­része. Az Alapokmányban meg­fogalmazott elvek és célok vál­tozó világunkban változatlanul érvényesek, de azt a keretet, amelyet az ENSZ a tagállamok közötti sokoldalú együttműkö­dés fejlesztéséhez nyújt, tarta­lommal megtölteni a tagálla­mokra váró bonyolult feladat — mondotta végezetül Várko­nyi Péter. Simái Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társasáq elnöke felszólalásában az ENSZ ed­digi tevékenységét méltatva többek között emlékeztetett, hogv az ENSZ feltárta azokat a súlyos globális qondokat, amelyek mai világunkat terhe­lik. s rávilágított a megoldá­sok lehetséges útjaira is. Az ünnepi tanácskozáson Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács elnöke szólt a nemzetközi békeévről, amely­nek meghirdetése minden ko­rábbinál szélesebb körű, a vi­lág haladó közvéleményét mozgósító, nagyszabású nem­zeti és nemzetközi akciókat ígér. Ismertette a békeév hazai rendezvényeit is. Az ünnepségen Várkonyi Péter külügyminiszter átadta Simái Mihály akadémikusnak a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval ékesített Csil­lagrendjét, amelyet a Magyar ENSZ Társaság elnöki tisztsé­gében kifejtett munkásságáért, valamint az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon végzett eredményes tevékenységéért adományozott az Elnöki Ta­nács. A Magyar ENSZ Társaság emlékérmét harmincon vehet­ték át. + BUDAPEST: Szűrős Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára csütörtökön meg­beszélést folytatott Pentti Vöönönennel, a Szocialista In- ternacionálé főtitkárával. A szívélyes légkörű találkozón vé­leménycserét folytattak a nem­zetközi élet időszerű problé­máiról. Väänänen főtitkár a Szocialista Internacionálé tevé­kenységéről előadást tartott az MSZMP KB Társadalomtudo­mányi Intézetében. + BUDAPEST: Csütörtökön hazaérkezett a Német Demok­ratikus Köztársaságból a ma­gyar építésügyi küldöttség, amely Somogyi László építés­ügyi- és városfejlesztési mi­niszter vezetésével Karl-Marx- Stadtban részt vett a KGST építésügyi állandó bizottságá­nak 60. ülésén. A négynapos értekezleten elsősorban a tes­tület munkaterveit egyeztették, továbbá megvitatták a lakás­építés és a településfejlesztés gyorsítását célzó elképzelése­ket. ♦ JOHANNESBURG: Pieter Botha dél-afrikai köztársasági elnök csütörtökön részlegesen feloldotta a három hónappal ezelőtt egyes területeken beve­zetett szükségállapotot. A Pre­toriában kiadott közlemény szerint a „feltételek lehetővé tették”, hogy a 36 érintett 'köz- igazgatási terület közül hatban megszüntessék a szükségálla­potot. A hat terület mindegyi­ke kisebb vidéki várost jelöl. Johannesburgban és ipari kül­városaiban, továbbá Sowetó- ban, valamint Port Elizabeth kikötőváros sűrűn lakott kön­nyökén továbbra is érvényben vannak a rendkívüli intézke- sek. + BECS: Több tucat osztrák bortermelő tiltakozott csütörtö­kön az osztrák parlament bé­csi épülete előtt az új bortör­vény ellen, amely a parlamen­ti ülésszak napirendjén szere­pel. Az éj leple alatt traktor­jaikkal körbeállták a parla­ment épületét és röplapokat osztottak. A bortermelők szerint az új törvény nem felel meg a gyakorlatnak, keresztülvihe- tetlen, és csak az adminiszt­rációt növeli. •♦- KUWAIT: A kuwaiti vám­őrök szerdán elkobozták Buf­falo Bill és cowboy társai - azaz egy vadnyugati show tár­sulat — fegyvereit Dzsábir el- Ahmed esz-Szabah emír kuwai­ti uralkodó biztonságára hi­vatkozva. A sejk ellen a múlt év májusában kíséreltek meg merényletet. Buffalo Bill így a kuwaiti főpróbán kénytelen volt colt gyanánt ujjával célbavenni a banditákat és közben azt ki-’ áltani: „piff-paff". + REYKJAVIK: „Huszonnégy óra női munka nélkül”. — Ez volt a mottója annak a csü­törtöki sztrájknak, amelyet az izlandi nők szerveztek, hogy megmutassák, hogy munkájuk nemcsak a háztartásban nél­külözhetetlen. Az egész ország­ra kiterjedő akcióban részt vesznek a parlament női tag­jai és Vigdis Finnbogadottir Izland köztársasági elnöknője is. + GENF: Az atom- és ür- fegyverzetről Géniben folyó szovjet-amerikai tárgyalások ke­retében csütörtökön ülést tartott a közepes hatótávolságú fegy­verekkel foglalkozó munkacso­port. Az ENSZ napján, október 24- én megtartott ünnepi megem­lékezéssel fejeződtek be csü­törtökön New Yorkban az Egye­sült Nemzetek Szervezete meg­alakulásának 40. évfordulója alkalmából tartott ünnepségek, a közgyűlés ülésszakának külön ülései, amelyeken mintegy 80 állam- és kormányfő szólalt fel. Az ünnepi ülés szónokai a Biz­tonsági Tanács öt állandó tag­jának képviselői voltak: Rea­gan amerikai elnök, Sevard­nadze szovjet külügyminiszter, Csao-Ce-jang kínai és Marga­ret Thatcher brit miniszterel­nök, Ronald Dumas francia külügyminiszter. Rajtuk kívül ezen az ülésen kapott szót az el nem kötelezettek mozgalmá­nak képviseletében Radzsiv Gandhi indiai kormányfő, vala­mint David Lange új-zélandi miniszterelnök. Új-Zéland kor­mánya még ez év tavaszán kér­te, hogy képviselője ezen az ülésen mondhasson beszédet. Reagan elnök sajátos hang­vételű beszédet mondott az ENSZ ünnepi ülésén. Azt mon­dotta ugyan, hogy „új kezdetet akar a szovjet—amerikai kap­csolatokban, amikor november­ben Genfben találkozik Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB fő­titkárával, - de beszéde nagy részét a Szovjetunió politikája és különösen más országoknak nyújtott segítsége elleni táma­dásoknak szentelte. Reagan abból indult ki, hogy „a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti különbségek mélyrehatóak’". Bár kifejtette, hogy Gorbacsovval „olyan szel­lemben lehet és kell találkoz­nia, amelyben békésen tárgyal­hatnak a különbségekről”, to­vábbá a nézeteltérések megér­tésének egyetlen módja az, ha tisztában vannak lényegük­kel, s Genfben meg kell vizs­gálni, mi az oka a bizalmat­lanság jelenlegi szintjének, az amerikai elnök azt mondta: „A Szovjetunió megsértette a két ország között fennálló szerző­déseket, s az amerikai nép nem tud megbékélni azzal, hogy erőt és aknamunkát hasz­Az ülésen felszólaló szovjet külügyminiszter, Eduard Se­vardnadze bevezetőben felol­vasta azt az üzenetet, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára küldött a világszerve­zet főtitkárának és az ENSZ fennállása 40. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepi ülés valamennyi résztvevőjének. „Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete annak köszönheti meg­születését, hogy a szabadság­szerető népek győzelmet arat­tak a fasizmus és a militariz- mus felett - hangoztatja az üzenet. — Teljességgel ésszerű tehát, hogy az ENSZ Alapok­mányának kezdő sorai kifeje­zésre juttatják az Egyesült Nemzeteknek azt az elhatáro­zását, hogy az elkövetkező nemzedékeket megszabadítják a háború borzalmaitól, türel­met tanúsítanak egymás iránt, és békében, jó szomszédokként kívánnak együtt élni. Az Egyesült Nemzetek Alap­okmánya, amely 1945. október 24-én lépett hatályba — azon napon, amit azóta a szervezet születésnapjának tekintünk —, kiállta az idők próbáját. A vi­lágszervezet jelentős tényező lett a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Az elmúlt negy­ven év során az emberiségnek sikerült elkerülnie az újabb vi­lágháborút, s az egyesült nem­zetek hozzájárult ehhez. Ma azonban minden koráb­binál sürgetőbb feladat, hogy nyíltan és határozottan kinyil­vánítsuk: az Egyesült Nemze­tek Alapokmányában foglalt fő feladat még nem valósult meg: még nem értük el a tartós és szilárd békét. Ma minden ed­diginél nagyobb szükség van a nemzetek és az emberek közös erőfeszítésére azért, hogy meg­mentsük az emberiséget a nukleáris katasztrófa fenyege­tésétől. A gyakorlatban ez minde­nekelőtt azt követeli meg, hogy vessünk véget a fegyverkezési versenynek a Földön, és aka­dályozzuk meg azt a világűr­ben. Üj erőfeszítésekre van szük­ség annak érdekében is, hogy felszámoljuk a feszültség regio­nális melegágyait, és megszün­tessük a gyarmati rendszer maradványainak minden meg­nyilvánulását. Az egyesült nemzetek előtt számos más sürgető feladat is áll: valódi leszerelési intézke­désekkel kell megkönnyítenie az erőforrások újraelosztását az alkotó célok megvalósításá­ra, arra, hogy felszámoljuk az elmaradottságot és az éhezést, a betegségeket és a nyomort. Ugyanezt a célt kell szolgálnia a nemzetközi gazdasági kap­csolatok igazságos és demok­ratikus alapokon történő átala­kításának, annak, hogy bizto­sítsák a valódi emberi jogokat és szabadságjogokat, minde­nekelőtt a békében megvalósí­tott élet jogát. Mindezt annak biztos tuda­tában jelentjük ki, hogy ami­kor most a szervezet fennállá­sának negyvenedik évforduló­ját ünnepeljük, a tagállamok figyelmének arra kell összpon­tosulnia, hogy az egyesült nemzetek tevékenységét még hatékonyabbá és eredménye­sebbé tegyék. A Szovjetunió, amely az egyesült nemzetek egyik alapí­tó tagja és állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, az ed­digiekhez hasonlóan továbbra is minden módon hozzájárul a világszervezet sikeréhez, ahhoz, hogy teljesíthesse hatalmas feladatát, az Alapokmány szi­gorú tiszteletben tartásának alapján" — hangzik Mihail Gorbacsov üzenete. A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR Feltétel: 9 szakirányú középiskolai végzettség, 9 5 éves szakmai gyakorlat. Bérezés az 5/1983. (XI. 12.) ME. sz. rendelet szerint. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN VAGY ÍRÁSBAN A SZEMÉLYZETI VEZETŐNÉL TERMELŐSZÖVETKEZETÜNK bérbeadásra felkínálja ipacsfai, kötött tartású, 90 férőhelyes szarvasmarha-istállóját Az istálló több célra is hasznosítható. ÉRDEKLŐDNI A TERMELŐSZÖVETKEZET FŐÁLLATTENYÉSZTŐJÉNÉL, DRÁVASZERDAHELY. FELVESZ építésztech n i kust

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents