Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)
1985-10-12 / 281. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 281. szám 1985. október 12., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az országgyűlés elfogadta a kormány programját és a költségvetés múlt évi végrehajtásáról a beszámolót Pénteken a Parlamentben a kormányprogram feletti vitával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelső népképviseleti testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülést Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az ipar járuljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához Kapolyi László ipari miniszter felszólalása Elöljáróban arról szólt: az iparra háruló legfontosabb feladat, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához, a nemzeti jövedelem gyarapításához és így gazdaságunk gyorsabb fejlődésének egyik lendítőjévé váljon. Kapcsolódva több hozzászóló észrevételéhez a miniszter azt elemezte, milyen utat tett meg eddig és hol tart ma az ipar feladatainak megoldásában. Szólt a mind élesebbé váló külpiaci versengés kedvezőtlen hatásairól, technológiai elmaradásunkról, s arról, hogy az iparban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent, ezért egyes ágazatokban és városokban gondok jelentkeztek. Kedvezőnek értékelte, hogy az ipar exportimport egyenlege jelentősen javul. Figyelmeztető azonban — tette hozzá —, hogy a népgazdasági egyensúly javítását szolgáló, növekvő mértékű hozzájárulás döntően az import mér. séklésével valósul meg. — A termelési szerkezet korszerűsítésében ä hatékonyság szerinti szelekció nem érvéhye- sül meg'elelő mértékben. A változás iránya viszont kedvező, nő az elektronikai ipar, a feldolgozó vegyipar aránya. A miniszter elmondta: a termelés növekedése az utóbbi hónapokban felgyorsult, az ipar termelése a tavalyit várhatóan mintegy 2 százalékkal meghaladja majd, de nem éri el a tervezettet. A szocialista exportban jók az eredmények — leginkább a könnyűipar, a gépipar és a vegyipar kivitele nőtt —, a konvertibilis elszámo lású export várhatóan a tavalyi szinten marad, nem éri el a tervezettet. Kapolyi László a változó körülményekhez alkalmazkodás érdekében nagyobb vállalati erőfeszítéseket sürgetett. Mindezek megvalósítása érdekében célszerűnek ítélte olyan, a feladatok szerint differenciáló, rendszerszemléletű ösztönzők bevezetését, amelyek segítik a műszaki fejlesztés eredményeinek gyártásba vételét, és kiterjednek az exDortá- lók minél szélesebb körére. A szabályozás eszközrendszerében Kapolyi László kiemelt jelentőségűnek tartotta a felhalmozás szelektív szabályozását, valamint a főmunkaidőben végzett tevékenység jövedelmeinek az átlagosnál nagyobb mértékű növelési lehetőségét. Ehhez azonban a gazdaság jövedelemtermelő-képességének gyor- sabban kell emelkednie — mutatott rá. A továbbiakban a lakossági szénellátásról szólva a miniszter a helyzetet különösen nehéznek nevezte. A kereslet az elmúlt évekhez viszonyítva csaknem egymillió tonnával nőtt; a szénhiány van, különösen Észak- és Kelet-Magyarországon, valamint az Alföldön. Ennek megszüntetésére mind a kormány, mind a szénbányászat intézkedéseket tett: 1 millió tonnával több szenet importálunk, és 5,2 millió tonna hazai szenet termelünk lakossági célra. A bányászok legtöbb pihenőnapjukat feláldozzák azért, hogy a szénhiány csak átmeneti legyen és minél hamarabb megszűnjön. A hazai lakosság számára végzett széntermelésben november 15-ig behozzák a lemaradást. Az ipar fejlesztési elképzeléseiről szólva a miniszter a piaci igények, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk és hazai értékesítésünk je. lentőségét hangsúlyozta. Külkereskedelmi stratégiánkban továbbra is a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott műszakigazdasági együttműködés a fejlődés meghatározó tényezője. Energiahordozó-importunk 90 százalékát, anyagimportunk kétharmadát és beruházási importunk jelentős részét is a Szovjetuniótól vásároljuk. Részt veszünk a Szovjetunió fejlesztési programjainak megvalósításában, például a krivoj-rogi vasércdúsítómű építésében, a jamburgi földgázkitermelésben, egyes közszükségleti cikkek gyártásának növelésében és az agrártermelés korszerűsítésében. A fejlett tőkés és a fejlődő országokkal is bővíteni kívánjuk az ipari termékek forgalmát. Az ipar felelőssége ma — és a jövőben még inkább — az, hogy átfogó fejlesztéspolitikával teremtsen húzóerőt gazdasági fejlődésünk folyamatában — mondotta Kapolyi László. , Az iparfejlesztés stratégiája éppen abban áll, hogy a fejlődés felgyorsítását a jövedelemteremtő képesség növelésével, a társadalmi erőforrások korábbinál hatékonyabb felhasználásával tegye lehetővé. A minőségi javulást elősegítheti az eszközök kevésbé hatékony területekről történő átcsoportosítása is, ami differenciált megközelítést igényel, nemcsak a termelés, és a fejlesztéspolitikában, hanem a szabályozásban is. Kapjon szabad utat a nyereséges tevékenység. A nem gazdasóqos termékek közül gazdaságossá, nyereségessé kell tenni azokat, amelyekre a népgazdaságnak szüksége van, meg kell viszont szüntetni mindazt, ami gazdaságtalan és más forrásból pótolható. Az energetika egész rendszerének minőségi fejlesztésével csökkentjük a gazdaság ener- giaiaényességét, eközben növeljük az atomerőművi villamos- energia-termelés arányát, rekonstruáljuk a szénerőműveket, fejlesztésekkel fokozzuk a villa- mosenergia-rendszer rugalmasságát. A vaskohászatban radikális technológiai szerkezetváltásra van szükség. Folytatódik az alumíniumipar minőségi fejlesztése, teljesen megszüntetjük a hazai vasérc- és színesfémére - termelést, miközben dinamikusan nő a nem fémes ásványok bányászata. A feldolgozóipar fejlesztésével emelni kell az ipari termékek feldolgozottsági fokát, növelve e folyamatban a szellemi munka arányát. Az elektronizálás lehetőségeinek kihasználásával gyors ütemben kell előrelépni az informatika, a számítástechnika ipari alkalmazásában, a fejlesztési, tervezési, gyártási és mérési folyamatok korszerűsítésében. A strukturális változás fő területei azok lesznek, amelyeken a mennyiségi fejlődéssel minőségi változások is együtt járnak. Látni kell, hogy több nagy- vállalat termelési szerkezete konzerválódott, termékeik jelentős része elvesztette piacképességét, s ebből a helyzetből önerőből nem képesek kitörni. Az új technológiák meghonosítása tőkeigényes, ezért központi segítséget igényel. E vállalati kör helyzetét úgy rendezzük, hogy — az ott dolgozó kollektívákat maximális erőfeszítésre késztetve — oz átmeneti időszakra biztonságot, a kibontakozáshoz pedig perspektívát adunk. A kormányprogram alapján az iparfejlesztés egyik fő vonala a meglévő kapacitások jobb kihasználása, az ehhez szükséges átcsoportosítások meqvaló- sítása, valamint — a pótlólagos források biztosítása mellett — a meglévő állóeszközök és munkaerő-állomány hatékonyabb működtetése lesz. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: fontos, hogy a vállalatok magatartását meghatározó eszközök, szabályozók ösztönözzenek, egyszersmind kényszerítsenek a meqlévő erőforrások maximális hasznosítására. KaDolyi László véqezetül az úi vállalatvezetési formák kialakításának menetéről, az ipar szervezeti korszerűsítéséről szólt, majd az ipari dolqozók másfélmilliós kollektívájának nevében helytállást ígért a kormányprogram megvalósításában. Felszólalt képviselők Szabó Sándor (Csongród m. 13. vk.), Rujsz Lászlóné (Vas m., 3. vk.), Lakos László (Pest m., 9. vk.), Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.), Straub F. Brúnó (országos listán megválasztott képviselő), Gregor Péter (Bp„ 35. vk.), Király Zoltán (Csongrád m„ 5, vk.). E napirendhez több hozzászólás nem volt. A felszólalásokra Lázár György, a Minisztertanács elnöke válaszolt. 1Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának állásfoglalása a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről (5. oldal) Kiváló cím a komlóiaknak Délutáni találkozó a komlói klubban Az egységes közösséggé formáló erő kialakítását segíti Az ifjúsági klub elismerése A cél kettős - és ezt meg is fogamlaztók a Belügyminisztérium oktatási és közművelődési csoportfőnökségén abban a feltételrendszerben, amelynek teljesítése esetén a BM ifjúsági klubok elismerésért pályázhatnak: szorosabb emberi közösséggé alakítani a különböző kapitányságokon dolgozókat, másrészt ezek a klubok legyenek színterei a szakmai továbblépés lehetőségének is. S jóllehet a pályázat ,,önértékelő", azaz a Kiváló vagy Érdemes művelődési közösség cím elnyerését célzó klubok maguk állítják össze: miben gondolják megfelelőnek magukat az elvárások teljesítésében, nem könnyű hozzájutni a kitüntetéshez. A Komlói Rendőrkapitányság ifjúsági klubjának ez sikerült. Immár harmadik éve működik a sikeres közösség - megközelítőleg kilencven tagja van —, harmadik ilyenként alakult meg a megyében, részint a városi tanács, részben a megyei rendőr-főkapitányság támogatásával, de a helyi cégek — mint a Carbon vagy a szénbányák — ugyancsak segítettek létrehozásában, a kényelmes körülmények megteremtésében. Horváth Emil rendőr hadnagy, a klub vezetője úgy véli: ezzel vált lehetővé, hogy otthont kapjanak a szolgálaton kívüli találkozásokra is a kapitányság fiatal - és nemcsak fiatal, mert tartanak itt például nyugdíjastalálko*ókat is - dolgozói, lehetett ismeretterjesztő előadásokat, szakmai továbbképzéseket, tapasztalatcseréket szervezni, sokakat vonzó vetélkedőket meghirdetni. E munkán keresztül vált lehetővé az is, hogy megpályázzák a Kiváló művelődési közösség címet, amelyet — a fegyveres erők .napján ítéltek oda a komlóiaknak — tegnap délután Nagy Lajos rendőr őrnagy, a BM közművelődési és ifjúsági osztályának helyettes vezetője adott át a klub vezetőjének.- öröm számunkra - mondta a kitüntetést átadó -, hogy ismét egy olyan klub munkáját ismerhettük el, ahol kezdettől színvonalas munka folyik, ahol az együttes cselekvést szorgalmazzák, ahol tesznek azért, hogy a szolgálati időn túl is találkozzanak egymással a munkatársak, más körülmények között tölthessék szabadidejüket. Ezt a törekvést a BM méltányolja, s ennek alapján kapta Baranya megyében ebben az évben az elismerést a komlói klub. Ismét támadnak Irak és Irán fegyveres erői Az iraki légierő az iráni partok közelében támadást intézett egy ,,nagy tengeri célpont" ellen - jelentette be az iraki főparancsnokság közleménye. A nagy tengeri célpontot, amely az iraki szóhasználatban általában olajszállító tartályhajót jelent, találat érte. Az akcióra nem sokkal éjfél után került sor. Más forrásból eddig nem erősítették meg a hírt. Nem ismeretes az sem, hogy milyen nemzetiségű hajót ért találat. Az ülésterem egy része
