Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)
1985-10-25 / 293. szám
Dunántúli napló 1985. október 25., péntek 40 éves az ENSZ Ünnepi tanácskozás ÓRA A NAGYVILÁGBAN Ünnepi megemlékezés New Yorkban New Yorkban, az ENSZt-év alkalmából rendezett fogadáson Reagan amerikai elnök üdvözli Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert Reagan elnök beszéde A szovjet külügyminiszter felszólalása A közgyűlés délutáni ülésén — amely közép-európai idő szerint este kezdődött meg — Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára és Jaime de Pi- nies, a közgyűlés ülésszakának elnöke mond beszédet. A közgyűlés ünnepélyes nyilatkozatot fogad el és nemzetközi békeévnek nyilvánítja 1986-ot. Az ünnepi ülésen a magyar küldöttség padsoraiban foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki a közgyűlés 40., jubiláris ülésszakára és az évfordulóval kapcsolatos megemlékezésekre érkezett New Yorkba. Az ülést helyi idő szerint röviddel 10 óra — közép-európai idő szerint 17 óra — után nyitotta meg Jaime de Pinies elnök. Az első felszólaló Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke volt. (Beszédéből részletet közlünk.) nálnak fel a rendszer hatókörének kiterjesztésére.” Reagan csak röviden foglalkozott a Szovjetunió új leszerelési javaslataival. ,,Úgy vélem, vannak a javaslatban olyan magvak, amelyeket fel lehet nevelni, s az elkövetkező hetekben arra kell törekednünk, hogy létrehozzuk az igazi alku folyamatát” — mondotta, s kijelentette: üdvözli a szovjet vezetésnek a ballisztikus rakéták számának nagy arányú csökkentése iránt tanúsított érdeklődését, de azt hangoztatta: „mindaddig, amíg az ilyen fegyvereket nem tüntetik el a föld színéről, az Egyesült Államok keresi a módot arra, hogy kísérletekkel és próbákkal szabaduljon meg a nukleáris fenyegetés terrorjától", vagyis folytatni kívánja az űrfegyverkezési program megvalósítását, beleértve az ilyen fegyverek gyakorlati kipróbálását. Azt állította, hogy ez nem fenyeget senkit sem, s a Szovjetunió is foglalkozik űrvédelmi rendszer kifejlesztésével; mondotta többek között. Az Országos Béketanács, a Magyar ENSZ Társaság és az Interparlamentáris Unió Magyar Tagozata, valamint az ENSZ megalakulásának 40. évfordulójával és a Nemzetközi Békeévvel kapcsolatos programok Magyar Nemzeti Bizottsága csütörtökön ünnepi ülést rendezett a Parlament vadásztermében. A tanácskozást a világszervezet létrejöttének 40. évfordulója és a most kezdődő nemzetközi békeév magyar programjának meghirdetése alkalmából rendezték. A jubileum egybeesik hazánk ENSZ-tagságának 30. évfordulójával, így a megemlékezés alkalmat adott arra is, hogy áttekintsék Magyarország tevékenységét, szerepét a világ- szervezetben. Az ülés elnökségében helyet foglalt Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára is. Péter Jánosnak, az ország- gyűlés alelnökének megnyitó szavai után Várkonyi Péter külügyminiszter mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben kiemelte: az Egyesült Nemzetek Szervezetének születésnapjáról méltóan megemlékeznek minden államban, amely hitet akar tenni a jelenlegi, nehéz feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben is az Alapokmányban megfogalmazott nemes célok és elvek mellett. Hazánk is így tesz, s nemcsak itthon, hanem a világszervezet New York-i székhelyén is, ahol az Elnöki Tanács elnöke számos tagállam államfőjének társaságában részt vesz az ENSZ jubileumi közgyűlésén és az ünnepi megemlékezésen. A világszervezet létrehozása óta eltelt négy évtizedben bebizonyosodott, hogy az ENSZ a nemzetközi politikai kapcsolatok rendszerének szerves része, olyan egyetemes igényű intézményes fórum, amely korunkban mással nem helyettesíthető — mutatott rá Várkonyi Péter. Hangsúlyozta, hogy bár napjainkban a világszervezet tevékenységének hatékonyságát számos bírálat éri, hazánk megítélése szerint az ENSZ számos területen komoly eredményeket tud felmutatni. Jelentős szerepet játszott például a gyarmati rendszer felszámolásában, amelynek nyomán az ENSZ-csa- lád napjainkban már 159 államot tömörít. A világszervezet sokat tett a nemzetközi gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztéséért s az egész emberiséget érintő globális problémák megoldásáért. — Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységét — folytatta a miniszter — korunk realitásai alapján kell elemeznünk és értékelnünk. Az ENSZ, a nemzetközi szervezetekben folyó sokoldalú diplomácia szerves része a nemzetközi kapcsolatok egészének, s fontos színtere és esetenként eszköze is a szocializmus és a kapitalizmus világméretű versengésének, az ideológiai-politikai küzdelemnek, a nemzetközi osztályharcnak. A világszervezet nem oldhatja meg az államok és a kormányok nélkül a háború vagy a béke, a gazdasági, társadalmi, kulturális elmaradottság kulcsfontosságú kérdéseit. De képes sajátos eszközeivel hatni erre a történelmi küzdelemre. Hogy ez a hatás pozitív töltésű legyen, ahhoz a tagállamok politikai akaratára és összehangolt erőfeszítésére van szükség, amelyhez véleményünk szerint az ENSZ tág lehetőségeket és jó kereteket kínál. Ezért határoztak úgy a Varsói Szerződés politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésén, hogy a nagy jelentőségű leszerelési javaslatokat tartalmazó, a nemzetközi kapcsolatok javítását szorgalmazó nyilatkdzatot az ENSZ- ben is előterjesztik. A szónok ezután felidézte azt a tevékenységet, amelyet hazánk fejt ki a világszervezetben, 1955 decemberében történt felvétele óta. Országunk — mondotta — ma mór az ENSZ-csa- lád szinte valamennyi intézményének tagja, s nem egy fontos hazai létesítmény élvezte az ENSZ-rendszer segítségét létrehozásában, korszerűsítésében vagy bővítésében. Ezen a ‘éren hasznos szerepük van a szakosított szervezeteknek, közülük a legifjabb, a most önállóvá vált Iparfejlesztési Szervezet, az UNIDO például alapító kor fe- renciáján magyar elnök vezetésével végezte munkáját. — Az ENSZ évtizedes fennállásának tapasztalataiból megállapítható: a világszervezet a hiányosságok ellenére is mai világunk nemzetközi kapcsolatrendszerének nélkülözhetetlen és pótolhatatlan alkotórésze. Az Alapokmányban megfogalmazott elvek és célok változó világunkban változatlanul érvényesek, de azt a keretet, amelyet az ENSZ a tagállamok közötti sokoldalú együttműködés fejlesztéséhez nyújt, tartalommal megtölteni a tagállamokra váró bonyolult feladat — mondotta végezetül Várkonyi Péter. Simái Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társasáq elnöke felszólalásában az ENSZ eddigi tevékenységét méltatva többek között emlékeztetett, hogv az ENSZ feltárta azokat a súlyos globális qondokat, amelyek mai világunkat terhelik. s rávilágított a megoldások lehetséges útjaira is. Az ünnepi tanácskozáson Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke szólt a nemzetközi békeévről, amelynek meghirdetése minden korábbinál szélesebb körű, a világ haladó közvéleményét mozgósító, nagyszabású nemzeti és nemzetközi akciókat ígér. Ismertette a békeév hazai rendezvényeit is. Az ünnepségen Várkonyi Péter külügyminiszter átadta Simái Mihály akadémikusnak a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval ékesített Csillagrendjét, amelyet a Magyar ENSZ Társaság elnöki tisztségében kifejtett munkásságáért, valamint az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon végzett eredményes tevékenységéért adományozott az Elnöki Tanács. A Magyar ENSZ Társaság emlékérmét harmincon vehették át. + BUDAPEST: Szűrős Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön megbeszélést folytatott Pentti Vöönönennel, a Szocialista In- ternacionálé főtitkárával. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű problémáiról. Väänänen főtitkár a Szocialista Internacionálé tevékenységéről előadást tartott az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében. + BUDAPEST: Csütörtökön hazaérkezett a Német Demokratikus Köztársaságból a magyar építésügyi küldöttség, amely Somogyi László építésügyi- és városfejlesztési miniszter vezetésével Karl-Marx- Stadtban részt vett a KGST építésügyi állandó bizottságának 60. ülésén. A négynapos értekezleten elsősorban a testület munkaterveit egyeztették, továbbá megvitatták a lakásépítés és a településfejlesztés gyorsítását célzó elképzeléseket. ♦ JOHANNESBURG: Pieter Botha dél-afrikai köztársasági elnök csütörtökön részlegesen feloldotta a három hónappal ezelőtt egyes területeken bevezetett szükségállapotot. A Pretoriában kiadott közlemény szerint a „feltételek lehetővé tették”, hogy a 36 érintett 'köz- igazgatási terület közül hatban megszüntessék a szükségállapotot. A hat terület mindegyike kisebb vidéki várost jelöl. Johannesburgban és ipari külvárosaiban, továbbá Sowetó- ban, valamint Port Elizabeth kikötőváros sűrűn lakott könnyökén továbbra is érvényben vannak a rendkívüli intézke- sek. + BECS: Több tucat osztrák bortermelő tiltakozott csütörtökön az osztrák parlament bécsi épülete előtt az új bortörvény ellen, amely a parlamenti ülésszak napirendjén szerepel. Az éj leple alatt traktorjaikkal körbeállták a parlament épületét és röplapokat osztottak. A bortermelők szerint az új törvény nem felel meg a gyakorlatnak, keresztülvihe- tetlen, és csak az adminisztrációt növeli. •♦- KUWAIT: A kuwaiti vámőrök szerdán elkobozták Buffalo Bill és cowboy társai - azaz egy vadnyugati show társulat — fegyvereit Dzsábir el- Ahmed esz-Szabah emír kuwaiti uralkodó biztonságára hivatkozva. A sejk ellen a múlt év májusában kíséreltek meg merényletet. Buffalo Bill így a kuwaiti főpróbán kénytelen volt colt gyanánt ujjával célbavenni a banditákat és közben azt ki-’ áltani: „piff-paff". + REYKJAVIK: „Huszonnégy óra női munka nélkül”. — Ez volt a mottója annak a csütörtöki sztrájknak, amelyet az izlandi nők szerveztek, hogy megmutassák, hogy munkájuk nemcsak a háztartásban nélkülözhetetlen. Az egész országra kiterjedő akcióban részt vesznek a parlament női tagjai és Vigdis Finnbogadottir Izland köztársasági elnöknője is. + GENF: Az atom- és ür- fegyverzetről Géniben folyó szovjet-amerikai tárgyalások keretében csütörtökön ülést tartott a közepes hatótávolságú fegyverekkel foglalkozó munkacsoport. Az ENSZ napján, október 24- én megtartott ünnepi megemlékezéssel fejeződtek be csütörtökön New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának 40. évfordulója alkalmából tartott ünnepségek, a közgyűlés ülésszakának külön ülései, amelyeken mintegy 80 állam- és kormányfő szólalt fel. Az ünnepi ülés szónokai a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának képviselői voltak: Reagan amerikai elnök, Sevardnadze szovjet külügyminiszter, Csao-Ce-jang kínai és Margaret Thatcher brit miniszterelnök, Ronald Dumas francia külügyminiszter. Rajtuk kívül ezen az ülésen kapott szót az el nem kötelezettek mozgalmának képviseletében Radzsiv Gandhi indiai kormányfő, valamint David Lange új-zélandi miniszterelnök. Új-Zéland kormánya még ez év tavaszán kérte, hogy képviselője ezen az ülésen mondhasson beszédet. Reagan elnök sajátos hangvételű beszédet mondott az ENSZ ünnepi ülésén. Azt mondotta ugyan, hogy „új kezdetet akar a szovjet—amerikai kapcsolatokban, amikor novemberben Genfben találkozik Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával, - de beszéde nagy részét a Szovjetunió politikája és különösen más országoknak nyújtott segítsége elleni támadásoknak szentelte. Reagan abból indult ki, hogy „a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti különbségek mélyrehatóak’". Bár kifejtette, hogy Gorbacsovval „olyan szellemben lehet és kell találkoznia, amelyben békésen tárgyalhatnak a különbségekről”, továbbá a nézeteltérések megértésének egyetlen módja az, ha tisztában vannak lényegükkel, s Genfben meg kell vizsgálni, mi az oka a bizalmatlanság jelenlegi szintjének, az amerikai elnök azt mondta: „A Szovjetunió megsértette a két ország között fennálló szerződéseket, s az amerikai nép nem tud megbékélni azzal, hogy erőt és aknamunkát haszAz ülésen felszólaló szovjet külügyminiszter, Eduard Sevardnadze bevezetőben felolvasta azt az üzenetet, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára küldött a világszervezet főtitkárának és az ENSZ fennállása 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülés valamennyi résztvevőjének. „Az Egyesült Nemzetek Szervezete annak köszönheti megszületését, hogy a szabadságszerető népek győzelmet arattak a fasizmus és a militariz- mus felett - hangoztatja az üzenet. — Teljességgel ésszerű tehát, hogy az ENSZ Alapokmányának kezdő sorai kifejezésre juttatják az Egyesült Nemzeteknek azt az elhatározását, hogy az elkövetkező nemzedékeket megszabadítják a háború borzalmaitól, türelmet tanúsítanak egymás iránt, és békében, jó szomszédokként kívánnak együtt élni. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, amely 1945. október 24-én lépett hatályba — azon napon, amit azóta a szervezet születésnapjának tekintünk —, kiállta az idők próbáját. A világszervezet jelentős tényező lett a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Az elmúlt negyven év során az emberiségnek sikerült elkerülnie az újabb világháborút, s az egyesült nemzetek hozzájárult ehhez. Ma azonban minden korábbinál sürgetőbb feladat, hogy nyíltan és határozottan kinyilvánítsuk: az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt fő feladat még nem valósult meg: még nem értük el a tartós és szilárd békét. Ma minden eddiginél nagyobb szükség van a nemzetek és az emberek közös erőfeszítésére azért, hogy megmentsük az emberiséget a nukleáris katasztrófa fenyegetésétől. A gyakorlatban ez mindenekelőtt azt követeli meg, hogy vessünk véget a fegyverkezési versenynek a Földön, és akadályozzuk meg azt a világűrben. Üj erőfeszítésekre van szükség annak érdekében is, hogy felszámoljuk a feszültség regionális melegágyait, és megszüntessük a gyarmati rendszer maradványainak minden megnyilvánulását. Az egyesült nemzetek előtt számos más sürgető feladat is áll: valódi leszerelési intézkedésekkel kell megkönnyítenie az erőforrások újraelosztását az alkotó célok megvalósítására, arra, hogy felszámoljuk az elmaradottságot és az éhezést, a betegségeket és a nyomort. Ugyanezt a célt kell szolgálnia a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapokon történő átalakításának, annak, hogy biztosítsák a valódi emberi jogokat és szabadságjogokat, mindenekelőtt a békében megvalósított élet jogát. Mindezt annak biztos tudatában jelentjük ki, hogy amikor most a szervezet fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepeljük, a tagállamok figyelmének arra kell összpontosulnia, hogy az egyesült nemzetek tevékenységét még hatékonyabbá és eredményesebbé tegyék. A Szovjetunió, amely az egyesült nemzetek egyik alapító tagja és állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, az eddigiekhez hasonlóan továbbra is minden módon hozzájárul a világszervezet sikeréhez, ahhoz, hogy teljesíthesse hatalmas feladatát, az Alapokmány szigorú tiszteletben tartásának alapján" — hangzik Mihail Gorbacsov üzenete. A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR Feltétel: 9 szakirányú középiskolai végzettség, 9 5 éves szakmai gyakorlat. Bérezés az 5/1983. (XI. 12.) ME. sz. rendelet szerint. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN VAGY ÍRÁSBAN A SZEMÉLYZETI VEZETŐNÉL TERMELŐSZÖVETKEZETÜNK bérbeadásra felkínálja ipacsfai, kötött tartású, 90 férőhelyes szarvasmarha-istállóját Az istálló több célra is hasznosítható. ÉRDEKLŐDNI A TERMELŐSZÖVETKEZET FŐÁLLATTENYÉSZTŐJÉNÉL, DRÁVASZERDAHELY. FELVESZ építésztech n i kust