Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)
1985-10-20 / 288. szám
Két-két gyertya a tortákon Járnak a sziámi ikrek Lehet-, hogy ilyen sikerre Waldemar Hecker professzor sem számítöHA közhely mondás jutott eszembe, amikor megláttam a második születésnapjukat ünneplő pécsi sziámi ikreket: nem hinném, ha nem látnám! Ök ketten az orvostudomány fantasztikus bravúrjának példái, ők a csoda. Mert az, hogy Bálint úgy jár-kel, mint sokszáz más kétéves, és hogy Tamás, ha egyelőre kapaszkodva is, de lépeget, nem más, mint valódi csoda. Pár szót az előzményekről. (Bár a DN többször is írt róluk, figyelemmel kísérte sorsuk eddigi alakulását.) Két évvel ezelőtt szomorú szenzáció történt a Pécsi Szülészeti Klinikán, medencecsonttal összenőtt ikreknek adott életet egy fiatal pécsi anyuka. Az újszülöttek azonnal átkerültek a Pécsi Gyermekklinika perinata- lis intenzív osztályára. Sorsuk ekkor kilátástalannak tűnt, hiszen így élni lehetetlen. A nagy fordulat akkor következett be, amikor a klinika docensének, dr. Pintér Andrásnak a közbenjárásával dr. Waldemar Hecker müncheni gyermeksebész professzor vállalkozott a csecsemők szétválasztására. Az operációra tavaly nyáron került sor, amely sikerrel járt, 12 órás műtéttel szétválasztották az ikreket. A szülők öröme már ekkor nem ismert határt, bár a lábacskák ekkor még természetellenes helyzetben voltak. Az első műtétből való felépülésük után került sor a második, a gyerekek számára súlyosabb műtétre, a lábak helyzetének korrigálására. A két gyerek közül Bálint volt, akit előbb operáltak meg, és ő mondható a szerencsésebbnek. A második műtétből is gyorsabban felépült, karácsonyra már hazajöhetett. Tamás, a szétválasztást követően sokáig volt lázas, ezért a második operáció elhúzódott. Csak február végén hozták vissza Pécsre, akkor is lázasan. Nehezen gyógyult, áprilisban ismét beteg lett, kisebb operációt kellett rajta elvégezni, mert vizeletkiválasztási problémái voltak. Ezalatt a testvér, már szorgalmasan járt tornára, elektromos kezelésre, ennek eredményeképp idén júniusban elkezdett önállóan járni. A 400 ágyas klinika fizikoterápiás osztályának orvosa, asszisztensei és a gyógytornásznők állítják, idén karácsonyra Tamás utoléri testvérét. (A gyerekeket a szülők minden áldott nap viszik tornára és elektromos kezelésre.) Idén júliusban kontroll látogatásra utaztak Münchenbe. Az édesanya meséli: a professzor éppen ebédelt, amikor megjelentek a két gyerekkel és Bálint saját lábán ment hozzá. A csodálkozástól megállt a kanál a kezében . . ., utána pedig kitörő örömmel csókolta össze-visz- sza a két megilletődött fiúcskát. Hiszen hiába volt bravúros egy évvel ezelőtt a szétválasztó műtét, még maguk az orvosok sem tudták, mennyire sikerült a lábakat helyrehozni. (Lehet, hogy ilyen tökéletes sikerre még maga a professzor sem számított?) Világviszonylatban is ritka, Magyarországon pedig most először sikerült sziámi ikreket életben tartani, sőt önálló emberi életre alkalmassá tenni. Ök ketten, a két „csoda" mindebből semmit sem véve tudomásul, jókedvűen ünnepelték a második szülinapot. (Az első, magam is ott voltam, szomorúan telt a müncheni klinikán.) Természetesen mindketten kaptak egy-egy tortát, két-két gyertyával, és az is természetes, hogy ők fújták el a lángot. Elevenek, jóétvógyúak és okosak. Már szavakat pötyögnek, hiszen csak azóta ismerkednek az anyanyelvűkkel, amióta itthon vannak. Előtte csak német szót hallottak. Bálint, ha fut, Tamás hihetetlen gyorsan követi. Egyelőre négykézláb ... Sarok Zsuzsa Az eltitkolt jövedelmek kockázata Baranyában 16-an fizetnek félmillió forintnál több adótA lakásfelújító kálváriája Már legendás történet, hogy annak idején az USA-ban a hírhedt gengsztervezért, AI Ca- ponet nem az általa, vagy utasítására elkövetett gyilkosságokért, hanem adócsalás miatt tudták hosszú évekre börtönbe csukni a hatóságok. A hamis adóbevallás ma is a legfőbb bűnök közé tartozik a tőkés államokban, legalábbis abból a '•szempontból, hogy milyen következetességgel és mekkora apparátussal üldözik. Fontos kormánytisztségektől estek el már ilyen pénzügyi turpisságok miatt politikusok. Hajdanán Magyarországon még státusszimbólumnak számított, hogy egy-egy községben, vagy városkában ki fizeti a legtöbb adót. Sajnálatos szemléletváltozás, hogy manapság inkább az a büszkél- kedés forrása, hogy ki mennyi jövedelmet tudott eltitkolni az adóhatóság elől. Vannak egészen durva példák is ebben a körben: Baranya egyik nagyközségében ötszobás családi ház felépítésének kőműves munkáiért 18 000 forintot számolt el az adóhatóságnak a, kisiparos. S ehhez a csaláshoz még az építtető is segítséget nyújtott! Ezekután nem csoda, ha a kisiparosok nem szívesen dolgoznak közületek részére, akik az efféle alulszámlálás- ban nem lehetnek partnerek. A pénzügyi szakemberek úgy tartják, hogy az utóbbi években valamelyest javult hazánkban az adómorál. A javulás túlságosan nagy aligha lehet, hiszen Baranya megyében a kisiparosok adóbevallásának ellenőrzése során a közelmúltban a megvizsgáltak több mint felénél adóhiányt mutattak ki, s ezek 40 százalékánál a hiány meghaladta a 30 000 forintot. Sokan megkockáztatják valódi jövedelmeik eltitkolását, pedig „lebukás esetén” a következmények kellemetlenek . Az adómorál másik oldalához tartozik a hátralék kérdése. A százezer baranyai adózó közül az adóhátralék 90 százaléka néhány tucat kisiparos terhére róható. Sőt az egész hátralékállomány 40 százaléka 80 kisiparos nevéhez fűződik. Nem egynek az adóhátraléka eléri a 300 000 forintot. Ez az állapot végül is senkinek sem jó: az adóból hiányzó rész hiányzik a betervezett tanácsi költségvetésekből, a hátralékban levő számára pedig a felhalmozódó adó csakhamar iparjogosítványa megszüntetéséhez vezet. Az adósságukat ingóságaikon és ingatlanaikon való végrehajtással is behajtja a hatóság: köny- nyen elúszhat a családi ház, üdülő, személygépkocsi. Vajon az adó mértéke magyarázza a hátralékokat? Baranya az adó mértéke tekintetében a megyék rangsorában évek óta 14—15. helyen áll. Nemrégiben készült egy felmérés arról, hogy Baranya megyében hányán fizetnek félmillió forint feletti jövedelem után adót. Tizenhat ilyen személyt sorol fel ez a lista: kőműveseket, villanyszerelőt, vas- és fémesztergályost, fémöntőket, szobafestőt. A listavezető egy vasesztergályos, akinek adóköteleles jövedelme 1 484 000 forint volt. Ebből a jövedelemadó és a még élő községfejlesztési hozzájárulás együttesen 844 000 forintot vitt el. D. I. Csempe csempeügy Pazar a választék, csak olyan nincs amilyen kellene A magánépítkező bármelyik TÜZÉP-telepen, vagy Fészek Áruházban első látásra megörül a pazar csempeválasztéknak. A kereskedelem 40—50 féle csempét, pontosabban fal- és padlóburkoló-lapot kínál. A magánépítkező boldogan „belelapoz” a mozgatható állványra kirakott csempékbe, s néhány perc múlva szomorúan állapítja meg, olyan nincs, amilyet elképzelt. Ha a magánépítkező - lakásfelújító - fehéret keres, egészen biztosan nem talál. Ezt a képletet jól ismerik a Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalatnál, Szederkényi György kereskedelmi igazgatóhelyettes szerint a mennyiséqi kínálatuk megfelelő, de a választék sajnos nem. A hagyományos méretű fehér csempe pedig hiánycikk. A TÜZÉP három hazai gyártótól - Romhányi Építési Kerámiagyár, Zalaegerszegi* Kerámia és Cserépkályhagyár, Alföldi Porcelángyár - vásárolja a burkolólapok többségét, ezenkívül külföldről, így például Jugoszláviából, Olaszországból, Csehszlovákiából. A helyzet ellentmondásos: ugyanis van csempe, de nem olyan minőségben és főleg árban, amit a vevő keres. Például, ha valaki a fürdőszobáját szeretné kicsempézni, akkor válogathat a különböző színű és mintázatú lapok közül, de szinte egészen biztos, hogy csak sokszori utánjárással talál olyat, amelyik harmonizál a fürdőkáddal, a szani- ter-készletekkel. Ha talál . . . Mert a kádat, a szanitereket és a csempét más-más gyárak készítik, melyek ilyen irányú ténykedésüket nem hangolják össze. Arról nem is beszélve, hogy a szines, mintás csempék jóval drágábbak, mint a fehérek. A fehér csempe négyzetmétere 150 forint, a színes, mintás 400—500 forint, de ha ez külföldi, akkor mór 600 forint. S a hazaiak többsége másod-, harmadosztályú — ezért a pénzért is —, mert az első osztályút a gyárak exportálják. Azt hiszem, így nem meglepő, hogy a viszonylag olcsó fehér csempe iránt nagy a kereslet, hisz a kedvező ára mellett bármilyen színű szanitereket és kádat vásárolhat hozzá az építkező. Úgy tűnik, a hagyományos méretű fehér csempe gyártása nem túl gazdaságos. Az Alföldi Porcelángyár elkezdte ugyan a különleges méretű fehér csempe előállítását — igaz ennek négyzet- métere már 270 forint. Burkolólapokból évente félmillió darabot értékesít a Déldunántúli TÜZÉP, ennek nagyobb része a fali csempe - 300 000 darab -, ezen belül a fehér iránti igény ötven százalék. Ezt azonban gyártók és kereskedelem képtelenek kielégíteni. Mit mond a gyártó? Kollár József, a romhányi gyár igazgatója szerint elég csempét gyártanak — évente hárommillió darabot. Ebből 600 000 darab a fehér, ennek egy részét azonban exportálják. A hiány oka: véleménye szerint a fehér csempe nagyon olcsó, viszont a gyártási költségek nagyon magasak. A zalaegerszegi gyár áruforgalmi osztályvezető-helyettese, Zsupánéi: Lajosné azt mondta, idén 624 000 négyzetméter csempét gyártanak, ennek 40 százaléka elefántcsont és fehér színű. Jól tudják, fehérre nagyobb lenne az igény, de a kapacitást beruházás nélkül nem növelhetik. Tehát csempe van, de még- sincs. Információink szerint az iletékesek - ÉVM, OAÄH — javaslatot dolgoztak ki a gond felszámolására, döntés az év végén várható. Roszprim Nándor „A láthatatlan szemüveg” Kontaktlencse-specialista Pécsett Napjainkban egyre többen viselnek kontaktlencsét. Magyarországon számuk csaknem kétezerre tehető, s tizenöt százalékuk pécsi, illetve baranyai. Bár a kontakttartozékok 1981 óta Pécsett, a Szalai András utcai OFOTÉRT-szaküz- letben is megvásárolhatók, a lencse elkészítésére és megrendelésére csak Budapesten volt lehetőség. Ezt a gondot oldotta meg dr. Dorn Klára szemész-szakorvos azzal, hogy immár hat hónapja kontaktlencse-rendeléssel foglalkozik.- Az késztetett erre az elhatározásra, hogy akár SZTK- alapon, akár maszek úton szeretnének kontaktlencsét a rászorulók, csak több hónapos várakozás után juthatnak hozzá, mivel a pesti laborok rendkívül túlterheltek. Nálam mindenképpen időt nyernek és az utazást is megtakarítják. — Miből áll egy kontaktlencse-rendelés? — Lényegében egy olyan vizsgálat előzi meg, mint a sima szemüvegrendelést. Utána próbalencsét teszek fel egy bizonyos ideig, amely alatt eldől, hogyan reagál a szem a viselésre, és hogy a próbalencséhez viszonyítva milyen egyéni módosításokra van szükség. Ezeket az adatokat továbbítom a technikusnak, akivel a legapróbb részleteket is megbeszéljük. Egyelőre sajnos csak kemény lencse rendelésére van lehetőségem.- Beigazolódott-e, hogy nagy szükség van Pécsett is szakemberre?- Feltétlenül, mivel azok a betegek is felkeresnek, akik lencséjüket Pesten kapták, de valamilyen problémájuk merült fel.- Ha jól tudom, ön szak- rendelésen is dolgozik. Nem megerőltető az otthoni külön- rendelés?- Ez a munka mindenképpen változatosságot jelent, és a betegnek azt az örömét látva, hogy megszabadulnak a szemüveg terhétől, számomra sikerélményt jelent. Németh Anita Häfätwl a Horogra Halászó horgászok Hallottam már olyan véleményt is: a horgásztóba telepített halakat inkább a kereskedelemnek szállítanák, több lenne a ponty a boltokban, azaz: nem vonná el a piacról a halat a horgászat. . . . Nos, ha túl komolyan ezt nem is kell venni, a horgászok is számolnak vele. Ennek eredménye volt az a lehalászás is — az újpetrei, úgynevezett alsótóban, — amelyen a MOHOSZT megyei intéző bizottságának szakemberei lelkes társadalmi segítői 80 mázsa halat — főleg pontyot és amúrt — halásztak le, s szállítottak is mindjárt tovább a Pécsi-tóba. Ez az aránylag kis tó gazdag hozammal jutalmazta az erőfeszítéseket. A MOHOSZ bérli a vizet a termelőszövetkezettől, maga neveli a halakat, lényegesen olcsóbban juttatva így a leendő horgászzsákmányt a tavakba, mintha „készáruként" vásárolná valamelyik haltenyésztő nagyüzemtől. Pedig az újpetrei iában lehalászott állomány már méretes nagyságú volt, s ennek szép ára van a piacon. Ügy tűnik, a jövő évben még több hal kerül ki innen: a MOHOSZ olyan gépet vásárolt és üzemeltet itt, amellyel hatékonyan lehet tisztán tartani a vizet, mentesíteni a nádtól gyékénytől — társadalmi munkában csinálják ezt is a horgászok —, nagyobb lesz a vízfelület, azaz több halat tudnak majd itt nevelni. vasárnapi 3
