Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-20 / 288. szám

„Gondolataim szélmalma’" Párizsi beszélgetés Michel Legrand-nal Hatalmas zeneszerzői vilá. gok néha egyetlen dallal él­nek tudatosan a közönség­ben. Michel Legrand élet­művében ez a dal a híres „Malom”. Francia címe: „Les moulins de mon coeur”. Vagyis: „Szívem malmai". Mi magyarok Gondolataim szél­malma címen szeretjük. Könnyed, lassú, kicsit fájdal­mas, nagyon szép. Francia. De egyáltalán . .. filmcímek idézhetők most: „Cleó 5-től hétig", „Cherbourgi eser­nyők”, „A rocheforti kisasz- szonyok" ... vagy félszáz le­begő szépségű filmemlék, mégis milyen kevesen tudják, hogy zenéjük szerzője az Os- car-díjas francia muzsikus: Michel Legrand. Múlt héten Párizsban vele beszélgettünk. — A filmdramaturgia sze. rint a filmzenének a háttér­ben kell maradnia. Legfel­jebb a párbeszédek között ívelhet föl. Vagyis a filmze­neszerző a hetedik művészet szürke eminenciása?!- Ami a filmdramaturgiát illeti, nekünk valóban a hát­térben a helyünk a muzsiká­val — felelte. — Olyan ez, mint a napfényes táj; a re­mek látványt nézzük, s nem figyelünk a napra, pedig anélkül szürke volna a táj. A zene azonban a legtöbb film­alkotás nélkülözhetetlen lég­körteremtő ereje; aláhúzza a szavakat, felemeli a cselek­ményt. De egyet ne feledjen el: háttérben úszó muzsikát is csak önálló zeneszerzői al­kotásra kész egyéniség írhat. Nem hiszek abban, hogy ze­neszerzői előéletem nélkül jó filmzenét írhattam volna. A karmesterkedés után 23 éves koromban már óriási pél­dányszámban adták el a le­mezeimet, de csak 26 évesen mertem filmzenéhez fogni. — Zavarja, hogy a mozi­nézők milliói csak a sztáro­kat ismerik, aztán az érdek­lődőbbek még a filmrende­zőt, de a zeneszerzőt csak igen kevesen?- Nem zavar. Nemcsak azért nem, mert önálló műveket is írtam. Például Roland Petit koreográfiák zenéjét. A mű­vészet, ha igazi — alázatot jelent. A film pedig összetett művészet, s így összetett al­kotás. Egyszer, még diákko­romban azon mérgelődtem, hogy a „Nyomorultak" film- változatát látott mozinézők többsége nem ismerte Victor Hugót, az íróját. Ma már nem háborgók: a mű a fon­tos, s a hatás, amit az em­berekre gyakorol. — Véleménye szerint mer­re halad a filmzeneszerzés? — Amerre a film. A televí­zió, majd a video révén vég­telen változatokban újul meg. Az átlagos igényű néző szá­mára a felszínes izgalom je­lent kikapcsolódást, a mély­érzésű, kulturált nézőnek pe­dig a film gondolata. Több­kevesebb zene mindkét vál­tozathoz kell. A vérbeli kom­ponista pedig úgy is ír mást is, mint filmzenét. A három éve Magyarországon (Pécsett is, A szerk.) hangversenyezett barátom, Francis Laíanne most aratja nagy sikerét a Montmartre-on; a „Theatre de la porté St.-Martin"-ben Woody Alain „Istenkém, Shakespeare és én" című fa­nyar humorú darabjához írott zenéjével. Máskülönben ma­guk magyarok sokat hallhat­ják a Malmot. Légitársasá­guk, a MALÉV is elkérte a szerzői jogot, hogy az utazás hangulatkeltő zenéjéhez al­kalmazzák ezt a dallamot. Földessy Dénes Éles anya­nyelvűnk 1. A lelkiismeretlen mo­sókat furdal. * 2. Inkább a beszédes szám, mint a számos beszéd. * 3. Az érem két oldala: elérem, vagy nem érem? * 4. Fokozatos tudományát tudományos fokozatba merevítette. * 5. Az óhajtás nem az új­hajtás ellentéte. * 6. Tartalmatlan írásaiban inkább a papírforma ' érvényesül. * 7. Sokan az idézést is el- ! odáznák. 8. Többnyire olyasmiben mesterkedünk, amiben még inasok se lehet­nénk. & 9. Lehet, hogy szoborként se állná meg a helyét. * 10. Több a testes ember, mint o lelkes. Kerekes László Ebeledel gyártását kezdte meg a Baranya Megyei Húsipari Vállalat Kis­kutyát receptre Az urbanizáció és a városi életmód elviselhetőségének mind gyakrabban és hangsú­lyosabban felvetett kérdése: szüksége van-e a betonrenge­tegben élő embernek a termé­szet olyan kis „darabkáira", mint a kedvtelésből tartott há­ziállatok? A probléma — az ellenzők és a helyeslők tábo­rának meg-megújuló csatája - a kutyatartás témájában a legélesebb. Az ellenzők a köz­területeket elborító ürülékre, a kutyaharapások veszélyeire hi­vatkoznak korántsem alaptala­nul, a kutyatartók viszont azo­kat az előnyöket hangsúlyoz­zák, amelyek a kedves, hű ebe­ket szinte pótolhatatlan csa­ládtaggá minősítik, a magá­nyosok számára feloldják a tórstalanság depresszióját. Jó néhány gyermekpszichológus és gyermekorvos hangoztatja azt a véleményt, hogy a gyer­mek személyiségfejlődéséhez, az empátia és a felelősségér­zés kifejlesztéséhez, a külön­féle magatartószavarak meg­előzéséhez mással alig pótol­ható segítséget nyújt az „in­telligens" emberhez ragaszko­dó állati játszótárs, a kutya. Akár receptre, akár anélkül, a kutyatartás mind nagyobb divat. Ebben európai listaveze­tő Franciaország, ahol 9 millió kutya található, a háztartások 35 százalékában tartanak ku­tyát. A kutyatartás egyik legna­gyobb anyagi gondja az állat táplálása. A néhányféle tápon kívül igazából mind ez ideig kutyaeledelt nem gyártottak Magyarországon. Idén a Baranya Megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Válla­lat fél év alatt kikísérletezett egy kutyaeledelt, amely ezek­ben a napokban már kapható Pécsett a vásárcsarnok ZÖLDÉRT takarmányboltjában és a Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Egyesülete budapesti boltjaiban. A Baranya Megyei Húsipari Vállalatot két cél ve­zérelte, amikor belekezdett a kutyaeledel gyártásába. Az egyik a melléktermékek hasz­nosításának újabb területe volt, hiszen a csontszeparáto­rukból olyan csont került ki, amely még a kutya számára élvezetes és tápláló, vértarta­lomban, fehérjékben dús ele­del. Az aprított csonthoz búza­korpát, marhamájat, konyha­sót és mikroelemeket kever­nek. Az így összeállított ku­tyaeledelt 10-12 centiméter vastag, mintegy 3 kilogrammos súlyú, bélbe töltött hurkaként hozzák forgalomba. A Húsipari Vállalat nem­csak a 48 400 baranyai eb el­látására gondol, hanem az or­szágos terjesztésre is vállalko­zik. A jelenlegi igények sze­rint a kutyaeledelből ezen a héten 10 mázsa kerül a pécsi, illetve a budapesti szakboltok­ba, de a vállalat napi öt má­zsát is képes gyártani ebből a hurkából. D. I. T ettvágy Az emberek folyton törik o fejüket valamin. És mindenre képesek, hogy elismertessék tu­dásukat. Jó dolog ez. Szomba­ton reggel például már várt a szerkesztőségben Szalai Lajos 67 éves nyugdíjas. Kistáskájó­ból vályogszerű téglát vett elő. Saját összeállítású anyagokból készítette. — Sokat gondolkoztam ol­vasván cikküket a vályog eset­leges újbóli elterjesztéséről mondta. — Tegnapelőtt sikerült összeállítanorfi földből és más anyagok keveréséből egy ége­tés nélküli „téglafajtát". Néz­ze meg,-szilárd, vakolható, fest­hető. A keverési arányt nem árul­ta el. Megértem. Szívesen tár­gyal viszont szakemberekkel, gyárakkal, hiszen ők az újság­írónál jobban megítélhetik, mennyire hasznosítható Pécsett, a Komócsin tér 7-ben lakó Szó­lói Lajos találmánya. Bozsik L. Négy és ffél éra titka A második gyilkosság Ha Benkő Sándor stílusában akarnék fogalmazni, azt kelle­ne mondjam: a gyilkosság ki­fogásolható módja a viselke­désnek . . . Jópárszor belekez­dünk ugyanis a beszélgetésbe, egyre csak a kutyákról, bolti pletykákról, apró rágalmakról esik szó — mármint az ő elő­adásában —, s hiába is pró­bálom rávezetni: az ember­ölés nem tartozik az ennyire mindennapi dolgok közé. Külö­nösen nem az ő esetében. Benkő ugyanis egyszer már ült gyilkosság miatt: 1967-ben több mint tíz késszúrással meg­ölte az élettársát. Tíz évet ka­pott érte, ebből 6 év és 8 hó­napot le is töltött. Szegedről szabadulva visszaköltöztött fa­lujába, Tésenfára. Most pedig pontosabban július 7-ről 8- ra virradó éjszaka a szom­szédját ölte meg. Ugyancsak késsel ugyancsak több szúrás­sal még a homlokcsontban is megakadt egyszer a penge —, s nem is a nyakat ért, mély seb okozta a halált, hanem o bordák közé hatolt kés. Tulaj­donképpen belső vérzés miatt halt meg B. Gy. 35 éves fiatal­ember. Az orvosszakértői véle­mény szerint, ha időben orvos­hoz kerül, nem elképzelhetet­len, hogy életben marad. — Hány óra volt, amikor át­ment magához B.? — Tudja a fene . . , Másfél éve rossz a karórám. És hány óra volt, amikor a rendőrségnek bejelentette: B. meghalt, megölte. — Azt sem tudom . . . Éjjel fél 11 felé járhatott, amikor B. új kedvence az öt­hónapos jagd-terrier keresésére indult. Benkő háza előtt elmen- ve látta, hogy az éppen kilép az ajtón, kezében egy döglött kutyával. Ráismert a sajátjára. Kérdőre vonta Benkőt, akinek előadása szerint B. kapát ra­gadott, azzal ütött felé, ő kés­sel válaszolt. B. összeesett. Mennyi idő kell ehhez? Fél óra? Mondjuk ennyi. Négy és fél semmiképpen sem — Ben­kő ugyanis éjjel 3 órakor tele­fonált a rendőrségnek: B. ha­lotton fekszik nála. És ennek a négy és fél órának nagy a jelentősége az ügy vizsgálata szempontjából. Mert ha idő­ben kerül B. orvoshoz . .. A Baranya megyei Rendőr­főkapitányságon — ahol az ügy tisztázása még folyamatban van —, nem vetik el azt a fel- tételezést, hogy Benkő végig­nézte B. agonizálásót. Egy ha­lott nem beszél... Ha ez- így van — két és fél hetes szívós kérdezgetés után a napokban Benkő már ellentmondásba ke­veredett —, akkor ennek a gyilkosra nézve komoly követ­kezményei lehetnek. Az ember­ölés minősített esetei miatt mint amilyen a különösen ke­gyetlen elkövetési mód is — ugyanis törvényeink szerint ha­lálbüntetés is kiszabható. S ebben nem játszana szerepet a korábbi gyilkosság —- elévült. Azt mondja Benkő is: — Hát ennek bizony komoly következményei lehetnek . . . — Magát kötekedő, alatto­mos, alkalmanként szadista embernek tartják Tésenlán. — Rágalom! Ezek a tanúk mind ellenem beszélnek mert nem vettem meg a vacak bo­rukat 35 forintért. Még hogy én kutyákat kínoztam!!! Az egyik tanú: „ ... volt a faluban egy háromlábú kutya. Mondták, ő vágta le a Iá­Panoráma Szeplőtelen fog a n te te s Egy New York-i film- fesztiválon bemutatták Godard Olaszországban betiltott Szeplőtelen fo­gantatás című filmjét, amelyben a világhírű ren­dező az emberi test szép­ségét erotikus gondola­tok nélkül, művészi alá­zattal ábrázolja. Képün­kön a Máriát alakító Myrian Roussel, a film 23 éves főszereplője. Háromszázöfven műkincs India művészete és kul­túrája 1300-1900 címmel az eddigi legnagyobb kül­földi vándorkiállításra in­dul India 350 kivételes ér­tékű műkincse. Legértéke­sebb darabjai a korona- ékszerek. Van közöttük néhány, az időszámítás előtt 3000 évvel ezelőtt készült remekmű is. Szabad úh a szerelemhez Aretha Franklin, a hat­vanas évek végének egyik rocksztórja most, 42 éve­sen ismét a külföldi le­mezlisták élére került, a Szabad út a szerelemhez című, vibrafonnal is szí­nezett dalával. A gitárki- séretet maga Carlos Son­tana játssza. bát..." Egy másik tanú: ........ a z emberrel szemben mézes­mázas volt, a háta mögött egé­szen más . . . Hallottam, de szóbeszédnek vettem, hogy Benkő Sándor azt mondta: a következő én leszek ..." A har­madik tanú: „ ... élve akasztott lel kutyákatl kiverte a fogukat, levágta a lábukat. . . És az orvosszakértői véle­ményből egy idézet: „A gya­núsítottat lurcsa, különös, köte­kedő, airessziv embernek tar­tották, aki állatokat kinzott, it­tasan rendszeresen kötekedett, embereket megöléssel fenyege­tett .. Benkő Sándor ötven éves. Magas, ősz hajú, feje tetején mint kakastaréj — meredez- nek kúsza hajszálai szemében zavaros, homályos fények, csak ha a falubeliekről — akikről úgy véli: mintha bizony bele­kergették volna ebbe a máso­dik gyilkosságba — beszél, izzik fel a gyűlölet. Könnyű odaképzelni a kezébe — ko­rábban kondás is volt — az ir­galmatlanul suhanó karikásos­tort. Mészáros Attila 4vasamapi

Next

/
Thumbnails
Contents