Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-08 / 247. szám
mentőd ke íö a matt feles épületeiért ES» szép épület Somogy ötvennégy, megmentésre váró kastélya Miül A Kastélyok völgyében Ha szalad a kocsi Somogy de más megyékben is • kanyargós útjain, s elvénült, de tekintélyes fák bóklásznak egy- egy romos kőkerítés mögött, bi- zenyosak lehetünk: régi kastély, omladozó kúria rejtőzik a sűrű lombok mögött. S jut eszünkbe ilyenkor: mi minden megy veszendőbe! Milyen sok célra lehetne hasznosítani ezeket a még megmenthető, öreg és szép épületeket! „Műemléki kastélyok és térségük hasznosítása Somogybán". Ez a címe annak a pályázatnak amelyet a Somogy megyei Tanács hirdetett meg az ÉVM-mel, a Belkereskedelmi Minisztériummal, az OKTH-vai és a Pegazus Tours-szal közösen. Célja: a megyében rosszul hasznosított, vagy üresen álló értékes műemlékileg védett kastélyok megmentése. A kifejezés: „Kastélyok vöt - qye", ebben a pályázati kiírás- szerepel, s az elnevezés sejteti, hogy a megye olyan területéről van szó, ahol — képletesen szólva — egymást érik az ódon épületek. Éspedig a Balatontól Kaposvárig húzódó, hosszú völgyről, amely földrajzi fekvésénél, már most meglévő adottságainál fogva szinte követeli, hogy bekapcsoltassék a nemzetközi turizmusba. Somogybán — hallottuk a megye főépítészétől, Schneller Vilmostól — több mint 50 megmentésre váró kastély van. Ezek közül jó pár a „Kastélyok völgyében" — ezt a területet egyébként a megyeszékhelyet Boglórlellével, illetve Fonyóddal összekötő főutak határolják ám az itteniek mindegyike sem szerepei a tervpályázatban. Most mór csak négy épületről: a gyugyi, az alsóbogádpusztai Festetics-, a felsőbogádpusztai úgynevezett Kiskastélyról és kőröshegyi Széchenyi-kastélyról van szó. Jó néhány öreg épület különböző okok miatt kiesett, például a várdai kastélyt — mint hírlik — Szász Endre, világhírű festőművészünk már meg is vásárolta. Maga a gondolat két éve vetődött fel, amikor elkészült a megye hosszútávú területfejlesztési terve. Felfigyeltek a szakemberek az erdőkkel, halastavakkal díszített szép tájra, s néhány elképzelésben hívő szakember rögtön arra gondolt: nagyszerű lehetőségeket kínál ez a turizmusnak. (Nem véletlenül kapcsolódott be p szervezés-előkészítés munkája- ba a Pegazus, a Siotour.) Pé)t dóul emlékezetes, számtalan szépséget kínáló lovastúrák útvonala lehetne a kastélyok völgye, érintve a halastavak láncát, szállást a felújítandó kastélyokban találnának a résztvevők. Jóllehet, kastélyok megmen» téséről van szó, a pályázat ennél szélesebb látókörű: elvár» jók a jelentkezőktől, hogy az épületeken túl figyeljenek a tájra is, az ezt romboló sebek betapasztására, a vadászati le- hetőségekre, a mezőgazdasági kultúrára, a bekötőutakra is —» egyszóval: komplex gondolko» .dóst igényel. M. A. Panoráma Magyar uralom Puccini: Turandot című operájával nyitotta az új évadot a bécsi Staatsoper. Liu szerepét Tokody Ilona énekelte. A bécsiek ismét művészeti magyaruralomról beszélnek, mert Liu hármas szereposztása: Marton Éva, Katia Riccarelli és Tokody Ilona, sőt ■ a zenekart a rangos magyar karmester, Kulka János vezényli. Davis búcsúja Sammy Davis utoljára tép fel Párizsban. A 60 éves művész Mister Bo Jangles címmel az UNICEF nemzetközi gyermek segélyalap javára adja búcsúkoncertjét. A sajtóbeszámolók szerint egy jegy feketepiaci ára 13 000 forintnak megfelelő összeg. A régi spájz Könyvben adták ki Otto Wagner híres osztrák belsőépítész bútorterveit. A kötet legérdekesebb munkája egy csupaüvegfürdő- kád, valamint egy 1883- ban divat volt díszes éléskamra-berendezés. Édes segítség Caro! Alt 24 éves divat- modell megkapta első színpadi szerepét Los Angelesben, az Édes segítség című musical-ben. Férje, Ron Greschner hokibajnok válaszút elé állította: vagy a színpad vagy a házasság. Carol döntött: a színpadot választotta és — egy új férjet. vasárnapi Műszaki titkok és karate — csak japánul tudóknak Könnyen, gyorsan szanszkritul A „Léda” modernsége Legközelebb: a „Megtört szívek házcT Úgy esett a dolog, hogy a magyar színházművészet egyik legszebb emlékének színhelyén, a Váci utcai Pesti Színházban beszélgettünk Szegedi Erikával, a Léda női főszereplőjével, a ma esti tévéközvetítésről. Ezen a színpadon Szegedi Erika élete talán legnagyobb színészi alakításával emelte meg a Hor- vai István rendezte „Kreutzer szonáta" előadását és So- mogyvári Rudolf ebben játszotta' — remekül — utolsó színpadi szerepét. Ma, vasárnap este a képernyőn ugyancsak Horvai István rendezte darabot, a Vígszínház előadásában az elmúlt évad végéig játszott Mi- roszlov Krlezsa művet, a Lédát közvetítik a magyar színházszerető közönségnek. — Azt hiszem, Krlezsát kicsit másképp játszottuk ebben a kellemes kamaradarabban, mint ahogy a szerzőt eddig játszották — mondta Szegedi Erika. — Talán maibban, de a helyzetek groteszksége révén mindenképpen több humorral. Én éppen ezt a groteszk vonulatot szerettem benne. Lehetséges, Krlezsa színpadi műveiben ez nem ilyen markáns, en azonban hajlok a groteszk humor felé. Nagyon szerettem az Utolsó felvonást. Ott ugyanis az egész előadás egy olyan ritmust kapott, ami a modern színház egyik eleme. A groteszk vonulat a harmadik felvonásban érett be igazán. Majdhogynem vígjátéki jelleget öltött, de ezt nagyon idézőjelben mondom, mert víg- játékisógról szó sincs. De a közönség a helyzetek kicsavo- rása miatt ekkor nevetett legtöbbet. A végén van egy jelenet, amit Horvai István a szerző másik darabjából vett át, írt bele a darabba: amikor Tordy Gézával- a részeg jelenetet játsszuk. Ez tehát nincs az eredeti műben, mi raktuk bele, de nagyon beleillik. — Ezek után mi a véleménye arról az esztétikai elvről, hogy nincsenek tiszta mülajok? — Egészen biztosan nincsenek. Ahogy az életben sincsenek teljesen „vegytiszta" emberi helyzetek. Ahány darab, műfajilag mind összetett. — Mostanában mit játszik? — Horvai Istvánnal most kezdtük próbálni Bemard Shaw: Megtört szivek háza című darabjának tévéváltozatát. Ebben játszom Halász Jutkával, Tábori Nórával, Bárdi Györggyel, Gábor Miklóssal. A képernyő több milliós közönsége a mai közvetítés után tehát Shaw szerepben találkozik majd Szegedi Erikával. Földessy Dénes Többszörösen meglepő hirdetés jelent meg nemrég a napilapokban, köztük a Dunántúli Naplóban is: az MTA Körösi Csorna Társaság Keleti Nyelvek Kollégiuma tanfolyamokat hirdet a következő keleti nyelvekből: arab, ivrit (mai héber), hindi, japán, kínai, koreai, perzsa, szuahéli, török és vietnami, továbbá négy klasszikus nyelvből : bibliai héber, klasszikus kínai, szanszkrit és tibeti ■ . . Megkérdeztük dr. /vány/ Tamást, a kollégium titkárát: milyen feltehetően valós — igényeket kívánnak ezzel kielégíteni, s hogyan, milyen módszerekkel folyik a kiscsoportos, levelező (I), félévenként 2—2 konzultációs lehetőséget adó oktatás? A dolog egyáltalán nem meglepő mondjuk, azoknak a gazdasági, kereskedelmi szakembereknek, akik a jelzett keleti nyelveket beszélő országokkal állnak üzleti kapcsolatban mondja az ELTE adjunktusa. — Három éve például arab nyelvtanfolyamot Aladdin lámpásával kellett keresni; most már több ilyet szervez a TIT. De még ez is kevés: az érdeklődők egy része az egyetemet ostromolja, s részben az ilyen igények „mederbe terelésére” vállalkozik a kollégium. Az érdeklődés vidéken is óriási, s ez érthető, hiszen nagyon megszaporodtak mostanában a keleti, illetve afrikai országokhoz fűző gazdasági kapcsolataink. Kereskedőinknek, szakembereinknek gyakran évekig kell élniük ezekben az országokban, és megnőttek a turisztikai kapcsolatok is. Japán? . . . Sok mérnök, műszóid szakember tudja: ha értékes in» formációhoz akar jutni, meg kell tanulnia japánul, hiszen ott szándékosan sem fordítanak le mindent franciára, angol» ra . . . Kik jelentkeznek a bibliai héber, klasszikus kínai, szánsz» krit vagy tibeti: tehát a ma mát nem beszélt nyelvi kurzusokra? — Szanszkritul tanulnak pél» dóul azok, akiket a buddhizmus vagy a jóga érdekel, tibetiül szívesen olvasnak azok, akiket névadónk, Körösi Csorna munkássága, vagy a lamaizmus, a buddhizmus egyik „al-ága" foglalkoztat, tehát történészek, vallás- és kultúrtörténészek, akik a szerzett nyelvtudással tovább akarnak kutatni, búvárkodni. Japánul tanulnak a karate hívei is . .. — Igazat ad-e az ELTE egykor/ hires tanárának, Bárczy Géza professzornak, aki szerint ,,könnyű" akár egy tucat nyelt vet is megtanulni, csupán naponta egy árával korábban kell lelkelni hozzá...? — Sokat ártottak a nyelvtanulásnak az „alvó”, hipnózisos vagy más „gyors” tanulási mód. szerről szóló, teljesen tudománytalan híresztelések. Az igazság az, hogy bármilyen nyelvet még alapfokon is megtanulni kizárólag igen kemény munkával lehet. Ezt valljuk, hirdetjük mi is. A beszélt nyelvekhez magnós segédanyagot, írásos feladatlapokat adunk, de ez munka, amit nem lehet megtakarítani. Varga J. 1,3 millió kilogramm cementet loptak a BCM-ből Ötvenkét név a vádjavaslatban Persze rögtön felvetődik a kérdés: nem hiányzott a BCM termelési mutatóiból ez a roppant mennyiség? Nem nagyon, vélhető pedig ez abból, hogy a bűncselekmény-sorozatot elkövetők éveken át zavartalanul „dolgozhattak". Az idézőjelet csak azért tartjuk indokoltnak, mert az elkövetők jó része a BCM alkalmazottja volt, s valóban munka közben loptak, szó sincsen itt semmiféle rejtelmes éjszakai surra- násokról, kerítésmászásokról, elfojtott nyögésekről. A magyarázat pofonegyszerű: a cement útjába építve ott voltak ugyan azok az emberek, akiknek feladata a szállított áru mennyiségének ellenőrzése volt - de le voltak fizetve, be voltak avatva, másként szólva: éppúgy érdekeltek voltak a sundám-bundám haszonban, mint a rakodók, gépkocsivezetők, orgazdák. Túl azon, hogy o gyárban nem tűnt fel az eltűnt cement, van még egy alapkérdés: hogyan lehetett ellopni ilyen hatalmas mennyiséget? Tudni kell, hogy a BCM nem termel raktárra, a töltőből a zsákokat a rakodók egyből a gépkocsikra vitték. Hiányzik tehát egy „fekete doboz", egy objektív számlálórendszer a töltés és a rakodás között. Megpakolták a kocsit, bemondták a kiszállított mennyiséget, ha a portás benne volt a buliban, csak bólintott, mehet, pedig a rakodási mód olyan, hogy egy pillantással fel lehet mérni: hány zsák cement van a platón. (Mesélik: volt egy számlálóberendezés, de ez - hogyan, í hogy nem — rendszeresen elromlott, megjavíttatták néhányszor, de végül úgy maradt, ahogy utoljára a rakodók hagyták, vagyis működésképtelenül .. . Ettől persze még felvetődhet a kérdés: hogyan csinálják az ellenőrzést például Bélapátfalván, a cementműben?) Az ügybe szinte belebotlottak a rendőrség szakemberei: a Tolna és Vidéke Áfész faddi Tüzép-telepén - szabadkasz- szás egységről van szó - jártak, mégpedig o Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság nép- gazdasági és társadalmi tulajdon-védelmi osztályának feljelentése nyomán indult eljárás a telep vezetője, Nyárai József és felesége ellen, sikkasztás alapos gyanúja miatt. Nyárai bevallotta, hogy feketén vásárolt és eladott mintegy 600 mázsa cementet. A gépezet beindult, igen nagy munkát adva a Tolnai Rendőr-főkapitányság vizsgálati, népgazdasági és társadalmi tulajdon-védelmi osztálya szakembereinek, dr. Magyar Anikó főhadnagynak, Dömötör József törzszászlósnak, R. Farkas Sándor őrnagynak, de kivették a részüket a munkából a baranyaiak is. Kiderült: Nyárai ismert néhány gépkocsivezetőt, azok az orgazdákat, a rakodókat. Az ügy vizsgálata azért is volt roppant bonyolult és nehéz, mert csak „bemondás", azaz a vallomások alapján lehetett a mozaikdarabkákat egymáshoz illeszteni, számlák, bizonylatok, nyugták természetesen sehol . . . Végül 60 gyanúsított nevét kopogták az írógépek, akik összesen 2 millió 170 000 forinttal károsították meg a népgazdaságot. (Ebből a rakodók haszna összesen 600 000 forint volt, 50—70 forint volt a plusz mázsánként.) Az ügy vizsgálatát a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságon befejezték és bűnszövetségben, üzletszerűen, a legtöbb gyanúsított esetében jelentős értékre elkövetett lopás bűntettének alapos gyanúja miatt vádemelési javaslattal átadták a megyei főügyészségnek. A vádjavaslatban 52 gyanúsított neve szerepel, az ügy bírósági tárgyalása sem lesz egyszerű. Mészáros Attila
