Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-08 / 247. szám
Villányi hátszínszelet Vasárnapi szakács tan ács Délidőben hirtelen megtelik vendégekkel a Napsugár étterem — zömében külföldiek —, következésképpen változóak a kívánságok is. A lengyelek például a bográcsgulyás után járó házi rétesek helyett inkább néhány szem szilvát kérnek ... A nyugatnémetek a bélszín- készítményekre, vagy mondjuk a kagylókoktélro „esküsznek . . ." Körülbelül másfsl-kétórán át tart a roham a konyhán: a felszolgálók a tálalóablaknál várakoznak, az asszonyok sütik a frissensülteket, feltálaljál; a köreteket, a konyhafőnök, Hirdi Béla mesterszakács pedig adagolja, díszíti a tálakat. A konyhában természetesen nagy a hőség, azt mondják, a nyári kánikulában csak azért olvastak le plusz 50 fokot a hőmérőről, mert addig volt jelölve. Most, hogy szeptemberrel beköszöntött a szezonvég, naponta már „csak” kétszáz adag reggelit, ugyanennyi ebédet és vagy háromszáz vacsorát hordanak ki a pincérek. Jó másfél évtizede nyílt meg a szálló, ez idő alatt lassan kialakult a törzsvendéggárda is. Hirdi Béla mondja:- Van egy olasz vendé günk, aki húsz évvel ezelőtt jött először Harkányba, a Ferihegyi reptérről taxival, mert alig tudott megmozdulni. Kezdetben a Baranya szállóban, majd később a Napsugárban szállt meg: hajdani bénulásából a harkányi orvosok kigyógyították. Húsz év óta minden esztendőben megérkezik a feleségével. Hirdi Béla — annak idején mint a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat tanulója - Pécsett, az Olimpiában vizsgázott a szakmából, még Piroska néni irányításával. Sokan tanultak nála olyanok, akik közül többen ma nagy éttermek, szállodák vezetői, konyhafőnökei.- A hetvenes évek végén a vállalat javaslatára egyéves tanfolyamra jártam fel Budapestre: a Royal Szálló éttermében készültünk j mestervizsgára. Itthon a legnagyobb segítséget Berényi Imre mesterszakácstól kaptam.- Emlékszik a vizsgamunkára?- Igen. A főételre emlékszem, saját elgondolásom alapján készítettem el a banánnal töltött pulykát és köretként a narancsos rizst, illetve mandulamártást. — Mit ajánlana ma, a háziasszonyoknak? — A villányi hátszínszeletet vörös boros mártással. Időigényes, de nagyszerű étel. A recept: a marhahátszínszeleteket kiverjük, kevés olajban hirtelen átsütjük és félretesszük. A maradék zsiradékban kevés gombát, csirkemájat megsütünk. Egy másik edényben marhacso .- tot megpirítunk, kevés cukorral, vegyeszöldséggel, majd vízzel (húsleves kockával) felengedjük és hat órán át lassú tűzön főzzük, adhatunk hozzá kakukkfüvet és kevés sót. Amikor elkészült, előtte egy—másfél deci vörös bort adunk, átforraljuk, majd az egészet rászűrjük a hússzeletekre, illetve a csirkemájra és gombára. Lassú tűzön a húst puhára pároljuk. Tálaláskor házikolbászt - amelyet előtte kakastaréjszerűén bevagdosunk és megsütünk — ráhelyezzük o mártásos hússzeletekre. A köret hozzá: szalmaburgonya és vörös borban párolt vöröskáposzta. R. F. Nem költöznek ki a városból Lesz-e ma földrengés Siófokon? Jóslatok és ijesztgetések Elörejelezni nem lehet Sokan megcsodálták, megkóstolták a nyárson sülő bárányt és malacot. Fotó: Läufer L. Sport, játék, szórakozás Vidám népünnepély Sziget-váron — Szerte a városban azt beszélik, hogy szeptember 8-án újabb földrengés lesz a környékünkön és a városban — telefonálta péntek este egy siófoki férfi oz Ablak pécsi szerkesztőségébe. — Különböző nem pontosan meghatározott forrásokra hivatkozva adják egymásnak a hírt az emberek, s állítólag vannak, akik a hét végére elutaznak a távolabb fakó rokonaikhoz — sorolta az értesülést. Tegnap fölhívtunk több siófoki telefonszámot, hogy megtudakoljuk hallottak-e „várható” földrengésről, s hogy mi a véleményük erről az „előrejelzésről"? Elsőként a kórházat tárcsáztuk. —- Beszélik az emberek, — mondta Biszkot Péterné központos •— de hogy honnét veszik nem tudom. Az igaz, hogy az augusztus 15-i után nem kellemes ilyenről hallani, de én nem adok a rémhírekre. Szalai Lajos, a MAHART dolgozója: — Én is tudok erről a jóslatról, de az ilyet nem szabad komolyan venni. — Igaz-e, hogy vannak, akik a hévtégére elutaztak a városból? — Vannak, de szerintem nem azért mentek el, mert felültek ennek a hírnek. — Ezek szerint, ön is marad? — Igen. Vasárnap átsétálunk a közelben lakó lányo- mékhoz, megnézzük a két kis unokát. A Siófoki Meteorológiai Obszervatóriumot tegnap reggeltől folyamatosan hívták az érdeklődők; tudnak-e valamit arról, hogy újabb földrengés lesz Siófokon? — Már kívülről mondjuk azokat a telefonszámokat, amelyeken megnyugtató tájékoztatást kaphatnak az emberek — hallottuk az obszervatórium munTegnap jött az értesítés: október 10-én tudományos kutató- csoport érkezik a Német Szövetségi Köztársaságból Pécsre, hogy a városban élő híres botanikus, Horváth Adolf Olivér előadásában megismerkedjék a Mecsek növényvilágával. A hír környezetvédelmi jelentőségű, mert a külföldi környezet- védelmi kutatók az utóbbi időben mind gyakrabban látogatnak a mecsekalji városba, Horváth Adolf Olivérhez. Bár az idős tudós tiltakozik az elnevezés ellen: — Már néhány éve Japánban egy konferencián megállapítottuk, hogy a környezetvédelem nem jó szó, a természet- védelem a helyes kifejezés. Mert a természetet kell megvékatársaitól. A 666-592-es, a budapesti, a 06-80-44081-es pedig a tihanyi intézetét. Tóth Sándor főtrzsőrmester, a siófoki vízirendőrségtől. — Tőlünk is többen érdeklődtek, s mindenkinek megmondtuk, hogy nincs ok az aggodalomra. Már akkor is ezt tettük, mielőtt felhívtuk volna Budapestet, ahol megerősítették, hogy rémhír az egész. Tóth Gusztáváé siófoki nyugdíjas : —- Csak csodálkozni tudok, hogy mi mindent beszélnek erről a városban. Volt, aki azt mondta, hogy augusztus 15-e óta és az azt követő napok utórezgései után is többször érezte, hogy megmozdult a föld. Legutóbb állítólag a múlt héten csütörtökön éjfél körül. Nem hiszek a híreszteléseknek. Szalai László karbantartó: — Alaposan fölfújták ezt a dolgot néhányon a városban, egymást ijesztgetik az emberek. Mi is több ismerőstől hallottuk, de az a véleményünk, hogy ilyen alapon az embernek egy nyugodt perce nem lehetne az életben, mindig félhetne valamitől. Felhívtuk a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetének földrengésvizsgáló osztályát, ahol dr. Kiss Zoltán tudományos főmunkatárssa'l beszéltünk. — A földrengések idejét, helyét, nagyságát előre jelezni ma még sehol sem tudják. A kisebb utórezgéseket is csak azért lehet előre megmondani, mert a megfigyelések, tapasztalatok szerint a főrengést több hullámban utórengések szokták követni. Alaptalan az a hír, hogy előrejelzések szerint szeptember 8-án vasárnap Siófokon ismét földrengés lesz. denünk, nem pedig a jelenlegi, már nem eredeti környezetünket. Éppen ezt a környezetet kell visszaállítani eredeti állapotába. De nem a kifejezés a lényeges, hanem a munka. — Májusban a bonni egyetem nyolc kutatója járt önnél, szeptember 18-án az NDK-ból jön egy tanárcsoport. Minek tudja be a nagy érdeklődést? — Nagyon szerettem kutatási területemet, a növénytant, s eddig közel másfélszáz publikációm jelent meg. Négy könyvem közül a harmadikat — húsz esztendő munkája van Mozgalmas napra ébredtek tegnap a szigetváriak. Az évente szokásos Zrínyi-napox rendezvényei az idén új eseménnyel bővültek: a Muszola- játékokkal. Már elfeledett vagy kihalófélben lévő népi sportjátékokat elevenítettek fel ezen a napon. Az idősebbek még emlékeznek a métára, a karikázásra, a fiatalabbak már nem, s ha tudják is, mi az oszlopmászás, kötélhúzás, ritkábban és kevesebben hódolnak ezeknek az erőt, ügyességet, kitartást kívánó egyszerű sportoknak, játékoknak. Pedig - mint Bokor Béla, a Megyei Művelődési Központ igazgatója megnyitójában kiemelte — a játéknak nemcsak a fizikai erőnlét gyarapításában nagy a szerepe, hanem jellemformáló ereje is van. Itt most régi játékokat mutattak be. A kezdeményezés benne — a Magyar Tudományos Akadémia adta ki 1972- ben németül, így ezen a nyelven hozzáférhetőbbé vált a világ számára. Nagyon érdeklődnek a kétszáz gépelt oldalas legutóbbi munkám iránt is. Ebben egy kritikus zöldes erdőtípust írtam le, az Uráltól egészen az Ibériai félszigetig terjedő földrajzi területen. Ez az úgynevezett potenciális tölgyes átmenetet képez a legszárazabb molyhos, a gyertyános, valamint a savanyú talajú tölgyes között. mind pedagógiai, mind néprajzi tekintetben, a sport és az idegenforgalom szempontjából kitűnő ötlet. A gyökerek Lengyeltóti János szigetvári születésű, mozsgói pedagógusnépművelőhöz vezetnek, aki a helyi magyar, horvát és német népi játékokat felgyűjtöt- te; az ötlet tovább élt és érlelődött az elmúlt években, míg a szigetvári városi vezetők, népművelők munkája nyomán testet öltött. Mégpedig a jugoszláviai Brodanci község segítségével, ahol nemrég tartották meg a régi népi sporttok XIII. olimpiáját. Joszip Cvetkovic, az olimpiai szervező bizottság elnöke különben arany plakettet nyújtott át Petöh Sándornak, a Szigetvár Városi Tanács elnökhelyettesének és Módos Jánosnak, a — Mi a természetvédelem legkritikusabb pontja? — Európában a vegyi eredetű károsodás következtében kialakult savanyúerdők, a trópusokon pedig az ún. trópusi erdők irtása. Hiszen az erdők hatalmas növényzete oxigént termel és széndioxidot használ fel. A zöld növényzet kiirtása oly tragikusan nagy mértékű, hogy lassan nem lesz az emberiségnek oxigénje. Horváth Adolf Olivér októberben a Mecsek növényvilágát a terepen ismerteti meg az NSZK-ból érkezett kutatókkal. (Földessy) Szigetvári VSZSE edzőjének, egykori olimpiai kerettagnak. Maga a játékok vidám népünnepély formáját vette fel kora délelőtt, amikor a város közepéből Indulva a néptáncegyüttesek és sport-játék- szakkörök megérkeztek a vár melletti szabad térre: malacsütők, mézeskalácsosok, nád- sípkészítők, fazekasok és mindenféle népi kismesterség művelői vertek tanyát itt. S míg a szabadtéri színpadon a bro- danciak, pörbölyi, szentlőrinci, nagynyárádi, pécsi, bicsérdi, kémesi, kaposvári, dobszai, túra! és nagypeterdi diákok mutattak be táncokat, népi játékokat, addig a pályán zsákbanfutásban, egy lábon ugrálásban, gólyalábon való versenyfutásban, csülközésben, birkózásban, kötél- és bothú- zásban, oszlopmászásban és métázásban mérték össze erejüket a bátrak, ügyesek, erősek. Dolgoztak a tévések, a fotóriporterek, szóltak a sípok, furulyák, fogyott a sör, a bor, a sült. Igazi vidám hangulatban, amelynek majd híre megy. Beszéljünk erről is Kihalt belőlünk az érzelem? Szégyelljük az érzelmeinket, vagy képtelenek vagyunk őszintén érdeklődni a másik nem iránt, szégyelljük „kiadni" magunkat? Vagy csupán csak szégyenlősséggel takarjuk el azt, hogy képtelenek vagyunk az őszinte érzelemre? Könnyű mindent a rohanó élettempóra ráfogni! Pedig a nagy csoda, a varázslat: az ismerkedés, azaz a flört és az azt jó esetben követő szerelem és az annak beteljesülését jelentő szex ott kopogtat és helyet követel az életünkben. De tudunk-e mit kezdeni vele?! A flört az a csodálatos folyamat, ami az ismerkedést jelenti, ígérete a teljes értékű kapcsolatnak, mely a szexet is magában foglalja. Ha nyitottak' vagyunk, ha észrevesszük, hogy delejeznek minket, ha érzelmileg befogadók vagyunk és tudunk is lenni. A flört és az érzelem kölcsönös kibontakozása hozza, hozhatja meg a szerelmet, mely két embert egyformán rabul ejt és nevel. Mert a flört, a szerelem és a szex ajándékozás, maga az odaadás, ami mindig is két ember magánügye — és az ember egyik legalapvetőbb emberi szükséglete. Vajon nem egyszerúbb-e mindent pornóval elintézni vagy az érzelem nélküli szerelmi kapcsolattal? Talán egyszerűbb. De mennyivel szegényesebb és tartalmatlanabb! Az Apáczai Csere János Nevelési Központ bárki számára lehetővé teszi a szabadidő- klubiának látogatását, mely előadásokkal és kötetlen beszélgetések, programok keretében igyekszik a látogatóinak a könnyebb eligazodást megtalálni családjogi, kapcsolatlélektani és más előadások, klubösszejövetelek keretében. A tegnap délutáni előadás és kötetlen beszélgetés témája — a flört, szex, magányosság — is igazolja, hogy a társadalmi és egyéni gondjaink gyógyításának egyik legbiztosabb gyógymódja az, ha beszélünk róla, ha azt kibeszélve magunkból igyekszünk megtalálni a kivezető, az egyéni boldogságot jelentő utat. M. L A VOLÁN SZEMÉLYFORGALMI IGAZGATÓSAGA helyi forgalmi feladatok ellátására autóbuszgépkocsi-vezetöket vesz fel • kereseti lehetőség: 7000—11 000 Ft között, és évi 7000 Ft egyszeri forgalmi juttatás. • A munkavállalónak és családtagjainakdijtalan, illetve kedvezményes utazási lehetőséget biztosit a vállalat. JELENTKEZÉS: PÉCS, BOLGÁR NÉPHADSEREG ÚTJA 33., FSZT. 8. T. É. Miért járnak Pécsre Európa természetvédői? A tölgyerdők tudósa vasamapi
