Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-07 / 246. szám

Sokoldalú szolgáltatás a nagyüzemeknek Jot es olcson Bemutatjuk a budapesti Mezőgazdasági Ügyvitel­szervezési és Számítástechnikai Közös Vállalatot — Egy alföldi szövetke­zetben 3-4 éven át je­lentős mérleghiány volt. Alapjaiban kellett rendet tenni — a vezetéstől kezdve a vezetésszerke­zetig. — Minden beru­házás nélkül megtettük. Egy év alatt 17 millió fo­rint lett a nyereség. Rá kell tehát jönnünk végre, hogy a legolcsóbb be­fektetés az, ha számo­lunk és hasznosítjuk szakmai tudásunkat — mondja dr. Tóth Tibor, a budapesti Mezőgazda- sági Ugyvitelszervezési és Számítástechnikai Kö­zös Vállalat igazgatója. De mivel is foglalkozik a MüSZI? A háromszáz szakembert, köztük két­száz diplomást foglal­koztató cég bemutatásá­ra kértük az igazgatót. Ezerhétszáz partner — Minden egyes népgazda­sági ágazatban van egy ha­sonló jellegű intézet, ezeket a minisztérium hozto létre. A mezőgazdaság az egyedüli, ahol nem egy központi szerv, hanem a szövetkezetek hívták életre a maguk intézetét, il­letőleg közös vállalatát. Mi nem kapunk költségvetési tá­mogatást, árbevételeinkből tartjuk fenn magunkat. — Mennyi a belépődíj? — Minimum 100 000 forint, de van olyan üzem, amelynek a vagyoni betétje négy-ötmil­lió. A 17 százalékos kamat végül is csábító - messze meghaladja a bankkamatot. Jelenleg 210 résztulajdonosa van a MÜSZI-nek, de 1700 a partnerünk az országban. — Mit kapnak az üzemek a MÜSZi-töl a pénzükért? — Vannak olyan szolgálta­tásaink, amelyeket csak a tu­lajdonosok részére végzünk. Ök anyagi, műszaki ellátott­ság tekintetében elsődleges­séget élveznek, részesülnek a nyereségből, ezenkívül minden szolgáltatás mentes a forgal­mi adótól. Ezen túl kívánsá­gaikkal meghatározzák a fej­lesztés irányát. A kapcsolatunk tehát kölcsönös. Az alapítók számára végzett szolgáltatás a kapacitásunk ötven százalé­kát teszi ki, a mezőgazdaság részére végzett munka aránya pedig 85 százaléka. Szakta­nácsot adunk az ügyvitelszer­vezésben, munkahelyek és munkamódszerek kialakításá­ban. Segítünk a számvitelben, a munkaügyi szabályzat meg­szervezésében, a beruházások előkészítésénél, megvalósításá­nál és üzembe helyezésénél. A döntéselőkészítés, az elem­zéskorszerűsítés hatékonyabbá tétele érdekében a személyi számítógépek forgalmazását és programozását is megkezd­tük. Segítünk a fővárosi te­lephelyek szervezésében, bu­dapesti képviseletet vállalunk, az igényeknek megfelelően gazdasági, piaci információkat gyűjtünk, szakmai segítséget adunk az innovációs tervek megvalósításához. Készítünk monográfiát, marketing-szol­gálatunk működik, reklám­stratégiai terveket dolgozunk ki és tanfolyamokat szerve­zünk. Kéthavonta gyorstájé­koztatót és különböző kiadvá­nyokat jelentetünk meg, az év végi zárás előtt fórumot ren­dezünk a MEM, a TOT, a bank részvételével. A rendezvénye­ink meglehetősen népszerűek, hisz soha nem marad szék üresen. Segítség a bajba jutott Isz-nek- A szövetkezetben dolgozó szakemberek többsége ma már magasan képzett, ezenkívül számtalan szakmai kiadvány, tájékoztató jelenik meg, prob­lémáikkal lölkercshetik a me­gyei tanács illetékes osztályát, vagy éppen a TESZÖV-öt. Ak­kor hát miért éppen Önökhöz jönnek? — Nemegyszer akadnak úgynevezett határesetek, ér­telmezési problémák és gon­dok. Van olyan dolog is, ami­ben nincs állásfoglalás vagy belső utasítás. Ezekben az esetekben segítünk mi, hisz nemcsak az üzemek, hanem az országos szervek is jó part­nereink.- Azzal, hogy a szövetke­zetben hallatlan gyorsan ter­jed a számítógép alkalmazá­sa, alapjaiban megváltozik az ügyvitel rendje. Nem kell te­hát soha többé ceruzával Iranciakockás papíron számol­ni? — Az ügyviteli rend ott, ahol logikus és jól felépített, nem változik meg, másutt viszont az alapoknál kell rendet tenni. A számítógépes program min­dig igazodik a szövetkezet igé­nyéhez, felkészültségéhez, az ott dolgozók szakmai felké­szültségéhez. Ügy gondolom, hogy a mezőgazdasági üze­mekben megéri a számítógé­pek alkalmazása, hisz mint­hogy több azonos jellegű programot dolgozunk ki, olcsó is. Ezeknek az alkalmazásá­nál nincs kockázat, hisz már kipróbáltuk és teszteltük azo­kat a referenciaüzemben. Az alkalmazásuk feloldja azt az ellentmondást, ami a korsze­rű termesztés-technika, a ma­gas hozamok és az informá­ciós rendszer között fennáll. Aki a számítógépes program­ból most kimarad, behozhatat­lan veszteségeket szenved. . . A kockás papír meg a ceruza azért kell, de lényegesen ke­vesebb, mint korábban. Megmondják, mit érdemes termelni — Önök mindent vállalnak? Vállalják például azt, hogy el­adják a piac hiánya miatt el­adhatatlan, de jó minőségű bort?- Ha elfekvő készlet, ter­mék, szabad munkaerő, gép­vagy raktárkapacitás van, a számítógépben levő listánk alapján ajánlatot teszünk ar­ra, hogy kivel kössenek szer­ződést. Ez a fajta szolgáltatá­sunk kiterjed például az el­fekvő és romlandó napi árura is. Az üzletet nem mi kötjük meg, csak javaslatot adunk.- Önök igen jól informáltak tehát, s ezért kérdezem: mit érdemes jelenleg termelni az üzemeknek?- A lehetőségeket a sza­bályozók határozzák meg. Mi nem tudunk mást tenni, mint jelezni a MÉM-nek és a Tor­nak, hogy gond van a szarvas- marhával, a tejjel, a sertés­hússal, kevés lesz idén a bor. A napraforgó és a búza min­den más növénynél jobban jövedelmez. Annak ellenére, hogy a szőlő piaci pozíciója most nem a legjobb, már az idén gond lesz a hazai és a külföldi piaci igények kielégí­tésével. Rosszul teszi, aki most építi le a tehenészetét, hisz előre látható, hogy idő­vel a tejtermelés is jó üzlet lesz. A kukorica árát emelni kell, a sertéstartást fenntarta­ni — véleményem szerint ezek a dolgok már a jövő évi ár- szabályozókban szerepelnek. Nem látszik sajnos viszont ja­vulás a zöldség- és gyümölcs- termesztésben - a termelés, felvásárlás, tárolás és értéke­sítés tendenciái ezt mutatják. Bonyhádi Péter A Baksai Ezüstkalász Tsz számítóközpontja Proksza László felvétele Frissen telepített állomány a bikali telepen Fotó: Läufer L. Gigant pulyka­kakasok Mágocsról Évi 200000 darabot exportálnak Nyugat-Európába Idén ötven, jövőre már 200 000 Gigant-pulykát expor­tál a mágocsi termelőszövet­kezet Nyugat-Európa orszá­gaiba. Az utóbbi két év alatt nagyon megnőtt a kereslet a nagytestű pulykák iránt, ágy- ennyira, hogy szinte korlátlan mennyiségben el lehetne ad­ni tőkés piacon. Ezt a lehetőséget kihaszná­landó fogtak bele a mágocsi- ak a nagytestű pulykák te­nyésztésébe. A napos pulykát a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezettől hozzák. Az előnevelést öthetes korig c szövetkezetben végzik, majd kihelyezik őket tagjaikhoz. A többségük Mágocson és kör­nyékén él. A pulykák 60 százalékát a Baranya Megyei Baromfifel­dolgozó vágja le, a többit Szentesen, valamint Szolnokon dolgozzák fel. A 21 hetes pulykakakasok némelyike eléri a 15 kilót is. Ezek feldaraboló^ sóra alkalmas gépsor csak az alföldi üzemekben van. A mágocsiaknak egyébként a pulykanevelésben úttörő sze­repük van, hiszen már 15 év­vel ezelőtt az elsők között kezdték el. A szövetkezet a Gigant-pulykák neveléséből csaknem 50 millió forintos ár­bevételtöbbletet vár a jövő esztendei teljes felfutáskor. P. L. A PERARD vágathajtó Zobákon Sűrített levegő helyett elektrohidraulika Oj utakon a gépi uägathajtäs Vizsgázik a Webster és a Perard - Kudarcok és remények - A cél a munkaerő-kiváltás és a teljesítmények növelése Új szakasz kezdődött a Me­cseki Szénbányák bányagépe­sítésének történetében, előtér­be került a gépi vágathajtás korszerűsítése. A korábban be­vezetett sűrített levegős tech­nológiát fokozatosan felváltja az elektrohidraulikus techno­lógia. Képviselői a mecseki szénmedencében a Perard Torque Tension angol, vala­mint a Webster/Atlas-Copco angol—svéd cég gyártmányai, így a Perard fúrásos jöveszté- sű és a Webster marófejes jövesztésű vágathajtó-újdon- ság. Mindkét esetben géppel történik a rakodás, s az em­berkiváltás, a teljesítményfo­kozás a cél. A Webster szerepléséről már megfelelő tapasztalatok állnak rendelkezésre. Teljesít­ménye két-háromszorosa a mi viszonyaink között megszokott­nak. Tavaly elsőként Zobák- aknán vizsgázott. Volt olyan hónap, hogy 112 métert ment előre tiszta szénben. Ha med­dőbe ér a csaknem tízmillió forint értékű berendezés, ve­szít a tempójából, nem hozza a megszokott csúcsokat. Ez következett be az idén Pécs Bányaüzemben, István- aknán. A 200 méteresre terve­zett vágathajtás megvalósult, de négy hónap helyett majd­nem hét hónap alatt. Gyengén szerepelt a berendezés nem­csak a meddő miatt, hanem a vízbetörés és a sűrűn beomló laza fedőkőzet következtében is. Csak a hagyományos vá- gathojtó sebességet érte el. A pécs-bányaüzemi tapaszta­latok azt mutatják, hogy kö­rültekintőbben kell felmérni a geológiai helyzetet, megvá­lasztani a telepítés helyét és az elszállítást is jobban meg kell szervezni. A Webster ilyen helyzetben sem ment tönkre, konstrukcióját nem érte kifo­gás. Hamarosan Vasasbónyán próbálják ki, ezúttal csak sze­nes vágatban. Zobák-aknán nem a geoló­giai nehézségek, hanem a konstrukciós problémák késlel­tették a csaknem negyvenmil­lió forint értékű Perard vágat­hajtó gépsor végleges üzem­be állítását. A gépsorról any- nyit, hogy meddőben dolgozik és a mostoha geológiai viszo­nyok közepette is helytáll. Olyan prototípus, amit nálunk próbálnak ki először a vilá­gon. Kezdetben a mecsekiek igénye csak az volt, hogy gáz­kitörés-veszélyes helyen is dol­gozhasson az újdonság. A mó­dosítást figyelembe vette a külföldi cég. A helyszínen, mű­ködés közben derült ki, hogy újabb műszaki, technológiai átalakításokra van szükség, mert gyenge a kiszállító kapa­ró meghajtása, a végállomása alig hatol a készlet alá, lánc­vezetője pedig eltömődik. A beüzemelés több mint fél évig tartott. Mindez elmaradhatott volna, ha pontosabb a közös termékkifejlesztés. A Perard most szeptembertől ismét mun­kába állt. — Nagy szükségünk van az új gépsorra - mondja Muhel Illés aknavezető —, hisz a vál­lalatunknál mi hajtjuk ki a legtöbb meddő feltáró vága­tot. Idén 1080 métert tervez­tünk, számolva a Perarddal, amely zavartalan körülmények között havi 90-100 métert ha­ladna. Jelenleg a feltáró le­maradásunk majdnem 400 mé­ter. A kiesést emberi munká­val igyekszünk behozni. A gépi vógathajtás moder­nizálása roppant fontos fel­adat. Az 1979-től termelő há­rom fúrókocsis gépsor, amely finn, angol, nyugatnémet egy­ségekből áll, . napjainkra el­avult. Mindegyikkel meddővá­gatot hajtanak. A sűrített le­vegős technológiával dolgozó „matuzsálemek" évi összes tel­jesítménye 1000-2000 méter. Egyszer sikerült 2000 méter fe­letti rekordot beállítaniuk.- A pénz a legtöbb esetben adott, hogy gyorsabban vé­gezhessük a vágathajtás to­vábbi gépesítését - említi Tiszai László, a Mecseki Szén­bányák műszaki-fejlesztési osz­tályvezetője. — A továbblépés nemcsak a pénztől függ, in­kább emberi tényezőkön mú­lik. Sokat számít, hogy jól dolgoznak-e a műszaki terve­zők, a geológusok, az üzemek szakemberei. Csuti J. HÉTVÉGE 5.

Next

/
Thumbnails
Contents