Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-07 / 246. szám

Tizennégy négyzetméter zöldterület mindenkinek Varga József terehegyi kertészete A NEB vizsgálja Fotó: Proksza László Közvetlenül a boltokba! Túrajáratok kellenének az áru összegyűjtésére •1980 és 84 között, a zöld­ség és gyümölcs termőterülete 24 százalékkal csökkent Bara­nya megyében, meghatározó lett a kisüzemi termelés, a friss zöldség 94 százalékát ott ter­melik meg. Három év alatt a legfőbb zöldségféléknél a ter­melési költség hektáronként 34 százalékkal nőtt, a termésátla­gok alig emelkedtek — olvas­suk a Népi Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálati anyagában. A zöldségtermelés egyik köz­pontja Tótoklöldje és környéke. A jelenlegi helyzetről Farkas Mihály és felesége Eperjes- pusztán kistermelők a kö­vetkezőket mondták: — Tíz évig a ZÖLDÉRT-nek adtuk el az árunkat 48 órával előbb kellett bejelentenünk, hogy mennyi paprikát, káposz­tát tudunk szállítani. Előfordult, hogy egy mázsával többet szedtünk a ZÖLDÉRT képvi­selői már nem vették át. A kis­kereskedő azonban, aki akkor is járta a vidéket, a 31 forint helyett 44 forintért vásárolta meg kilóját. Megtehette, mert azonos eladási ár mellett még így is haszna volt. — A kertészkedés sokba ke­rül, drága a fólia, a műtrá­gya és a permetezőszer is. Nekünk az egész életünk mun­ka. Ezt egy fiatal nehezen vállalja. Nagv gond az is, hogy megszűnt a felvásárlás. Min­dig bizonytalan, hogy mennyi termést tudunk eladni. A ZÖLDÉRT-szerződés biztonsá­got jelentett, de egyoldalú volt. Mi piacra eljutni nem tu­dunk, ugyanis nincs megfelelő közlekedési eszközünk, így a termékeinket kiskereskedők vá­sárolják meg. Ez azonban bi­zonytalan. Eperjespuszta szinte a jugo­szláv határon fekszik. Huszon­nyolcán élnek itt, főleg öre­A pécsi Konzum ABC-jében szép a felhozatal zöldség- és gyümölcsfélékből gek. Fő kereseti forrásuk a ker­tészkedés, állattenyésztés. A köves út megépítéséig a kis­község elhalásra volt ítélve. Most megindult egy kisebb visszavándorlás. Már több há­zat is megvettek üdülőnek. Varga József Harkány-Tere- hegyen épült modern, kétszin­tes házának udvarán állította fel a fóliaházakat.- Eleinte csak egy fóliával csináltuk és fokozatosan nö­veltük a területet — mondja Varga József. — Fűtött fólia­sátraink vannak, ezért elsősor­ban primőr paprikát és para­dicsomot termesztünk. November közepén fűtik be a kazánokat, és július végéig folyamatosan dolgoznak. Min­den éjszaka kétóránként ellen­őrzik a duplatakarásos fóliahá­zakat. Nagyon oda kell figyelni itt mindenre. Ezt csak szívvel- lélekkel lehet csinálni. Aki csak hasznot akar az hamar bele­bukik. Jó lenne, ha a felvásár­lás is egy kicsit gyorsabb len­ne. Többek között, ha a boltok is köthetnének szerződést, vagy lenne túrajáratuk, amellyel a kistermelőktől összegyűjthet- nék az árut. A KONZUM a zöldségfélék 75 százalékát, a gyümölcs 66 százalékát a kistermelőktől vá­sárolja. A közvetlen átvétel ja­vítja az áru minőségét, ala­csony a veszteség is, mivel a forgalmazók általában csak egy-két napos átfutással tárol­ják az árut. — A kistermelőktől folyama­tosan vásárolunk — kezdte be­szélgetésünket Szűcs Jenő, a komlói ZÖLDÉRT kirendeltség­vezetőhelyettese. Ebben az évben még a Mecseki Bá­nyászban is feladtunk hirdetést, hogy reggel hattól délután ötig mindenféle zöldséget és gyü­mölcsöt felvásárolunk. Sokan jöttek. A raktárunk nem nagy, ezért igyekszünk az árut minél gyorsabban kiszállítani, meg azért is, hogy még frissen ke­rüljön a boltokba. Az árakat mindig az érvényes piaci ár alapján állapítjuk meg. Ne­künk mindössze tíz százalék hasznunk marad. A boksái tsz szakcsoportjával vagyunk állan­dó szerződéses viszonyban. Kö­zösen megállapodunk, hogy a zöldségfélékből mennyit ké­rünk és milyen feltételek mel­lett. A zöldség-, gyümölcshelyzet alakulását a Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szakemberek, kistermelők be­vonásával vizsgálja. Megálla­pításaikat a szeptember végén tartandó NEB-ülésen vitatják meg. Szalai Kornélia Számítanak a lakóközösségek segítségére Pécsett, a Siklósi városré­szen, a Siklósi utcában virágok pompáznak, néhány ház előtt a járda mellett üdezöld nyírt gyep vonja magára a tekintetet. Olyan ez a rész, mintha nem is lakótelepen, ha­nem egy családi ház ápolt kertjében sétálna az ember. Mondom is Kis-Cadó Istvánnak, a kert egyik létrehozójának és gondozójának: nagyszerű érzés lehet kitekinteni földszin­ti lakásuk ablakából. Feltéte­lezem, mások is örülnek neki, A rokkantnyugdíjas férfi és felesége panasszal kezdi. — Mr is azt hittük, hogy jót teszünk, hisz nem csupán ma­gunkért ültettük a virágokat, de azóta rengeteget bosszan­kodunk, Már azt is megkaptuk, hogy mi mániákusak vagyunk, mert merünk szólni tizenéves gyerekeknek, hogy vigyázzanak a kertre . . . — Apámnak kertészete volt, belém nevelődött a virág sze- retete. Én egész nap itthon va­gyok, szívesen is ápolom a növényeket. Jó dolog, amikor elmennek az erkélyünk előtt és mondják, milyen szép . . . * A 28-as választókörzet ta­nácstagja Haraszti Gábor, a kánikulai napok estéin a par­kot locsolta. — Senki nem kért meg, hogy csináljam, de a kertészeti vál­lalat elszórt fűmagokat, s ép­pen gkkor jött a tikkasztó hő­ség. Hogy munkájuknak legyen értelme, bementem hozzájuk és kértem tömlőt, hogy öntöz­hessek. Horaszti Gábor úgy véli, többen lehetnének, akik rend­szeresen részt vennének a par­kok gondozásában, de nem tudják, hová forduljanak. Az Etelka utca 12. szám clőt­Virágok borítják az Etelka u. 12-es számú ház előterét, ahol a „főkertész" Balogh János ti virágoskert fényképe már megjelent az újságban. Az egyik legaktívabb parkosító, Balogh János büszkén mutat­ja a kivágott fényképet. Az irattartóból előkerül egy papír is, mely bizonyítja, hogy a la­kók szocialista szerződést kö­töttek a Pécsi Kertészeti és Farképítő Vállalattal a park gondozására. — Tavaly 500 óra társadalmi munkát végeztünk. Ehhez nagy segítséget adott a kertészeti vállalat és személy szerint Me­zei Györgynél. Ők elültették a cserjéket, a virágokat, elszór­ták a fűmagot, mi pedig ápoljuk a növényeket. A mi A kertvárosi Siklósi út 10. udvari részén fákkal, bokrokkal díszí­tett parkrészlet Kisgadó István jóvoltából Erb János felvételei DEDASZ-ualtozasok Pécsett Éppen egy hete áramkima­radások voltak szerte a vá­rosban, csöngött is a telefon a DÉDÁSZ-nál. A dédászosok megköszönték az információt, hiszen ők nem tudtak a kima­radásokról igaz nem is te­hetnek róla: — Ha valamilyen oknál fog­va (erőműkiesés, távvezetéksza- kadás, csúcsfogyasztás, nagyon megnő egy-egy körzet terhe­lése, akkor az automaták, hogy össze ne omoljon az egész rendszer, lekapcsolnak körzeteket. Ha ez nem történ­ne meg, akkor szétesne az egész villamos rendszer, s több napos általános áramszünetre kellene számolni. Ilyen össze- omlásos kimaradás volt az emlékezetes New York-i, ami­kor a nagy világváros 36 órá­ig teljesen elektromos energia 4. HÉTVÉGE Ügyfélforgalmi iroda a város szívében nélkül maradt — mondja Var­ga János, a DÉDASZ pécsi üzemigazgató-helyettese. — Szóval vannak olyan zavarok, amikről mi is utólag értesülünk, s be sem tudunk avatkozni — ilyenkor csak az országos ener­giaelosztó tud tenni valamit. Az igazgatóhelyettessel arról beszéltünk, hogy szeptember elsejétől hivatalosan is műkö­dőik a pécsi üzemmérnökség, a volt pécsi és Pécs környéki ki- rendeltség egyesítésével. Az átszervezéssel tehát nem fog minden megváltozni az áram­szolgáltatásban erre volt pél­da, az a bizonyos hétfői nap, amikor pedig már létezett és működött az üzemmérnökség. — Hát akkor mire volt jó a szervezeti változtatás? — Pécsnek és környékének élete annyira összefonódott, hogy nekünk is könnyebbséget jelent, ha egy egységként ke­zeljük, s az üzemmérnökség ezt teszi lehetővé. Az már szinte csak belső ügy, hogy a mérnökségen belül három egy­séget alakítottunk ki: a „Nyu­gati” a pécs—budapesti vasút­tól északra és az Ágoston tér Tettye vonaltól nyugatra, a „Keleti" attól keletre, s végül a „Déli" a pécs—mohácsi vasúttól nyugatra eső területe­ken. — S mi ebből a fogyasztók haszna? — Az hogy egy központi ügyfélforgalmi irodát nyitottunk a város szívében, a Felsőma­lom és a Rákóczi út sarkán, ahol a pécsiek és a Pécs kör­nyékiek valamennyi dolgukat elintézhetik, legyen az díjbefi­zetés, reklamálás, új bekötés stb. Az ügyfélforgalmi iroda ve­zetője Mikolics Lajos: — Műszaki tanáccsal éppen úgy a fogyasztók rendelkezé­sére állunk, mint a reklamáci­ók fogadásával. Ezután is le­hetséges lesz, hogy a három kirendeltséghez forduljon köz­vetlenül az ügyfél, de az a törekvésünk, hogy gyors, pontos munkával elérjük: mindenki és minden villamossággal kapcso­latos ügyben bennünket keres­sen meg. így az üzemmérnök­ség, s annak három kirendeJt- sége mentesül az adminisztra­tív munkák, az ügyfélforgalmi munkák alól, s így több idejük marad a hálózat karbantartá­sára, ellenőrzésére, a hibák kijavítására, a kért munkák el­végzésére. A Felsőmalom utca 24-ben lévő iroda telefonszáma 12-515, de tudja kapcsolni a vállalat 10-711 hívószámú központja is, mint ahogy. a hibafelvételi te­lefonszám sem szűnik meg, a 12-514-es. A DÉDÁSZ-nál tudják, hogy alapvető gondja a pécsi és Pécs környéki hálózat túlter­heltsége ettől az átszervezéstől nem javul. De remélik, hogy az átszervezés, az ügyfélforgalmi iroda létrehozása javítja a lakossági tevékenységük szín­vonalát. B. L. házunkból mindenki részt vesz a munkában, sőt még az Ol­ga utcaiak is bekapcsolódtak. A ház és környéke nagyon szép, rendezett. Látszik, hogy az emberek nem röstellnek ásót, kapát, gereblyét ragadni. Balogh János gyakran össze­szedi a környék gyerekeit és fél óra alatt felszedik a park­ból a szemetet, az eldobált hulladékot. A Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat igazgatóhelyet­tesétől, Kalla Gábortól tudom, hogy a város parkterülete 2,6 millió négyzetméter, ami azt jelenti, hogy egy főre 14 négy­zetméter jut. íj A fővárosban nyolc négyzetméter.) Pécs parkjait 176-an ápolják, park­őrök 25-en vannak. — örülünk, ha lakóközössé­gek 'megkeresnek bennünket, s felajánlják segítségüket, ma­gukra vállalják a környeze­tükben lévő parkok gondozá­sát. Mi ehhez szaktanácsot, szerszámokat is adunk. Hogy mit takar a gondozás szó? Kuczi Károly parkfenntar­tási üzemvezető-helyettes sze­rint például azt, hogy a lakók összegereblyézik a lenyírt fü­vet, ősszel felássák a fák, cserjék tövét, részt vesznek a lombtakaritásban, öntöznek. — Természetesen attól sem zárkózunk el, ha a házak előtt kertet szeretnének, ehhez virág­magokat is adunk, de az a ké­résünk, hogy ezt a lakók be­széljék meg velünk, mert elő­fordult, hogy jószándékból ki­vágták az általunk telepített, nem olcsó cserjéket vagy nem tudták, hogy a területen még kábelt fektetnek, s kárba ve­szett a munkájuk. — A legjobb megoldás — teszi hozzá Kalla Gábor, — ha a lakóközösségek szerző­dést kötnek velünk. Hogy ez kölcsönösen jó, azt tapaszta­lataink bizonyitják. A vállalatnak hét műveze­tősége van a városban, me­lyek egy-egy terület gazdái. Akik szeretnék velük felvál­ni a kapcsolatot, felhívhatják a parkfenntartási üzemet (13-443) és részletes tájékoz­tatást kapnak. * A város szépítésében vég­zett munkákért elismerést érdemel az újmecsekaljai vö­röskereszt, a Ivov-kertvárosi HNF, az Anikó és Berek utcai Általános Iskola, a Nagy La­jos, a Kodály Zoltán és a Széchenyi középiskola. Idén 35 millió forint jut a város parkjainak fenntartására. A városban élők támogatása nélkülözhetetlen. Már az is segítség, ha nem szakitják le a parkok virágait, nem törik el a padokat, nem dobálják el a papírzsebkendőt . . . Roszprim Nándor Parkszepítok

Next

/
Thumbnails
Contents