Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-07 / 246. szám
Megkezdődtek a szakszervezeti választások A héten megkezdődtek alapszervezeti szinten a szakszervezeti választások, egyben az elmúlt évek értékelése, hogy majd jövőre az év elején betetőzze ezt a munkát a magyar szak- szervezetek XXV. kongresszusa. Baranyában 184 000 szakszervezeti tag számára nyílik lehetőség véleménye elmondására. A választások menetéről, a megtett útról beszélgettünk Neubauer Józseffel, az SZMT vezető titkárával. Hogyan értékeli ön a megyénkben folyó szakszervezeti munkát? Melyek voltak a mozgalom legfőbb feladatai az elmúlt években? Az elmúlt ötéves tervciklus legjelentősebb tennivalója társadalmi-gazdasági céljaink valóra váltásában volt. A szak- szervezetek széles körű felvilá- gosító-tájékoztató munkával elősegítették, hogy a dolgozók reális képet kapjanak gazdasági helyzetünk alakulásáról, lehetőségeinkről, a jelentkező nehézségekről és ezek okairól. Meg tudjuk érteni, hogy a gondok feloldásának kulcsa jórészt saját kezünkben van. Mozgósítottuk a tagságot arra hogy cselekvőén részt vállaljanak az éves tervek teljesítésében, kapcsolódjanak az ezt segítő felszabadulási és kongresszusi, munkaversenyekhez. A szocialista brigádvezetők országos tanácskozását követően megyénkben is megélénkült a szocialista brigádmozgalom. A szakszervezeti szervek tevékenyen részt vettek a gazdasági döntések előkészítésében. Az SZMT is véleményezte a megyei tanács VII. ötéves tervkoncepcióját, kialakította az ezzel kapcsolatos véleményét, .melyeket az illetékesek nem hagytak figyelmen kívül. A szakszervezetek nagy felelősséggel, értően készítették elő a vállalatirányítás új rendszerére való áttérést. Élénk viták után előrelépés történt a teljesítményekhez jobban igazodó bérezésben. I Változtak-e a szakszervezeti munka leltételei?' — A szakszervezetek jogai a társadalmi élet és a gazdálkodás több területén szélesedtek. Kedvezőbb feltételeket teremtett a vállalati önállóság növekedése is, kezdeményezőbb, felelősségteljesebb lett a szakszervezeti munka vitele. Ez abban is megmutatkozik, hogy rendszeresebben foglalkoztak a vállalati gazdálkodás helyzetével, jobban és erőteljesebben tolmácsolták a tagság észrevételeit, véleményét, bátrabban léptek fel a folyamatosan munkát gátló . tényezők ellen. Megyénk 310 alapszervezetében több mint hétezer bizalmi dolgozik, a bizalmi hálózat létrehozása, munkájuk kiteljesedése az elmúlt évekre tehető. — A bizalmiak többsége megfelelő partnere tudott lenni az adott terület gazdasági vezetőjének. Természetessé Széles körű beszélgetés a tagsággal A vállalatirányítás új rendszerében sem változtak a szakszervezetek funkciói- Bátorítjuk a vitákat - A megfelelő embereket bizalminak! - Ahol arra igény van, helyt kell adni a többes jelölésnek, titkos szavazásnak vált: előzetes véleményük kikérése nélkül a dolgozókat érintő lényeges kérdésekben dönteni nem lehet. Ugyanakkor a szakszervezeti tagság is egyre igényesebb a bizalmiak munkájával szemben; az ötéves ciklusban a bizalmiak közel egyharmadától megvonták a bizalmat. A munkahelyi demokrácia fejlesztésében jelentős az előrehaladás, de még nem használtuk ki kellően a lehetőségeket. Hol vannak itt tartalékaink? Olyan szakszervezeti tagokat válasszanak meg bizalminak, akik munkájukkal és magatartásukkal elnyerték dolgozó társaik bizalmát, és akik képesek csoportjuk reális, valós érdekeit megfelelően képviselni, akikben van bátorság ahhoz hogy szóvá tegyék az igazságtalanságot, akikben van hajlam és akarat a közösségért dolgozni, akik nemcsak felfelé tesznek kritikai megjegyzéseket, hanem fellépnek a csoportban lévő lazaságok, itt-ott jelentkező fegyelmezetlenségek ellen. Nagy tartalékaink vannak továbbá abban is, hogy a bizalmiak rendszeresen tájékoztassák a csoport tagjait a döntésekről és arról, hogy azokat milyen okok motiválták. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy rendszeresebbé váljon a kölcsönös tájékoztatás az szb-k és a bizalmiak között. Bátorítjuk a vitákat, mert gyakorlatban az érdekvédelem ezeken keresztül jut megfelelően kifejezésre. — Az új vállalatirányítás bevezetésének alapja az, hogy fokozódjék a vállalat önállósága és felelőssége erősödjék a dolgozók tulajdonosi érzete. — Megyénkben az év első felében elsősorban a mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemek tértek át a vállalatirányítás új formáira. Úgy látjuk, mindenütt megfelelő összetételű vállalati tanácsok jöttek létre. Munkájukról ma még korai volna a 'mérleget meghúzni. Egy dolgot világosan kell látnunk: a vállalati tanácsok, a vállalati közgyűlés, a küldött- gyűlés nem érdekvédelmi szervezet, hanem „ vállalatirányítási szervezet. Ebből következik az, hogy a szakszervezetek funkciói nem változnak. Változtatni kell viszont a munkamódszereken. Egyrészt úgy, hogy nagyobb önállósággal és felelősséggel kell végezniük munkájukat, fo- kozniok kell kezdeményező készségüket, aktivitásukat, jól kell ellátni az érdekvédelmi és érdekképviseleti feladatokat. Megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkozni a VT-kbe megválasztott munkásokkal, segíteni őket a feladatokro való felkészítésben. A szakszervezeti álláspontok kialakításánál jobban figyelembe kell venni a dolgozók véleményét, a bizalmi testületek állásfoglalásait, s azokat megfelelő érvekkel képviselni. Vállalnunk kell a nyílt ütköztetéseket. Ez természetesen az szb-k részéről is nagyobb szakszerűséget igényel. Ebben nagy szerepet kaphatnak az szb-k mellett működő munkabizottságok, illetve az egy-egy feladat végrehajtására létrehozott akcióbizottságok. Vitatkozni lehet, de a vita lezárása után, ha közös nevezőre jutottunk, akkor a végrehajtás segítése a szakszervezetek feladata. — A megye városaiban Pécs kivételével ott, ahol jelentős számú szakszervezeti tagság él, szakmaközi bizottságok működnek. A szakmaközi bizottság feladata az, hogy megismerje, összegezze, rangsorolja a területen élő szakszervezeti tagság véleményét, javaslatait a településfejlesztéssel, az élet- körülményekkel, az ellátással kapcsolatosan, s azokat megfelelően képviselje a .tanácsokban. Az elmúlt hetekben például kialakították elképzeléseiket a település fejlesztési koncepcióval kapcsolatban, s azt a tanácsi szervek tudomására hozták. Több helyütt még a tanácsülés előtt megvitatták az elképzeléseket. A szakszervezeteknek egyetértési joguk van a vállalati szociálpolitikai tervek jóváhagyásában. A vállalati szociálpolitikai tervek anyagi eszközöket is biztosítanak amelyekkel hozzá tudnak járulni lakóhelyük új létesítményekkel való gyarapításához, közös létesítmények kivitelezéséhez, esetleg fenntartásához. Több helyütt kezdeménye- zően lépnek fel a társadalmi munkák összehangolására. Erre a jövőben is szükség lesz. Emellett több olyan kérdéssel is foglalkoznak, mint pl.: az idősebbekről való gondosko-, dás, a szabadidő hasznos eltöltése, a kulturális és sportélet feljesztése. A szakszervezeti választások napjainkban már elkezdődtek. Igen, több helyen már megtartották a csoportgyűléseket és megválasztották a bizalmit. A választásnak az is a célja, hogy számot adjunk a munkáról, kritikusan és önkritikusan szóljunk arról, menynyire feleltünk meg a tagság elvágásainak, milyen gondok és nehézségek jelentkeztek a munkában, mit kívánunk tenni a feladatok megoldása végett. A választás természetesen személycserékkel is jár. Azt szeretnénk elérni, hogy mindenütt a megnövekedett feladatoknak eleget tevő testületek jöjjenek létre. Arra is szeretnénk felhasználni a választási munkát, hogy mozgósítson az 1985. évi gazdasági célok megvalósítására. A tagsággal történő széles körű beszélgetés és tanácskozás adjon jó alapot a vállalati ötéves tervkoncepció ki- dolozásához és a tervek készítéséhez. Tehát szeretnénk elkerülni mindenféle befelé fordulást. A választási kampány eredményezze azt, hogy fokozódjék a szakszervezeti tagság öntevékenysége, alkotó készsége. Fontosnak tartjuk, hogy a választási munka menetében erősödjék a szakszervezeti demokrácia. A SZOT választási szabályzata ezért keretjellegű, biztosítja az egységes cselekvés alapját, de nem korlátozza az ágazati szakszervezetek cselekvési lehetőségeit, önállóságát. Tarkább lesz a szervezeti felépítés is. Megszűnt a szakszervezeti tagok választhatóságánál a tagsági időhöz kötött feltétel. A jelölést előkészítő és a konkrét jelölő munka szerves egységet képez. Nem mondhatjuk ki azt, hogy minden tisztségre legalább két jelölt legyen, de ott, ahol erre igény van, a többes jelölésnek helyt kell adni. Ott, ahol igény van, pl.: a bizalmiakat titkosan lehet . megválasztani. Nagyobb az önállóság annak eldöntésében, hogy az alapszervezetek milyen munkabizottságokat kívánnak működtetni. Az érdekvédelmi munka jobb ellátása végett javasoljuk azt, hog.y hozzanak létre rétegbizottságokat. A szervezeti életben új vonás az, hogy több helyen megszűnnek Na megyebizottságok és helyettük titkár-ság koordinálja, segíti, ellenőrzi az ülapszerve- zetekben folyó munkát. Ezzel is az a cél, hogy kevesebb legyen a testületek száma, több idő és energia jusson a jelentések készítése helyett a konkrét segítő, ellenőrző munkára. Csökkenni fog az SZMT-tagok száma is. E néhány példával azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a választási munkának több olyan vonása van, amely azt a célt szolgálják, hogy erősödjék a demokrácia, a tagság részvétele a döntésekben és .a végrehajtásban, javuljon munkamódszerünk, erősödjék mindenütt a tagság és a vezetés kapcsolata. Kozma Ferenc Az idegenforgalmi és a Pannon Volán taxifönökségének személyi taxi-csoportjának tagjai a bizalmi választás előtt latolgatják az esélyeket. Erb János felvétele A talán egyedül épségben maradt jegenyesor Mozsgónál. Erb János felvétele kínlódik a tűző napon munkába jövet s menet, arról nem készül számadás. De vannak biztató jelek is. Na nem a törvényekre gondolok, amelyeket oly köny- nyed eleganciával hágnak át magánszemélyek és intézmények, hanem a közvéleményre. Valami új szelét érzem abban a tényben, hogy idén Keszthelyen meg lehetett védeni a Festetics- parkot. Hogy hiába voltak a gazdaságosságot fennen hirdető érvek, meg lehetett akadályozni, hogy utat vezessenek az ősi kastélyparkon keresztül. Vivát, Helikon! Ennek a győzelemnek a Georgicon alapítója is örvendene. Néhány efféle csatát még meg kell vívnunk, mire sikerül jobb belátásre bírni vagy ; egyszerűen megakadályozni [ azokat, akik számára tér- ‘ mészetes vagy telepített : paikjaink, fasoraink, hivatalos szóhasználattal zöldterületeink fakitermelőhelyet jelentenek, felesleges nyűgöt vagy olyan „üres" terepet, amelyre sportpályákat, épületeket, egyéb épített objektumokat lehet felhúzni. Sok víz lefolyik még a Dunán és elpárolog a Balatonból, mire átmegy mindenki tudatába, hogy ami fa, fasor, park, az úgy ahogy van, szent és sérthe- teílen, Nemcsak Széchenyi hársfasora Nagycenken vagy Festeticsé Keszthely és Fenék-puszta között, hanem valamennyi. Olyan alkotások, természete és emberé, amelyek létrehozásához például egy park esetében komoly szaktudásra, sok időre és pénzre volt szükség, Amit ránk hagytak eleink, és amit nekünk védenünk kell. Miért kell erről ma beszélni? Mert a fok némák? Némán tűrik azt is, amikor barbár kezek évszázados vén fákra „halálgyűrűt” vésnek, amikor körben lefejtik táplálékot szállító háncsukat és halálra, lassú halálra ítélik őket. Mert sokak számára az európai erdők pusztulása nem elég beszédes jel. A jegenyék, a jegenyesorok úgy adják meg a magyar tájnak a jellegét, ahogy a Földközi-tenqer melléki világnak a ciprusok. Nekünk azonban a jegenye a kedvesebb a lágyabb, a derűsebb. A miénk. És ezért fáj újra és újra minden alkalommal, ha eltűnik egy jegenyesor Gyűd, Szigliget vágy Géderlak határában. Akárhol. Gállos Orsolya HÉTVÉGE 3. Akárhogyan is szoktatnak mások, én nem tudom megszokni, hogy egyre másra tűnnek el az utak mellől hazai jegenyesoraink. Legutóbb egy Duna menti kis falu határában jöttem rá, hogy megint szegényebbek lettünk egy fasorral. Valamikor, nem is oly rég árnyas fák menedékében lehetett kikerékpározni a Dunára — mára maradt a tűző napsütés a rekkenő hőségben. Nem tudom, ki mindenkinek hiányoznak még a magyar táj jellegzetes jegenyesorai. Nekem, noha időközben magam is megautó- sodtam, ma is éppen úgy hiányoznak, .mint gyalogos vagy kerékpáros éveimben. Tudom, mit jelent perzselő napsütésben autózni nyáridőben, és milyen az, ha árnyas fasorban visz a gépkocsi. Nemrég tapasztaltam a különbséget egy több száz kilométeres út alkalmával. Amikor kivágnak egy-cgy fasort, mindig • halljuk az indokot: elöregedtek, s az öreg fák balesetveszélyessé váltak. így tűntek cl a fák a 6-os út mentéről egészen Szekszárdig — de valahogy rendszertelenül. A fadöntögetők szerencsére nem végeztek elég alapos munkát, mert volt, ahol maradt a fákból a főútvonal mellett. így tűnt el pár éve a csodálatos gyűdi jegenyesor, amely közel s. távol egyik legszebb fasorunk volt, és eltűntével az út jellege teljesen megváltozott. Szépsége odalett, nem beszélve az árnyékról és a jó levegőről. Itt is öregek voltak a fák, és szélesíteni kellett az utat. így lettek féloldalassá a tájat oly erősen meghatározó jegenyesorok a Balaton mentén vagy tűntek el mindenestül. És hol maradnak a pótlások? Mert pótlásról nem tudósíthatunk. Pedig minden alkalommal megígérik, hogy újratetelepítik a fákat. Ennek alig látni nyomát. A pusztításnák, az út menti fák mindennemű gyötrésének annál inkább. -Szívszorító látványt nyújtanak gz utak mellé telepített diófák — kiöregedve', megcsonkítva, gazzal benőve. Termésük senkinek sem hiányzik? Azt sem tapasztalni, hogy egy- egy öreg példány kiemelésével szabadulnának meg az öreg és veszélyes fáktól és helyükre újat ültetnének. Mert az ilyen fasorokat természetesen gondozni is kell, és ilyesmire: megőrzésre, gondozásra, fejintartásra ugye „nincs kapacitás”. ,Egyszerűbb dolog a „tarvágás", a fasorok teljes megszüntetése. Hogy azután Szóvá tesszük A jegenyéket kivágják, ugye?
