Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-28 / 267. szám
1885. október 1-én készült el Pécs első telefonközpontja. Az akkori Gyár, ma Vórady Antal utca 6-os számú épületben kialakított központ Koha- rits Nepomuk János takarék- pénztári tisztviselő és Vécsey István postafőnök magánvállalkozásában létesült. Kezdetben 11 előfizetője volt: a budai, a siklósi, a szigeti,, a külvárosi vámhózak, a városi, a budai rendőrség, dr. Czirer városi orvos, a Zsolnay, a Littke és az Auber-cégek, valamint a megyeháza. Ma Pécsnek 20 000 vonala van, s hozzávetőlegesen tízezren várnak relefonra. Dr. Hetey-Herman Ottó —, aki akkor postaforgalmi gyakornokként dolgozott - 1937- ben „Adatok a pécsi távbeszélő történetéhez” című tanulmányában leírja a pécsi telefonközpont történetét. Fénymásolatát őrzi Betlehem László nyugdíjas, a Pécsi Posta- igazgatóság távközlési osztályának volt helyettes vezetője. A pécsi telefonközpont története tulajdonképpen azzal kezdődött, hogy a Puskás-fivérek lemondtak elsőbbségi jogukról, amely a különböző városok telefonhálózatának létesítésére vonatkozott. Ezek után már csak arra kellett várniuk a városoknak, hogy akadjon vállalkozó szellemű és elegendő tőkével rendelkező polgáruk, aki a kezdetben nem sok sikerrel kecsegtető vállalat létrehozásába pénzt fektet. Pécs ezt az embert Turopo- lyai Koharits Nepomuk Jánosban, az akkori Pécsi Központi Takarékpénztár főkönyvelőjében találta meg. Szenvedélye volt a költséges műszaki újdonságok iránti érdeklődés. Dinamókat csinált, fényképezett, hegedűket gyártott, finom szövésű orvosi kesztyűket készített, s a pécsi iparkiállításra ő vezette be a villanyvilágítást. A távbeszélő hálózat megteremtésében kiváló munkatársra lelt Vécsey István postafőnökben, aki fiatal korában egy olasz távírógyár alkalmazottja volt és egész életében a távbeszélő tökéletesítésén dolgozott. Kettejüknek köszönhető, hogy a magyar városok közül Pozsony után Pécs másodikként létesített távbeszélőközpontot. Koharits János 1885. májusában megkapta a minisztériumtól a telefonközpont létre- \ hozására 20 éven át kizárólagos jogot biztosító engedélyt — azzal a feltétellel, hogy ha egy év alatt nem kezdi meg az építést, a jogot elveszti. Az idő tehát nagyon sürgette, de a város támogatását rövid idő alatt elnyerte. Maga a tanács hat helyre szereltetett fel távSzázéves a pécsi telefonhálózat ges-e, hogy a házakat —, mint az összetört fuzekakot — dróttal kötözzék össze? A háborgó kedélyek megnyugtatására meg kell mondanunk, hogy ezekből a drótokból egy távbeszélőhálózat lesz, mely egész Pécs városát behálózza majd. A haladás és a nagy felfedezések századában élünk!" A város távbeszélőhálózató, 1885. október 1-én adták át a forgalomnak. A központ a Gyár utca — ma Várady Antal utca - 6. számú épületben volt. a sarokszobában. Az 50-es kapcsolószekrényt és a távbeszélő-készülékeket —: ezek mikrofonja Vécsey István szabadalma — Neuhold János budapesti elektrotechnikai vállalata szállította, és korának legmodernebb szerkezete volt. * A Gyár utcai központból ágaztak a városba szerteszét a távbeszélő-vezetékek. A város belterületén, a fűútvonalakon 5—6 méter magasan, de a mellékutcákban — a házak magasságának megfelelően — már csak 3—4 méter magasan húzódtak. Ebből eredt, hogy a .szénásszekerek mindig „vonalzavarokat” okoztak. Az összegabalyodott vezetékeket Koharits János két műszerésze egy hosszú létrával vagy póznával egyengette ki ... A távbeszélőközpont szolgálata reggel 7-kor kezdődött és este 9 óráig tartott. Az első műszerész Lohr Gyula. aki 1930-ig dolgozott. Az első két telefonos kisasszony — 13 órakor váltották egymást — Horváth Flóra és Sztonek Jozefin. Két év múlva Sztonek Jozefin helyére Ripperger Jozefin került. Naponta mindössze 80— 100 kapcsolásuk volt, így sokat kézimunkázhattak, olvashattak. Az előfizetők névjegyzékét időnként sokszorosították. Új előfizető jelentkezésekor a központ felcsengette az összes többit és megkérte őket, hogy az új nevet jegyezzék fel a náluk lévő jegyzékre. A város telefonhálózatának léte rövid idő alatt oly nagy népszerűséget szerzett, . hogy a Fünfkirchner Zeitünk másfél hónappal később — november 15-én — már a gazdasági előnyeiről írhatott: „Amint értesülünk városunkban a telefon mind nagyobb tért hódít, úgy- annyira, hogy a vállalkozók deficitje teljesen kizártnak tekinthető. Roppant érdekes, a telefonállomást a távíró hivatalban megfigyelni munka közben. Most ad fel a Zsolnay távbeszélőn a táviróhivatalnak táviratot, amelyet azonnal leírnak és percek alatt továbbítanak. Már 10 perc múlva, ha a címzettnek Budapesten, vagy Bécsben szintén van telefonja, rendelkezni tud, a válasz megérkezhet és a feladó ennek birtokába juthat." A telefon iránti bizalom növekedését nagyon jól példázza, hogy 1887-ben 43 előfizető volt a városban, 1893-ban már egy új, 100-as kapcsolószekrényt kellett beszereltetni, s 1900- ban pedig 131-en szerepeltek a névjegyzéken. A századfordulói államosítás után a központot a Munkácsy Mihály utcai, régi postaház emeleti toldaléképületében helyezték el, bekapcsolták az interurbán-hálózatba, és o távbeszélés nagyívű fejlődésnek indult. Négy év múlva áthelyezték a Jókai u. 10. sz. alatt elkészült, kétemeletes postapalotába, ahol 1907-ben 1500 előfizetőt befogadó, modern, közöstelepű berendezéssel teremtették meg az összeköttetéseket. A következő nagyobb állomás dátuma: 1930. december 22., amikoris 2500 kapacitású, automata központot helyeztek üzembe 10 interurbán és egy bejelentő munkahellyel. Harminckét év múlva, 1962- ben elkészült az első mellékközpont, amely 600 vonalas volt. Egy év múlva átadták az ugyancsak 600 vonalas újme- csekaljai mellékközpontot, 1964-ben pedig 5000-re bővítették az 1930-ban beszereli főközpontot. 1965-ben belépett a 100-os nagyságrendű szabolcsi mellékközpont. * A közelmúlt kiemelkedő állomása, 1972. augusztus 18-a; üzembe helyezték Pécsett, a 12 000 állomásos, crossbartávhívó központot. Az utóbbi időkben ez volt az egyetlen olyan év, amikor a Pécsi Postaigazgatóság érdeklődött a lakosságtól, nem kér-e még valaki telefont. A bőség zavara rövid ideig tartott, mert már 1977-ben dolgozni kellett a bővítés tervein, és 1981-ben újabb 7000 állomást kapcsoltok a rendszerbe. Ezt követte a Hajdú Gyula utcában elhelyezett, ezres kapacitású konténerközpont. Napjainkban tehát- 20 000 telefonvonala van a városnak, és csaknem fele — ennyien várnak telefonra. A meglévő főközpontunk pedig már a jelenlegi helyzettel is akadozva birkózik. Az éjszakát és a nappal egy-egy óráját leszámítva, teljes kapacitással dolgoztatjuk. Szűcs László, a Pécs Városi Távközlési özem távbeszélő központjának vezetője egy grafikont mutat. Éjféltől reggel 6 óráig szinte egyenes vonalat rajzol az írószerkezet, 7-től már a papír felső széléig lendült a karja, s nyomában itt maradt a vonal egész 9 óráig. Ez a csúcsidő, ilyenkor esetenként még tárcsahangot sem kap az ember. Tíz órától délig enyhe ívben esik a görbe, 12 és 13 óra között pedig szinte ismét csak egyenes vonalat láthatunk. Az ebédidő letelte után, egy órától két óráig még egy intenzív emelkedést, azaz ismét csúcsidőt jelez, majd 5 óráig fokozatosan kevesebb hívást mutat. 5 órától 7-ig megint van egy jelentősebb emelkedés — már otthonról hívjuk a barátokat, rokonokat — 7 órától 11- ig pedig folyamatosan csökkenő telefonálást igazol vissza a grafikon, mígnem beáll az éjféltől reggel 6-ig tartó, gyenge forgalmú helyzet. A napközbeni, a kapacitás legfelső határáig felfutó telefonálás döntő többsége közületi hívás. Mivel a jelenleginél többet már tényleg nem bír ki a főközpontunk, a kérdések kérdése az, hogy miben látná a javulást a Pécsi Postaigazgatóság? Reiner Ágoston, a beruházási és építési osztály vezetője szerint ismét bővíteni szükséges a crossbart, újabb 7000 állomással, Lvov-Kertvárosban meg kellene építeni a város második főközpontját tízezres kapacitással. Török Éva Váradi Antal u. 6. A jobboldali lakásban volt az első pécsi telefonközpont. A Crossbar központ A legmodernebb telefonkészülékek javítására is alkalmas a Diós! úti javítóműhely. Fotó: Tóth László Koharits Nepomuk János egyes háztulajdonost rá kellett beszélni: engedélyezze, hogy a házán tartóvasakat helyezzenek el. A Fünfkirchner Zeitung 1885. július 16-i száma így írt erről: „Hetek óta a háztetőkön munkásokat lát az ember sétálni, akik azzal foglalatoskodnak, hogy szigetelőkre drótokat feszítenek ki. Az emberek csodálkozva álldogálnak, mintha kérdezni akarnák, talán a köz- egészségügyre nézve szüksébeszélöólfomóst, s a Zsolnay a Littke- és az Auber-cég, valamint a megyeháza, illetve dr. Czirer városi orvos belépésével nem is a szükséges tíz, hanem tizenegy előfizető jelentkezett. Külön küzdelmet jelentett az, bogy az összeköttetés megteremtése érdekében minden 6. HÉTVÉGE Néhány szakkörre még lehet jelentkezni Programok az úttöroházban A pécsi Szabó István úttörőház évadnyitó ünnepsége hétfőn volt. Már ekkor több száz gyermek jelentkezett a 45-féle szakkör valamelyikébe. A legnépszerűbbek — a számítógépes, a vasútmodelle- ző, a lövész, a gyermekszínpad — már betelt, de még lehet jelentkezni a bábszakkörbe, az önismereti, a tv-riporter vagy a rejtvényfejtő-szakkörbe. A foglalkozások előre kijelölt napokon zajlanak a hét minden napján 14.30 órától 19 óráig. Természetesen vannak olyan gyerekek is, akik iskolai és egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudnak az állandó programokon részt venni. Az ő számukra is állítottak össze érdekes, izgalmas és szórakoztató műsorokat. Október 5-én 9-től 13 óráig és 15- től 19 óráig szüreti vidámságok, tréfás vetélkedők, versenyek, tombola, divat- bemutató, jótszóház, diszkó és videorajzfilm-vetí- tés — Lúdas Matyi — lesz. A természetjárók ugyanezen a napon, a múzeumi hónap keretében a Jakab-hegyi ásatásokhoz látogatnak el. A következő hét péntekén — 11-én — 15 órakor a múzeumi filmnapok kezdődnek: a népi iparművészeiről vetítenek kisfilmeket. Szombaton a villányi hegység néprajzi és művészeti kincseivel ismerkedhetnek meg az • „ördögszántós” túra résztvevői. Vasárnap 10 órakor kezdődik a PNSZ bemutatója. Alice Csodaországban. Október 18-án 15 órakor indul az „Ismerkedés a pécsi belváros szobraival” program. A következő hét szombatján 9 órától képzőművészeti játszóhoz várja a gyerekeket. Novemberre még nincs részletes műsorajánlat. Annyi bizonyos, hogy 16- án természetvédelmi játszóházba lehet menni. Ebben a hónapban lép fel az úttörőházban a szekszárdi Holló együttes megzenésített gyermekversekkel. Siklós—Máriagyüd környékére vezet az „Ördögszántás" túra útja. Ekkor kezdődik az iskolai tananyaghoz kapcsolt könnyű- és komolyzenei lemezismertető, majd egy gyors „Ki nyer ma?" vetélkedő. November hónapban rendezik meg a „nemzetiségi napok”-at; a sorozatban szovjet, bolgár, német, délszláv és finn nemzetiségi ismertetők kapnak helyet. Az ötödik és hatodik osztályosoknak szintén novemberben kezdődik a „Kincskereső" vetélkedő és a „Barangolás a múzsák kertjében" sorozat a hetedik—nyolcadik osztályosoknak. Decemberben a Télapó- és a fenyőünnepségekre való felkészülés köti le a gyerekek idejét. A szakköri tagok és a játszóházasok is ajándékokat, apró meglepetéseket készítenek. Az új évre új programot fognak összeállítani. A. E.
